Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-28 / 34. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Április 28. 34. (4842.) Harminchetedik évfolyam. ^K'jkí-^Ky&z. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlórben minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. EHLERT GYULA, felelős szerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —=- Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. ...........................■!■......I'T Az uj földadó kataszter. — ápr. 28. Az 1909. évi V. törvénycikk elrendelte Magyarországon a földadó kataszter gyökeres revízióját. A legutóbbi — csaknem 30 év előtt készült kataszteri munkálatok óta ugyanis, amelynek alapján mind mai napig történt a földadó kivetése, az egyes művelési ágakban óriási változások ál.ottak be. Erdők termőföldekké, rétek és legelők szántókká, parlagok viruló szőlőkké, lecsapolt mocsarak és nádasok dúsan termő búzaföldekké alakultak. Az uj kataszter tehát amig egyrészt a reáligazságuak van hivatva szolgálatot tenni, másrészt igen tetemes mértékben emelni fogja az állam bevételeit, de alkalmas arra is, hogy a régebben helytelenül osztályozott s főleg a kisbirtokos osztályt sújtó tévedéseket és igazságtalanságokat megszüntesse. Vármegyénk a Kassán székelő kataszteri helyszinelési felügyelőség kerületébe lett beosztva, a szomszédos Borsod, Abauj-Torna, Sáros, Szepes és Liptó vármegyékkel együtt. E 6 vármegye területére a központi igazgatás főhatósága alá 19 kataszteri biztost nevez ki a pénzügyminiszter, kiknek hivatali megbízatása 5 évre terjed s kiktől gazdasági szakképzettség kívántatik. A közigazgatási előadók referensei lesznek a vármegyei közigazgatási bizottságoknak, — azonkívül minden törvényhatóság területére megyebeli birtokosokból álló úgynevezett földadó bizottság is alakittatik, a legfőbb felügyeleti jog pedig a fővárosban, főrendek és képviselőkből szervezendő főbizottság kezében összpontosul. Zemplén vármegye 451 községének s 13, kataszterileg önálló pusztájának birtokiveit, kataszteri telekkönyveit s térképeit a múlt héten expediálta a sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgatóság Kassára. Csak egy nap alatt 4 métermázsányi iratcsoraa- got adtak postára. Az egyes községeknél most az ott levő kataszteri munkálatokat 30 napi közszemlére teszi ki az elöljáróság s ezen idő alatt a felek büntetés terhe alatt tartoznak a művelési ágakban beállott változásokat, a jelen állapothoz hiven, bejelenteni. A kataszteri biztosok, kiknek kineveztetése legközelebb megtörténik, már e nyár folyamán kiszállanak a helyszínére s megkezdik az uj osztályozást. Ezzel a folyó éven el kell készübiök s azután a művelési ágak és uj osztályozás szerinti kataszteri tiszta jövedelemnek, majd a földadó uj összegének kiszámítása képezi feladatukat. A magyar gazdaközönség régi óhaja teljesül e törvény végrehajtásával. Végre is 30 év alatt óriási változások állottak be s az igazságos adóztatásnak alap- feltétele volt e munkálatok keresztülvitele. Vármegyénk területén is rengeteg változás lesz s inig az eddig alig adóztatott tízezernyi holdak, melyek időközben mocsárból kánaánná váltak, most igazságos teherviselés alá esnek, addig tetemesen csökkenni fog főleg a kisbirtokosok ama parcelláinak adója, melyeket vasúti és csatorna építkezések értékük és termőképességükben lejebb szállítottak. Mert vannak földek, melyeknek szomszédságából a belvizek levezettetvén, troszka szerű, terméketlen, kiégett talajjá váltak s a talaj hajcsövessége folytán nedvessé get most nem kapva, értékük sokat csökkent. Legelők felosztása, rétek feltörése, parlagok termőképes állapotba hozatala mind igen tetemes változást okoznak az uj kataszterben, melyről csak az kívánatos, hogy részre- hajlatlanul s pártatlan igazságos Sággal vezettessék keresztül. Résen legyenek a községi elöljáróságok főleg, hogy az egyéni érdekek minden vonalon meg- óvassanak, mert évtizedekre szóló nagy alkotásról van szó. — ápr. 28. A politikai helyzet. Wekerle Sándor kormányelnök tehát bejelentette a kormány lemondását a törvényhozás mindkét faktora, parlament és király előtt. Általánosan ismert tény, hogy ebben a lemondásban senki sem látja a koalíciós kormány működésének befejezését, hanem csak az alkotmányos formák betartását látja, mert a bankügyben tett pro- pozicióját az osztrák perfidia megsemmisítvén, felelősség mellett a bankügyét el nem intézhette volna. — A kormány lemondása tehát változást nem jelent, mert az ügyek tovább vitelére a királytól megbízást nyer s folytatni fogja azon teendők elintézését, melyek első sorban nemzeti s államjogi kérdések, mint pl. a választójogról szóló törvény megalkotása. Különben a pártértekezleteken a vezérek által telt kijelentések is megerősítik ama reményt, hogy sikerülni fog a bankkérdést mindenik fél megelégedésére megoldani. — Az egész kérdésre gróf Andrássy Gyula nyilatkozata vet legtisztább fényt, ki az alkotmánypárt értekezletén kime- meritően foglalkozott a kormány lemondásának indító okát képezett bankügygyei. Ez elsőrendű vezérpolitikus szerint is a bankkérdés gazdasági kérdés s az önálló bank felállítását a mai viszonyok közt erőszakolni téves politika volna. Arra kell elsősorban törekedni, hogy a helyzet el ne mérgesedjék s olyan megoldást találjon a kormány, mely a jelenlegi parlamentnek további működését biztosíthatja. A nemzet bizalommal van a kormány iránt s közös óbaja pártkülönbség nélkül mindnyájunknak, hogy vezérférfiaink a kibontakozás útját megtalálván, a nemzetet minden mélyebb rázkódtatástól megóvják. — Bízunk, hogy ez sikerülni is fog nekik. Ankét a belügyminisztériumban. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a városok pénzkezelését egyöntetűvé óhajtván tenni, e végből szabályzatot dolgoztatott ki s ezt már előzetesen megküldötte a városok hatóságainak hozzászólás végett. — Minthogy a belügyminiszter e nagyon fontos kérdésben tökéletes és hosz- szabb időre szóló alkotást kíván létesíteni, nem elégedett meg az Írásban telt észrevételekkel, de ankétre hivta össze a városok polgármestereit és főszámvevőit. Az ekként valóban szakemberek közbejöttével készülő szabályzat, mely a városok pénzkezelését az egész országban egyöntetűvé fogja tenni, egyik maradandó, becses alkotása lesz a jelenlegi belügyi kormányzatnak. Törvényjavaslat a vizierők hasznosításáról. — ápr. 27. Amióta a villamos áramot 100 kilomértert jóval meghaladó távolságra vagyunk képesek nagyobb veszteségek nélkül elvezetni: azóta a vizi- erőknek értéke óriásilag emelkedett. Különösen nagy fontossága van a vizi- crőknek hazánkban, ahol az ipar fejlődésének még első korszakát éljük. A vizierőknek ezen nagy fontosságát a magyar kormány már másfél évtizeddel ezelőtt felismerte, midőn azoknak felvételét a földmivelésügyi minisztérium a vízrajzi osztálylyal megkezdette és immár az ide vonatkozó adatok évek óta állanak a nagy közönségnek is rendelkezésére. Az általános ipari vízrajzi felvétel kerekszámban 1.700,000 lóerőt fedezett fel erősebb vízfolyásaink kihasználásra alkalmasnak ítélt szakaszain. Midőn ilyképen az országnak eme óriási kincse meg volt állapítva: a következő lépésnek oda kellett irányulnia, hogy annak felhasználása elé a lehető legkevesebb jogi és adminisztratív akadály gördittessók. — Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter az ide vágó törvényjavaslatot elkészítette s az összes illetékes tényezőkkel letárgyalta. Ha a politikai zavarok közbe nem jönnek, e javaslat ma már a törvényhozás előtt feküdnék. Habár ezen, a vízjogi törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat első sorban a vúierők hasznosítását célozza, több oly intézkedést is foglal magában, melyek közgazdasági és közegészségi szempontokból is felette fontosak. Nevezetesen az ártézi kutak fúrására nézve, nehogy a meglevők vizhozománya veszélyeztessék, megfelelő óvintézkedéseket statuál. A városi és községi vizvezetókek vizfőire vagyis vízgyűjtő helyeire védő területet állapit meg. Lehetővé teszi, hogy ipari, mező- gazdasági és közlekedési vállalatok maguk számára kikötő helyeket szerezzenek. Mivel hazai viszonyaink között a vizierők értékesithetésének egyik főfeltételét képezi, hogy szélsőségre hajló klimatikus viszonyaink közepette a nedves évszak túlságos csapadék mennyisége felfogható és visz- szatartható legyen a száraz évszakok számára: azért messze menő kedvezmények vannak a törvényjavaslatban biztosítva a víztárolók, a nagy modern vízgyűjtő medencék, úgynevezett völgyzárak részére. A viztárolás, vagyis inkább a mesterséges tógazdaság hazánkban már közel ezer éves múlttal dicsked- hetik és több helyütt a hal gazdaság és őrlő ipar, sőt a bányászat és erdészet ilyen mesterséges viztárolá- sokra támaszkodik. Azonban a modern vizgazdaságba beillő ily építményeknek eddigelé még híjával vagyunk. Nevezetesen a modern víztárolónak lehető nagy térfogatúnak kell lennie és hogy ennek megfelelhessen, a völgyet az erre alkalmas ponton magas fallal, völgyzáró gáttal kell elzárni. E völgyzárat kiváló sikerrel alkalmazzák már Franciaországban, Németországban, Indiában, az Északamerikai Egyesült Államokban, hol öntözési, hol ármentesitési, hol pedig ipari célokra. A völgyzárak költsége egy köbméter viztömegre tiz fillér és egy korona között változik. Mentői nagyobb a tárolt viz mennyiség, rendszerint annál olcsóbb egy köbméternek a tárolása. A költségeken kívül nagy nehézség mutatkozik abban is, hogy rendkívül nehéz e célra megfelelő területeket találni és a magántulajdon az ily területeken rendszerint útban áll. A javaslat szerint a hatósági rendelkezés alatt álló vizeken legalább is átlag száz lóerőt, szabad rendelkezés alatt álló vizeken pedig legalább is átlag ezer lóerőt kifejtő vízerőművekre és víztárolók céljaira kisajátításának van helye. Az engedélyesnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az üzeménél nélkülözhető áramot a hatóságok által megállapítandó áron fogja másoknak, első sorban pedig városoknak és községeknek rendelkezésére bocsátani. A magyarországi vizierők kihasználása már is élénken foglalkoztatja úgy a belföldi, mint a külföldi vállalkozó köröket, az kétségtelen, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után a vizierők kihasználása terén élénk tevékenység fog megindulni. Kazinczy-iinnep. — A íKazinczy-kör“ választmányi ülése. — — ápr. 26. A magyar irodalomtörténet évkönyveiben elmoshatatlan aranybetük- kel van feljegyezve egy szent öreg neve, akinek irodalmi munkássága, nyelvújító törekvése oly irányitó hatással, oly felébresztő, tettekre serkentő erővel hatott nemzetének ifjúságára, mely mindenkit meggyőz a hitben, hogy ez ember hivatásának betöltésére a gondviseléstől küldetett. Hogy az erő, mely benne élt, Istentől eredett volt, mutatják azok a haL»|»ttnk m&i «säma 4 oM»l,