Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-01 / 35. szám

Sátoraljaujliely, 1909. Április 30. 35. (4843.) Harminchetedik évfolyam.- L, M PA ^LAJ w>, VT3 J»> Wm**ßW* JJWUIUUUJ Megjeleli hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. fi vármegye rendkívüli közgyűlése. — ápr. 30. Meczner Gyula főispán a mai napra rendkívüli közgyűlésre kivta össze Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságát, mert olyan, — halasztást nem tűrő ügyek elintézése került napi­rendre, hogy ezekben a legköze­lebbi évnegyedes közgyűlésig nem lehetett várni a határozat­hozatallal. Nevezetesen: fontos anyagi kérdésekről van szó a Szerencs—hidasnémetii vasút cél­jaira s az alsógyertyáni vámos- hid felépítésére szükséges és a törvényhatóság által előzetesen már megszavazott 50.000 illetve 135.000 koronás kölcsönök fel­vétele tárgyában kelt szerződé­sek elfogadása s a Ludovika akadémiában a Buttler féle ala­pítványi hely betöltése feletti intézkedéseket illetően. A közgyűlést megelőzőleg d. e. 9 órakor az állandó választ­mány tartott ülést, előkészitve s kimerítő javaslatot téve a na­pirendre kerülő közgyűlési tár­gyak tekintetében. A közgyűlés honorálta az állandó választmány javaslatait s épp azért lefolyása gyors és egyöntetű elhatározáso­kon alapuló volt. Tekintettel arra, hogy a tör­vényhatósági bizottság tagjai a vármegye által fentebb emlitett célokra megszavazott hozzájáru­lások történetét már előzetesen ismerték, magának a kölcsön k ZEMPLÉN' TÁRCÁM. Forradalmi nász. — Bemutatta Palásthy Sándor színigazgató társulata 1909. április ü7-ikón a városi szín­házban. — Ä franciaországi nagy társadalmi átalakulások idejében, melyek meg­rázták nemcsak a francia földet, de hatásukkal az egész müveit continen- sen ellenhatást váltottak ki: minden­naposak azok a történeti krónikák által is megőrzött események, melyek méltó háttérül, keretül s drámai magul szolgálhatnak a színmüveknek. Sophus Michüelisnek is drámai ihlettel szolgált a tragikumban gaz­dag levegő s ügyes irói invencióval abba a korba ültette át darabját, a mely a maga fordulatosságában, kiszá­míthatatlanságában valószínűvé tesz olyan eseményeket is, melyeket az ilyen átültetés nélkül teljesen való­szerűtleneknek tartanánk. A „Forradalmi nász“, mely folyó hó 27-ikén került először szilire a sátoraljaújhelyi városi színházban, a felvételének módozatai iránt nagy számmal nem érdeklődtek, meg­lővén arról győződve, hogy Dókus Gyula alispán csakis a legelő­nyösebb pénzügyi ajánlatokat fo­gadhatta el és terjeszti jóváha­gyás végett a közgyűlés elé. De annál inkább érdeklődtek a Butt- ler-féle alapítványi hely betöltése iránt, valószínűleg nem feledve még a múlt esztendő amaz ese­ményét, hogy vármegyénkben e kedvezményre pályázó ifjú nem találkozott. Most nagyon élénk volt a verseny, mert hárman pályáznak s mind három pályázó érdekében elég élénk verseny fejlődött ki. Jelenvolt a rendkívüli köz­gyűlésen 200 bizottsági tag, túl­nyomó részben sátoraljaújhelyiek s a közel szomszédos községek­ből valók, mig a távolabb lakó­kat a most javában folyó tavaszi mezőgazdasági munkák tartották vissza. Elnöklő főispán, kit a te­rembe lépésekor a bizottsági ta­gok élénk éljenzéssel fogadtak, a közgyűlést pontban 10 órakor nyitotta meg, melyről részletes tu­dósítást a következőkben adu.ik: Főispán a közgyűlés megjelent tagjait rövid szívélyes szavakkal üd­vözölvén, felolvastatja alispánnak a Szerencs —hidasnémetii vasút s ez alsógyertyáni vámoshid építési költ­ségeire felveendő kölcsön tárgyában kelt jelentését. Alispán tüzetesen vi­lágította meg a pénzügyi művelet minden ágazatát s ama tárgyaláso­kat, melyeket ez iránt legnagyobb hazai pénzintézeteinkkel folytatott. — II. esztendő Filoreál havában (1793. április) játszik Conde közelében a de c’Estvilo család Trionville várában. Olyan időben s oly helyen tehát, hol az uj köztársaság jóléti bizottsága véres betűket irt a történelem köny­vébe. Ez a kor teszi valószínűvé a Forradalmi nász meséjét, melyet sze­rencsésebben alig lehetne a történeti idők folyamában más korba beillesz­teni. Ekkor s igy eshetik meg, hogy a Bourbon hü Ernest lakodalmi ná­szán az uj köztársaság hi vei kezébe kerül, mert menyasszonya cselédség­től elhagyott kastélyát elfoglalják a köztársaságiak. A tisztet a jóléti bi­zottság halálra Ítéli, s Maré Árron köztársasági ezredes közbenjárására az Ítélet végrehajtását nem azonnal, de a nászéj reggelére tűzik ki. Á férjnek tehát van egy éje, melyet szerelmesével tölthet el addig, mig meghal. Meg van tehát minden kellék ahhoz, hogy Ernest drámai hős le­hessen. Olyan helyzetbe került, mely­ben csodált hős lehet, ha jelét adja férfiasságának, edzett szivének. A da­rab Írója azonban sokkal raffináltabb. 185,000 korona kölcsön felvételét látja szükségesnek a szóban levő ügylet financirozására s ez összeget mint legelőnyösebb ajánlattevőtől, a Pesti Magyar Kerekedelmi Banktól vélemé­nyezi felveendőnek. Bemutatja a kö­telezvény mintát. Főispán kijelentése szerint az állandó választmány az alispán javaslatához teljes egészében hozzájárult s azt a közgyűlésnek el­fogadásra ajánlja. Elnöklő főispán erre a törvény­ben előirt névszerinti szavazást el­rendeli, melynek eredménye lett, hogy az összes jelenlevők igen szavazatá­val a 185,000 koronás kölcsön felvé­tele kimondatott s a kötelezvénynek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­kal való megkötésére alispán felba- talmaztatott. A közgyűlés második tárgya, — mely iránt előre nem is vélt érdeklő­dés nyilvánult meg az utolsó órák­ban — a gróf Buttler-féle alapítványra a Ludovika Akadémiába egy ifjúnak I. s többnek II. helyen való ajánlása volt. Olvastatott a honvédelmi mi­niszternek idevonatkozó leirata s a pályázati feltételek. Főispán a beér­kezett pályázati kérvények elbírálá­sára bizottságot kér kiküldeni, mely bizottság a főispán elnöklete alatt Hiszem Kálmán, Matolni Etele, Bernáth Béla és Dókus Ernő biz. tagokból alakíttatott meg. Tanácsko­zása időtartamára főispán a közgyű­lést felfüggesztette. Dókus Gyula al­ispán amaz indítványát, hogy a II. helyen ajánlandókra nézve is meg- határoztassék az elsőbbségi sorrend, — a közgyűlés elfogadta s egyben kimondta, hogy ha az ajánlott ifjak közül netalán egyik sem válnék be a törvényhatóság az alapítványi hely­nek fentartását, illetőleg be nem töl­tését fogja kérni. A kérvényeket felülbíráló bizott­ság határozatát feszült figyelem közt hirdette ki a főispán. Beérkezett az alapítványi helyre három kérvény, Ő Ernestet gyáva, poltron embernek rajzolja, hogy hősként Marc Árront, a köztársasági ezredest állíthassa a darabba. Látjuk Ernest gyávaságát az el- sápadásban, mikor a lövések hang­ját hallja, s felzug a Marseillaise dal­lama, látjuk a szökése alkalmával, mikor menyasszonyát, illetve már fe­leségét magára hagyva igyekszik menekülni s látjuk az egész második felvonáson keresztül, hol halálfélelme gyáva, szánandó vázzá teszi, meg­fosztva a férfiasság minden díszétől. Jellem nélkül nem lehet senki drá­mai Dős. Nem is lesz azzá. Marc Arron lesz a hős, kit meg­ejt a könyörgő feleség esdeklése, kéz- simitása s foglyát Ernestet futni hagyja, a ruha cserével s a jelszó közlésével elősegítve szökését. Tudja, hogy ezért büntetése a halál lesz, de ő ezt nem tartja nagy árnak azért a boldogságért, melyben a nászéjen ré­sze lesz. Eleinte úgy látszik, hogy elesik ettől, mert Ernest felesége azt hiszi, hogy Marc Arronnak megbo­csátják hívei a szöktetést, de mikor valósággá lesz előtte, hogy Marc Ar­ronnak halál a büatetése, szerelemmel u. m. Pekáry István, Schweitzer Já­nos és Gerec Kálmán érettségi előtt álló ifjaké. Mindhárom kérvény kellő­leg fel van szerelve, s a kivánalmak­nak mindhárom pályázó megfelel. A kijelölő bizottság az ajánlás megté­telére következő sorrendben ajánlja a pályázókat: I. helyre Pekáry István, a II. helyre elsősorban Gerecz Kál­mán, másodsorban Schweitzer Jánost. Elrendeli főispán a névszerinti szavazást, mely két küldöttség előtt folyt le. A szavazatszedő küldöttségek jelentéseinek beadása után az ered­mény összegeztetvén, elnöklő főispán határozatként kihirdeti, hogy a tör­vényhatóság a Buttler-féle alapítvá­nyi helyre Pekáry Istvánt 111 sza­vazattal I. helyen, Gerecz Kálmánt és Schweitzer Jánost 51—51 szava­zattal II. helyen jelöli. A II. helyen jelölt s egyenlő szavazatot nyert ifjakra nézve a fő­ispánnak elnöki szavazatával kellett döntenie. Főispán kijelentette, hogy a kijelölő bizottság intencióját véve figyelembe, az egyenlő szavazatot nyertek közül elsősorban Gerecz Kál­mánt, másodsorban Schweitzer Jánost jelöli a törvényhatóság az alapítványi II. helyre. A jegyzőkönyvet nyomban hite­lesítették s elnöklő főispán ezzel a közgyűlést d. e. fél 12 órakor bere­kesztette. * S A sátoraljaújhelyi róm. kath. templom épitése. — ápr. 29. Zemplén vármegye székvárosa ez év november havára egy monumen­tális, hatalmas arányú s stilszerüség szempontjából is párját ritkító szép épülettel lesz gazdagabb. Az évszázadokat átélt épület fe­lelt is kiterjeszté kezeit a haladó idő szelleme, nem azért, hogy romboljon, borul keblére annak a férfinak, ki életét áldozta fel pár múló óra bol­dogságáért. S hogy ezért a boldogságért csak az életét tartja méltó váltságdíjnak, mint hős mutatja meg akkor, mikor elvetve az Ernest elfogása után kí­nálkozó szabadulás reményét, maga vezényeli a golyó tüzet, melynek ál­dozata lesz. A eompsitió fordulatossága, a fel­vonások felépítése, a mese tartalmas­sága, a jellemek frappáns kidombo- ritása nagy fajsúlyúvá teszik a szín­müvet, s tagadhatatlanná teszik a darab nagy belső értékét. Érezte is a darab belső becsét színházlátogató közönségünk s mindvégig nagy lelki gyönyörűséggel, érdeklődéssel s vá­rakozással nézett a fejlemények s a kibontakozás felé. Igazán sajnálatos, hogy e lélok- nemesitő, tartalmas szinmü a leg­gyengébb előadásban ment. Mi ezt nem róvjuk fel a játszó szereplők hibájának, gyengeségének s ambíció hiányának, de annak a körülmény­nek, hogy a szezon végén nap-nap után színre került uj darabok beta­nulása elvette színészeink idejét a NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hasai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt M á r c i u s i, Koron a és C a si n ó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. 7omiilünrmorrún5 FornricolntoinV • Mezölaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszócs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerenosen Áeinpienvarmegyei KepVlbtlUUIlK . , állandóan frlSB és zamatos sört szálUtanak. ■— - — ............. ■ Lapunk mai uim 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents