Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-10 / 55. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 10. szerint nem, vagy csak fogyatékosán tehet szert. Nagy jelentőségű a nemzeti szempontnak kiterjedt és mélyreható érvényesítése az uj tantervben. — A leendő családanya ismerje meg azt a kapcsolatot, mely nemzetéhez fűzi, érezze a maga életét a nemzeti élet egy részének, melynek múltjához kegyelet, törekvéseihez hű odaadás, jö- vőjéhez rendületlen hit köti. Nem kevósbbé fontos az uj tantervben a tanítás anyagának a növendékek értelmi fejlettségéhez mért megválogatása, melyre a tanulók zsenge életkora miatt különös figyelmet kell fordítani. — Az anyag egymásra vonatkozásának szempontja oly aránylag rövid tartalmú iskolában, mint a polgári leányiskola, tökéletesen nem érvényesülhet ugyan, mindazonáltal a tanterv e részben is igyekszik az idevonatkozó didaktikai követelményeknek a lehetőség szerint eleget tenni. így a magyar nyelvi, a történeti tanításban, a természet- tudományi tárgyak sorrendjében s általában az egész tanítási anyag elrendezésében és beosztásában. Mindez könnyítést jelent a tanulókra nézve és csökkenti megterhelésüket. Éhez járul a női kézimunkák otthoni készítésének tilalma, a testgyakorlás heti óraszámának felemelése, anyagának kiszemelésében haladottabb felfogás érvényesülése, a játéknak és kirándulásoknak, télen a korcsolyázásnak és ahol lehet, az úszásnak követelése. A miniszter rendeletét a következő meleghangú szavak kíséretében küldte meg a sátoraljaújhelyi állami polgári leányiskola igazgatójának: „Polgári leányiskoláink már eddig- elé is kiváló érdemeket szereztek a közművelődés terén tantestületeik hazafias és buzgó közreműködésével. Ezért bizton remélem, hogy a tantestületek lelkes munkásságot fognak most is kifejteni az uj tanterv sikeres végrehajtása s az iskolák továbbfejlesztése érdekében.* Végül hangsúlyozza a miniszter, hogy az erkölcsi szempont, minden iskolai tantervnek ez a természetes kelléke, ebben a leányiskolái tervezetben is mindenütt a legnagyobb figyelem tárgya. — Az uj tanterv az 1908 —1909. tanévtől kezdve az állami, községi, társulati és magán polgári leányiskolákban átmeneti intézkedésekkel lép életbe. Az intézet pályafutásának kilencedik évét töltötte be a lefolyt tanévvel. Városunkban s általán Zemplén vármegyében, hogy mily nagy szükség volt ez intézet szervezésére, leveleket és utasításokat Íratott Ásza* lay hadi titkár által.8) Aug. 16-án reggeltől délig Ho- monna környékén vadászaton volt a fejedelem. Délben együtt ebédelt egész udvarával és a francia király nála tartózkodó követével, délután pedig — mint a naplóiró mondja — „sokféle magános Írásokban occupálódott.“ Aug. 17-én a titkárok előadásai alapján levelek és rendeletek szétküldésével és tanácskozásokkal telt el az idő, este pedig Péter orosz cár követe érkezett Varsóból. Aug. 18-án a fejedelem szokása szerint misét hallgatott, azután az orosz cár követével foglalkozott s választ küldött a cárnak. Másnap egész nap tanácskozás folyt a lublyói lengyel országgyűlésre küldendő követség dolgában. Aug. 20-án útnak indíttatott a követség, melynek vezetője gr. Bercsényi főgenerális, tagjai pedig br. Klobusiczky kamarai elnök, Berthóty tábornok és s) Beniczky naplója nem emlitl, de ezen a napon kelt Homonnán Rákóczi adománylevele ócskay részére a aztropkói uradalom egyrészo felöl. (Az adománylevelet, mely Vörösváron a gr. Erdödyek levéltárában még meg van, Thaly közölte „Ocskay L. élete“ c. müvében 170 és 847. 1.) azt misem bizonyítja inkább, mint ama körülmény, miszerint dacára annak, hogy legutóbb már Nagymihály- ban és Sárospatakon is létesültek polgári leányiskolák, az újhelyinek növendék létszáma évről-évre emelkedik s az ilynemű intézetek közt egyike a legnépesebbeknek. Az újonnan alakult parallel intézetek hatása egyedül a magánvizsgázók látszámá- nál látszik meg, hol az előző évihez mérten nagy csökkenés tapasztalható, noha még mindég elég sok — 44 — ezeknek a magánvizsgázóknak száma. A nagy gonddal és figyelmesen összeállított igazgatói jelentés hü képet ad a lefolyt tanévről. Nagy jóakarattal viseltetik a m. kir. kultuszminiszter ez intézet iránt, mert az elmúlt tanéven is 1431 koronát utalványozott tanszertárának s tornacsarnokának felszerelésére. — Büszke is lehet ez iskola hatalmas méretű s most már kifogástalanul felszerelt torna helyiségére, mert ehez hasonlót felsőbb rendű intézeteknél is csak vajmi ritkán találhatni. Az intézetnek összesen 244 beirt tanulója volt, kik közül mint rendes növendék 181 tett nyilvános vizsgálatot. A magántanulók száma 15-tel kevesebb mint az előző tanéven, a melynek indokáról már fentebb szó- lottunk. Még meg kell jegyeznünk, hogy a miniszter megengedte, miszerint a tokaji leányok az ottani polgári fiúiskolában vizsgázhassanak. Nevelésügyi tekintetben örömmel olvassuk az igazgató ama szavait, hogy az értelem kiművelése mellett nagy gondját képezte a tanítótestületnek a leányok erkölcsi nevelése, azoknak az illedelmes viselkedésre, szerénységre s a felnőttek iránti tiszteletre való oktatása. Csakis az ilyen komoly, igazi céltudatos munka az, mely az életben üdvös gyümölcsöket terem. Kiváló gond fordittatott a vallásos nevelésre is. Imával kezdik és végzik a tanítást, minden vasár- és ünnepnapon templomba mennek, nagyobb ünnepeken az egyházi körmeneteken is résztvesznek a lányok s több alkalommal gyönyörködött a nagy közönség az intézeti leánykar által a plébánia templomi istentiszteleteken előadott szép egyházi énekekben. Úgy a kath. mint a protestáns vallásu növendékek szakférfiúk vezetése alatt részesülnek egyházi ének oktatásban. Dicséretes és valóban a női lélek nemes képzésére irányuló intézkedés. A közegészségi állapot általán jó volt, ragályos betegség nem lépett fel a növendékek közt. — A Ráday Pál, aki Andrássy Istvánt az akkor beteg tábornokot helyettesítette. Ez urak nagy kísérettel indultak útnak s hogy a követség elég fényes legyen, az urak mellé egy titkár, egy asztalnok, három kamarás, hat étekfogó s a nemesi kompániának kapitánya nyolc nemes testőrrel adatott. A fejedelem a követség távozása után vadászatra ment, azután pedig Dan- cigban időző feleségének küldöttjét (egy orvost) fogadta. Aug. 21-én délelőtt utasításokat Íratott a fejedelem, majd misét hallgatott, délután pedig kíséretét, Homonnáról Terebes felé indulandó, az utazásra készítette elő. Másnap (aug. 22.) kísérete már korán elindult, Rákóczi azonban — mint Beniczky Írja — csak későbben elbúcsúzván móltóságos grófné Homon- nai Sigmondné asszonytól, Terebes felé elindult,“ ahova az nap délután 3 óra tájban érkezett meg. Tőketerebesen Rákóczi aug. 23-tól szept. 18-ig maradt. Ezen idő alatt is állandóan intézte az ország dolgait, közben pedig Aradon, Szécskereszturon és Szalánczon vadászgatott, szept. 18 án Garamon át indult útnak és szept. 20 án kíséretével együtt Sátorszabadkézi rajz, női kézimunka és torna alól 42 leány nyert felmentést, ami elég nagy szám, e reál irányú nevelésre és tanításra hivatott iskolánál. Tanulmányi kirándulást tettek a növendékek az ungvári áll. polg. iskolából ideérkezett 72 vendégleánykával együttesen május hó 2-án Széphalomra és Borsiba. Kívánatos, hogy a gyermeki lólekre oly maradandó hatással biró ily tanulmányi kirándulások mentői tágabb körben évente megismétlődjenek. Megünnepelte az intézet az aradi 13 vértanú napját, valamint a többi n mzeti ünnepeinket. „Az iskola felügyelete“ rovatban közölve van a vall. és közokt. miniszter s a polgári iskolák ügyoit intéző miniszteri tanácsosok neve, a kir. tanfelügyelőség és a gondnokság névsora. A tantestület az igazgatón kívül 3 rendes és egy segédtanitónő- ből, 3 óraadóból s 5 hitoktatóból állott. A tanítási eredmény elég szép. A tanévet végzett 181 leány közül kitűnő rendű 25, jeles 35, jó 59, elégséges 29. Egy tantárgyból 7, többől 23 bukott el, vizsgára 2 nem jelentkezett. Nem találjuk a statisztikai táblázatban a szülők polgári állásának felsorolását, amit előzőévekbeli közleményeinknek tulajdonítunk s a miért az igazgatót csak az elismerés szava illetheti mog. A szokásos értesítésekkel a jövő tanévi beiratásra vonatkozó közleményekkel zárul a gondosan egybeálli- tott évkönyv. y. VÁRMEGYE ÉS VAROS A III. oszt. kereseti adó kivetése. — jnl. 9. Az 1909—10. évre megállapítandó III. oszt. kereseti adók tárgyalásai folyó hó 15-én kezdődnek meg vármegyénkben. Tárgyalások a kir. adóhivatalok székhelyein tartatnak, a következő beosztással: Sátoraljaújhelyi adóhivatali kerület. Tárgyalások a vidéki községekre nézve jul. 15 és 16. Bizottsági elnök : Képes Gyula, akadályoztatása folytán dr. Kossuth János h. elnök: tagok: Hericz Sándor, dr. Nyomárkay Ödön, Grünbaum Simon rendes, dr. Répy Tihamér, Bánóczy Kálmán, Schweiger Ignác, Gyarmathy Béla póttagok, előadó dr. Kiss Géza pénzügyi titkár. Sátoraljaújhely városra nézve a tárgyalások nyomban, a vidékiek befejezte után jul. 17-én és aljaujhelyet érintve (ahol az egész város kijött eléje) Sárospatakra költözött. A fejedelem ránk maradt emlékiratában erről a zempléni nagy útjáról nem emlékezik meg. Akkor, amidőn évtizedek múlva Rodostóban irta memoirját, bizonyára nem is emlékezett már vissza a részletekre, ezért csak azt említi, hogy a lengyelországi események miatt az ország határszéleihez közel tartózkodott. Beniczky fentebb idézett naplójának köszönhetjük azt, hogy Rákóczi 1707. évi aug.—szeptemberi utazásainak részletes történetét ismerjük, miért is e mű Zemplén vármegye történetének egyik legfontosabb kútfője, amely tüzetes bepillantást enged vetni a fejedelem viselt dolgaiba és életmódjába abban az időben, midőn leghosszabb időt töltött szülőmegyéje halárai között. Épp ezért csak csodálkozhatunk azon, hogy Beniczky becses adatait a vármegye mouografia-irói fel nem használták, sőt a Borovszky-fóle monográfia Rákóczi 1707. évi zempléni táborozásáról meg sem emlékezik. Rákóczi másodízben 1709. évi dec. hóban járt Homonnán és vidő19 én tartatnak meg, biz. elnök : dr. Kossuth János, előadó Földes Albert pénzügyi s. titkár. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját Tokody Viktor pénzügyi tanácsos, kir. pónzügyigazgató helyettes előadásában tárgyalja a bizottság julius 20-án. Szerencsen tárgyalások augusztus 2—5. Bizottsági elnök: dr. Kovács Gábor, tagok: dr. Vitányi Miklós h. elnök, Herman Sándor, Moskovics Ede, Lippóczy Norbert rendes, Führer Sándor, Pap József, Kolos Tibor, Ohning Vilmos póttagok. Tokajban: jul. 21—23. Bizottsági elnök : Székely Károly, tagok : dr. Krőczer László h. elnök, Helm Sámuel, Horváth János, Komáromi Károly rondos, Zinner Arnold, Czi- gányi Béla, Sebő Gyula, Kicsinko Antal póttagok, előadó Földes Albert pü. s. titkár. Királyhelmeczen : julius 23- 24. Bizottsági elnök: dr. Farkas Róbert, tagok: Szkicsák István h. elnök, Rubin Mihály, Hamrák János, dr. Tár- czy Pál rendes, Galambos János, Za- chár Ferenc, dr. Fuchs Emil, Pintér Ferenc póttagok, előadó dr. Kiss Géza pü. titkár. Gálszécsen : jul. 15—16. Bizottsági elnök : dr. Novák István, tagok : Ihnátko Emil h. elnök, Grüustein Ignác, Fábry Béla, Koch Károly rendes, Mandel Dezső, Hornyák István, Pafcsuga János, Sobeczki Győző póttagok, előadó Székely József pü. s. titkár. Nagymihályban: julius 30 — 31. Bizottsági elnök: Fröhlich Gyula, tagok: Widder Samu h. elnök, Bu- csinszki Lajos, Tolvay Imre, Bartus Boldizsár rendes, Barnai Andor, Ron- csinszky Ágost, Widder Andor, dr. Bucsinszki Mihály póttagok, előadó Székely József s. titkár. Varannón : jul. 19—20. Bizottsági elnök : dr. Csőke József, tagok : Pereszlényi István h. elnök, Gaál Sándor, Ungváry Ede, Cséri Herman rendes, Klauser Emil, Dieszner Antal, dr. Werner Gyula, Ureczky Béla póttagok, előadó dr. Kiss Géza pénzügyi titkár. Homonnán: jul. 26—28. Bizottsági elnök: Kelemen Kálmán, tagok: Lehóczky Endre h. olnök, Hossza Gyula, Suszter Alajos, Harmata Andor rendes, Pápai Pál, dr. Mazur Gyula, Pálik Sándor, Friedman Izidor póttagok, előadó Székely József pü. s. titkár. Az adózók hirdetmény utján lesznek a tárgyalási határnapokról értesítve. Saját érdekükben áll, hogy ott kén s ezt pár szóval emlékirataiban is felemlíti. Beniczky naplójában szintén szól e tartózkodásról, de csak rö* viden. Rákóczi azt Írja, hogy a pestis elől menekülve, hadak nélkül, csupán legbensőbb környezete kíséretében ide-oda bolyongott a felvidéken s miután Munkácsnál a Potoczky ki- ewi palatínus vezetése alatti lengyel és svéd sególyhadakat fogadta, a felső zempléni részekre indult, de útját nem részletezi. Udvari történetírója, Beniczky, azonban röviden felemlíti, hogy a fejedelem 1709. dec. 6-án Munkácsról gr. Károlyi tábornokával a zempléni részekre ment és ott, miután dec. 18-ig Hrabóczon tartózkodott, a karácsonyi ünnepekre Ho- monnára ment, hol dec. 19—26-ig időzött. Dec. 27-én Felsőkörtvólyesre utazott, ahol Potoczky és hadai tanyáztak, onnan Varannóra, innen pedig gr. Bercsényivel ismeretes téli hadjáratára az abaujmegyei tájakra vonult át. Rákóczi a még ezentúl alig másfél évig tartó szabadságharc folyamán nem fordult meg többé a felsőzempléni vidékeken. nagy választékban kaphatók Sátoraljaújhely, jötér, a megyeházai szemben. Tollkönnyü „Rekord Panama“ szalmakalap 5 korona. Színtartó „Zefir“ óe tnrlsta- lngrelc: 3*50 üsoronától feljetoTo Vízhatlan esőköpenyek leszállított árakon.