Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-29 / 78. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 29. forgalomba is lép a „Hegyköz“ gaz­dasági életében korszakos újítást te­remtő iparvasut. A vármegyei gyámpénztárnak az 1908. évről tanúskodó mérlegét, mely szerint az árvapénzeknek főösszege (árvák követelései) 4.800,000 korona jóváhagyó záradékkal felterjesztették a belügyminiszterhez. A főispán a gyűlés folyamán Bálint Bertalan közig, gyakornokot tb. aljegyzővé, dr. Cseley Andor köz- igazgatási gyakornokot tiszteletbeli szolgabiróvá és dr. Török Vilmos körorvost tb. járásorvossá kinevezte. Ezek során a szept. 28-iki első napi közgyűlésnek délelőttje véget ért. Délután 8 órakor folytatták és csak ma fejezték be a két napos köz­gyűlést, melynek legfőbb dolgairól a fentirtakban tájékoztattuk lapunk ol­vasóközönségét. —ó. — szept. 29. A megnyílt és elnapolt Ház. A képviselőház a hosszú nyári szünet után folyó hó 28-ikán tartotta meg megnyitó ülését. Az ülésen Wekerle miniszterelnök bejelentette a Háznak, hogy a válság kibontakozáshoz nem vezetvén, a kormány őfelségének be­jelentette lemondását. Egyben jelezte, hogy ő felsége legközelebb Kossuth Ferencet mint a többségi párt elnökét kihallgatáson kívánja fogadni. A Ház tudomásul vette a kormány lemon­dását. A Ház ezután elfogadta Justh Gyula amaz indítványát, hogy az üléseket október hó 5-ikéig elna­polják. Rendörségiink decentralizációja. — szopt. 28. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete 1907. év december 3-ikán tartott közgyűlésében ama nagyfontosságu határozatot mondotta ki, hogy városunkban a közbiztonsági szolgálatot saját erejéből fenntartott rendőrsége által kívánja biztosítani. Azóta, hogy e határozat jogerőssé vált s spontán egyhangúsággal mel­lőzte a képviselőtestület a közbizton­ságnak csendőrséggel való biztosítá­sát, melynek terve szintén fel lett vetve: már több Ízben irtuk meg, hogy közbiztonsági szolgálatunk fő­szerve : a rendőrség mai szervezésé­ben nem tartható fenn s nem telje­sítheti általános megelégedésre fontos feladatát. Ä rendőrség újjászervezésének szüksége ma is úgy él a köztudatban, mint egy létesítésre váró munka, me­lyet elhalasztani csak ideig-óráig le­het. Mindenki tudja, elismeri, hogy — a mai rendőrségi létszám mellett — szokatlanul nagy terjedelmű vá­rosunkban pontos és megbízható köz- biztonsági szolgálatot elképzelni sem lehet s két-három utcán kívül a vá­rosra s kültelkekre csak a Gondvi­selés őrző szeme vigyáz. Kétségtelen tény az is, hogy a rendőrségnek a jelenlegi szűk és alkalmatlan helyi­ségben való elhelyezése is tarthatlan állapotot jelent. Ez a kérdés mindig felszínen van s még sem érhet megoldást, mert mindenki meg van győződve, hogy ez a város polgárságára újabb terhet jelentene s csak úgy lehetne megol- oldani, ha a város a rendőrlegénységet szaporítaná s uj helyiségről vagy a jelenlegi bővítéséről gondoskodnék; ennek a két tervnek kivitele pedig, hogy anyagi áldozattal járna: min­denki előtt kétségtelen. Ez okból és igy húzódott folyton — bár a szükség erősen élt a köz­tudatban — a rendőrség újjászerve­zésének kérdése s alig volt reményünk, hogy idején s közmegelégedésre in- téztessék el. Annál nagyobb örömmel vettük tehát tudomásul, hogy az ügy lethargiájából felébred, mert Kiss Ödön h. polgármester már régebben kidolgozott, de kedvező időre váró javaslata a rendőrség átszervezéséről: folyó hó 27-én került javaslatot várón a rendészeti s közigazgatási bizott­ság elé, mely e napon ugyan nem tárgyalhatta, de legközelebb foglal­kozni fog a tervezettel. Kiss Ödön h. polgármester in- venciózus tervezete számol mostoha viszonyainkkal és mégis megoldást lel a kérdésben. A decentralizáció eszméjével oldja meg a fogas kérdést, szerencsésen összeegyeztetve anyagi viszonyainkat az érzett hiányok be­töltésével. A kérdés tiszta megvilá­gítása kívánja, hogy a Kiss Ödön féle tervezetet legalább vázlataiban, de főbb vonásokban még is ismer­tessük. A majdan képviselőtestületi köz­gyűlés elé kerülő javaslatban Kiss . dön h. polgármester kifejti, hogy a rendőrség újjászervezését, amit a mai kor igényei, az emberi-anyag hiány, városunk szokatlan terjedelme s a zavartalan közbiztonsági viszonyok megőrizhetése indokolnak: mostoha anyagi viszonyainkra s a város nagy kiterjedésére való tekintettel kell meg­oldani. A rendőrségi létszám nagy ará­nyú emelésétől a Kiss-tervezet elte­kint s a közbiztonsági szolgálatot tel­jesítő 26 rendőrt inkább állandósítani, a szolgálat számára nagyon helyesen mindvégig megőrizni akarja, hogy egy megbízható, állandó emberanyag álljon a rendőrség rendelkezésére. Na­gyon helyes ez a gondolat, mert a számot pótolja az alkalmazottak hasz­nálhatósága s tanult, összegyakorlott állandó emberanyaggal, ha kisebb számú is, mindig több eredményt le­het elérni, mint megfordítva. A tervezet az alkalmas és bevált legénységet nagy előrelátással úgy véli a szolgálat és a város érdekei számára állandósítani, hogy részesévé teszi a városi nyugdíjintézménynek s korpótlék elnyerését engedi. Igazán humánus, de egyben célravezető el­járás lenne ez, mert kipróbálható, exisztenciát biró s azt elveszíteni féltő, kötelességtudó legénységet kapnánk, amelylyel a vezetőség fél munkával dolgozhatna. E réven alkalmas legénységet kapnánk, mely, hogy számban nem nagyobb, ellensúlyozhatnék a Kiss- tervezet ötletes megoldásával: a de­centralizációval, a rendőrségnek a városban való szétosztásával, melyet Kiss Ödön h. polgármester négy őr­ség felállításával tervez. A fő őrség a központban lenne 8 emberrel, mig három őrség öt-öt emberrel a vasúti állomáson, Ka- zinczy-utca végén, Hecske-téreu he­lyeztetnék el. Az őrségek létesítésé­vel a tervezet igen helyesen azt cé­lozza, hogy tágítva legyen azon öv, melyet a rendőrség húz a város köz- biztonsága megóvására s megköny- nyebüljön a központ, melynek mun­kája nagy részét a külső őrségek dol­goznák fel. így a központban a rend­őrségen ez által a személyzet is cél­irányosabban, jobban lenne — több hely lévén — elhelyezhető s magától elesnék egy rendőrségi laktanya költ séges építkezésével összefüggő min­den kombináció. A decentralizáció ellen mint ér­vet, íelhozhatnók a fegyelem lazulá­sát, nehéz érintkezést, a kiképzés nehézségeit, de nem szabad feledni, hogy telefon utján állandó lenne az összeköttetés a gyors érintkezés lehető­sége céljából s fegyelmet tudó lenne az ember-anyag is — az őrsvezetők köz­vetlen felügyelete alatt — a fentebb elmondott indokoknál fogva. Esetleg a gyorsabb közlekedés szempontjából az őrségek biciklivel lennének felsze- relhetők. Ha nézzük a költségeket: látni fogjuk, hogy mig ma a rendőrség egy rendőrőrmester 1480 korona, két rendőrtizedes 1940 kor. s 22 rendőr 18,480 korona évi fizetésével 21,900 koronájába kerül a városnak, addig a decentralizációnál 1 felügyelő 2000 kor., 1 őrmester 1400 kor., 4 őrsve­zető (a 840 kor.) 16,800 kor. fizeté­sével : csekély 2900 korona több kiadás mutatkozik csupán a nyert, sokat Ígérő előnyökért. A különbséget is kicsinyíteni lehetne a rendőrség mel­lékjövedelmeinek a házi pénztárba való beutalásával. Az őrsök helyiségének bérét ugyanis nem kell számításba venni. A központi, állomási s szegényház melletti őrs ingyen jut elhelyezéshez, csupán egy őrs nyerne helyet bérelt helyiségben. A ruházat, fűtési s vi­lágítási különbözet szintén oly ala­csony, hogy nem szolgálhat a kivitel akadályául. A fentebb elmondottak adják a Kiss Ödön tervezet vázlatát. Ismer­tetésünk elég ahoz, hogy a kérdést mindenki közelebbről megismerve fog- lalkozhassék a véleményünk szerint életképes, gondos tervezettel addig is, mig a rendészeti bizottság s a képviselőtestület elé kerülhet Sátor­aljaújhely város e nagyfontosságu kérdése, várva a megoldást, melynek mielőbb el kellene jönnie. HÍREK. — Jótékony adomány. Dr. Ko­valiczky Elek kir. közjegyző 10 ko­ronát küldött lapunk szerkesztőségébe, hogy juttassuk el jegymegváltás cí­mén a Bodrogközi Jótékony Nőegylet perbenyiki nagy ünnepélyének ren­dező-bizottságához. A jótékony ado­mányt eljuttattuk a kívánt célra. — „Kazinczy-kör“-ünk az ung­vári Dayka-szobor leleplezésén. Ung­vár kálváriái temetőjében porladnak Dayka Gábor a jeles költő, az ungvári kir. kath. főgymnázium egykori ta­nárának hamvai. Ungvár város kö­zönsége október hó 3-án vasárnap nagy, hatalmas lángu áldozati tüzet gyújt a hamvak felett s a Dayka iránt érzett örökre élő kegyelete em­lékéül felállított emlékszobrot e na­pon fogja leleplezni. A Szamovolszky Ódon kőszobrász-müvész készítette emlékszobor leleplezése alkalmából a rendezőbizottság nagyszabású mü sorral ünnepélyt fog rendezni. Ezen a kegyeletes emlékünnepségen és szoborleleplezési ünnepélyen képvi­selve lesz a Zemplénvármegyei Ka- zinczy-kör is, mely Éhlert Gyula s dr. Kontz Endre tagjait küldte ki az ünnepségre a kör képviseletében. Ők fogják egyúttal a szoborra helyezni a Kazinczy-kör hatalmas koszorú­ját is. — Dr. Stőhr Szilárd meghalt. Városunkból sok ifjú részben foly­tatja, részben végzi Kassán tanulmá­nyait. Kegyelettel és hálásan gondol­nak ezek mindenkor dr. Stőhr Szi­lárdra, ki a kassai premontrei főgim­náziumnak huzamosabb időn át igaz­gatója volt s főleg mint mathemati- kus elismert tekintély hírében állott. A kiváló tudós premontrei pap 68 éves korában, folyó hó 25-én meg­halt. Temetése szeptember 27-én volt Kassán nagy részvét mellett. — Bortermelők figyelmébe. Sá­toraljaújhely r. t. város tokaj-hegy­aljai borpincészete asszu- és szamo­rodni borokat szerez be szükségleté­nek fedezése céljából. A szükségelt bormennyiség biztosítása céljából Kiss Udön h. polgármester a következő felhívást bocsátotta ki a tokaj-hegy- aljai bortermelőkhöz: Felhívás a tokaj-hegyaljai bor­termelőkhöz / Sátoraljaújhely rend. tan. város tokaj-hegyaljai borpin­cészete asszu- és szamorodni borok vételét határozta el, felkérem en­nélfogva „Tokaj-Hegyalja“ azon bortermelőit, kik kizárólag saját termésű tokaj-hegyaljai 1904. évi és korábbi évjáratú asszu-, 1906, évi és korábbi évjáratú szamorodni borokkal bírnak s azokat eladni hajlandók, hogy a bor minőségé­nek, mennyiségének és hordó sze­rinti árának megjelölésével Sátor­aljaújhely r. t. város polgármesteri hivatalához folyó évi október hó 2-ig az eladás iránt írásbeli aján­latot tegyenek. Sátoraljaújhely, r. t. város 1909. évi szept. hó 21-én. Kiss Ödön, h. polgármester. — 1 hegyaljai vasút. Á hegy­aljai vasút megnyitását a vonal be­népesítése kell, hogy megelőzze s ez folyó hó 26-án és 27-ón közlekedő osztóvonatok segítségével történik. Az első osztóvonat, mely az uj vasút személyzetét és annak podgyászát szállította, folyó hó 26-án reggel 6 órakor indult Hidasnémetiből Abauj- szántóra s ugyanekkor egy másik ily vonat a Szerencs—szántói vonalat né­pesíti be. Folyó hó 27-én reggel 6 órakor a hidasnémeti—abaujszántói és Szerencs—szántói vonalon ismét közlekedett két osztóvonat, amelyek az anyagot és a leltári tárgyakat, esz­közöket szállították. A Kassa—hegy­aljai h. é. vasútnak szeptember hó 30-án Szerencs állomáson fog kez­dődni a mütanrendőri bejárása reggel 9 órakor. Délután 5 órakor ebéd lesz Kassán a „Schalkház“-ban. — Tisztujitás a kér. munkásbiz- tositó pénztárban. A sátoraljaújhelyi kér. munkásbiztositó pénztárban há­rom állás került betöltés alá. A meg­üresedett állások folyó hó 26-ikán megtartott igazgatósági ülésen töltet­tek be. Az ügyvezető-ellenőri állásra megválasztották Zombory Józsefet 23 szóval 5 ellen, mely Novák Rezsőre esett. A pénztárnoki állásra Spitz Izsót választották be. Pénzbeszedő egyhangúlag Károlyi Miklós lett. — Tokaji bort hamisít a német. Hegyaljai boraink jóhirnovének ele­get ártottak a bortörvény megalkotása előtt a hazabeliek közül is többen; most hogy ezeket lehetetlenné tették : a német vetemedik borhamisításra s „tokaji“ néven viszi a piacra pan- csait. A múlt héten bizonyos dr. En­gel nevű német borkereskedőt Ítélt el a lipcsei törvényszék borhamisitás miatt 3000 márka pénzbüntetésre, fiát pedig ki nagyra törekvő atyjá­nak reményteljes csemetéje s a ha­misításban hűséges társa, 1500 már­kára. — Engel dr. és családja olcsó számoszi borokat házasítottak fehér borokkal, glicerint és fűszereket ve­gyítettek a kotyvalékba s azt cifrán vignettázott üvegekben mint „tokaji bor“-t árusították. A német törvény­szék alaposan lehütötte dr. Engel urnák a vegyészet iránt mutatkozó, nem egészen kifogástalan hajlamait. — A szárhegyi ut rendbehoza­tala. Nagyarányú, fáradságos és ne­héz munka folyik városunkban, mely már közeleg a befejezéshez. A Május- kut utca folytatását képező s a Má- juskut“-hoz vezető szárhegyi utat szé­lesítik most ki s hozzák rendbe az útvonalat. A munkálatok folytán a Májuskuthoz s a Bodnárvölgy felé pompás kocsiutat nyerünk, melyet bizonynyal örömmel használnak ki azok, akiket vonz a természeti szép­ségekben bővelkedő Májuskut s Bod­nárvölgy környéke. Arról az előnyről, amelyet az ut rendbehozása által a szőlőtulajdonosok nyernek, nem. is beszélünk. Régi kívánság és régi óhaj nyert a szárhegyi ut rendbehozatalá­val kielégítést. A munkálatok folytán oly nagy a változás, hogy alig lehet ráismerni a széles, egyenletes útban a régi, szűk, szakadékos, már gyalog­járónak is rossz útra. A munkálatok rég folyamatban vannak s csak azok teljes befejezésével lehet lesz majd értékelni azt a fáradságot s nehéz munkát, melybe az ut szélesítése, - rendbehozatala került. — Az eperjesi mblógyilkosság. A közönségnek még bizonyára élénk emlékezetében van az augusztus hó­ban Eperjesen elkövetett rablógyil­kosság. Özv. Glück Dávidné gyilko­sát azóta hasztalan keresték. Többe-

Next

/
Thumbnails
Contents