Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-29 / 78. szám
Sátorai] aujhely, 1909. Szeptember 29. 78. (4886 ) Harminchetedik évfolyam.------ - - Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Vármegyénk őszi közgyűlése. — szept. 29. A törvéay évente legalább két, rendes közgyűlés tartására kötelezi a törvényhatóságokat. Ezeket tavaszi és őszi közgyűlések nevén szokás nevezni. — Mindakettő nagy fontossággal bir a törvényhatóságok életében, mert a tavaszinak elsőrendű kötelessége a számadások felülvizsgálata, az őszinek pedig — amelyik tényleg a legfontosabb — úgy a municipiális, mint a területéhez tartozó községek következő évi háztartási költség- vetésének megállapítása. Már magában a központi háztartásnak, e nagy kiterjedésű szervezetnek költségvetését lelkiismeretesen egybeállitani, a vármegye lakosságának teljesítési képességével, a közigazgatás zavartalan menetét biztositó anyagi erőkkel számotvetni: nem csekély feladat. Ezen a költségvetésen nyugszik aztán az egész vármegyei közigazgatás, ez aza bázis, mely nélkül nincs törvényesség, nincs rendes ügymenet. Nem kevésbbé fontos az egyes községek háztartási költségvetéseinek megállapítása, főleg egy ilyen nagy vármegyében mint Zemplén, melynek 451 községét közel negyedfélszázezer ember lakja. A községek autonomikus élete, nyugodt fejlődése és élő- haladása egyedül költségvetésük realitásától függ. Ez azon alap, melyen a községek lakosságának anyagi jóléte nyugszik, szellemi fejlődése elérhető s közigazgatási életük nemcsak a törvény, de az emberi ész kívánalmainak határában mozog. A törvény által megszabott kereteken belül kivethető vármegyei pótadók százalékának megállapítása; a nyugdíjasok ellátása; a községi- és körjegyzői nyugdijszabályrendelet végleges szövegezése; a vármegye 1910. évi közigazgatási és gyámhatósági költségvetése; a szekularizáció ügye; útépítések, községi zárszámadások stb. mind olyan nagy horderejű közügyek, amelyek fontossá és közérdekűvé teszik a vármegye őszi közgyűlését. Elég számos bizottsági tag gyűlt egybe a vármegyei székház nagy termében tegnap d. e. 9 órára. A bizottság tagjai közt úgy a mágnás világ, mint a polgári elemnek a közigazgatás nagy érdekei iránt buzgólkodó számos jeles tagját láttuk. A közgyűlést a diszmagyarba öltözött Meczner Gyula főispán d. e. 9 órakor nyitotta meg. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósítást a következőkben adunk : Április 14-én (históriai jelentőségű dátum) Debrecenben, ebbeD az esztendőben országos körútra kelt indítvány került Hajdú vármegye közgyűlése elé a „szekularizáció“, vagyis az egyházi javaknak az állam rendelkezésére való bocsátása dolgában. Lengjél Imre nyug. kir. táblabiró tette volt Hajdú vm. közgyűlésén az indítványt, melyet azután ez évi május hó 13-án tárgyalt Hajdú vm. közgyűlése Debrecenben és az indítványt nagy többséggel határozati erőre is emelte. Azóta hajdú atyánkfiái és barátainknak ez a radikális határozata bevizitelte országunk valamennyi törvényhatósági termét, hogy országos közvéleményt és közérdeklődést ébresszen maga iránt. A mi vármegyénk közönségénél a „kuruc“-oknál, a tegnap tartott közgyűlésen próbált szerencsét ez a „hajdú“ határozat, de „ez idő szerint“ rokon keblekre itten nem talált. Sőt még csak nagyobb arányú érdeklődésre sem tudott szert tenni, mit legjobban igazol az a körülmény, hogy a zempléni 600 bizottsági tag közül csak a 10-ed rész látogatott el az ősi székházba, az u. n. őszi közgyűlésre. Meczner Gyula főispán, katonai pontossággal d. e. 9 órakor lépett a közgyűlés termébe, hol harsány éljen szó köszöntötte s a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg: Tisztelettel üdvözlöm a megjelent megyebizottsági tag urakat és a vármegye tisztviselői karát. Az őszi rendes közgyűlést ezennel megnyitom. Mielőtt tanácskozásunk megkez- denők, az elnöki székből szomorú kötelességet kell teljesítenem. A nemzetnek ismét gyászává». Egyik oszlopos férfia a tudós, a fáradhatlan kitartó történész, a tör- hetlen hitű hazafi Thalj Kálmán az ő „jó urához“ Rákóczi Ferenchez elköltözött. Szinte egy életet szentelt a nemzet, az ország függetlensége, önállósága visszaszerzésében. Ez ösztönözte főképen a Rákóczi korszak történelmének kultiválására, a Rákóczi emlékek gyűjtésére, mig végre megadatott neki legforróbb vágyainak teljesülése, a nagy fejedelem vármegyénk dicső szülöttének hamvait feltalálta, azokat hazaszállítva a nemzetnek talizmánként visszaadta s a régi dicső emlékeknek ugyszólva megelevenitése által fáklyát gyújtott a múltba, lelkesítette az élő nemzedéket s lelkesedésre hívta fel a jövendőt 1 Ezért nagy a mi Zemplén vármegyénk gyásza is, mert hisz a nagy fejedelem bölcsője a mi vármegyénkben ringott s élete működése is jó részben ide kötötte őt. Indítványozom, méltóztassék Thaly Kálmán hazafiui nagy érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíteni s méltóztassék a Thaly családhoz részvétiratot intézni, a temetésen magát képviseltetni s a ravatalra koszorút helyezni. . . A közgyűlés az indítványhoz egyhangúlag, helyesléssel hozzájárulván, azt határozatként kimondom. Hasonlóképen szomorú kötelességet teljesítek, midőn dr. Chjzer Kornél vármegyénk több éven volt közbecsült főorvosát, az országos közegészségügy nagyérdemű vezető tagjának gyászos elhunytál is jelentem s felkérem a megye közönségét, hogy halála felett mélyen érzett gyászrészvétünket szíveskedjék jegyzőkönyvileg kifejezni, erről a gyászoló családot jegyzőkönyvi kivonattal értesíteni. A közgyűlés az indítványt elfogadta és határozattá emelte. Napirend során első tárgy volt az esküdtbirósági tagok névlajstromának kiigazítására hivatott két küldöttség megalakítása. Közfelkiáltással a sátoraljaújhelyi kir. törvényszékhez Fejes István, Ferenczy Elek dr., Juhász Jenő, Kincsessy Péter, Kovaliczky Elek dr., Kun Frigyes, Miklósy István, Nemthy József, Os- váth Ferenc, Rosenthal Sándor dr. és Széchenyi Ernő gróf, — az eperjesi kir. törvényszékhez pedig Csőké József dr., Ganzaugh Miklós, Mauks Árpád, Pereszlényi István, Vladár Emil és Schütz Nándor dr. bizottsági tagokat választották meg. Következett a vármegyei pótadók megszavazása az 1910. évre, és pedig a vármegyei nyugdíjintézet javára 272%-os, közművelődés céljaira 1%- os, háztartás fedezetlen szükségleteire 78%-os pótadók megszavazása — 47 igen szóval. Nemmel senki sem szavazott. Poljánszkj Gyula bizottsági tag szót emelt, hogy a magyar nemzeti közművelődés ügyének iskolai szolgálatában magukat kitüntetett és jutalomra érdemesített tanítókra ne sajnáljon több gondot fordítani a jövőben, mint fordított a múltban az arra hivatott felügyelő bizottság. — Mivel pedig a 272% pótadójövedelem teljesen nem fedezi a vm.-i nyugdíjalapnak 1910. évi szükségletét: feliratot intézett a közgyűlés 15.000 kor. ily rendeltetéssel bírandó segedelemért a kir. belügyi kormányhoz. — Megjegyzendő, hogy a 272%-os pótadó- teherből Sátoraljaujh ly r. t. város közönségére csak 1'79%-os hányad fog háramlani. A vármegyei gyámpénztárban kezelt árvapénzeknek évi feleslegét 60% arányában a helyi, 40% arányában pedig a vármegyebeli vidéki pénzintézeteknél fogják gyümölcsöz- tetni 472%-os kamatlábon, vagyis az e tekintetben az 1908. óv folyamán irányadóul szolgált vármegyei határozatot érvényesítették az 1910. év gyakorlatára nézve is — mindössze 23 igen szavazattal. Most következett harmadik tárgyul a napirend során Hajdú vármegyének már fentebb ösmertettük famózus határozata. Az állandó választmánynak az volt a javaslata, hogy „ezidő- szerint térjen napi rendre a közgyűlés“ a javaslat érdemi tárgyalása fölött — ami meg is történt már, mikor szót emelt Bessenjei István rk, apátplebános biz. tag, abbeli reményének adván kifejezést, hogy az a javaslat „itt e helyen ellenünk“ soha sem fog határozati erőre emelkedni. Erre többen emelkedtek fel üllőhelyeikből, de a határozat már enun- ciálva és a következő tárgy is elkezdve lévén, a szótól elállottak. Áz általános érdeklődéssel hallgatott és szőnyegen forgott tárgy pedig már — egyebek között — a vármegyei hajdúk formaruházatával is hosszasan foglalkozott 1910. évre szóló 535,434 korona fedezetet kívánó köz- igazgatási, árva és gyámhatósági költségelőirányzata volt a vármegyének, melyet Bernáth Aladár tb. főjegyző ismertetett. Az 1909. évi költségelőirányzathoz mérten vagy 20,000 koronával több szükségletet igénylő 1910. évi praelimináréban három uj szolgabirói állás, a hatodik árvaszéki ülnök javadalmazása, öt napi dijasi állás rendszeresítése, egy őrhajdui állás életbeléptetése, a szolgabirói hivatalos helyiségek, évi bérletátalányok fölemelése stb. szerepelnek. Á közgyűlés észrevétel nélkül elfogadta a költségelőirányzatot. Úgyszintén jóváhagyta a közgyűlés a vármegyei közúti pénztárnak 1907—8. évi zárszámadását is. Erősiteni kellett a vármegyei községi és körjegyzők nyugdíjalapját is az 1910. évre, hogy elbírja a reá sulyosodó igényjogosultságok terhét. Evégből 33,963 kor. kivetésére van szükség, mely összegből 266 kor. évi újabb teher háramlik vármegyénknek mindenik nagyközségére és minden egyes körjegyzőségére. Ehhez a községi kvótához a közgyűlés szó nélkül hozzájárult, dacára Hurka Ferenc biz. tag népszónoklatának, ki épp oly bátor mint botor felszólalásában, hogy ő ezt a kvótát nem szavazza meg, a rég letűnt Várkonyi-féle „cucilizmus“- nak maszlagos verebeit csiripeltette ujfent és mikor azt csiripeltette velük, hogy „a nép földönfutóvá lesz, a jegyző urak négyes fogaton járnak“, elnöki rendreutasítást vívott ki magának. A Sátoraljaújhely r. t. városához, illetve a képviselőtestületi tagok újraválasztásának intézéséhez elnökül Constantin Gézát küldötte ki a közgyűlés. Az alispánnak évnegyedes és a közigazgatásnak minden ágazatára kiterjedő gondos jelentését nagy figyelemmel hallgatták. A jégverés, peronoszpora és egyéb elemi csapásoktól siralmas helyzetén sínylődő tokaj-hegyaljai szőlős gazdák elárvult anyagi érdekeinek felkarolása körül valóban atyáskodó jóságot tanúsított Wekerle Sándor miniszterelnökhöz, úgyszintén Darányi Ignác földmv. ü. miniszterhez is — Thuránszky László főjegyző indítványára — köszönő feliratok küldését határozta a közgyűlés. — Amerikába kivándorolt vármegyénkből az elmúlt évnegyed folyamán 927 egyén, visszajöttek 447-en. Állami adókban befolyt 455,000 kor. Az alispánnak az 1910. évi közútépítés programmjáuak kitűzése körül teljesített helyszíni fáradságos utazásaiért, azután pedig ugyanabban az érdekben a kereskedelemügyi kir. miniszternél személyesen és sikeresen végzett közbenjárásaiért köszönetét szavazott — főispánunk indítványára — a közgyűlés. A tolcsva—erdőhorváti—regéci 3 huttai, tervbe vett erdei vasútépítés ellen, minthogy a létrejövendő ipar- vasutban a közgazdaságnak életerős fellendülését látja, elvben nem tett kifogást a közgyűlés; amiért is biztosra vehető, hogy az a még elrendezésre váró és e vasútépítéssel kapcsolatos magánjogi kérdések tisztázása után hamarosan kiépül és egyfolytában Lapnuk luai uáina 4 oldal.
