Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-23 / 7. szám
Sátoraljaujhely, 1909. Január 23. 7. (4815 ) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9 azám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyüttérben minden garmond sor 30 fül Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLEBT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetUkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Néphullátnzás. 9 hi- és oisszavándorláspól. — jan. 23. Mióta az amerikai egyesült államokban Taft lett az elnök, csakúgy hullámzik ismét munkásnépünk Amerika felé. Oka pedig a kivándorlás emelkedésének ama tény, hogy Taft a trösztöknek ellensége s a gyári és ipari vállalatok támogatásának nagy barátja, ipari politikájától tehát nagyon sokat vár a munkásnép, mely a rósz pénzügyi viszonyok miatt tízezrével kényszerült e nyáron az amerikai gyárakat és ipartelepeket elhagyni. Most ennek az állapotnak alapos megváltozása következik be s a gyárak és vállalatok ismét felveszik a munkások tízezreit, amint volt az rendes körülmények közt ezelőtt is, a midőn nem birt volna az ó-világ annyi munkás kezet szolgáltatni a nagy iparüző Egyesültállamoknak, amennyi ott mindenkor kész foglalkozásra s jó keresetre ne talált volna. Az útlevélért folyamodók száma folyton emelkedőben van, utlevélnélküli kivándorlók pedig szintén mind többen lesznek, mert a ravasz furfang s a német hajó vállalatoknak egész Magyar- országot behálózó ügynököskö- dése s prospektusok utján való népcsalása most már nagyon kifogja használni az amerikai változott viszonyokat s munkásnépünk kivándorlása előre láthatólag emelkedni fog a tavasz folyamán. Kivándorlóink túlnyomó része szegény zsellér ember, aki szerencsét próbálni megy, mert itthon vagy teljesen eladósodott vagy egyébként került olyan helyzetbe, hogy nincs veszteni valója. Kis házát, földjét és pár darab marháját eladja; az áruk rámegy az útiköltségre s az Amerikában való vándorlásra, a mi a munkakeresésben tellik el, igy az ilyen ember ki van kop- pasztva teljesen s ennek már nincs egyéb vágya, mint akármilyen uton-módon pénzhez jutni, hogy hazajővén legalább annyit szerezhessen vissza, amennyivel eddig birt. Ezek közül számosán jönnek ellentétbe az amerikai büntető törvénynyel s bizony a magyarok szép számmal vannak képviselve az ottani igazságszolgáltatás kényszer szállóiban. Földművelő népünk másik része, mely a kivándorlásra leginkább hajlandó, a kisebb gazdák közül tellik ki. Ezek megélhetnének itthon is, de a gazdagodás vágya elűzi őket otthonukból. Keresnek is odaát szépen ; küldenek, vagy hoznak haza sok pénzt, de ezeknél sincs semmi eredménye az idegen földön szerzett vagyonnak, mert a mai nagy munkáshiány és általános drágaság felemészti a haza küldött kereseti összeget, minthogy az itthon maradt C3aládbeliek sokszor horribilis összeget kénytelenek fizetni a meglevő kis földbirtok bemunkálásáért. Aztán meg bizonyos fényüzési hajlamot sem lehet letagadni az amerikások családjainál; a küldött pénzek nagyrésze rámegy a külső csinosságra s a modernizmus oltárán hozott áldozatokra. Ha valamit mégis sikerül évek hosszú során át, egészségölö és sorvasztó munka mellett megtakarítani, azt földvásárlásba fekteti népünk, még pedig olyan szenvedéllyel, hogy ma például Zemplén vármegye területén bármely vidéket tekintsük is, a föld ára értékén felül emelkedett s holdankint 1000 koronára rúg. Ez pedig nem egészséges állapot, mert a föld ezt a tőke befektetést nálunk sohasem kamatoztatja kellően, tehát a szó valódi értelmében az ilyen pénzek holt tőkévé válnak, mely értékben fekszik bár, de megfelelő hasznot a legszorgalmasabb munka mellett sem hozhat soha. Bátran el lehet mondani ezek figyelembe vételével, hogy aki Amerikában pár ezer forintot megtakarított, de itthon saját kis gazdaságát elhanyagolta, tényleg semmi hasznot sem tett, sem önmagának vagy családjának, sem nemzetgazdasági szempontból. Ahol eladó föld nincs, ott az építkezési láz fejlődik ki vidéken- kint s valóságos fényűzés foglal tért a munkás magyar nép között. Az eladósodás pedig daczára az amerikai keresetnek, folyvást fokozódik, úgy hogy ha a telekkönyvek mai állapotát a 10 év előttivel összehasonlítjuk, valósággal megdöbbentő tapasztalatokhoz jutunk. A mind szélesebb mérveket öltő visszavándorlás ténye örvendetes jelenség ugyan hazánkra, mert sok ezer munkáskezet nyer vissza ez a legjobb édes anya, de nagyon kívánatos, hogy a hatóság figyelemmel legyen a visszavándoroltak életére és cselekvésére is. Fel kell őket világosítani a céltalan és önmagát ki nem fizető földszerzés és építkezés minden árnyalatáról s helyes közgazdasági politikával oda kell törekedni, hogy az idegenben szerzett keresmény lehetőleg dús gyümölcsöket hozzon itthon a hazai talajban Ebben a tekintetben lelkészek, tanítók és jegyzők tehetnek legtöbbet, ők világosíthatják föl leginkább a most oly erősen hullámzó munkás népet a helyes irány követéséről. — jan. 23. Titkos tanácsosi eskü. A király folyó hó 21-éu az általános kihallgatásokat megelőzőleg külön kihallgatáson fogadta Mailáth József grófot, aki ez alkalommal a titkos tanácsosi esküt tette le. Értekezlet az adóreform ügyében. Áz adójavaslatok miatt nálunk is nagy izgatottság tapasztalható és különböző kívánságok merültek fel. Mindezek megbeszélése végett felkérem az érdeklődőket, különösen iparosokat és kereskedőket, hogy vasárnap, jan. 24-én délután fél 4 órakor a városháza nagytermében legyenek szívesek összegyűlni. Sátoraljaújhely, 1909. jan. 22. Búza Barna. fiz adóreform javaslat ellen. — jan. 23. Lapunk egyik utóbbi számában cikk keretében emlékeztünk meg arról a mozgalomról, melyet a kereskedelmi és iparkamarák egy része indított meg az uj adóreform javaslat ellen. Felhangzott vádak szerint az uj reformjavaslat az üzleti tevékenységet nyomasztó terhekkel sújtja különösen azért, mert a pénzügyi bizottság a földadót 74 millió koronában kontingentálta olyformán, hogy ha ennél nagyobb évi bevétel éretnék el, a földadó kulcsa arányosan szállíttassák le. Az ipar s kereskedelmi kamarák, pénzintézetek s üzletkörök kívánsága ezek alapján az lenne, hogy most már az általános kereseti adó is kon- tingentáltassék 26 millió koronában, azzal a hozzáadással, hogy ha a bevétel nagyobb lenne, a kereseti adó kulcsa is szállíttassák le. Sőt felhangzik ama kivánalom is, hogy a kereseti adó kulcsa 3% legyen az eddigi 4, illetve 5% helyett. Az üzletkörök eme kívánságával érdemileg már fentebb említett cikkünkben foglalkoztunk, kimutatva a túlzott követelések teljesithetlenségét, most csupán azért hozzuk mindezeket fel, mert e kívánságok újból felhangzottak az Omke. kerülete által kezdeményezett s folyó hó 10-én az ipartestület székházában megtartott, majd legutóbb folyó hó 20 án az Ung-, Szabolcs-, Ugocsa- és Zemplén vármegyék pénzintézeteinek képviseletében megjelentek részéről megtartott tiltakozó ülésen. A tiltakozó ülés szervező bizottsága ugyan a gyűlésre Szabolcs-, Máramaros-, Bereg-, Heves- és Abauj vármegyék pénzintézeteinek képviselőit is meghívta, hogy szavának s határozatának nagyobb nyomatókot adjon, de az értekezleten, — mely f. hó 20-án délután folyt le a városháza nagytermében — csupán négy vármegye pénzintézeteinek képviselői vettek részt. Á megjelentek zömét természetesen a zemplénvármegyei s főleg a sátoraljaújhelyi pénzintézetek tisztviselői kara képezte. A tiltakozó ülésen ott voltak: dr. Rácz Lajos, Eperjessi István (Sárospatak), Goldstein Samu (Tolcsva), Beck Herman, dr. Altman Elek (Szerencs), Guttman Emánuel (Nagyszőlős), Geiger Béla (Nyíregyháza), Zinner Arnold, Székely Károly (Tokaj), Bugler Lajos, Stark Herman (Nagy- mihály), Aczél Izidor, dr. Fuchs Emil, dr. Weinberger József (Király- helmec), Bacskay Sámuel, Weinman Mór (Csap), Hámos Aladár, dr. Reis- man Henrik (Ungvár), dr. Moskovios Ervin (Homonna), dr. Widder Márk, Brün Mór (Nagymihály), Lipsitz Vilmos (Gáva), Szőllősy Arthur, dr. Havas Bertalan, Zinner Henrik, Halász József, dr. Rosenthal Sándor, dr. Kellner Soma, Róth Bernát, Jelenek Ádám, Schön Sándor, Widder Gyula, Pallai József, Alexander Vilmos, Reichard Dénes, Klein Andor, Róth József, Hirsch Albert, Kroó József, Waller Aladár, Görgey Lajos és Kovács Zoltán. A tiltakozó értekezlet elnökéül a tagok egyhangúlag Zinner Henriket választották meg, ki megköszönve a bizalmat, kérte, hogy az értekezlet tagjai szóljanak hozzá a szőnyegen forgó tárgyhoz, hogy mily intézkedéseket látnának célszerűnek a pénzintézetek tJtakozásának impozáns kifejezéséül az adó reformjavaslat ellen. A megindult vita során a kérdéshez többen szólották hozzá, fejtegetve a javaslat sérelmeit s indítványokat tettek oly irányban, hogy mit lehetne tenni a pénzintézetek tiltakozásának hatályosabbá tétele céljából s azt illetékes helyig eljuttatni. A vitában az értekezleten megjelenteknek nagyobb zöme részt vett. Tekintettel azonban arra, hogy a megjelentek legnagyobb része vidéki volt, s a délutáni vonattal akart hazatérni : a vita nem terjeszkedhetett szélesebb mederben. A hozzászólások meghallgatásával a tiltakozó értekezlet a következő határozatban állapodott meg: Az értekezlet előtt felolvasott feliratot, mely az uj adóreformjavaslat sérelmeivel foglalkozik úgy a képviselőházhoz, mint a pénzügyminiszterhez beadni határozták el. A pénzügyminiszterhez intézett felirat eljuttatására az értekezlet Meczner Gyula főispánt kérte fel, mig a képviselő- házhoz intézett eljuttatására dr. Búza Barna orszgy. képviselőt. A monstre küldöttséghez való csatlakozás ügyében egyelőre az értekezlet nem döntött. Miután dr. Búza Barna később azon kijelentést tette, hogy az értekezlet által a képviselőházhoz juttatandó kérvény kívánalmai támogatására a képviselőházban felszólal, intézkedés történt oly irányban is, hogy az értekezleten képviselt pénzintézetek a kerületük orszgy. képviselőit is felfogják szólítani dr. Búza Barna felszólalásának hatékony támogatására. * Ugyancsak az adóreform javaslat ügyében a következő — 200 váLapnnk mai müma 6 oldal,
