Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-27 / 86. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Október 27. lődhettek, mert a magyar védelmezte őket. Kazinczy is egyike volt azok­nak, akik a nemzeti érzést öntudatra kelteni segítették s ezeknek az esz­méknek a szolgálatában áll a kassai Kazinczy-kör is és ilyen irányban fog működni a jövőben is. Ezután felolvasták az üdvözlő táviratokat, köztük a sárospataki fő­iskola tanári karának Novák közigaz­gató által küldött találó üdvözletét. Az ünnepély fényét az a magas színvonalú, tudományos ünnepi be­széd alkotta, melyet Berzeviczy Albert mondott Kazinczy Ferencről. Kazinczy — mondá Berzeviczy — azok közül való, akiről való meg­emlékezés, az engesztelő igazságszol­gáltatás. Nagy szakavatottsággal, a tudás éles szemű kritikájával, remek jel­lemző tudással és erővel világította meg az Akadémia elnöke Kazinczy irodalmi .működését, annak becsét és hatását. Összeszedve annak a kornak minden adatát, a hallgatóság érdek­lődését lebilincselve kellemes előadá­sával, vázolta a nehéz helyzetet, mely- lyel Kazinczynak meg kellett küz­deni, hogy irodalmi müvei megjelen­hessenek. Kassán kezdte Kazinczy irodalmi működését, Abauj-Torna vármegye közgyűlésén már a sajtószabadság ér­dekében szólalt fel élesen. Keserű panaszt hallat, mikor látja, hogy anyagi áldozatai hiábavalók s hogy az irodalmi termékeket a technika elmaradottsága miatt csak házalással lehetett értékesíteni s magának is első irodalmi termékeinek kiadásánál csak 13 előfizetője volt. De ő fárad­hatatlanul küzdött tovább s ő tett a legtöbbet újabb irodalmi nyelvünk megalapításában, bírálatai s életrajzai által a magyar müpróza megalapítója. Irodalmi hatása még ellenségeire is kiterjedt s bár üldöztetés és gúny tárgya is volt munkássága, de ren- dithetlen ragaszkodása a magyar nyelv műveléséhez és kifejlesztéséhez pél­dátlanul áll. Tanulhatunk tőle hitet s ragasz­kodást fajunkhoz, magyar hazánkhoz s emlékezetéhez mindig ihlettséggel térünk vissza, mert az utána követ­kező utódoknak könnyű volt a hely­zetük; az általa elvetett mag termé­keny talajra talált. Beszédét zugó tapsvihar köze­pette fejezte be s a közönség sokáig a magas színen tartott beszéd hatása alatt állott. Ezután Komjáthy János, a kassai Nemzeti Színház igazgatója szavalta el szónoki vervvel a Hymnust Ka­zinczy Ferencről, melyet Tompa Mi­hály irt Kazinczy születésének szá­zadik évfordulójára. Az ünnepi műsor ötödik pontja dr. Horváth Balázs premontrei fő- gimnáziumi igazgató elmés és kedves munkájának felolvasása volt Ka­zinczy kassai működéséről, amelyet a szerző rekedtsége miatt Eöttövényi Nagy Olivér dr. olvasott fel zajos tetszés között. Meghallottuk ebből a tanulmány­ból, hogy Kazinczyt bár Bihar szülte, Patak nevelte s utóbb Széphalomról lehelte költői érzéseit, Kassához is fűzték őt kedves emlékek, elsősorban is egy ottani szép leány Rozgonyi Erzsiké iránt érzett szerelme és tiszt­viselői pólyájának kezdete. Innen küzdötte fel magát 32 éves korában az irodalom első emberévé. Abaujtorna vármegyében tiszt­viselő volt és pedig tb. aljegyző évi 150 forint űzetéssel, bár maga la­kásért 500 forintot fizetett. A megyei szolgálattól elidegenedve 1786-ban II. Józseftől elfogadta az iskola fel­ügyelői kinevezést 600 ezüst forint fizetéssel, mely később 1500 ezüst forintra emeltetett. Itt alkalma volt eszméinek érvényesítésére s ma is élő emlők egy imádsága, melyet a kassai gimnáziumban kevés átalakí­tással ma is imádkoznak az ifjak. ő volt megteremtője a kassai időszaki újságnak a Magyar Múzeum­nak, melytől Bacsányival való nézet­eltérés miatt megválva, maga szer­kesztett egy ilyen újságot az „Or­feuszt" melyben rendületlenül agitált a magyar irodalom művelése mellett, illő tehát, hogy mint Kassa fiára ke­gyelettel emlékezzenek vissza, akinek példáját követni szent kötelesség. A Kassai Zenekedvelők Dalegye- sületőnek „D'dszentháromság“ cimü eleven, ősszhangzatosan kiváló finom érzéssel előadott éneke zárta be az ünnepélyt, mely után a Schalkház szálló éttermében 1 órakor bankettre gyűlt egybe az ünneplők serege. A banketten felköszöntőt mon­dott dr. Takács Menyhért, dr. Ber­zeviczy Albertre, dr. Eöttövényi Nagy Olivér a megjelent vendégekre, törv. hatóságokra, Kazinczy Gábor Berze­viczy Albertre ; dr. Berzeviczy Albert b. t. t. a kassai Kazinczy-körre s an­nak vezetőire, dr. Blanár Béla a Ka­zinczy család jelenlevő tagjaira. — A közebéd a legjobb hangulatban a késő délutáni órákban ért véget. Az ünnepély fényes sikerrel zá­ródott, csak talán több rendezőnek kellett volna lenni a vendégek foga­dásánál és kalauzolásánál, mert így egy ember vállain nagyon sok te­her volt. Dr. Kontz Endre. Csak egy virágszálat! — A József kir. herceg szanatórium sátor­aljaújhelyi bizottságának gyűlése, — — okt. 26. Folyó hó 24-én délután tartotta meg Meczner Gyulánó elnöknő el­nöklete alatt a sátoraljaújhelyi sza­natóriumi bizottság azon előkészítő gyűlését, melyen mindenszentek és halottak napján a tüdőbetegek szana­tóriuma javára a temetői gyűjtés ren­dezését elhatározta. Valóban elismerésre méltó az a törekvés, amelyet a bizottság felada­tául kitűzött: segíteni a tüdőbete­geken. Ez a romboló betegség évenként közel nyolcvanezer magyart pusztit el s Magyarország területén a statisz­tika szerint majdnem minden negye­dik sirdomb tüdővószben elhunytat takar és ezeknek a száma csak nem akar apadni. Bár életerős faj vagyunk, de mégis mint erős tölgyet a szú, úgy pusztítja, rágja ez a szörnyű beteg­ség nemzetünket. S be kell vallanunk, hogy ebben magunk vagyunk a hibásak, mert könnyelműen megnyugszunk abban a véleményben, hogy a tüdővészes em­beren nem lehet segíteni, pedig azon is lehet segíteni! Ha idejében észre veszik, könnyön lehet gyógyítani a sorvadást. E célra szolgál a József kir. herceg szanatórium is, hol állan­dóan teljesen díjtalanul ápolják a szegénysorsu, tüdővószben szenvedő­ket és akik kellő időben vették igénybe a szanatóriumi gyógykezelést, teljesen gyógyultan hagyták el azt. Áldásos működést fejt ki ez a közadakozásból fenntartott intézet s épen ezért minden nemes, jótékony célért lelkesülő társadalmunkhoz most a közelgő halottak napján azzal a kérelemmel fordul a sátoraljaújhelyi szanatóriumi bizottság elnöksége, hogy abba a koszorúba, mit kedveseink, rokonaink, szeretteink sirhalmára az emlékezet e napján a temetőbe vi­szünk, csak egy virágszállal tegyünk kevesebbet s annak az egy virágszál­nak az árát pedig adjuk a szegény tüdőbetegek javára a temetők mellett elhelyezendő urnákba. Csekély az áldozat, amit a jótékonyság oltárán igy hozunk, de sok, sok szenvedőnek nyújtunk segítséget, gyógyulást, a sorvasztó kórtól való szabadulást. Amint a József kir. herceg sza­natóriumi egyesület védője Auguszta főhercegnő jelmondatában kifejezte: „A legnagyobb boldogság abban rej­lik, ha szenvedő embertársaink kín­jait csillapítjuk és nyomorát enyhít­jük 1“ A segítségre szoruló betegek száma igen nagy és sűrűn kopogtat az egyesület ajtaján az utolsó remény s fájó szívvel utasítaná el a szenve­dőket, ha anyagi ereje nem erősöd­hetne. Legyen tehát segítő társ a tár­sadalom s osekély adományával csil­lapítsa szenvedő embertársa kínjait. Áldozzon mindenki csak egy virág­szálat a szegény tüdőbetegeknek. És a kegyes cselekedet tetszeni fog a Mindenhatónak és a megboldogult halottnak egyaránt, mert a szenve­dőkön segíteni isteni cselekedet. Részletes tudósításunk a követ­kező : Meczner Gyuláné elnöknő üd­vözölvén a megjelenteket a gyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv vezetésére — a Kassai Kazinczy-kör ünnepén távollevő dr. Kontz Endre titkár aka­dályoztatására való tekintettel — dr. Bajusz Zoltánt kéri fel. Elnöknő fel­kérésére dr. Bajusz Zoltán felolvassa Lukács György v. b. t. t. egyesületi elnöknek a sátoraljaújhelyi bizottság­hoz intézett megkeresését a halottak napján eszközlendő gyűjtés bzi rvezése tárgyában. A bizottság Dókus Gyuláné, Ju. bász Jenőnó, Ámbrózy Margit, Far­kas Andor s mások hozzászólása után elhatározta, hogy az egyesület köz­ponti elnöksége felkérésének készség­gel felel meg és a József kir. herceg szanatórium javára a gyűjtést halót tak napján három perselylyel eszkö­zölni fogja. Az első persely az uj te­mető kapujában lese elhelyezve ha­lottak napján d. u. 3 órától 7 óráig s ezen persely mellett őrködni fog­nak Dókus Gyuláné, Hönsch Mariska, Waltherr Lászlónó és Juhász Elza. A második persely a régi katholikus temető mellett lesz felállítva, Ambrózy Margit fogja a kerületbeli hölgyekkel teljesíteni az őrködést. A harmadik persely a régi ref. temető mellett he­lyeztetik el s az őrködést Juhász Je­nőnó fogja ellátni az ezen kerületbeli hölgyekkel. A bázról-házra való tarsoly gyűj­tést mellőzni határozta a bizottság, mert ez eredményre nem vezetne. Felkérni határozta az egyesület elnöksége a helybeli izraelita nőegy­let elnöknőjét, dr. Rosenthal Sándor- nét, hogy a tüdőbetegek javára való gyűjtést saját hatáskörében eszkö­zölni szíveskednék. Végül többek hozzászólása után elhatározta a bizottsági gyűlés, hogy Meczner Gyuláné elnöknőt, Ambrózy Nándorné s Dókus Gyulánó elelnök- nőket és dr. Rosenthal Sándornó izr. nőegyleti elnöknőt felkéri, hogy együt­tesen értekezni és a jövő november hóban a tüdőbetegek szanatóriuma javára a vármegyeházában sótahang- verseny rendezését elvállalni szíves­kedjenek. A bizottság egyhangú he­lyesléssel ezt határozatként kimon­dotta s az elnöknő éltetésével a gyű­lés véget ért. HÍREK. — Államsegély egy fogyasztási szövetkezetnek. Meczner Gyula főis­pán előterjesztésére a földművelésügyi miniszter a sárospataki fogyasztási és értékesítő szövetkezet részére 5000 korona államsegélyt engedélyezett. — Pletónyi Endre meghalt. Vár­megyénk egyik jeles szülötte, Pleté- nyi Endre kassai apátkanonok, több kitüntetés és rendjel birtokosa, mun­kás életét folyó hó 22-én, 81 éves korában befejezte. A megboldogult vármegyénk Upor községében szüle­tett, a sátoraljaújhelyi gimnázium nö­vendéke volt, majd Kassán a theolo- giát hallgatta. 1852-ben szentelték pappá s itt is káplánkodott pár évig vármegyénk több rk. hitközségében. 1870-ben eperjesi plébánossá válasz­tatott, 1901-ben pedig, midőn arany- miséjét tartotta, a király kanonokká nevezte ki a kassai székes káptalanba. Tevékeny, áldásos munkában eltöl­tött életpálya dicséri emlékezetét. — A kassai ügyvédi kamara köz­hírré teszi, hogy dr. Ducbony József ügyvédet Gálszécs szókhelylyol és dr. Spiegel Ödön ügyvédet Nagymihály székhelylyel a kamara ügyvédi laj­stromába felvette. — Anyakönyvvezető helyettesi ki­nevezés. Meczner Gyula főispán Rosz- náky Géza gálszécsi lakost gálszécs- vidéki anyakönyvvezető helyettessé teljes hatáskörrel kinevezte. — Államsegély kisgazdái részére. A földmivelósügyi miniszter, Meczner Gyula főispán előterjesztésére a mó- hesfalvai kisgazdák részére vetőmag szükségleteiknek beszerzésére 450 kor. államsegélyt adományozott. — A Zemplénvánnegyei Gazda­sági Egyesület közgyűlése. A Zem- plénvármegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 29-én d. e. 10 és fél órakor a vármegyeháza tanácstermében köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. A jövő évi költségelőirányzat tárgya­lása és jóváhagyása. 2. Az egyesületi számvizsgáló bizottság tagjainak meg­választása. 3. A jövő évi munkaterv megállapítása. 4. Egyéb a választ­mány által felterjesztett ügyek s ne- taláni indítványok. — A közgyűlést megelőzőleg az ig. választmány tartja ülését, melyre a vál. tagokat ez utón íb meghívja az elnökség. — Robbanás szerencsétlenség nél­kül. Folyó hó 24-ikén délután 6 óra tájban hatalmas robbanás zaja riasz­totta fel Sátoraljaújhely város lakos­ságát. A robbanás hatalmas, óriási dördülete a város legtávolabb eső ré­szein is hallható volt. A robbanás után mindenütt riadt hírek terjedtek el a városban s az emberek nagy tömegben indultak az állomás felé s a petróleum gyárhoz, mert az a hir terjedt el, hogy a pályaudvaron vo­nat összeütközés volt, mások pedig azt a hirt terjesztették, hogy a petro­leum gyárban volt kazánrobbanás. Tényleg a petroleum gyár mellett történt robbanás, de minden komoly következmények nélkül. A dolog úgy történt, hogy a petroleum gyárba tömlőkön át vezették be a vasúti ál­lomás külső vágányain elhelyezett petroleumos gyűjtőkből a petróleumot a gyári gyűjtő ciszternákba. A pet­roleumos vasúti kocsik a külső, a petroleum gyárhoz közeleső vágá­nyokra tolattatnak ki s onnan szállít^ ják azután tömlőkön át a petróleumot a gyár bazénjaiba. Most is igy tör­tént s mikor már a vasúti petróleum- gyűjtőből a petroleum át folyt, ki­nyitották a tartály fedelét, hogy meg­nézzék van-e még benne tartalom. A gyűjtőben összegyűlt petroleum gázok e közben kiszálltak a levegőbe terhes gomolyagban. A terhes gáz­felhőt azután egy alatta haladó moz­dony forró gőzös füstje s szikrái meggyujtották s igy történt a hatal­mas explózió. Szerencsétlenség, sérü­lés egyáltalán nem történt. — Gróf Széchényi Lászlónó — faipartelepe. Gr. Széchényi Lászlónó — Wanderbilt Gladys uj hazájának ipari életében mint oégbirtokos is sze­repel. Ügyanis Ung megyében Remete­vasgyár közelében, a régi Károlyi-féle birtokon, amelyet Wanderbilt Gladys vásárolt meg, egy nagyszabású fa- ipartelepet létesítettek. Eredetileg csak gőzfürész volt Remete-vasgyáron s ezt most megnagyobbították s az ura­dalom gazdag erdőségeinek fatermé­két a vasgyári ipartelepen dolgozzák fel. A cég gróf Széchényi Lászlónó remete-vasgyári faipartolepe, a cég tulajdonosa Wanderbilt Gladys. — A szabad liceum intéző bi­zottsága szombaton megtartott össze­jövetele alkalmából megállapította az intézmény ez évi tervezetét. A bizott­ságban a helybeli középfokú iskolák Kertész Ödönnel, Gyulai Károlylyal,

Next

/
Thumbnails
Contents