Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-15 / 39. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Május 15. Orvosok nemzetközi kongresszusa. — Ajánlva a „Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület“ szőlészeti- és borászati szakosz­tályának szives figyelmébe. — — máj. 15. Amikor Európa leghirnevesebb orvosainak Magyarország fővárosában a folyó évi szeptember hó folyamán megtartandó nemzetközi kongresszu­sát írjuk fel e cikk címéül s utána a vármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztályá­nak figyelmébe ajánljuk sorainkat: akkor első látszatra paradox dolgot cselekszünk ; amint azonban kifogjuk fejteni elvi álláspontunkat, bizonyára igazat fog adni nekünk az a közvé­lemény, mely a Hegyalja érdekvédel­mét minden alkalommal s minden mód és eszköz felhasználásával első­rendű s folyton felszínen tartandó kérdésnek véli. Mert nem hangzatos kiszólásokkal, de cselekedetekkel le­het egyedül eredményt elérni. A tudományos világ kiválóságai, a leghirnevesebb orvosok gyülekez­nek össze Budapesten Európa min­den államából sőt valószínűleg az Óceánon túlról is szeptember hó első napjaiban. E nagyszabású nemzet­közi kongresszus tárgya természete­sen a gyógytudomány fejlesztését fogja felölelni elsősorban, noha az ezzel kapcsolatos etikai, büntetőügyi s közgazdasági kérdések sem marad­nak napirenden kívül. A kongresszus előkészítő munkálatai már eddig is nagy arányokat öltöttek s hazánk legkiválóbb tudósait találjuk a ren­dezés élén. A tudomány mindenesetre sokat nyer egy ilyen kongresszus ál­tal s ezen a réven nyer az egész emberiség, mely a tudomány újabb vívmányait iparkodik önhasznára for­dítani. Minket zemplónvármegyeieket s főleg hegyaljaiakat azonban ez a kongresszus más oldalról is, — még­pedig nagyon közelről — érdekel. A kongresszus tagjai ugyanis — a tudományos munka befejezte után, kirándulást tesznek a Tátrába, hogy e világhíres gyógyhely természeti szépségeit s orvosi szempontból való értékét saját tapasztalatuk alapján mérlegelhessék. Ez a terv amily okos, épp oly közhasznú is; mert London, Páris, Berlin, Newyork, Róma stb. világvárosok elsőrendű orvostudorai saját szemeikkel győződnek meg ar­ról hogy a természet Magyarországon mily kincset adott a szenvedő embe­riségnek a Tátra-vidékében s bizo­nyára nagyban fogja emelni e jeles tudósok tapasztalatai alapján Tátra- vidékünk idegen forgalmát az általuk kifejtendő agitáció, amely magának az igazságnak megnyilatkozása lesz. A tudós kirándulók azonban ha a Tátrába akarnak jutni, oda csakis Hegyaljánkon át utazhatnak. Sátor­aljaújhelyt, Kassát útba kell ejteniök. Mielőtt Sátoraljaújhelybe érkeznének, Zemplén vármegye alvidékén, a Hegy­alja kapujánál, Szerencsen már kell hogy várakozzék rájuk az az ősi ma­gyar vendégszeretetéről hires várme­gye, mely az idegent mindenkor oly kiváló előzékenységgel látta területén. Ennek a nemes, vendégszerető vár­megyének a mai reális kor követel­ményeivel is számot kell vetnie s gondoskodnia kell arról, hogy mivel nagyon is megfelelő szakközegekkel bir: mutassa be a külföld tudósainak a világ gyöngyét, az igazi tokaji bort. Ott, az alatt a hatalmas promonto- rium alatti pincékben ízleljék meg a világ minden részéből összesereglett tudósok azt a fölséges nektárt, me­lyet ők ,tokaji bor“ címen rendel­nek a szenvedő emberiség részére. Ha ott fogják azt az Isten különös adományát élvezni, akkor tudják meg valójában, mily drága kincs s mily megbecsülhetlen gyógyszer az embe­riségre az a nedű, melyet Hegyaljánk szőlőtőkéi szolgáltatnak. Hogy ez a szives vendéglátás, vagy igazában mondva tudományos kísérlet hol és mily módozatok mel­lett történjék, — az már az arra il­letékes borászati szakosztály gondját kell hogy képezze. Reméljük is, hogy nagy gondját fogja képezni s ez a legilletékesebb tényező megragadja a kínálkozó igen kedvező alkalmat arra, hogy a Hegyalját igazi értékében mu­tathassa be és ismertesse meg a tu­dományos világ ama hivatott képvi­selőivel, kiknek szerzett tapasztalatai nekünk mindenféle hangzatos kifeje­zéseknél többet használhatnak úgy anyagi, mint erkölcsi szempontból. Hegyaljánk igazi érdekvédelme tehát az, mely e tudományos kon­gresszus ismertetése mellett arra ösz­tönzött bennünket, hogy jó eleve fel­hívjuk az illetékes körök figyelmét olyan munkára, melynek elvégzésé­vel a Hegyaljának rendkívül sokat használhatnak, — nem remélt elmu­lasztásával pedig annak mondhatni pótolhatlan kárt okoznának. 30—40 állam tudósait nem mindig van al­kalmunk itt látni, a kínálkozó esély ki nem használása tehát valóságos bűn lenne a Hegyalja érdekei ellen. 'Ismerve a gazdasági egyesület szőlészeti és borászati szakosztályá­nak élén álló erők kiváló értékét, előre bizonyosra vesszük, hogy ennek a kongresszusnak egyik legszebb em­lékei és legmaradandóbb alkotásai közzé fog tartozni az: hogy a Hegy­aljának jó hírneve a külföldön men­tői szélesebb körben elterjedjen és megszilárdittassék. A Tátra-vidéki kirándulást az általunk felvetett eszme megvalósí­tása egy-két nappal hosszabbítaná meg; — ennyit pedig meg fog érni az eredmény vendégnek és házigaz­dának egyaránt. fi régi közkórház átépítése. — máj. 15. A régi közkórház telkén, mely tudvalevőleg a város tulajdona, nagy­arányú átépítési munkálat folyik, hogy a régi épületek kellő időben rendel­kezésre álljanak a város uj bérlője, a csendőrség számára. A régi közkórház átépítési ügyét mi a magunk részéről a legnagyobb figyelemmel s érdeklődéssel kisérjük már akkortól fogva, mikor a város képviselőtestülete kimondotta, hogy az átépítési munkálatokat nem adja ki vállalkozónak, de költségkímélés szempontjából saját mérnöki hivatala vezetése, ellenőrzése és tervei alapján házi kezelésben fogja eszközöltetni. Jól tudjuk, hogy a város mér­nöki hivatala most mennyire túl van terhelve vízvezetéki, csatornázási mun­kálatokkal s azért esett jól, hogy a város h. polgármestere Kiss Ödön, Kérészy Gyula városi mérnökkel való előzetes megbeszélés alapján, a régi kórház házi kezelésben való átalakí­tását ..terjesztette a képviselőtestület elé. Örvendetes jelenség, hogy a vá­rosi mérnöki hivatal félretéve minden kényelemszeretetet, nem félve újabb feladatoktól, maga sugal olyan tervet, mely a várost nagy költségtöbblet­ből menti meg, s ha megfeszített, ki­tartó munka árán is, de felveszi a küzdelmet a munkaszaporulattal uj középitkezésünk célszerű kivitele s a költségmegkimélés érdekében. Aki a régi kórház telkén a 25,000 koronára preliminált átalakítási mun­kálatokat figyelmesen megtekinti — a képviselőtestület tagjai sajnos ! egy­általán nem érdeklődnek iránta — csak annak lehet biztos képet alkotni magának arról, hogy mennyi előnye van a házi kezelésben végeztetett munkálatnak s hogy mennyivel gon­dosabb, kiszámitóbb s lelkiismerete­sebb az bármely jó vállalkozó mun­kájánál, nem beszélve jutányosabb voltáról. Minden munka Kérészy Gyula mérnök s az építés vezetésére, fel­ügyeletére kirendelt Jaczkó Béla munkavezető ellenőrzése, felügyelete alatt történik s ennél az építkezésnél, hol kőmivesek, földmunkások, beto­nosok, parkettezők, vízvezetéki szere­lők, bádogosok, ácsok, asztalosok dol­goznak : a helyes munkairányitás, okos beosztás teszi lehetővé, hogy az erők állandóan foglalkoztatva, egységes teiv szerint beosztva legyenek. Egy kis felületesség miatt sok, drága pénz­be kerülő munkaerő maradna tétlen, vagy akadályozná egymás munkáját, ha nem lenne céltudatos beosztás. A város közönsége teljesen nyu­godt lehet afelől, hogy az építkezés a legnagyobb gonddal folyik. És ez fogja lehetővé tenni, hogy bár épít­kezés közben lépten-nyomon nehéz­ségekre bukkannak s csak munka­közben tárulnak a szakértők elé az uj és uj akadályok : az építkezés való­színűleg mégis az előirányzott költ­ség keretén belől fog megtörténni Mikor az építkezést megkezdették s a régi bagolyvárat megbolygatták: láthatták szakértők s laikusok, hogy az épület gondos rekonstrukciójának elmulasztása mily sok rombolást oko­zott. Pár év még s az épület rommá válik, ha az építész nem teszi reá a kezét s ime a régi omladozó, rom bagolyvárból, amelynek jóformán nem volt lakható helyisége, most a gon­dos munka nyomán szemünk előtt alakulnak ki s emelkednek ki az uj, használható, a város bérjövedelmét fokozó épületek. Uj parkettes, me- nyezetes, magas helyiségeket kapunk, jóformán teljesen uj épületeket a rom­ból egy kis áldozattal, mely pár év alatt a jövedelemből térül meg. Az uj átépített helyiségek, ha magukban kellemes, impozáns im­pressziót is gyakorolnak a szemlé­lőre : egészen más a hatás, ha láttuk, néztük, hogy az uj építkezés milyen romokból alakult ki. Törpe, a földbe sülyedt épületek lesznek modernekké a föld elhordása s a tető felemelése által s az a keresztépület, mely azt sejtette, hogy már maholnap az enyé- nyeszeté lesz: a csendőrszázados ré­szére bádogtetős, modern ablakok s ajtókkal ellátott, menyezetes, tetsze­tős, majdnem teljesen uj épület lett, négy szoba, konyha, fürdőhelyiséggel; irigylendő, rokonszenves otthon min­denki részére. S mennyivel becsesebbé lesz, ha tudjuk, hogy miből építették át úri kónyelmü lakhelviséggó. Az udvarban elhelyezett első hosszépületben két-két szobás, konyha s fürdőszobás lakás lesz a két csend­őrtiszt részére, a hátulsó hosszépü­letben a kaszárnya, elől az emeletes épületben az irodahelyiségek, föld­szinten a városi bormérés és mérték­hitelesítő hivatal helyisége. S a fel­halmozott rondaság helyett mindenütt tisztaság, fák, kert, amelyek méltó ke­retet fognak adni az uj épületeknek. Szinte teljesen uj épületeket kap a város a szorgos munka révén ; házi kezelésben épített olyan épületeket, melyek hirdetni fogják a lelkiisme­retes, gondos munka s tervszerű ve­zetés dicsőségét. A képviselőtestület tagjainak fi­gyelmét melegen hívjuk fel az átépí­tési munkálatok megtekintésére, figye­lemmel való kisérésére. Mert teljes nagyságban, teljes értékében csak az építkezés megtekintésével lesz lehe­tővé kellőképen értékelni a város mérnöki hivatala igazán dicséretet érdemlő munkáját, fáradságát. Ha az építkezés teljesen készen fog állani, alig lehet majd méltányolni az alkotó erőt. Hiszen hogy tehet hatást kész épület a szemlélőre, ha nem látta az alapot, melyből formálódott. Ki tud értékelni egy menyezetet, ha nem látta azokat a szúette, ócska, meg­görbült gerendákat, melyek a helyén hajladoztak. De a képviselőtestület tagjainak kötelességük is elmenni arra a helyre. Kötelességük, hogy a házi kezelés mérhetlen előnyeiről meggyő­ződést szerezhessenek és lássák, mily gonddal óvják meg ott a város ér­dekeit. Mi a napokban örömmel jártunk ott s néztük meg a kialakulásokat és ugyanakkor szomorúsággal is, mert megtudtuk, hogy az építkezés egész folyamán nem mutatkozott az iránt a képviselőtestület tagjai részéről ér­deklődés. A képviselőtestület lesz hi­vatva átvenni, felülbírálni a kész épít­kezést s az lesz hivatva mindenkinek a munka érdeméhez méltóan megadni az elismerést; a város atyái tehát menjenek el oda s nézzenek körül, mert máskülönben, bizony mondjuk, hogy egyikök se lösz hivatott bíró, ha a város e szép, uj és hasznothajtó építkezése már állani fog. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Pályázók a gazdasági ta­nácsosi állásra. Sátoraljaújhely város­nál megüresedett s legközelebb betöl­tendő ez állásra a már említett Rak- mányi Jenő s Simsa Ödönön kívül Rácz Miklós jogszigorló is pályázik. )( Üresedésben levő körjegyzői állás. A méhesfalvai körjegyző állás megüresedvén, arra folyó hó 29-ikéig lehet pályázni a szinnai főszolgabíró­hoz beadandó pályázati kérelemmel. A törzsfizetés 1600 korona, 40 kor. lakbér, 362 korona úti- s 36 korona irodaátalány. )( Községi választók névjegyzéke közszemlén. A községi választók név­jegyzékét az e célból kiküldött vá­lasztmány az uj utca elnevezés és házszámozás szerint kerületenkinti beosztással összeállította és beterjesz­tette. Értesítjük ennélfogva a választó közönséget, hogy a névjegyzék az 1886. évi XXII. t.-c. 39. §-a értelmé­ben a folyó évi május hó 15. napjá­nak reggeli 9 órájától öt napon át a városháza tanácstermében közszem­lére kitétetik s az ellenészrevételek a következő öt napon át a városi iktató hivatalban beadhatók. )( Vadászati jog bérbeadása. Nagy- mihály község vadászati joga folyó hó 19-én fog nyilvános árverésen 1909. augusztus hó 1-étől kezdődő 6 évre bérbeadatik a legtöbbet Ígérőnek. HÍREK. — A Kazinczy ünnep. Holnap, folyó hó 16-án a fellobogózott város, az utcák nagyobb forgalma, az ide­genek sokasága s mindenek előtt az emelkedett hangulatú szivek fogják hirdetni, hogy kettős ünnepet ülünk. A munkaszünet napján fogják a vá­ros, a vármegye s az ideérkező iro­dalmi egyesületek képviselői ünne­pelni az irodalmi munka, a szellemi robot halhatatlan emberét: Kazinczy Ferencet. Nagyjelentőségű ünneplés központja lesz a Kazinczy ünnep nap­ján városunk, mert itt fognak össze­jönni azok a pietással telt emberek nagy csoportokba, akik áhítattal, egy kiváló pályát meghaladt irodalmi nagyság születésének százötvensdik évfordulójának megünneplésére za­rándokolnak ide. Elhozzák ide ke- gyeletes érzéseiket, emelkedett szivei­ket, hogy velünk egy közös érzésben egyesülve adják meg az elismerést, a hálát nyelvünk nagy reformátor­nak, ki zempléni földben alussza örök álmait. És elhozzák ide megemléke­zésüknek beszélő jeleként koszorúik virágait, hogy azok hirdessék a hal­NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. El»ő rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt MAroiuii, Korona ég Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sőrnagyraktár, Justus utca Zemplénvármegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Klrályhelmeoz, Perbenylk és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. ...■ — ..............

Next

/
Thumbnails
Contents