Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-24 / 16. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Február 24. 16. (4824) Harminchetedik évfolyam. J r*J% - % IL4" 1JL 'l. l * ■■■»!■ ■ l ■, ■• H V‘4,\ " V, ■■■■■.■ ,a " ■"* > ”.■?■- J JkJ ■ J-'S^S* J1 ^ £ 7A? ^ ^ J1 u Megjelen hetenkint kétszer raerdán ós szombaton este. S*erkes*Wséj és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. NytlMérbea minden garmond sor 30 SÍI. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHÉÉRT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetttkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A politikai farsang. — febr. 24. Hogy valami vidám és hangos volna a magyar nemzet politikai farsangja: azt nem merészelnék állítani még az optimizmus legszélsőbb hívei sem. — Hogy kedvetlen és lehangoló volna: ezt meg a pesszimizmus sem állíthatja fel kadenciaként, hacsak az igazság szemüvegén néz s elfogultsággal nem Ítél. Szóval olyan csendes, középszerű nyugodt mederben folyó politikai farsangról lehet igazságos kritikával beszélni. A helyközi és időszaki apró kiugrások, milyeneket vidéki lapok is szívesen helyeznek el hasábjaikon, még távolról sem alkalmasak arra, hogy akár a koalícióban levő pártok egyességét megbontsák, akár, hogy a közvéleményt nagy átlagában egy olyan irányzatnak megnyerjék, mely hangzatos jelszavakon kívül egyébb argumentumokkal nem képes dolgozni. Fársangi időket élvén azonban, önkéntelenül is megjegyez az ember magának egyes dolgokat s csodálkozik úgy a naivitáson, mint azon a különös gondolatmeneten, mely képes volna arra kapacitálni komoly embereket, hogy higyjen a szirén hangoknak. Egy néhány parlamenti tárgyalás az utóbbi időkből csak, és oly sok erkölcsi tanulság vonható le, hogy az embernek, főleg itt a vidéki választónak kedve kerekedik egy politikai katekizmust összeállítani s az abban foglalandó kérdésekből annak idején alapos cenzúra alá vetni majd a jelölt urak egynémelyi- két. Hiszen előfordult olyan felszólalás is, hogy az ujoncjutalék — jól tessék megérteni, a rendes ujoncjutalék azért nem szavazható meg, mert nálunk még ma is az 1900. évi népszámlálás adatai alapján soroznak. Már pedig azóta a felszólaló szerint az ifju-magyarország kivándorolt Amerikába, tehát az újonc kontingenst le kell szállítani. A másik bebizonyítja, hogy az ujonc- jutalékot még egy, 1889. évi törvény állapította meg s ez a megállapítás érvényes ma is. — Olyan statisztikusunk pedig még nem született, aki annak a bizonyítására fanyalodott volna, hogy népesedési tekintetben 1889 óta hátramaradtunk, dacára a kivándorlásnak is, amely mint jól tudjuk a hadköteles elemet nem dézsmálta meg oly mérvben, hogy 1909. az 1889-iki kontingenst ki ne tudná állítani. Szenvedtünk vérveszteséget, de nem olyan mérvben, hogy az véderő képességünkre túlzottan hátrányos befolyást gyakorolhatna, sőt mondhatni a férgese hullott el, a gyáva had menekült a haza szolgálata elől, kerülte el a katonai szolgálatot. Ezekkel pedig a nemzet harcképesség tekintetében nem vesztett. Tíz silány alaknál többet ér egy értelmes, bátor magyar katona. A politikai farsang legfőbb eseménye azonban a bankkérdés. Már tengeri kigyóvá növi ki magát, már mindenki tud róla valamit. Az igazság az, — amint az eseményekből látszik, hogy sem Justb, sem Kossuth audienciái nem hoztak döntést. A bölcs mérséklet politikájának keli ér vényesülni e téren is és a túlzókat kivéve minden illetékes faktor általános megelégedésére e kérdés valószinüleg a kartell- bank szervezésével fog zárulni. Ez is több az előbbi állapotnál s nem kicsinylendö sem nemzeti sem — és ami különösen fő, — nemzetgazdasági szempontból. — A teljes függés megszűnik, a kartellbank utján magyar nemzeti önállóságunk a külföld előtt is érvényre jut s talán felesleges mondanunk, hogy financiális szempontból kissé más szemmel néznek majd reánk és amit eddig nem tettek: észre fognak venni bennünket. A farsang vége tehát nem riadó lármával, de csendes, okos, higgadt munkásságban folyt le politikailag. Várakozásteljes a politikai levegő, éppen mint a természetben nehezen várjuk a tavasz ébredését. Tudjuk, hogy jönni kell egy megoldásnak, amely kiegyenlíti az ellentéteket s megalapozza azt a talajt, melyen vállvetett munkával fognak a jók és iga- zok dolgozni a haza javára. Ebben a reményben ha már nem is olyan igen karnevál-szi- nezetü, de elég nyugalmas és nem bus farsangja vau a magyar politikai életnek. A sátoraljaújhelyi rk. templom építése. — febr. 23. Folyó hó 21-én járt le a sátoraljaújhelyi rk. templom kibővítése munkálataira kiirt pályázat. Az építési bizottság jelzett napon ülést tartott Bessenyei István apát-plebános s dr. Hornyay Béla elnökletével, a mely ülésen megjelentek Dvorak Ede műépítész s Kérészy Gyula városi mérnök is és felülbírálták a beérkezett építési ajánlatokat. Öt ajánlat érkezett be a templom kiépítésére s ezek közül mint leginkább megfelelőt és legjutányosabbat Bónyey István, sátoraljaújhelyi építész ajánlatát fogadta el a bizottság kivitelre, — megbízván őt egyben az építkezés foganatosításával. Végre tehát a megoldás stádiumába jutott ez a régen vajúdó s már nagyon is aktuális ügy és remény van rá, hogy a hívek százai nem fognak kirekedni az istenházából, mert a templom belterjedelme s befogadási képessége hatványa lesz a mainak. Az építkezés mielőbbi megkezdésének sem áll útjában semmi, mert az arra szükséges költség csaknem teljesen együtt van, a még hiányzó részt pedig a még befolyandó önkéntes adományok, valamint kisorsolás utján kivánja és véli az egyházi elöljáróság biztosítani. A sorsolási tervezet elkészítése s keresztülvitelével Bessenyei apát s dr. Hornyay építési bizottsági elnök bízattak meg. Nem mulaszthatjuk el azonban már jó elve figyelmébe ajánlani az egyházi elöljáróságnak, hogy még azon esetben is, ha jövőre, a kiépítés után tágasabb lesz a templom, akkor sem lesz az annyira tágas, hogy abban az intelligensebb közönség helyhez juthasson, mely nem csavaroghat másfél órával a harangozás előtt a templom táján s nem juthat helyhez akkor, mikor az istentisztelet tényl g megkezdődik, mert akkorra minden padot tele ül a falusiak és egyéb zavaros elemek sokasága. Pedig némely túlzók igen szeretik intelligens osztályunkat tempiomkerüléssei és ennek nyomán mindjárt vallási közönynyel is vádolni, holott a dolog nyitja az, hogy intelligens ember nem tolakodik, sem helyért nem veszekszik. Inkább távol marad. Ezzel — ami pedig igen fontos körülmény — az intózőköröknek számot kell vetniök. A cél elérhetésének pedig csak egy módja van. Tessék behozni a szék-bérletet, tanuljunk zsidó polgártársainktól 11 Nincs ebben semmi különös, csak első tekintetre szokatlan, mert ilyen nálunk még nem volt eddig. Azt nem is említjük, hogy ez a rendszer tekintélyes jövedelmi forrása volna az egyházközségnek, — a fő az, hogy a lelki megnyugvás, sőt még jól mondva az osztó igazság maga is jusson érvényre. Nagy keserűségre szolgál az számos intelligens családnak, hogy a templomban helye nincs. Hát tessék intézkedni, hogy legyen helye. Minthogy a belső berendezés is teljesen átalakul, könDyü lesz e kérdés megoldása most. Ha most elmulasztják, megint a régi rossz állapotok lépnek érvénybe. Ez ellen pedig előre tiltakozunk. Pénzintézeteink mérlegei. ii. A sátoraljaújhelyi Népbank mint takarékpénztár, szintén egyike vármegyénk legrégebben keletkezett pénzintézeteinek. Az 1908. évről 39-ik üzletévi mérlege érkezett hozzánk, melyből kiemeljük számokban a következőket: Az intézőt pénzt ár-forgalma 14.185,010 koronát, váltótárcája az év végén 1.859,872 koronát tett ki. Kötvény állománya 223,547 korona, betéteinek összeg a december 31-iki állapot szerint 1.361,155 korona — Tartalékalapjai, összegezve a rendes, rendkívüli, értékcsökkenési, tiszti segély- és értékpapirtartalék- alapot, együttesen 201,300 koronát tesznek, amelyek tehát a 234,600 kor. alaptőkét már megközelítően fedezik. 1908. évi üzleti nyeresége 46,281 koronát tett, melyből 34 (= 87*%) koronás osztalékot fizetett. Jótékonycélokra 300 koronát adott. A sárospataki hitelbank részvénytársaság 5-ik évi zárszámadása szerint a 350 ezer korona alaptőkével bíró intézet tartalékapja 40,008 koronát tesz ki. Váltókban 1.464,562 kor., kötvény-kölcsönökben 562,835 koronát forgalmazott. Tiszta nyeresége 37,204 koronát tett, melyből 3500 drb. részvény után 6 koronás osztalékot fizetett (=6%) (21,000),mig 3192 koronát^az 1909. évre vitt át mint nyeremény maradványt. Jótékonycó- lokra 200 koronát adott. A nagymihályi Kereskedelmi- és Hitelbank r. t. vármegyénk vidéki pénzintézetei közt a nagyobb forgalmú intézetek közzé tartozik. 15. évi mérlege szerint 300,000 korona alaptőkéjét ugyanily összegű tartalék- tőke már teljesen fedi, ezenkívül 55,000 koronát kitevő, különböző címen kezelt tartalékalapjai vannak. Pénztárforgalma 1908-ban 24 millió 200 ezer koronát, betétállománya az év végén I, 819,270 koronát telt. Váltókban 2.842,701 korona, kötvénykölcsönök- ben 403,622 korona forgalma volt. Feltűnő itt, hogy a lefolyt éven a váltókölcsönök összege 302,000 koronával, a kötvénykölcsönké pedig II, 039 koronával emelkedett az 1907 évihez mérten. Főleg az előbbi számadat felvidéki kereskedelmünk fokozatos fejlődésére vall. — Az intézet múlt évi tiszta nyereménye 80,606 korona volt, melyből tartalékalapjainak gyarapítása után részvényenkint 30 koronás osztalékot fizetett (45,000 kor.) Elért 8210 korona nyeremény emelkedését a pénzpiac kedvező helyzetének tudja be. A Hegyalja-mádi takarékpénztár 1908. évről kiadott, 37. évi zárszámadása szerint az intézet forgalmában csökkenés volt tapasztalható, amit itt az igazgatóság a pénzpiac kedvezőtlen helyzetével indokol. — 1269048.10 korona váltó kölcsönénél III, 937 kor., 315,699 kor. kötvény kölcsönénél 44,279 kor. apadás mutatkozott. Betétállománya is apadt 40,222 koronával s az 1908. év végén 935,779 koronát tett ki. Tiszta nyeresége 35,415 korona volt, melyből részvényenkint 26 kor. (= 20%) osztalékot fizetett. Jótékonycélokra 415 koronát fordított. Az intézet vagyoni állása a lehető legjobb, mert 100,000 kor. alaptőkéjére már 100,000 kor. tartaléktőke s külön 120,200 korona külön tartaléktőke áll rendelkezésre. Az intézeti zárszámadás a szomszéd vármegyében nyomatott ki, pedig hihetetlennek tartjuk, hogy az igazgatóságnak ne volna arról tudomása, miszerint például csak Sátoraljaújhelyben is hárommal szaporodott az 1908. év folyamán a könyvnyomtató intézetek száma, tehát kár azt a csekély jövedelmet is e vármegyében nem adózó, itt közterheket nem viselő szomszédnak juttatni. indánk mai «üáma 4 oWal,