Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-03 / 18. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Március 3.

nem állami iskolák épülnek, vagy nem ilyeneknek az építése van tervbe véve, hanem felekezetieké, sőt még ott is, ahol a rokon felekezet iskoláját látogathatnák a gyermekek, azt a másik iskolával nem biró felekezet tagjai saját jellegű iskoláknak a felállítására — mondjuk — kényszerit- hetnék.

Nem szólok most arról, hogy ez a fentebb körvonalozott oktatás szempontjából nem előre, de hátramenést jelent, csak azt emelem ki, hogy ez mig egyfelől ellenére van minden tanítási érdeknek, mert hiszen a népre óriási terheket ró, ami a mai helyzetben talán nem egészen okadatolt, de másfelől megrontja az állam pénzügyi viszonyait is, mert oly költségeket ró az államra, melyeket állami iskola állítása esetén sokkal célszerűbben lehetne felhasználni.

De hogy alaptalanul ne látszassam vádolni, felhozok egy eminens példát. Itt feküsznek tőlünk nem messze, Tussá, Tussaujfalu, Hoor községek. E hárem közül csupán Tussá- nak van ref. iskolája. Az volt tehát az eddigelé az egyedül helyes terv, hogy Tussaujfalu és Hoor állami iskolákkal láttassanak el, a tussai ref. iskola pedig, mely a községbeli összes gyermekeket befogadni képtelen, vagy felekezeti alapon kibővittessék, vagy pedig hogy szintén államivá tegyék. Most mi történt, egyszerre váratlanul ? Az állami iskola eszméje úgy látszik el lett ejtve, mindhárom községben róm. kath. iskola van tervbe véve. Természetes, hogy ezt fel is állíthatja az illető felekezet, mert joga van hozzá és az államsegélyt is megnyerheti. De miután azon községekben reformátusok is bő számmal élnek, az is egészen természetes, hogy felekezeti érdekeik megóvása szempontjából ők is saját jellegű iskolát fognak állítani, mert ehez szintén joguk van, mint az államsegélyhez is. Már most gondolkozzunk e felett a tény felett 1 Oly községekben, amelyeknek a lakosai az 1000-et el sem érik, két felekezeti iskola lesz. Mindkettő külön-külön meg lesz terhelve, mindkettő külön-külön igénybe fogja venni az államsegélyt és mindezek mellett mindkettő culturaliter nem fog az ismert körülmények miatt oly eredményt elérni, mintha egy-egy állami iskola létesülne. Ezenkívül megbomlik a felekezeti békesség. Hát kérdem érdemes a kulturális, a gazdasági érdeket, a felekezeti békességet áldozatul dobni bizonyos vellei- tásokért. Hát vájjon helyes tanügyi politikáé ez? Felhívom erre és az ehez hasonló körülményre Zemplén vármegye igen tisztelt tanfelügyelőjének és a t. közigazgatási bizottságnak a bölcs figyelmét.

Péter Mihály,

a f. zempléni ref. egyházmegye főjegyzője.

A katonai barakk építése.

— márc. 2.

Lapunk legutóbbi számában volt olvasható egy hirdetés, amely szerint egyik helyi birtokos házát „katonai elszállásolás zaklatása miatt“ eladóvá teszi. Bármennyire is tudatában vagyunk ?nnak, hogy az állam terheit a polgárság tőle telhetőleg viselni, s vele megosztani tartozik ; nem hall gathatjuk el, hogy a katonai elszállá- sokkal járó zaklatások rendszerint sokkal súlyosabbak, mintsem azt polgárságunk, hártulajdonosaink szó és tiltakozás nélkül viselhetnék el.

Családi békéjében, megszokott életmódjában hat zavarólag a polgárságra az évenkinti katonai elszállásolás, melyet kénytelen-kelletlen tűrni köteles, ba nem akar a hatósággal összetűzésbe jönni. A legtöbb hát- tartás nincsen arra berendezve, hogy két, három esetleg négy idegen is helyet találjon a családi otthonban a család tagjain kívül. A katonák elszállásoló helye legtöbbször a konyha volna, de akkor a cselédséget kell a

szobákba költöztetni azoknak, akiknek a katonai invázió csapása kijutott.

A rendőrséget, mint a katonák elszállásolásáról gondoskodó hatóságot ilyenkor valósággal ellepi az elszállásolás ellen tiltakozók csoportja, de a rendőrség sokszor s legtöbbször nincs abban a helyzetben, hogy az igényeket mindkét részre megnyugvással elégíthesse ki. Más városok képviselőtestületének gondoskodása már régen megkímélte az ilyen zaklatásoktól polgárságát azzal, hogy katonai barakkot létesített, amelyben a behivott katonaság célszerű elhelyezést nyerhet.

Itt a legfőbb ideje, hogy ez az eszme nálunk is realizáltassék s polgárságunkat felszabadítsa egy olyan köztebertől, amely otthonának békéjét, nyugodtságát s a megszokott napi életmódot zavarja meg. Mi nem vagyunk olyan szerencsések, hogy köz- terheink könnyük lennének. Elég magas pótadónk van; a vízvezetéki, majd a csatornázási munkálatok költségei ezt fokozni fogják s a polgárságra egyszerre suiyos anyagi terheket rónak. Kötelessége tehát városunk elöljáróságának legalább is ilyen rekompenzációt nyújtani, mert valóban általános a zúgolódás a háztulajdonosok részéről a szaporodó terhek, kötelezettségek ellen. így a legközelebb életbelepő kapuzárási és kapu alj világítási rendelet is olyan, mely anyagilag igénybe fogja venni a ház- tulajdonosokat. Könnyíteni kell tehát a terheken ott, ahol az leginkább lehetséges. Ez esetben a tervbevett katonui barakk felállításának mielőbbi megkezdésével.

Aktuálissá teszi különben e kérdést a legutóbbi katonai beszállásolás s ezzel kapcsolatban Schmidt Lajos rendőrkapitánynak február havi jelentése, melynek egy része épen a beszállásolások ügyével foglalkozik a következőkben:

Havi jelentésem alkalmából fel kell hívnom polgármester ur becses figyelmét a katona beszállásolásnál évenként megújuló nehézségekre, így pl. folyó hó 2-ától 280 honvédet két hónapi időtartamra kellett egyénenként beszállásolnunk. Hogy az elszállásolás kivált az intelligensebb és tehetősebb osztálynál mennyi kellemetlenséggel jár, ezekre milyen terhet ró, azt sajnosán kell tapasztalnia annak, aki a beszállásolással foglalkozik és aki ilyen huzamosabb időn át katonát kénytelen tartani. Számos háztulajdonos kész évenként valami csekély beszállásolási pótadót fizetni azért, hogy ettől a teherviseléstől szabaduljon. Ezen körülményt szintén a polgármester ur figyelmébe ajánlom azzal, hogy a már tervbe vett olcsó fabarakknak még ez évben való felépítése közönségünk érdekében valóban kívánatos lenne.

A rendőrkapitány jelentése tényleg megszívlelendő. Tudjuk, hogy a katonai barakk felépítésének ügye már foglalkoztatta Kiss Ödön h. polgármestert is s a képviselőtestület ez ügyet — hajói emlékszünk — egyik utóbbi ülésében az építészeti s pénzügyi bizottságokhoz utalta véleményezés végett.

Tudva azt, hogy e két bizottság legmunkásabb bizottsága városunk képviselőtestületének: reméljük, hogy az építkezés ügye nem fenekük meg a közigazgatási útvesztőkben s a tervbe vett katonai barakk felépítése még ez évben testet ölt. Ez a kérdés oly sürgős, hogy nem szabad elodázni és az uj barakknak még ez évben állnia kell, hogy közönségünk a további zaklatásoktól megkiméltessék.

Magunk részéről ajánljuk a kérdést az azzal foglalkozó bizottságok sah. polgármester figyelmébe azzal, hogy az építkezés ügye mielőbb a képviselőtestület döntése elé kerülhessen, mely — előre látjuk — nem fog visszariadni a csekély anyagi áldozattól, melybe a barakk épitése

kerül, ha ezáltal a város polgárait egyik legtürhetlenebb kötelezettsége alól felszabadíthatja.

VARMEGYE ÉS VAROS

)( Helyettesítés. A nyugdíjazás folytán megüresedendő megyaszói jegyzői állásra Gortvay Aladár szerencsi járási főszolgabíró Fodor Jenő sárospataki vezető jegyzőt helyettesítette. A hivatal átvétel és átadás f. évi márc. hó 1-én ment végbe.

)( A közigazgatási bizottság ülése.

Március havi rendes ülését folyó hó 8-án fogja megtartani Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága Dókus Gyula alispán elnökletével.

)( Az állandó választmány ülése. Zemplén vármegye állandó választmánya ülését f. évi március hó 5-éu d. e. 9 órakor tartja, melynek tárgya: A vármegye 1908. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági zárszámadásának tárgyalása.

)( Rendkívüli városi közgyűlés.

Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete — mint jeleztük — ma, március 3-án rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tart. A közgyűlésről lapunk legközelebbi számában hozunk részletes tudósítást.

)( Községi tisztujitás. Monok nagyközségben f. évi tebr. hó 20-án ment végbe az általános községi tisztujitás Gortvay Aladár járási főszolgabíró elnöklete alatt. A bírói állásra hárman pályáztak, kik közzül az első helyen jelölt Lemesánszky János lett egyhangúlag megválasztva. Az egész tisztujitás, bár egy bírót, egy törvény- bírót, egy pénztárnokot és 10 hitest választottak a legnagyobb csendben és rendben nehány perc alatt ment végbe. Választás után a képviselőtestület és választó közönség nevében a járási főszolgabírót Petsár Gyula monoki plébános üdvözölte és tapintatos eljárását megköszönte. Gortvay Aladár az üdvözlést megköszönve, átgondolt, szép beszédet intézett az uj bíróhoz és a választó közönséghez.

HIRE K.

Neogrády képkiállitása.

— márc. 3.

A magyar tájkép- és aquarell festők között Neogrády Antal az, ki leginkább hozzáfért a közönség szivéhez. A festőecset virtuóz forgatója ő, de emellett nagy lyrai egyéniséggel biró költő is, ki képeiben meleg közvetlenséggel tud a szivekre hatni. S amilyen finom, választékos képeinek külső megjelenésében, épen oly mély és gazdag belső tartalmasságban. Magyar felfogásában, ötleteiben, természetes és vonzó színeiben, melyeknek csodálatos gazdagsága van.

Sátoraljaújhely város közönségének, melynek csak a fővárosi tárlatokon kiállított Neogrády képekben lehetott alkalma gyönyörködni, most módja lesz arra, hogy a kiváló festőt , itt helyben egy önálló képkiállilás keretében ismerje meg, illetve tanulmányozhassa. A kiállítás kizárólag Neogrády képeiből fog áliani, melyhez kétségtelenül nagy számban fognak elzarándokolni mindazok, kik szeretik a természet és való élet ecsettel kifejezett igazságait.

Neogrády Antal képeiből ugyanis Sátoraljaújhelyben, a vármegyeháza kistermében képkiállitás lesz rendezve, amely f. hó 8-án délután 5 órakor fog megnyílni s hat napon át lesz látogatható délelőtt 10 órától 1-ig s délután 4-től 7-ig. Belépődíj 40 fillér lesz, mely összeg az újságírók egyesülete s a gyermekvédő liga alapját fogja gazdagítani.

Azt hisszük: ehhez a képkiálli- táshoz nem keli lármás beharangozó. Neogrády Antal, mint az orsz. m. kir. mintarajziskola és tanárképző tanára festményeivel olyan országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert, hogy közönségünk örömmel fogja

megragadni az alkalmat, mely kínálkozik, hogy tehetségét, művészetét kiállítandó képeiben csodálhassa.

De a kiállítás másra is módot fog nyújtani. Arra, hogy mindazok akiknek tehetségükben áll: családi otthonuk díszítésére is beszerezhetnek Neogrády természetes, közvetlen, mindenki által megérthető alkotásaiból egy-egy képet, mely méltó dísze lesz akármelyik otthonnak. Díszes azon névsor, amely a Neogrády-képek vásárlóit foglalja össze, de ez nem azt jelenti, hogy csak a gazdag emberek férhetnek Hozzá a szinek mesterének képeihez. A Sátoraljaújhelyben rendezendő képkiállitás dokumentálni fogja, hogy a festmények olcsósága mindenkinek alkalmat ad Neogrády-képek beszerzésére.

A közönség igazán saját érdekében cselekszik, ha megjelenésével minél népesebbé teszi a kiállítást, mely március hó 8-án nyílik meg, mert eg\ részt alkalma lesz a kiváló festő alkotásainak gyönyörűséget szerző szemléletére, másrészt látni fogja, hogy csekély anyagi áldozattal megszerezheti bármelyik Neogrády képet otthona fényes diszéül.

Azok a sikerek, melyek a vándorló képkiállitást kisérték más városokban, arra engednek következtetni, hogy Sátoraljaújhely város mü- pártoló, finom érzékű közönsége is nagytoku érdeklődéssel fog tanúságot tenni müszeretetéről, művészi Ízléséről s a köteles készségről, melylyel egy magyar genie csodálatos alkotásainak csodálatára siet.

— Előléptetés. Staut József miniszteri titkári címmel és jelleggel felruházott belügyminiszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá nevezték ki. A kinevezés hire Staut József itteni ismerőseinek körében is őszinte örömet keltett.

— A bíróság köréből. Rimay László sátoraljaújhelyi törvényszéki joggyakornok az alibunári járásbírósághoz jegyzővé neveztetett Ki.

— Kinevezések. A vall. és közokt. m. kir. miniszter dr. Horváth Dezsőt, a homonnai kir. tanfelügyelői kirendeltség tollnokát Békés vármogye kir. tanfeiügyelőségéhez kir. segédtanfelügyelővé; Róna Sándor nagykaposi állami iskolai igazgatót a jánosvágá- sai állami iskolához tanítóvá s Bő- dián György szavkai gk. tanítót az izbugyaradványi állami iskolához tanítóvá nevezte ki.

— Halálozás. Részvéttel vesszük a következő gyászjelentést: Gr. Berch- toldt Kázmér és neje gr. Teleki Ilona, gyermekeik László és Mária; valamint gr. Berehtold Jozefina férj. dr. Fodor Kálmánná, férje és gyermekei; gr. Berehtold Róza férj. báró Révay Gyuláné, férje és gyermekei; gróf Berehtold Eugenia férj. Boróczy La- josné, férje és gyermeke; gr. Berch- told Mária, br. Weisz Pál özvegye és gyermekei megszomorodott szívvel jelentik forrón szeretett és felejthetetlen édes anyja, anyósa, nagyanyjuk, illetve mostoha anyjuk, — anyósuk — nagyanyjuk: Ungerschützi gróf Berehtold Lászlóné született Szendrői gr. Török Jozefina csillagkeresztes hölgynek f. évi márc. hó 2-án reggel, életének 75-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunyták A drága halott földi maradványai f. hó 4-én d. u. fél 3 órakor fognak Nagykázmérban beszenteltetni s ugyanott a családi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. évi márc. hó 5-én fog Nagykázmérban a Mindenhatónak bemutattatni. Nagy- kázmér, 1909. évi március hó 2-án. Áldás és béke poraira!

— A kath. népszövetség megalakítása Sátoraljaújhelyben. Sátoraljaújhely város róm. kath. vallásu polgársága nagy számban gyülekezett f. évi febr. 28-án d. u. a főgimnázium hatalmas tornatermében, hol értekezletet tartott a kath. népszövet-