Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-05 / 36. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Május 5. nyiek kezdeményezésére 217 taggal még 1831-ben alakult a Zemplénvár- megyei Kaszinó s mindenkor közked­velt találkozó helye volt a vármegye előkelőségének. Megyékszerte híresek voltak nyilvánosabb társadalmi ösz- szejövetelei s hires báljainak jöve­delme lehetővé tette, hogy az egye­sület a közjótékonysági téren is ha­talmas faktor legyen. Áz összes zem- plénvármegyei előkelőségek tartoztak kötelékébe, maga a Kossuth család hét taggal, köztük hazánk nagy fiával Kossuth Lajossal. Első helyisége a jelenlegi „Va- dászkürt“ épületében volt. Innen 1834 ben költözött át Sennyey Ká­roly házába, a mai városház épületbe, mely 1827-ben épült. Hosszú évtize­den át ez volt a Kaszinó otthona, míg 1888-ban álköltözött özv. Rosen­berg Sámuelué Wekerle-téri házába s 1898-ban a Dubay-iéle Kazinczy- utcai helyiségeibe, ahol maradt az uj költözködés napjáig, folyó évi április hó 29-ikéig. A vármegyei Kaszinó, melynek élén jelenleg Meczner Gyula főispán, mint elnök, Fornszek Béla kir. tör­vényszéki elnök, mint alelnök s Koz­mái Kun Frigyes takarékpénztári igaz­gató, mint igazgató, Fass József, mint gazda s pénztáros, Isépy Tiha­mér ügyész, Faller Gyula jegyző s a huszonöt tagú választmány áll — uj helyiségében kedves örököt vett át az átköltözés alkalmával. Uj he­lyisége ugyanis Molnár Leona úrnő Kazinczy-utcai házában van, melyet a tulajdonosnő díszes átalakításban, modern rendezésben adott át a Ka­szinó céljaira. Átadta kegyeletes meg­emlékezéssel édes atyja néhai parnói Molnár István nyug. főispán emlé­kére, ki 1847. év óta tagja, majd év­tizedeken át elnöke volt a Kaszinó­nak haláláig s kinek emlékét a Ka­szinó olajfejtésü portraitban örökí­tette meg. Áz uj helyiségnek mór udvari bejárata is kellemesen érinti az ér­kezőt. Fenyőfákkal övezett boton járó vezet az uj otthonba, részint a nyári helyiséghez, mely árnyas, par­sew egy csapásra világhírűvé lesz Szanyinjával. Gorkij pékinasból ved­lik íróvá. Nekrasow müveiből szinte csak úgy árad az a sajátos szláv iz és felfogás, mely nagy Íróik csodás tulajdona. Gogoljtól fel Dostojewskiig, Tolstojig s megtalálható a modern Gorkij Maximnál s Andrejew Leonnál. Nekrasow korának embere s költője. Müvei plasztikusan kidombo­rítják a kort s környezetet, melyben élt és irt. E tekintetben megegyezik Herccnnel, TurgenyevveJ, Grigoro- vicicsal. Ő is szabadságról álmodott s elemi erővel döntögette a despotizmus rabigáját. Legértékesebb müvei „Korobej- niki“ (1861), „Moroz krasnyj nos“ (1863), az orosz falusi lány apotheosisa és a „Kreszlyanskjje deti“. Érdekes s kimagasló müve: „Komu na Husi zsity charaso“ ? „Ki él boldogan Oroszhonban ?* Vad lyri- kus s éles kritikus hangokat ballat e müvében. A nyugati nemzetek sokat foglalkoztak vele s müveivel. Telivér iró volt. * Lorkos Ferenc lelkében mindezt meghányla-vetette. A szellemi mun­kában végre kimerült s elszendergett. Félálomban suttogta: „Ki él boldo­gan Magyarhonban ?“ Nekrasow szelleme kísértette. kirozott helyen, közepén szökőkuttal van ellátva. Itt van elhelyezve a ké­nyelmes, ízléses, fedett kioszk, melyet a tagok adakozásából szerzett vas- butorral szereltek fel. Ugyancsak a kerthelyiség mellett van a feljárat az emeleti helyiségekbe, melyek ruha­tárból, biliárd teremből, olvasószobá­ból s három kártyaszobából állanak, valamennyi díszes kifestéssel, par­kettel, villanyvilágítással s vízveze­tékkel felszerelve. Olyan vonzó, kedves és ottho­nos az egész helyiség, hogy a Ka­szinó tagjai bizonynyal kellemesen fogják magukat érezni benne s öröm­mel fogják látogatni. De nemcsak az a kívánság és óhajtás, hogy a jelenlegi tagok látogassák a szórakoztató, kel­lemes helyet : az a kívánatos, hogy a tábor, mely 168 taggal a Kaszinó céljai és eszméi körül csoportosul: minél díszesebb és impozánsabb le­gyen számában az idők folyamán. Ez a szép múltú, ősi társas egylet nagy hivatást teljesít: méltó tehát arra, hogy fejlődését tömeges belépés­sel igyekezzék biztosítani vármegyénk intelligens társadalma. Egyesülésben van az erő, abban rejlik a sikerek és eredmények forrása, melynek utat kell engedni, hogy folyóvá váljék felvóvén magába az őt tápláló erő­forrásokat. így lesz s igy lehet csak a Kaszinó méltó a szép múlthoz, ha megalapozza a jövendőt is, mely előtte áll s mely tőle feladatok tel­jesítését várja. Adja az ég, hogy a Kaszinó szé­leskörű pártfogás révén elérhesse ezt s uj otthonában érjen el olyan sike­reket, eredményeket, melyek méltó folytatásai s kiegészi.ései lesznek tradíciókban gazdag múltjának! VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Uj pályázó a szolgabirói ál­lásra. A juaius havában megtartandó vármegyei közgyűlésen betöltendő két szolgabirói állás egyikére újab­ban Spillenberg Béla közig, gya­kornok is pályázik. )( A közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bi­zottsága május havi rendes ülését e hó 10-én d. e. 9 órakor tartja meg Meczner Gyula főispán elnökletével. )( Hivatalos órák a városnál. Sá­toraljaújhely város közigazgatási hi­vatalainál folyó évi május hó 15-től kezdve további intézkedésig a hiva­talos órák egyhuzamban tartatnak; és pedig a fogalmazó személyzetnél d. e. 8—1 óráig, a segéd és kezelő személyzetnél d. e. fél 8 tói d. u. fél 2 óráig. )( Anyakönyvi adatok az év első harmadáról. Sátoraljaújhely városban az 1909. év első harmadában születés 249, halálozás 176 esetben fordult elő. Házasságot ez idő alatt 57 háza­suló fél kötött. híre k. — Májusi ájtatosság. Az irgal­mas nővérek sátoraljaújhelyi zárdájá­nak templomában n ájus hó folyamán naponta d. u. 6 órakor istentisztelet tartatik. Az ájtatosság május utolsó napján ünnepélyes Te Dcummal nyer befejezést. — Bölcsószettudori vizsga. Vi­segrádi János, a sátoraljaújhelyi fő- gymnázium tanári karának egyik kiváló tagja Budapesten letette a bölcsószettudori vizsgát. — Egyházi körmenet. A görög szertartásu kath. egyház folyó hó 2-án tartotta meg a buzaszentelési körme­netet, melyen Miklóssy István zem­pléni főesperes s Komporday Ágost segédlelkész vezetésével nagyszámú hivő vett részt. A körmenetnek igen szép tavaszi idő kedvezett s a szer­tartás csak a késő déli órákban ért véget. — Egyházi hírek. A kassai püs­pök kinevezte Oppitz Sándor szent­széki tanácsos, nagymihályi plébá­nost a nagymihályi kerület espere­sévé, Cerich Gyula butkai plébánost pedig ugyanezen esperessógi kerület alesperesévé. — Zászlószentelési ünnepély Sá­rospatakon. A sárospataki áll. tanító­képző intézet folyó hó 9-én ifjúsági zászlószentelési ünnepélyt rendez, me­lyet este táncmulatság követ a főis­kolai tápintézetben. A zászlóanya herceg Windisch-Graetz Lajosnó lesz, mig a fővédnöki tisztet herceg Win- disch-Garetz Lajos fogja betölteni. A zászlószentelési ünnepség, melynek kiemelkedő müsorszámaiként meg­említjük Hodossy Béla igazgató zászló- felajánlási beszédét, Feres Ferenc tanár ünnepi ódáját: délután lesz meg­tartva a tanítóképző intézet udvarán, kedvezőtlen idő esetén a tápintézet helyiségeiben. — Halálozás. Részvéttel értesü­lünk, hogy benyói és urbanói Be- nyovszky Ferenc neje: szendrői Geöcze Mária folyó hó 3 án élete 69 ik évében Nagykemencén elhunyt. Az elhunyt úrnő temetése ma megy végbe Nagykemencén. — Az ungvári polg. leányiskola növendékei Sátoraljaújhelyben. Mint jeleztük lapunk legutóbbi számában, az ungvári polgári leányiskola 72 nö­vendéke Deák Gyula igazgató s 6 tanárnő vezetéso alatt folyó hó 2-án reggel Sátoraljaújhelybe érkezett, hogy a város s vidék nevezetességeit, a történelmi emlékek szentté avatta helyeket megtekintsék. A 72 főből álló növendéksereg megérkezése után Borsiba, II. Rákóczi Ferenc szülőhe­lyére rándult ki, s a kirándulókhoz csatlakozott a helybeli polgári leány­iskola IV. osztályának 38 növendéke is. A kiránduló csapatot, mely hosszú kocsisorban tette meg útját: Gyulai Károly helybeli polg. leányiskola igaz­gató vezette, kinek jelentős érdeme van a kirándulás ügyes rendi zésében, a rendelkezésre álló idő sikeres felhasz­nálásában, mely lehetővé tette, hogy minden nevezetességet megtekintse­nek a kirándulók. A kiránduláson résztvett Beregszászy István kir. ta­nácsos, tanfelügyelő is. Borsiból Ka­zinczy Ferenc sírjához s mauzóleu­mához rándultak az ifjú zarándokok. Mindkét helyen Gyulai Károly igaz­gató mondott tartalmas, a növendé­kek lelkére ható méltató beszédet. Széphalmon a Kazinczy sírjára a helybeli polg. iskola növendékei he­lyeztek koszorút s mindkét helyen a növendékek hazafias dalokkal emel­ték az ünnepségek fényét. A kirán­dulásról az ifjúság délben tért haza s özv. Kovacsics Ignácnó éttermébe vonult, hol a sikerült ebéd után az ifjúság táncra perdült. Délután váro­sunk nevezetességei kerültek sorra, igy Kossuth Lajos lakóháza, ahol Deák Gyula igazgató mondott hazafias hév­től lüktető beszédet s egy leány nö­vendék lelkesítő költeményt szavalt. Deák igazgató az emléktáblára díszes koszorút helyezett le. — A kiránduló csapat délután 4 órakor vonult ki a vasúti állomásra, honnan visszauta­zott. A nagyszabású kirándulás ren­dezése Gyulai Károly igazgató gondja volt, ki fáradságot nem ismerve, nagy gonddal s invencióval felelt meg fel­adatának. — A Zemplénvármegyei Gazda­sági Egyesület közgyűlése, A Zem- piénvármegyei Gazdasági Egyesület folyó évi május hó 14 én d. e. 10 és fél órakor a vármegyeháza tanács­termében tavaszi közgyűlését tartja a következő tárgysorozattal: 1. Az egyesület számvizsgáló bizottsága ál­tal felülvizsgált múlt évi számadások jóváhagyása s a felmentvény meg­adása. 2. Az egyesület múlt évi mű­ködéséről szóló jelentés. 3. Egyéb a választmány által felterjesztett ügyek. 4. Netaláni indítványok. — Razzia a közönség megkáro­sítói ellen. Schmidt Lajos rendőrka­pitány havi jelentésében szomorú dol­gokat olvashatunk. A mészáros, hen­tes, pék stb. elárusító üzletekben a a legutóbb megtartott orvosrendőri szemlék alkalmával a bizottság 18 üzlettulajdonosnál vett észre olyan jelenségeket, melyek a vásárló kö­zönség bűnös megkárosítását céloz­zák. Tisztátalanság, hamis mérleg, árjegyzék kifüggesztésének mellőzése nem ritkán fordult elő. Hasonló ered­ményt mutat a foganatosított tejvizs­gálat, melynél a lefoglalt mintákból a kassai vegykisérleti állomás meg­állapította, hogy a tej vizzel van ha­misítva. 18 üzlettulajdonos s négy tejárusitó ellen indították meg ezen anomáliák miatt a kihágási eljárást. Valóban kivánatos, hogy ezek, a kö­zönség megkárosítói ellen indított razziák minél több esetben ismétlőd­jenek, mert akkor talán remélhető, hogy megszűnik ez a közönségelle­nes, perfid eljárás Most is kísértésbe jövünk, hogy no közöljük-e le azon üzlettulajdonosok neveit a nagy kö­zönség tájékoztatására, akik a közön­ség megkárosításával akarnak ma­guknak minél fényesebb exisztenciát biztosítani, de ha most el is tekin­tünk ettől : a jövőben módunk lesz rá, hogy átadjuk a nyilvánosságnak azoknak neveit, akik visszaélnek a vásárlók jóhiszeműségével s csalárd utakon haladnak. — Házasság. Rosenbaum József nagybérlő Annuska nevű leánya lé­pett házasságra Guttmann Henrik gőzmalomtulajdonossal folyó hó 4 én Gálszécsen. A házasulandókat Figula László városi jegyző adta össze szép üdvözlő beszéd keretében. — Költözködés. Május elseje nagy változásokat szokott nálunk szülni. Sok üzlet cserél helyet, de igen sokkal több magánlakás. Már napok óta nem látni egyebet utcáin­kon, mint butorszállitó szekereket s apró, törékeny tárgyakat cipelő köl- tözködőket. Itt említjük meg, hogy bár a városi tanács, tekintettel a szómban s vasárnap ünnepre a köl­tözködés határnapját barmadikára tette: sajnálattal kellett látnunk azt a helytelen eljárást, hogy mig szom­baton a költözködés szünetelt, vasár­nap a rendőrhatóság megengedte a költözködést,noha a vasárnap nemcsak ünnep, de a munkaszünet napja is. — A közhivatalok közül a kir. köz­jegyzői hivatal cserélt helyet, mely május 1-től kezdve a Kazinczy-utcai 16. számú házban van. — Özv. Teich Zsigmondné kö­szöneté. A sátoraljaújhelyi jótékony izr. nőegylet tevékeny elnöknője, ki hosszú 26 éven át vezette példás oda­adással s tevékenységgel az izr. nő­egylet ügyeit s e munkájában mara­dandó alkotásokkal irta fel nevét a nőegylet történetébe — mint legutóbb közöltük — lemondott elnöki tiszté­ről, E lemondással kapcsolati an a volt elnöknő a következő nyil­vános köszönet közzétételére kérte fel lapunkat: Áz izr. jót. nőegylet folyó évi április hó 25-ik napján tartott évi közgyűlésén — hajlott koromra és éltem alkonyára való hivatkozással — bejelentettem, hogy 26 évi el­nöki működésem után szükségét érzem annak, hogy fiatalabb erők kezeibe tegyem le ezen engem eddig mindig megtisztelt elnöki tisztsé­get. Köszönetemnek óhajtok ezúton kifejezést adni ezen egylet minden egyes tagjának, hogy működésem egész ideje alatt, nehéz körülmé­nyek közepette is, támogatni és netáni hibáim iránt elnézéssel lenni szívesek voltak. Isten áldását kérve az egylet összes tagjaira, maradtam szeretettel: özv. Teich Zsigmondné, szül. Thomán Antónia.

Next

/
Thumbnails
Contents