Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-13 / 82. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Október 13.

aljaujhely városban 4, a községekben 2 korona napi dijat állapított meg a bizottság.

Államépltészet.

Hönsch Dezső műszaki főtanácsos s államépitészeti hivatalfőnök jelentése szerint a varannó—sztrop- kói és sztropkó—mezőlaborci útvonalon 29 beton műtárgy van épülőben. A szerdahely—lukai, valamint luka— karádi thatósági útvonal munkálatai folyamatban vannak. A Sárospatak— karád—cigándi ut egy része már bealapozva, sőt kavicsolva is van. Az építkezés akadálytalanul folyik. A viravai útvonal kiépítésére a kereskedelmi kormány 11,000 kor. államsegélyt utalt. A sárospataki vashid alapozási munkálatai befejeztettek, a vasfelszerkezet azonban még n9m érkezett meg.

Az ülés déli fél 12 órára befejezést nyert.

A magyar Iskola- egyesület jubileuma.

— okt. 12,

A magyar Iskola-egyesület folyó hó 7-én ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát Budapesten, az akkor megtartott díszközgyűlés keretében.

E legrégibb kulturegyesület a magyarság terjesztésében és a kulturális haladásnak szolgálatában jelentős érdemeket szerzett. A német Schul- ferein megalakulása adta meg a lökést arra, hogy ez az egyesület a magyarság védelmére megalakuljon és a németesítés ellen felvegye a harcot.

A közgyűlés a Vigadó nagytermében tartatott meg, hol az érdeklődő nagy közönség, mintegy 20C0 ember, zsúfolásig megtöltötte a termet. Képviselve volt a képviselőház, a főváros, a minisztériumok, különböző hatóságok, Pestvármegye másfél- száz községe, kilenc törvényhatóság, 47 fővárosi intézet, az aradi, a zilahi, a szigeti, szatmári, ungvári, orsovai, az Emke, a Fmke, a nyitrai közművelődési egyesületek és még 45 közművelődési egyesület. A zemplénvár- megyei Kazinczy-kört dr. Kontz Endre a kör jegyzője, a Magyar nyelvet és Népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesületet pedig Szalay Béla az egyesület titkára képviselte.

A közgyűlést délelőtt 11 órakor Rákosi Jenő elnök nyitotta meg, jobbján ült Széli Kálmán az orsz. közművelődési tanács elnöke s Gul- ner Gyula főispán: balról Szundy Károly az egyesület igazgatója. — Rákosi Jenő magas szárnyalásu, gyönyörű beszéddel nyitotta meg a díszközgyűlést, melegen üdvözölve a megjelenteket, kiemelve, hogy ez a fényes összejövetel arra szolgál, hogy a gyöngékbe erőt, a kis lelkekbe hitet csepegtessünk, hogy mindnyájan a nemzet üdvére munkálkodhassunk vállvetve a magyar haza és faj szeretőiében, a 25 év tanulságain felbuzdulva,

Á zajos taps és éljenzéssel fogadott megnyitó után Szundy Károly ügyvezető-igazgató előterjesztette a huszonötéves működésről szóló jelentést. Érdekesen előadta benne, hogy a 80-as évek elején, mikor Budapest utcáin még mindenütt német szó hangzott: a kereskedésben, a kávé- házban, a vendéglőkben s bámulva nézte egymást a magyar, Budapest első alpolgármestere Gerlóczy Károly lelkes felhívására és lelkesítésére 1884-ben alakult meg az iskola egyesület, amely azóta 11,000 gyermeket nevelt magyarrá. Az egylet óvodákat, népdalárdákat szervezett, 8000 korona értékű könyvet osztott ki, munkáskaszinót, népkönyvtárat alapított, tanítókat jutalmazott, hogy minél eredményesebben szolgálja a magyarosodás ügyét. Munkájának eredménye a főváros és környékének megmagya- rosodása és példájára alakultak meg a vidéki kulturális egyesületek s munkásságának szükségességét és fontosságát átvitte a köztudatba is.

Az eredményekről beszámoló jeI

lentést a diszkögyülés örömmel vette tudomásul. — Ezután a képviselőház üdvözletét dr. Ballagi Aladár orszgy. képviselő, a miniszterelnök üdvözletét Romy Béla miniszteri tanácsos tolmácsolta, az orsz. közművelődési tanács nevében Széli Kálmán elnök fejezte ki köszönetét a jubiláló egyesületnek. Üdvözölték még az egyesületet a főváros, Fazekas Ágoston Pestvármegye, Sándor József az Emke nevében. Táviratilag üdvözletét küldtek Kossuth Ferenc kerkesk. miniszter a maga és Berzeviczy Albert az Akadémia nevében.

Majd az idősb Andrássy Gyula gróf emlékére alapított „Andrássy érmet“ adták ki egy egyénnek és egy testületnek, akik a hazafiságban leginkább kitüntették magukat. Az egy kitüntetett egyén Széli Kálmán, az erkölcsi testület pedig: Pestvárme- gve közönsége. A kitüntetett egyén és Pestvármegye nevében Gulner főispán hazafias hévtől áthatott lelkesítő beszédekben köszönték meg az elismerést. Kiosztották ezután a jutalmakat a tanítók és tanítónők között a magyarosítás terén elért sikerekért. Az ünnepélyt a népdalárdák dalversenye fejezte be, melyen a mezőkövesdi matyó né* daloskör nyerte az első dijat, egy remek fehórselyem zászlót. — A díszközgyűlés után a „Gambrinus“-ban 400 teritókü lakoma volt, melyen az egylet vezetősége és a vidéki kulturegyesületek kiküldöttei vettek részt. Számos felköszöntőt mondottak itt s a lakoma igen lelkes kedvben folyt le.

Délután 5 órakor a közművelődési egyletek titkárai s kiküldöttei tartottak országos értekezletet.

*

A fent érintett jubileum alkalmából az Orsz. közművelődési tanács értekezletre hívta össze az ország közművelődési egyesületeinek kiküldötteit. Az értekezletet Széli Kálmán a tanács elnöke nyitotta meg, kifejtvén, hogy a cél az, hogy azokat a feladatokat, amelyek egyesítenek azok tárgyalják meg közvetlenül, akik a kulturegyletek ügyeivel leginkább foglalkoznak, hogy a célravezető eszközöket igy megállapíthassák. Az állami feladatot tevő egyesületi intézményeknek az állam által való átvétele kérdéséhez hozzászólottak Arkay Kálmán, Sándor József az Emke al- elnöke, Oberschall Pál, Szalay Béla, a Fmke titkára, Deák Gyula s még mások és elfogadták Szalay Bélának a zemplénvármegyei magyar nyelvet terjesztő egyesület titkárának azon indítványát, mely szerint kérje a közmüv. tanács, hogy a kulturegyletek által fenntartott azon intézeteket, melyeket az államnak kellene fenntartani, vegye át az állam, hogy az igy felszabaduló összegeket az egyesületek más hazafias és közművelődési célra fordíthassák.

A közös célok megvitatását tár- gyazó pontnál pedig egyhangúlag elfogadta az értekezlet dr. Kontz Endre zemplénvármegyei Kazinczy-köri jegyző azon indítványát, hogy a közmiv. tanács lépjen érintkezésbe a Budapesten s vidéki gócpontokon lakó tudományos férfiakkal, Írókkal, művészekkel, zeneegyesületekkel oly irányban, hogy ezeket megnyerje arra a célra, hogy az egyes vidéki egyesületekben előadásokat tartsanak. A vidéki egyesületek pedig a tanácshoz mint központi szervezethez forduljanak ilyen irányú kérelmekkel s minél több egyesület veszi igénybe a tudományos és művész egyének munkásságát, annál kevesebb költséggel juthatnak a vidéki kulturegyesületek egy-egy tanulságos felolvasáshoz, vagy művészi előadáshoz.

Megállapította az értekezlet az egyesületek működési területét, melyet nem kíván korlátok közé szorítani, megvitatta az értekezlet, hogy miképen lehet egységes és erős magyar társadalmat szervezni és elhatározta egy közös célokat szolgáló folyóirat kiadását.

A két napig tartó tanácskozást

az elnök magas színvonalon álló beszéddel rekesztette be, kérve a kiküldötteket, hogy mindent elkövessenek arra, hogy „megerősítsük a magyar nemzetet a tudásban, hogy a szellemi fensőbbség hatalmas fegyvereivel biztosíthassa magának a jövendőt.“ A kiküldöttek pedig azzal az impressziókkal távoztak a jelentős értekezletről, hogy a közművelődési tanácsban, mint a vidéki kulturegyletek központi szervében, hazafias és a közművelődés ügyét szolgáló törekvéseikben erős támaszukat fogják bírni. tz.

Csalás, sikkasztás.

A Winkler házaspár üzelmei.

— oki 12.

Lapunk multi számában térszüke miatt röviden csak annyit közöltünk, hogy Winkler Emil keleni (szinnai járás) körjegyzőt és nejét, a keleni postamesternőt Hamburgban elfogták s a jeles házaspár már útban van a hütlenül elhagyott haza felé, melynek területén Kelent ugyan nem egyhamar látják viszont, de a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék fogházában pihenik majd ki a hosszú és eredménytelen utazás fáradalmait.

Minthogy a jeles házaspár eseténél nem mindennapi gazemberséggel állunk szemben; minthogy közpénzek elsikkasztásáról, számos kisgazdának és pénzintézetnek lelkiismeretlen és nagymérvű megkárosításáról van szó: olvasóink tájékoztatása végett a mintaházaspár üzelmeit a következőkben ismertetjük :

Winkler Emil évek előtt Írnok volt a szinnai főszolgabírói hivatalnál ; állásából azonban amerikai útlevelekkel elkövetett manipulációk miatt elcsapták. Később sikerült neki magát Kelenben körjegyzővé választatni s ugyanitt működött felesége is mint postamesternő.

Azt jól tudjuk, hogy egy körjegyző, kivált az ilyen kisebb adózók által lakott vidéken nem jöhet abba a helyzetbe, hogy nagyobb összegű adópénzt sikkasszon el. A szinnai főszolgabíró hivatalos jelentése szerint Winkler Emil nem is sikkasztott el többet mint 93 korona illetéket. Csalásai azonban meghaladják a 30 000 koronát. — Oldalbordája a sikkasztás terén nagyobb talentumnak bizonyult, mert ez 17,000 koronán felüli összeget sikkasztott saját bevallása szerint a postakincstár kárára.

Winklerék a következőleg manipuláltak : Emil körjegyző ur a körletéhez tartozó községek kisgazdáinak nevére kötelezvényeket hamisított, azokon az aláírások hitelességét hivatali minőségében, hivatali pecséttel ellátva igazolta, a kölcsönadósok vagyoni állapotáról hamis községi bizonyítványokat állított ki s az igy felszerelt kölcsön kötvényeket a környékbeli pénzintézeteknél számitol- tatta le, hol is azokat — a hivatalos bizonyítás erejénél fogva — aggálytalanul kifizették.

Midőn az állítólagos adósok ingatlanára a telekkönyvi hatóság jel- zálogi bekebelezést vezetett., az erről szóló bírósági végzések természetesen a körjegyző úrhoz küldettek ki, — kézbesítés végett. Winkler eltépte a végzéseket, a vótivekre ráhamisitotta a felek aláírását s ismét hivatalos pecséttel ellátva visszaküldte azokat a telekkönyvi hatóságokhoz.

A pénzintézetek, — a bekebelezési végzés kézhezvételével — a kölcsönösszegeket pénzeslevélben vagy utalványon küldötték meg a kötelezvényt kiállított kisgazdáknak. Ám de 7 községnek Kelen a postája s itt működött Emil ur kedves neje mint postamesternő, ki azután a kölcsönösszegek közül egyet sem juttatott a címzett kezéhez, mert arról a címzett mit sem tudott, kölcsönt nem kórt.

így loptak el 30,000 koronát, noha csak 17,000 et akarnak beismerni, a vizsgálat azonban már eddig is kiderítette az elől említett összeget.

Winklerék gyalázatos manipulációja folytán csakis a pénzintézetek károsulnak, mert az ál-adósok az egészről nem tudnak semmit; sem kötelezvényt, sem vétivet egyikök sem látott, pénzt annál kevésbbé.

A lelkiismeretlen házaspár 5 gyermekét minden szó nélkül itt hagyva indult Amerika felé. Megérdemelt sorsuk azonban reménységükön felül elérte őket s pár nap múlva már a sátoraljaújhelyi fogház rabjai lesznek.

HÍREK.

— A tüdőbetegekért! Megdöbbenéssel, mély szánalommal olvassuk mindenkor azt a statisztikát, mely nagy számaival arról az emberveszteségről számol be, mely éri ez ország népét a tüdővész folytán, mely betegség egymásután, kérlelhetlenül ragadja el áldozatait. A tüdőbetegek legnagyobb része szegénysorsu s ép ezért a társadalomra hárul a szent kötelesség, hogy áldozati filléreivel lehetővé tegye e szerencsétlenek gyógyítását, megmentését. A József kir. herceg szanatórium egyesület az, mely a szegénysorsu betegek ügyét felkarolva : országos akciót szervezett a betegek megmentésére, gyógyithatá- sára. Az eredmény, a siker ma már kétségtelen s folyton nő azok száma, akiket a könyörületes szivü, humánus társadalom ad vissza az életnek az által, hogy lehetővé teszi a gyógyítás munkáját áldozati filléreivel. November hó 1-én jön el újra azon nap, mikor a humánus célra országszerte — 8 igy Sátoraljaújhelyben is — megindul a persely-gj’üjtés, melyet fenkölt lelkű urihölgyeink szoktak teljesíteni. A gyűjtés napja közeledvén : Farkas Andor h. polgár- mester a következő kérelmet intézi városunk emberszerető urhölgyeihez:

Kérelem / A József kir. herceg szanatórium egyesület a szegénysorsu tüdőbetegek megmentésére folyó évi november hó 1 én országos könyöradomány gyűjtést rendez. Az emberszeretet nevében felkérem a város urhölgyeit, úri kisasszonyait, hogy a könyöradomá- nyok gyűjtésében résztvenni szíveskedjenek s az e célra kiadott gyüjtőtáskák átvétele végett a polgármesteri hivatalban folyó évi október hó 25-ig jelentkezzenek. Sátoraljaújhely, 1909. óv október hó 10-őn. Farkas Andor, h. polgármester.

— Egyházi hir. A kassai püspök Grund Károly vásárhelyi és Hvaszta József parnói róm. kath. káplánokat kölcsönösen áthelyezte.

— A bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat választmányi 8 közgyűlése. A bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat választmánya folyó évi október hó 16-án délelőtt fél 9 órakor Perbe- nyiken a nyesési nagyteremben választmányi ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. Ehlöki megnyitó. 2. Igazgató-főmérnök időszaki jelentése. 3. Számvizsgáló-bizottság jelentése az 1908. évi számadások megvizsgálásáról. 4. Az 1910. évi költségelőirányzat tárgyalása. 5. Folyó ügyek és esetleges indítványok. — Hasonló