Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-03 / 10. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Február 3. 10. (4818.) Harminchetedik évfolyam. JkL»UU.. tAJM. I J. «J tk^A.VUvAAAX-x.^ ■AATg Megjeleu hetenkhit kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 Mám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttérbea minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre & kor negyedévre 2.50 korona. —» Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. 9 tárgyald város. — febr. 5. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 1-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgysorán mintegy 23 közérdekű ügy szerepelt. A képviselőtestületi tagok részéről az ülés tárgysorozata iránt eléggé élénk érdeklődés nyilvánult meg, mit a megjelentek nevekben bő névsora is eléggé igazol. Az ülés kiemelkedő tárgyai között az ellenőrző bizottság javaslata a vilanyvilágitási szerződés pontjainak betartásáról, a Cserepes korcsma bérlet ügye s a helyettesített tisztviselők jutalmazásának kérdése említendők, mint olyanok, melyekre a vonatkozó határozatot bővebb megbeszélés s több képviselőtestületi tag hozzászólása után hozták meg. A villanytársulattal kötött szerződés rendelkezéseinek betartására vonatkozó határozat mindenesetre e tekintetben is eredményezni fogja a jelen állapotok javulását, ha el is tekintünk Pallos Sándor villamvilá- gitási ügyvezető igazgatónak az ellenőrző bizottság ülésén elhangzott s az állapotok javulását kilátásba helyező ígéretétől. A Cserepes korcsma bérlet-kérdésének megoldását oly irányban, hogy az csak egy évre adassák bérbe s azután azon épületben a város korcsmát többé nem tűr meg, szintén szerencsésnek tartjuk, bár bátran meglehetett volna a határozatot toldani azzal, hogy ez, az egész városrészt A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Örök probléma. Irta és a Kazinczy-kör dec. 27-iki estélyén felolvasta: Lefkovits Vilmos. (Folyt, és vége.) A vallásos érzés ma már csak a múltak emléke. — Ha itt-ott, mint sporadikus jelenség észlelhető is a vallásosság, az nem egyéb mint a szertartásoknak gépies, mechanikus teljesítése minden belső érzés nélkül. Azt lehet mondani, hogy nem ő bennök él a vallásosság, hanem ők élnek benne a vallás mechanizmusában. Az ilyen vallásosságban ép oly kevéssé telhet öröme a jó Istennek, mint a hogyan mi nem tekinthetjük a nagyfokú tisztelet megnyilatkozásának, amikor a papagály felénk rikácsolja: Jó reggelt kívánok 1 Hogy a vallástalanságnak ebben a sivár korszakában az egyházak vezetői igyekeznek híveiket a lehetőségig egyházukhoz láncolni: ezt értjük. De minő furcsa, sőt veszedelmes logika az, amikor ezt úgy vélik elérhetőnek, hogy híveik előtt legyalázzák a többi vallást és izgatnak, gyűlöletet szítanak a többi vallás ellen, amint ezt napról-napra láthatjuk. A szeretet, a megbocsájtás mineléktelenitő épület a bérlet lejárta után bontassék le. Á helyettesitett tisztviselők jutalmazásának kérdésében a képviselő- testület nagylelkűen járt el, mikor a pénzügyi bizottság által véleményezett öszegeket még megtoldotta azzal az összeggel, melyet a pénzügyi bizottság megtakarításra szánt. Az ülés lefolyásáról a következő részletes tudósításban számolunk be : Megnyitás. A rendkívüli közgyűlést folyó hó l én délután 3 órakor nyitotta meg Kiss Ödön h. polgármester. Jelenvoltak : Matolai Etele, Mik- lóssy István, Bessenyei István, dr. Hornyay Béla, lsépy István, Juhász Jenő, dr. Búza Barna, Kinesessy Péter, Halász József, Vadászy Antal, Jelenek Ádám, Hajnal Dezső, Kádár Gyula, Hericz Sándor, Ármágyi János, Ligeti Ignác, Szőllősi Arthur, dr. Ambrózy Ágoston, Szedlák János, Kulics János, Bánóczy Kálmán, dr. Gombos Gáspár, Lipsitz Adolf, Horváth József, Kovalcsik János, Lef- kovics Jakab, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Róth József, Némethy Bertalan, Rose József, Alexander Vilmos, Gáthy Géza, Móré Dániel, Horváth Gyula, Kroó József, Krausz Lipót, Fuchs Jenő képviselőtestületi tagok s a tanács hivatalbeli tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kivűi Farkas Andor, Pataky Miklós, dr. Reichard Salamon, Bogyay Béla, Schmidt Lajos, Kérészy Gyula, Rak- mányi Jenő, Szőllősi Sándor s Mitrik Mihály. Pro Kalábria. Polgármester az ülés első tárgysorozati pontjában jelenti, hogy általa, a kalábriai földrengés áldozatai javára megindított gyűjtés eredménye Sátoraljaújhely városban 593 korona 22 fillér volt, mely összeg a város képviselőtestülete által megszavazott 200 kor. összeggel s a közkórházban gyűjtött 50 kor. utólagosan beküldött adománynyal továbbítva lett a központi segélybizottsághoz. Villanyvilágításunkról. Az ellenőrző bizottság terjedelmes javaslata került ezután felolvasásra a villanyvilágítás zavartalan szolgáltatásának ellenőrzése tekintetében. A javaslatnak, mely határozati erőre emelkedett, főbb pontjai ezek : 1. Ellenőriztessék, hogy a kilátásba helyezett áramelosztás a vill- lanytársulat által még ez óv tavaszán eszközöltessék. 2. Készíttessék el a világítási térkép, szaporittassanak az izzólámpák s azok beosztása arányosan történjék. 3. Világítási naptár készíttessék a világítás óráinak kitüntetésével. 4. Tekintettel arra, hogy az izzólámpák 600—800 órát égnek : az uj lámpa beállításának ideje a városi mérnöki hivatal által tartassák nyilván s azok kicserélésének a kellő időben való megtörténte ellenőriztessék. 5. A költséges photométerek beszerzését a bizottság nem javasolja, mivel fenti intézkedések azt feleslegessé teszik. Á javaslat határozati erőre emelkedett. Kisebb ügyek. Ä városi pénzalapok s gyámpénztári pénzek a helyi pénzintézeteknél fognak azok alaptőkéinek arányában elhelyeztetni. A házi- és a gyámpénztár 1908 év negyedik negyedében foganatosított vizsgálatáról szóló jegyzőkönyveket a közgyűlés tudomásul vette. A városi kőbányát a pénzügyi bizottság által ajánlott minimális 1800 kor. bérbeadási ár szemmeltartásával árlejtés utján fogják bérbe- adni. A Kegyelet temetkezési intézet 1200 korona bért ajánlott 3 évre a halottak szállítására szolgáló kocsik s lovak átengedéséért. Többek hozzászólásával dr. Búza Barna amaz indítványa emeltetett határozattá, mely a bérbeadás eszközlését versenytárgyalás utján óhajtja elérni. A Cserepes korcsma ügye. Felolvasásra került a pénzügyi bizottság véleménye a Cserepes korcsma bérbeadására vonatkozólag, melyért a jelenlegi bérlő három évi időtartamra ajánlott bérletet. A bizottság javasolja, hogy három évre újból kiadassák. Miklóssy István indokolt felszólamlásában az egy évi bérbeadás mellett foglalt állást. Bessenyei István szintén az egy évi bérbeadás mellett szólalt fel, de kikötni kéri, hogy egy év múlva a város korcsmának egyáltalán nem adja ki az épületet. A tárgyhoz nagyon sok képviselőtestületi tag szólott hozzá s a kérdés körül széles mederbe terelődött a vita. A határozat szerint: a Cserepes korcsmát egy évre bérbeadják s kimondják, hogy azon épületben ez év leforgása után korcsmát egyáltalán nem tűrnek meg. Vegyes ügyek. A Torzsás-i mulatót, mely eddig ingyen engedtetett használatra a Korona vendéglő bérlőjének: verseny- tárgyalás utján bérbeadják. A versenytárgyalási feltételek szerint a tor- zsási mulatóban szedhető árak 20 százalékkal lehetnek magasabbak a városi árnál. — A Nyomárkay Ödönnel kötendő szerződés tárgyalására újabb határidőt tűztek ki. A helyettesített tisztviselők díjazása.. Á város polgármestere, gazd. ta----ható szent frigyet, — manapság már nem kölcsönös szeretetre, hanem az anyagi érdekre építik, aminek a következményeiről a törvényszékek tárgyalótermei sokat tudnának beszólni. A férfiak részéről a házassági intézmény nem egyébb, mint az adósság- rendezés legkényelmesebb módja. — Hogy a nők részéről mi: arról meg jobb nem beszélni. Aztán a divatos házaséletet mindenki ismeri. A férfi a mindennapi munkától s kenyárke- resottől elcsigázottan a kávéházakban, a kaszinókban keres szórakozást. A nő — elhanyagoltatván — szórakozást a házon kívül keres. Szerepelni vágyik. És ez a körülmény teremtette meg a XX. század legnagyobb csudabogarát: a feminizmust, amely mindenképen el akarja vonni a nőt eredeti hivatásától. Hiszen holmi feminizmus-félének addig csak volna jogosultsága, hogy a nőt bizonyos látókör színvonalára emelje, vagyis, mint a szellemes Írónő, Lux Terka mondja: — a gazdag nőt meg kell tanitani arra, hogy nemcsak olyan problémák vannak a világon, melyek 1000 forintos kabáttal kezdődnek és 60 forintos kalappal végződnek; a szegény és tudatlan asszonyt pedig meg kell tanitani, hogy a lét minden kérdőjelét ne egy meggörbített főzőkanálban lássa koncentrálódni. Hanem ha arra a jobb ügyhöz méltó buzgaLapnnb mai uAma 4 oldal. den vallásnak alapelve és épen ezt veszik legkevésbbé figyelembe. A vallási gyűlölködésnek első csiráját már akkor hintik el, amikor az emberi lélek legfogékonyabb a külső benyomások iránt: a gyermek- és ifjúkorban. A vallási türelmetlenség itt már annyira átmegy a vérbe, hogy azt a férfi korban, amikor higgadtan tudja megítélni a tényeket: még akkor sem képes elhallgattatni. Tudniillik az ifjúkorban a vallástani órákon, az egyháztörténet tárgyalásánál fakadnak a csirák, amikor a lobbanékony érzés minden gyűlöletével fordul azok ellen, akik az ő vallásának valaha ártottak. És ez a fellobbanó érzés lassankint megjegecesedik. Azt meg tudjuk, hogy minden vallásnak voltak a múltban sérelmei, bántódásai és — bizony — egyiknek sincs oka a másiknak szemére vetni valamit. Az izráeliták keresztre feszítették Jézust; a római katholikusok felvonultatták az inquizició, a Szent-Bertalan éj borzalmait, Luther Márton és hívei sem keztyüs kézzel terjesztették a hitüket, Kálvin János megégettette reformátor társát, Sérvét Mihályt. Szó sincs róla: rövideszü historikus az, aki a mai kor látóköréből akarná megítélni ezen történelmi mozzanatokat. Hogy mindezeket megérthessük és tárgyilagosan megítélhessük, bele kell helyezkedni az illető korok szellemébe, meg kell ismerni azok mozgató eszméit és ha mindezt megtesz- szük, akkor látni fogjuk, hogy a maga szempontjából — mindenkinek igaza volt. De akár igaza volt valakinek, akár nem: azok az események immár a történelemé és őrültség annak a kornak izzó gyűlöletét a mai korba is átvinni. A mai társadalom amugyis annyira át meg át van szőve válaszfalakkal, hogy a legnagyobb bűnös az, aki nem az összekötő, hanem az elválasztó pontokat keresi. A parányi eszemmel én úgy gondolom, hogy a jóságos, a nagykegyelmü Isten előtt kedvesebbek azok a népek, akik őt nagyon közvetve, a nap ragyogásában, a tűz lobogásában imádják, de testvéri szeretettel ölelik körül egymást, mint azok, akik őt közvetlenül imádják, de az imádás módja fölött örökké marakodnak. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyházak nem viszik előbbre az erkölcsi érzés, az eszménygondolkozás ügyét. Nézzük, mennyiben teszi ezt a család és a társadalom, mint amelyeknek a példaadás által szintén óriási befolyásuk van a jellemfejlődésre. Nem kevésbbé szomorú látvány tárul elénk itt is. Már a házasság- kötések a legridegebb önzés, az uti- litarizmus jegyében jönnek létre. A házasságot, — ezt az egész életre ki-
