Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-10 / 12. szám

I. oldal. ZEMPLÉN. Február 10. összes beérkezett ügyarabok hátrálék nélkül fel lettek dolgozva. Közegészségügyünk. Dr. Lőcheer Lőrinc t. főorvos tett azután jelentést a közegészség- ügyi állapotokról január havában. A főorvos jelentése örvendetes, mert a közegészségügyi állapotok javulá­sáról emlékezett meg. Az állapot sokkal jobb, mint az előző hónapban, minek bizonyságául szolgál ama tény is, hogy az előző hónapban a heveny­ragály betegek száma 288, mig e hónapban csak 199 volt. Hullavizs­gálat több esetben volt s 188 vizs­gálati jegyzőkönyvet terjesztett be. Jelentést tett a főorvos arról, hogy Telekháza község vonakodik egy ragályos betegségi esetből fel­merülő fertőlenitési dijat megfizetni. Telekházán ugyanis a tanító család­jában vörheny fordult elő. A lakás dezinficiálásának költsége 18 koronát tett ki, mit a község vonakodása miatt a tanító fizetett ki. A bizott­ság felhívja a járás főszolgabiráját, hogy a felmerült fertőtlenitési költ­ség fizelésére kötelezze a községet. Molnár János fegyelmi ügye. Nagy Barna bizottsági tag szó­lalt fel az ülés további folyamán, kérve, hogy Molnár János sárospa­taki főbíró ellen elrendelt fegyelmi eljárás minél előbb folytattassék ie, mert a függő állapot hatással van a községi közigazgatás zavartalan me­netére. Meczner Gyula főispán nyomban válaszolt a felszólalásra. Kijelentette, hogy Molnár János ellen felhozott vádak magánpanaszokból erednek s miután büntető útra tereitettek: az 1886. évi törvény 106. § a szerint nem bírálhatók el mindaddig a fe­gyelmi választmány által, mig a bűn­ügyi eljárás jogerős bírói ítélettel le nem zárul. Molnár János sajtópert indított Radii Károly ellen s e sajtó­per jogerősen befejezést nyert ugyan, amennyiben Molnár ellen felhozott vádak beigazolást nyertek s Radii ellen az eljárás be lett szüntetve, de Molnár ellen még több ügyben folyik büntető eljárás, amelynek befejezése előtt a közigazgatási hatóság nem itélkezhetik. Ismerteti a „Sárospataki Ujság“- ban közölt cikket, mely Molnár Já­nost a Rákóczi ünnepségre beszerzett tárgyak vételárának elsikkasztásával vádolja s kijelenti, hogy ez ügyben már is sürgős vizsgálat megindítá­sára s jelentéstételre utasította a já­rás főszolgabiráját. Ez ugyanis olyan Ügy, mely a büntető eljárás befeje­zésének bevárását nélkülözheti, s igy ez ügyben a legszigorúbb vizsgálat döttséggel; újhelyi híveivel. Felhar­sog az ima és ének. És ezer szívből, lélekből, torokból, ajkról egyszerre zendül meg áldás és könyörgés, a békeség és szeretet szava. Menyor­szágos világítás ragyog villanyfény­nek erejével a jellemben és testben egyenes, fehérhaju, prédikáló alakra. Ki hálatelt szívvel morzsolja szét a meghatottság könyét, népe javáért könyörgő, imába fuló szavát és buzgó lelkét Istenhez felemelve. Bankett, felköszöntők, földi örö­mök követik az ájtatosságokat. Em­berszeretet méze folyik ajkról és a Hegyalja édessége pohárból. Még ro­pogós nóta is telik újhelyi szivek feneketlen fenekéről. Kik ereiben ott pezseg Sátorhegynek nektárából, tü zóből jócskán 1 Áldja Isten őket édes vérükkel, kuruc tüzükkel, embersze­rető szivükkel időtlen időkig. Gyermeki szivem régi csókjai­val, benső ragaszkodásával köszön­töm szülőföldem minden emberét, határát, minden talpalatnyi földét iróeszményem régi áldásával: Isten veled uj helyek legszebb Ujhelye 1 Isten veled te völgy, ti zöld hegyek I Gyermekreményim és bánátim ta­nyája ... Isten veled ! fog a legrövidebb időn belől megej- tetni s e vizsgálat eredményéhez ké­pest rövid idő alaít meg lesz az Íté­let is. Eiserth István kir. főügyészhe­lyettes bár hive a sajtószabadságnak, mégis elitéli azon anomáliát, hogy egyes lapok az ügy ismerete nélkül tárgyalnak egyes közdolgokat, s tá­madnak olyan embereket, kiket csak elismerés illethet pártatlan és törvé­nyes eljárásukért. Ő ismeri a Molnár­ügyet s Molnár viselt dolgait. Az ügy a bíróságnál már előhaladott állapot­ban van, a vádirat be van adva, s rövid időn belől meg lesz az ítélet, melynek jogerőre való emelkedése után a fegyelmi választmány elé fog kerülni. Elismeréssel van a vármegye főispánja s alispánja iránt s kijelenti, hogy ez ügyben eljárásuk korrekt s kifogástalan. Dókus Gyula alispán kijelentette, hogy a Sárospataki Újság cikke alá nem lévén írva, s igy az mint név­telen feljelentés eljárás alapját nem képezheti, s nem képezhette volna akkor sem, ha olvasta volna a cik­ket, melyet nem ismert. Most azon­ban Nagy Barna b. tag feljelentése folytán elrendeli a vizsgálatot s an­nak eredményéhez képest a fegyel­mit is. Nagy Barna rövid felszólalásá­ban kijelentette, bogy ő csupán az eljárás befejezését sürgette s köszö­nettel veszi a főispán s alispán fel­világosító kijelentéseit. Ezután az intermezzó után a bizottság áttért a kir. föügyóazhelyettes jelentése meghallgatására. A kir. fő­ügyészhelyettes jelentése szerint a fogházban az egészségügyi állapotok kielégítők. Január havában elhalt ugyan egy rab, de ezt már betegen szállították át Máramarosszigetről. Indítványt adott be az iránt, hogy tekintve a rabok nagy létszáma miatt a fogház kórházában beállott nagy munkaszaporulatot: a fogházi orvos fizetése emeltessék fel. Br. Sennyey Miklós a maga ré szóről is hozzájárult az indítványhoz. A bizottság a kir. ügyészt bízta meg a fizetés emelésre vonatkozó felter­jesztés elkészítésével. A kir. főügyészhelyettes jelenté­sének meghallgatása után Meczner Gyula főispán szép szavakban mél­tatta Eiserth István érdemeit azon alkalomból, hogy főügyészhelyettessé lett kinevezve. Eiserth főügyészhe­lyettes a főispán rendkívül szives szavait meghatott, szép szavakban köszönte meg. A kir. pénzügylgazg-ató jelentése szerint egyenes állami adó­ban 191.944 kor., baddijban 2868 korona 36 fillér, bélyegilletékben 18.671 kor. 65 fillér, fogyasztási adó­ban 1,623.873 kor. 60 fillér és jog­illetékben 10 291 kor. 50 fillér folyt be. Az adókivetések akadálytalanul folynak. Grünvald Mór nátafalvi lakosnak tőkekamatadó kivetése ellen beadott felebbezését elutasitották. — Ligeti Bertalan felebbezésére házadója ügyé­ben uj becslést rendeltek el. — Merész- patak községben behajthatlanná vált 22 korona hadmentességi dij törlését határozták el- — Csapó Lajos ház­adója összegét felebbezése indokai elfogadásával 700 koronában állapí­tották meg. Kir. tanfelügyelő. A tanfelügyelő jelentésében ki­emeli, hogy betegsége folytán kevés iskolát látogathatott. — Á battyáni óvodának a közművelődési alapból 400 koronát utaltak ki. — A tusai ref. iskola fejlesztése érdekében el­rendelték a kívánt építkezés fogana­tosítását. — Lefkovits Lajos s társai panaszt emeltek a tokaji izr. iskolai adókivetés ellen. A bizottság a ki­vetést megsemmisítette. — A nagy- mihályi állami óvoda felügyelő bi­zottsága kérelmére a bizottság Lat­rina Vilmosné és Tolvay Jolán óvó­nők ellen fegyelmi elrendelését kérte, mit a bizottság elrendelt s utasította a vizsgálat foganatosítására a nagy- mihályi főszolgabírót. Államépítészet. Hönsch Dezső műszaki tanácsos jelentése szerint a munkálatok a tél miatt szünetelnek. Közlekedési aka­dályok nem fordultak elő. — A Sá­rospatak—makkoshotykai közút fenn­tartási költségeihez való hozzájárulást helybenhagyta a bizottság. Az alsó­szabolcsi Tiszaármentesitő társulatot kötelezték a taktaharkányi vizszabá- lyozással kapcsolatosan létesített hi­dak feljáróiból 8 méter kiburkolására. Ülés végén Szeszlér Ödön kir. kultúrmérnök jelentésének meghall­gatása után Thuránszky László ol­vasta fel Sátoraljaújhely városnak a csatornaépitkezés állásáról szóló je­lentését, mely szerint az előmunká­latok folyamatban vannak s annyira előhaladtak, hogy nehány hét alatt a pályázat kiírható lesz. A bizottság a jelentést tudomásul vette s a város polgármesterét március hó 15-ikéig újabb jelentés beadására szólította fel. Az ülés d. u. fél 1 órakor ért véget. — febr. 10. Molnár János fegyelmi ügye. A „Sárospataki Újság“-ban ismételve van tárgyalva Molnár János sáros­pataki biró fegyelmi ügye. A fegyelmi eljárás régen be van fejezve, határo­zat meghozatalát azonban Radii Ká­roly és társai által emelt magánvád alapján folytatott bűnvádi eljárás be­fejezése és megitéltetése (188b : XXII. 106. §.) hátráltatja. Azért helytelen a „Sárospataki Újság“ azon követe- lődzése, melyszerint a fegyelmi eljá­rás elintézésének húzódását más kom­binációkhoz vagy éppen gyanúsítá­sokhoz köti. Á „Sárospataki Újság“ 6 számában megjelent nyilvános vád alapossága esetén uj fegyelmi eljá­rás elrendelésének lesz helye s tekin­tettel a vád súlyos voltára és hivatali minőségére mi sem állná útját az összes fegyelmi ügyek érdembeni el­intézésének. A tényállás megállapí­tása előtt azonban marasztalni sen­kit nem lehet. — Mendemondák és sejtelmezések pedig komoly bírálat alapjául nem szolgálhatnak. • Uj szabályrendeletünk. — febr. 9. Sátoraljaújhely rend. tan. város közrendószeti tekintetben egy fontos lépéssel haladt újból előre. A város­nak ugyanis egy nagyfontosságu sza­bályrendelete tog a közel jövőben életbe lépni, mely hivatva van egy­részt rendőrségünk munkájának meg­könnyebbítésére és másrészt arra, hogy a város lakossága a szabályren­delet szigorú betartásával hozzászok- tattassék a rendhez s vagyona meg- védelmezéséhez a maga részéről is. Nem hiába mondják, hogy alka­lom szüli a tolvajt, de városunkban a sűrűn előforduló tolvajlásoknak, betöréses lopásoknak nagyrószbon maga a közönség volt oka, mely háza kapujának nyitva hagyásával alkalmat adott az éjszaka sötétjében settenkedő alakoknak a betörésre, tolvajlásra. Á rendőrségi krónikák igazolják, hogy a lopások, betörések rendsze­rint olyan udvarokban történnek, a hol az udvar nincs az utcától elzárva s igy rendőrségünknek kellett túlzott figyelmet fordítani a közbiztonságra, ami — kis létszámát tekintve— nagy megterheltetést rótt reá. Ezeken a bajokon van hivatva segíteni s lesz hivatva segíteni, ha a szigorú betartás ellenőriztetni fog: az újonnan életbeléptetendő szabály- rendelet a ház vagy telek bejáratok elzárása s az emeletes házak kapu­aljainak kivilágítása tárgyában. A városnak a ház vagy telek bejáratainak elzárása és az emeletes házak kapualjainak és lépcsőházainak kivilágítása tárgyában alkotott és kormányhatóságilag jóváhagyott sza­bályrendelete a képviselőtestület el­határozása szerint 1909. julius hó 1-től lép életbe. Schmidt Lajos rendőrkapitány tekintettel arra, hogy a háztulajdo­nosoknak a szabályrendelet életbe­lépése határnapjáig julius hó 1-éig idejök legyen netalán rosszkarban lévő kapuik rendbehozására, kicseré­lésére, már most, a napokban felhívást fog intézni a háztulajdonosokhoz a szabályrendelet életbelépését, szöve­gét közölve, hogy az általános meg­ismerésre találhasson. Az uj szabályrendeletnek, mely a ház- és telek bejáratainak elzárása s az emeletes házak kapualjainak s lépcsőházainak kivilágítását tárgyazza: szövege a következő: 1. §. Minden ház vagy telek be­járata május hó 1-étől szeptember 30 ig esti 10 órától reggeli 5 óráig, október 1-től április 30-ig pedig esti 10 órától reggeli 6 óráig zárva tar­tandó. 2. §. A bejáratok kellő időbeni elzárásáért és kinyitásáért első sor­ban a házmesterek és házfelügyelők, ezek nem létében a háztulajdonosok, illetőleg az utcára szolgáló lakrészek bérlői esetleg albérlői felelősök. 3. §. Az 1. §-ban meghatározott idő alatt a ház vagy telek bejáratá­nak kinyitásáért és elzárásáért a ház­mesternek vagy házfelügyelőnek éjjeli 12 óráig 10 fillér, 12 óra után pedig 20 fillér fizetendő. 4. §. A város azon emeletes há­zainak kapualjai és lépcsőházai, ame­lyekben több lakás van, az alkonyat beálltával a kapuzárás idejéig a ház- tulajdonos által világítással látan­dók el. 5. §. A jelen szabályrendelet 1. és 4. §§-aiban foglalt rendelkezések ellen vétők kihágást követnek el s az 1901. évi XX. t -cikkben megha­tározott célokra 10 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel, behajthatatlan­ság esetén pedig megfelelő elzárással büntetendők. 6. §. Jelen szabályrendelet végre­hajtásával a város rendőrkapitánya bi- zatik meg s Ítélete ellen a felebbezés másod fokban az alispánhoz, harmad fokban pedig a M. Kir. Belügymi­niszterhez intézendő. Ajánljuk az uj szabályrendelet betartását városunk lakosságának sa­ját érdekében annál inkább, mert a rendelet ellen vétők pénzbüntetéssel fognak büntettetni. HÍREK. — Fejedelmi bőkezűség. Özvegy gróf Vallis Gyuláné szül. Somogyi. Ilona grófnő, most már harmadszor adott 10.000 koronát a sátoraljaújhe­lyi plebánia-templom kibővítésére. — Kinevezések. A m. kir. pénz­ügyminiszter Nyomárkay Kázmér sátoraljaújhelyi pénzügyi számvizs­gálót pénzügyi számtanácsossá, — Homolay Endre nagymihályi lakos számellenőrt pedig számvizsgálóvá nevezte ki. — Itt említjük meg, hogy Bratién Farkas beregszászi pénzügyi számtanácsos, aki hosszabb ideig működött a helybeli pénzügyigazga­tóságnál, pénzügyi tanácsossá lett kinevezve. — Makó Béla sátoralja­újhelyi törvényszéki joggyakornok a kiskőrösi járásbírósághoz jegyzővé neveztetett ki. — Beregszászy Julia okleveles tanítónő, állami rendes ta­nítónővé neveztetett ki és szolgálat­tételre Zemplén vármegye kir. tan­felügyelőségéhez rendeltetett be. — Uj doktor. Benyovszky László olaszliszkai illetőségű szegedi lakost a kolozsvári m. kir. tudomány egye­temen a jogtudományok tudorává avatták. — Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Kauzsay Tibor sátoralja­újhelyi m. kir. gazdasági segédfel- ügyeíőt f. évi május hó 1-től Nyír­egyházára helyezte át és a sátoralja­újhelyi m. kir, gazdasági felügyelő-

Next

/
Thumbnails
Contents