Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-06 / 19. szám
Mároius 6. ZEMPLÉN. 8. oldal. )( Költségvetési előirányzatok megállapítása. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete 1909. évi háztartási és egyéb a város kezelése alatt álló alapok költségvetési előirányzatainak megállapítása tárgyában 1909. év március hó 22-én rendkívüli közgyűlést tart. )( A torzsási mulató bérlete. A város a torzsási mulató bérletére tudvalevőleg versenytárgyalást irt ki. A megtartott versenytárgyaláson egyedüli ajánlattevőként Herman Étel jelentkezett, ki első évre 100, második évre 200 s harmadik évre 250 kor. árt ajánlott meg a mulató bérletéért azon kikötéssel, hogy számára a város az italmérési engedélyt kieszközli. A versenytárgyalás eredménye felett legközelebb dönt a képviselőtestület. fiz eszmei pályázat eredménye. — márc. 6. Közöltük és ismertettük annak idején azokat a terveke*, melyek a város függő építkezési kérdéseinek megoldására kiirt pályázatra beérkeztek. A pályázatra bárom mü érkezett be, melyeket Kiss Ödön h. polgár- mester, Bernáth Aladár, dr. Haas Bertalan, dr. Hornyay Béla, Miklóssy István, Hönsch Dezső s Kérészy Gyula tagokból álló bíráló bizottság bírált el. A bírálat alapján a bizottság a „ Krasznahorka“ jeligéjű müvet az első díjjal 1200 koronával, a „Pali“ jeligéjűt 400 s a „Hasznos beruházás“ jeligéjű tervet 200 kor. díjjal jutalmazta- Az első díjjal jutalmazott mü szerzői Kármán Aladár és Ullman Gyula budapesti épitészek, a 400 koronával díjazott mü szerzői Führer Miklós s László Richard budapesti építészek s a 200 koronával jutalmazott mü szerzője Szeszlér Ödön sátoraljaújhelyi kultúrmérnök. Kiss Ödön h. polgármester most a beérkezett terveket ösmertető s a bizottság bírálatát tartalmazó bíráló bizottsági jegyzőkönyvet kinyomtatva küldi szét a képviselőtestület tagjainak. A bíráló bizottságnak a „Kraszna Horka“ jeligéjű műre vonatkozó bírálatát a következőkben közöljük: „A „Kraszna Horka“ jeligéjű munka a városnak összes telkeit kihasználja és rendezi azokra az összes szükségleteknek és a kor igényeinek megfelelő épületeket tervez, ezeknek jövedelmezőségét reális számításokkal kimutatja. A város fejlesztésére hosszabb időre helyes irányt mutat, mert a Diana kert rendezésével és uj közfürdőnek, valamint a színháznak ide tervezésével s a Molnár István-utczának a parkon átvezetésével alapját veti meg a városnak gyártelep felé való fejlődésének. Ez nemcsak azért helyes, mert a terepviszonyok a város továbbfejlesztésére ez irányban legalkalmasab .ak, hanem azért is, mert a városnak jelenlegi aránytalanul hosszúkás kiterjedését van hivatva helyesen megváltoztatni. Legkimagaslóbb pontja a pályaműnek az uj városháza építésére vonatkozó része, mely szerint az Ujfalussy Endre-utcza egész hosz- szában 16 méternyire kiszélesítése után a Molnár István-utczai rendőrségi épületnek, a Rákóczi-utczán pedig a Nagy Lujza-féle teleknek és háznak hozzávételével az említett három utczára terjedő impozáus két emeletes palotába nemcsak a városháza összes hivatalos helyiségei, hanem több állami hivatal is elhelyezendő s esetleg a földszint üzlet- helyiségek részére meghagyható. A városháza jelenleg szétszórt helyiségeit csakis egy ily nagyszabású épületben lehet minden tekintetben helyesen csoportosítani s csak is ez adhat végleges megoldást a már ma is tarthatatlan helyzet gyökeres orvoslására. A megfelelően kiszélesített utczában s a Molnár István s Rákóczi utczákra néző előkelő helyeken úgy üzletek, mint hivatalok és lakások is jól és biztosan értékesíthetők, mi által a jövedelmezőség is biztosítva van. A város fejlődése és szépítése érdekében felette kívánatos volna ezen terv megvalósítása, mert ez a nagyszabású épület rendkívüli szép kiképzést enged meg, melynek alap- gondolata a homlokzati vázlaton az utczasarkokat képező épületrészeknek és a középső résznek előugró és kimagasló kiképzésében helyesen van lefektetve A város anyagi helyzeténél fogva indokolt és helyes, hogy a színház eddigi rendeltetésének meghagyatik. Annak használhatóságára lényegesen kedvező befolyást gyakorolna az Ujfalussy Endre-utczának tervezett kiszélesítése. A későbbi programmba felvenni javasolt uj színház és közfürdő építése a Diana kertben szintén igen helyes eszmének m nősíthető, mert a Molnár István-utczának ezekkel kapcsolatban javasolt meghosszabbítása s a Diana kertnek s környékének rendezése mig egy részről ezen környék fejlődését és könnyű hozzáférhetését biztosítja, eddig más részről a rendelkezésre álló szép sik és szabadterület föltétlenül legalkalmasabb ezen épületek elhelyezésére. Az építkezések szükséges volta pedig bővebb indokolásra nem szorul, mert köztudo másu, hogy úgy a szinház, mint a gőzfürdő az igényeket ki nem elégíti s csak jobbak hiányában használtatnak. Ezekkel kapcsolatban a jelenlegi fürdőépületeknek kioszkká átalakítása igen életre való gondolat, mert ez úgy a fürdőző, mint a színházlátogató közönségnek igen alkalmas szórakozó helyül szolgá- land. Ezen épületek alap elrendezése, terjedelme és külső kiképzésük a csatolt vázlatokban az igényeknek megfelelő méreteket, kellő csínt és takarékosságot mutatnak. A régi városháza földszintjének és udvarának vásárcsarnokká kiképzése, az emeletnek és reá épitendő 11-ik emeletnek bérlakásokká átalakítása, esetleg a Il-ik emeletnek muzeumul felhasználása, mind szerencsés megoldás, mert a pályamű által megállapított építkezési Programm a városháza környékének fejlesztésével a forgalomnak ide terelődését biztosítja s igy a központi vásárcsarnoknak s esetleg a múzeumnak ide helyezését indokolttá teszi, a bérlakások jövedelmezőségét biztosítja. A Vörös ökör telkének Wekerle téri oldalára tervezett szálloda — vendéglő, kaszinó és vigadó helyiségekkel — a tényleges szükségletnek és a már ez irányban kialakult közvéleménynek teljesen megfelel. Kiterjedésében és méreteiben az épület az igényeknek és szükséglet gondos mérlegelésével ezeknek megfelelően terveztetett. A szálloda elébe tervezett parkosítás, szökőkút és földalatti illemhelyek felállítása, a város ezen legjelentékenyebb terén szépészeti és közszükségleti szempontból igen helyes. A régi kórház telkén pavilion rendszerben elhelyezni tervezett polgári fiúiskola, bérház és gyermekmenhely a város fejlődése érdekében kívánatos, a szükségletnek megfelelő, de természetesen nem azonnal megvalósítható építési programmot állapit meg s az egész telket czélszerüen használja fel. Egy modern bérház építésének szükségét lehetetlen be nem látni, egy polgári iskola és gyermekmenhely építését pedig a városnak úgy kulturális fejlődése, mint forgalmának növelése érdekében már sürgősen követeli a közvélemény. Az épületek homlokzati vázrajzai igen ízlésesek s a választott pavillon-rendszer a környékhez alkalmazkodás és szépészeti szempontból is felette sikerült. Azzal, hogy a városmajort és a tűzoltólaktanyát jelenlegi helyükön rendeltetésüknek meghagyja, ez utóbbit kibővíteni javasolja s a körülötte levő teret rendezi és árubódék felállítására tervezi felhasználni, a pályázati programúitól némileg eltér, de ez a megoldás teljesen indokolt és helyeselhető, mert sem tisztasági s igy egészségügyi, sem közforgalmi tekintetekből, de különösen gazdaságosság szempontjából sem lehet kívánatosnak mondani, hogy ezek a jelenlegi helyükről egy tömörebben beépített zárt területre, a városháza épületbe vitessenek be, melynek környékén a nyugodt forgalmat is erősen zavarhatnák. Általánosságban a pályamű tehát a fentiek szerint a pályázatot egész terjedelmében igen szabad felfogással, nagyszabásuan és mégis a helyi viszonyok és igényeknek kellő mérlegelésével ezekhez tökéletesen alkalmazkodva oldja meg, helyes méretezéseivel s reális számításaival pedig gazdaságosság szempontjából is helyes programúi elkészítését teszi lehetővé. A részletekben egyes épületek alaprajzi beosztása és homlokzati kiképzése is hagynak kívánni valót, de eszmei szempontból a kérdéseket^ pályamű tökéletesen oldja meg s a részletek kidolgozása ezen pályázat keretébe nem is tartozik.“ HÍREK. A nagymihályi sörgyár. — márc. 5. Érdeklődéssel nézzük át a nagymihályi sör- és malátagyár részvény- társaság 1908. évi üzleti eredményéről szóló igazgatósági jelentést és zárszámadást, minthogy vármegyénkben ez az egyedüli ilynemű iparvállalat, üzletforgalma és életképessége tehát mindazoknál mé tán keltenek érdeklődést, akik Zemplén vármegye ipari előhaladása iránt érdeklődéssel viseltetnek. A gyár, mely mostani szervezetével az 1906. év végén alakult, egy régi, kis üzemü sörfőzdét vett át s annak helyén nagy terjedelmű s modern berendezésű épületeket emelt. Á berendezés csak a múlt év első felében nyert teljes befejezést úgy, hogy a gyár kitermelése az 1908. éven még csak 11,000 hektolitert tett; ily csekély produktum mellett a most említett évi mérlegét 25,279 korona veszteséggel zárta a gyár. Mi e kérdéssel közérdek szempontjából foglalkozunk. Mert kétségtelen, hogy egy 700,000 korona, teljesen befizetett alaptőkevei bíró s ott a ftlvidéken verseny nélküli, kiváló minőségű sört gyártó eme nagy ipartelep prosperálása és biztos fejlődése befejezett ténynek tekinthető; ha mégis most, fennállása második évében 25,279 kor. veszteséggel zárja mérlegét, azt a kitermelés csekély voltának tulajdonítjuk, amit viszont ama körülmény idézett elő, hogy még mindig a berendezések foglalták le az év tetemes időszakát az üzleti élet hátrányára. A gyár termelvénye a felvidéken igen jó hírnévvel bir s a nagymihályi sör felülmúl több vidéki sört minőségileg. Ennek a jó hírének következménye, hogy az 1909. évben előállítható összes mennyiség már is el van helyezve s igy a gyár ez éven valószínűleg kedvező üzletviszonyok közzé jut és ez évi mérlege már nem igen fog passzívával záródni. Kifogásoljuk azonban, sőt egyenesen az üzleti élelmesség terhére Írjuk, hogy a gyárvezetőség nem iparkodik eléggé s a lehető legszélesebb körben reklámot csinálni a jóságáért kedvelt nagymihályi sörnek- Csak halljuk pl. itt Sátoraljaújhelyben is, hogy ilyen jó meg amolyan jó a nagymihályi sör, hogy felülmúlja a kassait, — ámha valamelyik vendéglőben kérünk belőle, hát ránk bámulnak s azt mondják, hogy „elfogyott.“ Ez nem jól van igy, a mai kereskedelmi élet szelleme megköveteli a reklámot, a legkiválóbb, legjobb minőségű iparcikkek részére is. De hiszen el sem képzelhető, hogy kellő reklamirozás nélkül s termelvónyét még Sátoraljaújhelyben sem ismertetve, a gyár nagy üzleti eredményekhez jusson. Ezeket ajánljuk megfontolásra annál inkább, mert itt a felvidéken még az a feladat is várakozik e gyárra, hogy olcsó és jó italával a pálinkáivást korlátozza, közvetve tehát kultur-tó- nyező is legyen. A gyár élén oly előkelő férfiak állanak, kiknek neve egyenkiht'és ősszeségben teljes biztosíték arra, hogy vármegyénk e nagy szabású ipartelepe virágzó jövőnek néz eléje. — Birói kinevezés. A király Cha- nát Miklós sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki birót a kassai kir. táblához táblabiróvá nevezte ki. — Katonai hir. A király Barantísi Józsa Gábornak, miskolci 10-ik hon- védgyalogezredbeli várakozási illetménynyel szabadságolt ezredesnek nyugállományba való helyezését elrendelte és megparancsolta, hogy neki ez alkalomból a legfelső megelégedés kifejezése tudón ásul adassák. — Kinevezés. A földmivelési miniszter Ujfalussy Mihály magy. kir. erdőmestert, a sátoraljaújhelyi m. kir. állami erdőhivatal főnökét erdőtanácsossá nevezte ki és ezzel a VII. fizetési osztályba léptette elő. A kinevezés az uj erdőtanácsos tisztelői ás barátai között általános örömet keltett. — Uj ügyvéd Sátoraljaújhelyben, Dr. Berger József sátoraljaújhelyi lakos f. hó 2-án kitüntetéssel tette le Budapesten az jfgyvédi vizsgálatöt. Az uj ügyvéd Sátoraljaújhelyben nyit irodát. — Temetés. A folyó hó 2-án elhunyt gróf Berchtold Lászlónó szül. Török Jozefina csillagkeresztes hölgyet folyó hó 4-én helyezték örök nyugalomra. A temetésen, mely fényes papi segédlettel ment végbe: Sátoraljaújhelyből és a vidékről is sokan megjelentek. A temetés, melyet a sátoraljaújhelyi „Kegyelet“ temetkezési vállalat nagy pedantériával rendezett, fényes pompával ment végbe. — Áthelyezések a vasútnál. A miskolci üzletvezetőség területen újabban a következő áthelyezések történtek : Paris Rezső hivatalnok Tőkete- rebesről Mecenzéfre, Reisz Aladár hivatalnok Legenyealsómihályiról Tő- keterebes állomásra áthelyeztettek. — Az ügyvédi kamarából. A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Polányi Géza nagymihályi ügyvédet lemondás folytán törölte, dr. Gáspár Sándor ügyvédet pedig Sátoraljaújhely székhelylyel a kamara lajstromába fölvette. — Újabb adományok Jókai Mór szobrára Bajusz Andor nagymihályi főszolgabíró utján a nagymihályi járás közönsége 163 kor. 66 f. Nemés Sándor főszolgabíró utján a gálszé- csi járás 56 kor. Ezen összeg a vármegye főispánjához küldetvén be, rendeltetési helyére lesz eljuttatva. — Elhalasztott küldöttség! utázás. Annak a küldöttségnek, melynek küldetését képezte, hogy a várós képviselőtestületének az üzletvezelC- ség felállítását kérő memorandumát a kormány tagjaihoz eljuttassa — utazása elmaradt. Kiss Ödön b. polgármester felhívást bocsátott ki legutóbb a képviselőtestületi tagokhoz, felkérve őket a küldöttséghez való csatlakozásra s ebben a felhr/-T,'v ki volt tűzve a küldöttsép