Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-21 / 32. szám

Április 21. ZEMPLÉN. 3. oldal. máv. főmérnök Kassáról, Hartmann máv. mérnök Abaujszántóról, Ro­senthal Vilmos és Erdős Ferenc vas­útépítő mérnökök. 14-én Hidasnéme­tiből Abaujszántóig jutottak és más­nap, 15-én folytatták Abaujszántóról Szerencsig. Innen a budapestiek visz- szautaztak Budapestre. Á munka az egész vonalon serényen folyik. — A Székely s Hell fegyelmi ügy. Mint értesülünk, Székely Elek volt polgármester s Hell Jenő volt városi tanácsos ügyében a belügyminiszter úgy döntött, hogy mind a két tiszt­viselőt hivatalvesztéssel sújtja. — Öngyilkosság Sárospatakon. Hrebár János sárospataki polgár 17 éves fia felakasztotta magát. Mikor reáleltek már halott volt. — Gyermeknap Tállyán. Az or­szágos gyermekvédő liga tállyai bi­zottsága báró Maillot Györgyné el­nöklete alatt folyó hó 18-án tartotta meg a szokásos Gyermeknapot. A gyermeknap várakozáson felül sike­rült. A siker elsősorban báró Maillot Györgynének köszönhető, aki nem­csak az intelligens közönséget tudta megnyerni e nemes cél támogatására, hanem magát a köznépet is a leg­messzebb menő áldozatkészségre buz­dította. Emelte a nap bevételét báró Maillot Nándor tb. főszolgabíró kez­deményezésére összeállított tombola, zene és kocsi korzó jövedelme, de különösen az urnát őrző hölgyek ügyessége. Ezen emberbaráti munká­ban résztvettek: Bulyoszky Gusztáv- né, Galgóczy Ödönné, Gottfried So- máné, Dr. Horvát Bólánó, Knizner Bélánó, Kula Pálnó, Lippóezy Nor- bertné, Nagy Ágostonná, Peck Mária, Szirmay Istvánná úrasszonyok; to­vábbá Bulyovszky Ilona, Dorozsnyák Ilona, Évva Irén és Margit, Gottfried Helén és Sarolta, Juhász Elza, Irgang Irma, Horkay Vilma, Neidenbach Irma, Szlaninka Janka és Ilona, Te- rényi Irén urleányok, nemkülönben a kis Hézser Gizi, Terónyi Ilonka, Terényi Böske és Lippóezy Pubi, a kik virággal és cigarettával igyekez­tek a járókelőket adományozásra bir- ni. Napi bevétel 473 kor. 78 fillér, melyből a felmerült 3 kor. 78 fillér kiadás levonva marad 470 korona tiszta jövedelem, melyet az elöljáró­ság rendeltetési helyére juttatott. — A tombola tárgyak kisorsolása után br. Maillot Györgyné Nándor fiával magyaros vendégszeretettel látták ven­dégül a közreműködő hölgyeket és adakozókat teára a kaszinó helyiség­ben. — Előadás színház után. Stefan- csik Mihály napszámos folyó hó 15-én végig nézve a színházi előadást békésen hazafele indult s valószínű­leg benyomásai felett elmélkedett, mikor előállt Szakái Pál kőmives se géd s kizavarta gondolatából. Szakái­nak ugyanis nem voltak békés szán­dékai. Először összeszidta, káromolta Stefáncsikot, ki rá pletykát csinált, azután elővette kését s beleszurta társa jobblábába. A súlyosan sérült napszámost az Erzsébet közkórház­ban ápolják s az orvtámadó Szakái ur pedig a fogházban fog elmélkedni tette felett, azon idő a'att, melyet rászab a bíróság a súlyos testi sértés elkövetéséért. — Verekedés. Szinnán a posta­kocsis és egy katona közt nézetelté­rések merültek fel. A vitéz ur gyik- lesőjével összeszurkálta a kocsist, de ez is viszontszivességet akarván tenni, elővette revolverét s hasba lőtte a vitéz urat, kit golyóval a gyomrában, életveszélyes sérüléssel szállítottak a kassai katonai kórházba. — Eladó egy jókarban lévő trimó és egy kredenc. Cim a kiadóhivatal­ban. — Eladó egy Körber-féle hasz­nált, de jókarban lévő fedeles kocsi a velejtei postamesternél. — A hölgyvilág nem használ zsíros kenőcsöt, vagy krémet, hanem csupán Kristalint, egy növényekből összeállított kristálymasszát, mely a bőrt széppé és vakító fehérré vará­zsolja, szeplőket, vimmerliket és máj- foltokat eltávolít, a ráncokat elsimítja és az ifjúkori üdeséget visszaszerzi. Kapható mindenütt. Vezérképviselet Magyarország részére Budapest, Ba­ross utca 91. Egy próbadoboz ára 50 fillér. Tégelye 1 korona. Üvegdo­bozó 3 kor. Kristalinszappan 1 kor. Kristalinpuder 1 kor. Postai szétkül­dés naponta. — Eladó lámpa. Egy szalonba való álló lámpa majolika díszítéssel jutányos árért eladó. — Cim a kiadó- hivatalban. — Egy jókarban levő varrógép 30 koronáért eladó. Megtekinthető Deák-utca 3. szám alatt. SZÍNHÁZ. ** Asszonyregement. (Bemutató előadás.) Ha jól emlékezünk vissza, még tiz óv előtt az akkor uj buda­pesti Magyar Színház repertoárjáról indult kőrútjára ez a folyó hó 17 és 18-án városi színházunkban bemutatott darab. A Rajna Ferenc szövege, meg a Rozenzweig Vilmos zenéje akkor is hatástalanul maradtak, csupán az asszonyregement fényes kosztümjei, a pazar kiállítás, no meg azon körül­mény, hogy az asszonyregemet tiszt­jeit, ha nem tévedünk, Ledofszky Gizella, Margó Zelma, Rózsa Lili, Gombaszögi Margit meg Fenyvessi Erna alakították: vonzottak közönsé­get az Alsó Erdősor-utca végére ékelt miniatűr színházba. — ügy hisszük, hogy nálunk nem is ment még ez a darab s igy most premier számba vesszük. A meséjéről bajos dolog Írni, mivel nincs meséje, sőt mond­hatjuk, hogy zenéje se sok van, leg­alább olyan, mely méltatást érde­melne. Jó szerep, hálás szerep szin­tén nincs benne. Hanem van benne egy pár kosztüm, katonai mente, a melyet a nagyobb hatás kedvéért a szerző a női szereplőkre akasztott. A Magyar Színházban a rendező a női tagokra akasztott katona jelmezek hatását abban kereste, ha azokból tulajdonképen semmi sincs a nőkön. A csákón, a galléron, meg az olda­lukra kötött kardon kívül bizony alig volt rajtuk valami s igy a darab ki­áltó hatást keltett. Nálunk a katonai kosztüm dolgában nem nyilvánult meg ilyen liberális szellem, az asz- szonyregement tulbecsületesen volt felöltöztetve s igy a darab egyetlen trükkje nálunk nem érvényesült. Nem kapott tehát a közönség sem­mit, csoda-e ezek után, ha a közön­ség úgy távozott az előadásról, mint aki csalódott? A darabban játszott az egész női személyzet s a fórfitagok javarésze, de összes ténykedésük a szö­vegkönyv szerint az volt, hogy kint legyenek a színpadon, mozogjanak s rossz vicceket mondjanak el. A szereplők invencióját dicséri, hogy a szövegkönyv rossz ólcei helyett a sa­ját jó vicceiket adták le s ezzel ál­landó derültségben tartották a közön­séget, mely hálásan tapsolt értök. A darab nagy gonddal lett kiállítva, de igazán nem érdemelte meg a fárad­ságot, a munkát s a kosztümök árait. ** Tanítónő — uj szereposztás­sal. Palásthy színigazgató társulata folyó hó 19-én Bródi Sándor „Taní­tónődét elevenítette fel s ennek az előadásnak az uj szereposztás adott nagyobb érdekességet. A címszerepet ugyanis szerződtetési célból K. Széli Minka játszotta, mig ifj. Nagy István szerepében a férje lépett fel. — Azon körülmény, hogy az előadás régi szereposztásban ment, felold min­ket azon kötelesség alól, hogy újra bírálat tárgyává tegyük, csupán azon benyomásainkról akarunk beszámolni, melyeket a két vezetöszerep alakító­jának működése váltott ki. K. Széli Minkában vonzó, rokonszenves s tö­rekvő egyéniséget ismertünk meg azokkal a hiányosságokkal, melyek velejárói az erejüket túlhaladó fel­adatokra vállalkozóknak. A tanítónő Bródi Sándor intenciójában egészen más valaki, mint az, kinek Széli Minka realizálta. Égy tiszta, becsüle­tes szivü, tapasztalatlan leány az, aki az élet küzdelmes fórumára dobva a kísértések, megaláztatások órájában mint hős áll elénk, aki ártatlansága tudatában tiszteletparancsoló, fenséges harcot viv meg, melynek szenvedé­lyessége lefegyverozi az ellene har­colókat is. Széli Minka alakításában mi ennek a harcnak szenvedélyessé­gét, nagyságát, a letiport és megalá­zott nő kétségbeesett védekezésének imponáló melegségét és tüzét nem éreztük. Valami bágyadtság ömlött el az alakításon, az, amely lenyűgözi, színvonalra emelkedni nem hagyja a színészt, ha nem ur szerepe felett. A szerep volt a diadalmas az alakitó felett, s mert nehézségeivel nem tu­dott megbirkózni, teljesen kárbave- szett minden törekvés, hiábavaló és céltalan maradt minden igyekezet. A közönséget nem tudta felmelegiteni, szivéhez nem tudott hozzáférkőzni az alakítás. — Kózs Viktort ifj. Nagy István szerepében nem tudtuk meg­érteni. A daliás, szenvedélyes, félig ur, félig parasztnak imponáló ereje, parancsolni, uralkodni vágyása, ciniz­musa, melyet később tompává tesz a szerelem melegsége, mind kifejezetien maradt. A nagy érzelmi harcokban nélkülöztük az erőt, a külső megje­lenésben ifj. Nagy mindenki fantá­ziájában daliásnak élő alakját, a fel­lépés biztonságát. Ifj. Nagy Istvánt igy hatással alakítani nem volt képes s ha tisztelné az iró intencióit, szándékát: nem is vállalkoznék a fel­adatra. A színésznek ismerni kell ön­magát, tehetségét, értékét, mert nem a szerep nagysága emeli ki a színészt a környezetből, de a saját tehetsége. Talán más alakrajzban esetleg hatha­tott és szives fogadtatásra tarthatott volna számot, de ebben a szerepben teljesen valószerűtlen volt. Ilyen sze­repekben sikert remélnie, azért mun­kálkodni hasztalan pocséklása erői­nek. Annál bántóbb volt a visszaha- hatás, mert emlékünkben ólt Magas Béla ifj. Nagy kreációja, mely teljes, hóditó erejében állította elénk a ra­koncátlan, szilaj paraszt urat, kit a szerelem hatalma megcsendesit, meg­fegyelmez. Közönségünk is igy ér­zett, mi bizonyságra lelt a hűvös fo­gadtatásban. ** Kivándorló. Folyó hó 20-án a „Kivándorlóit újította fel a társulat javarészt uj szereposztási an. Jesszi szerepében M. Fekete Rózsi keltett hatást, mig a címszerepben Szőregh Gyula adta bizonyságát sikert ért törekvéseinek. A herceg szerepében Váradit láttuk ez alkalommal. A kö­zönség távolmaradt. ** A király. A Vígszínház szen­zációs sikerű vígjáték újdonságát a „Királyit folyó hó 22-ón mutatja be közönségünknek a társulat. A cím­szerepben Szőregh Gyula lép fel. A szereposzlás ez lesz: Blond — Sza- lóki Dezső, Therese — K. Széli Min­ka, Bourdier — Magas Béla, Suzette — Fekete Rózsi. A szociálisták el­nöke — Kemény. ** Nem sikerült vendégszereplés. Kassáról Írják: Kállay Jolán prima­donna ottani vendégszereplése nem sikerült. A művésznő három előadá­son vendégszerepeit, de már az első este berekedt. A „János vitéziben s „Gyerekasszony“-ban már erősen küz­dött az indispozicióval, harmadik este pedig a Vig özvegy címszerepében annyira be volt rekedve, hogy egy tak­tust se tudott énekelni. Mindazonál­tal fellépett, de vállalkozása balul ütött ki. Az első felvonás közepén, mikor éneke közben elakadt: a ren­dező lebocsátatta a függönyt s kije­lentette, hogy a szerepet Várady Margit veszi át. Az eset mindenképen érdekes, csak azt nem értjük, hogy vállalkozhatik valaki egy nagy éne. kés szerep lejátszására, mikor már előre tudja, hogy képtelen végigéne­kelni az énekszámokat. ** Szerződtetés. Szőregh Gyulát, a társulat méltán közkedvelt művé­szét folyó óv szeptember havától Szabó Ferenc nyitrai színigazgató szerződtette. IRODALOM. Az „Adalékok Zemplénvárinegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunk­nak 1908-ik évi XIV. évfolyamának okt.—dec. havi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: 1. Vórszerződós 1373-ból. Latinból: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén a Váradi Regesztromban. (XVII. közi.) Irta : Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén a Sztáray-kódexben (V.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplén vár­megye címeres nemesei. (1556—1699.) III. közi. Összeállította: Dongó Gy. Géza. — 5. Zemplén vármegye törté­neti földrajza. (LXXXIII) A Bocs- kay-birodalom. Bevezette: Dongó Gy. Géza. — 6. Rézmetszetü régi arcké­pek vármegyénk arkhivumában. Irta: Dongó Gy. Géza. — 7. Károly csá­szár adománylevele Trauthszon her­cegnek 1720-ból. (2. folyt- és vége.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 8. Rákóczi Homonnán. Irta: Dudás Gyula. — 9. Sátoralja-Ujhely a vár­megyei levéltár indexeiben. (I.) La­tinból : Dongó Gy. Géza. — 10. Sá­toraljaújhely 1759. évi Urbáriumából. (II.) Latinból Dongó Gy. Géza —11. Zemplén vármegye az újjászületés előtt 1860 -67-ig. (III.) Irta : Dongó Gy. Géza. — 12. Statisztikai adatok Zem­plén vármegye néprajzához. (Ilii.) Irta : Balogh Pál. — 13. Tokaj-Hegy- alja borai az 1807. évi ország gyűlé­sen. (III.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — Levelesláda. 14. Albert kir. her­ceg levele a magyarokhoz 1809-ből. Németből: Raunstädter József. — 15. Közlemények Tállya városának levelestárából. (II.) Közli: Kula Pál. — 16. Sátoralja-Ujhely város.. törvé­nyei a XVII. óvszázban. (VII.) Ösmer- teti: Dongó Gy. Géza. — 17. A Rá- kóczi-adománylevelekből. (LV.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 18. Öröklevól 1648-ból. Közli: Dongó Gy. Géza. — 19. Sátoralja-Ujhely város 1849. évi „Polgári Jegyzőkönyvé“-ből (VII.) Közli: Andorko János. — Tárca. 20. Lenkey-huszárok története az 1848—49. években. (4. folyt.) Közli: Mándy István. — Csarnok. 21. Üj- hely-vár. (3. folyt.) Irta : Cs. Ormós László. — Tréfás történetek. 22. Válasz. Közli: Halasy Szerencs. — 23. Százharminc esztendős versek. (I.) Közli: Thuránszky László. — A szerkesztő postája. — Az „Adalékok“ előfizetési ára léi évre 3 kor., egész évre 6 korona. Az „Adalékok“ eddig megjelent füzeteihez készült díszes bekötési táblák kiadóhivatalunkban (Főtér 9. szám) folyton kaphatók. KÖZGAZDASÁG. Felhívás a tokaji borvidék bortermelőihez! — ápr. 21. Ismeretes az a mozgalom, melyet a Zemplénmegyei Gazd. Egyesület szőlészeti és borászati szakosztálya egy „Tokaji Bor“ cimü negyedóven- kint több ezer példányban, 3 nyelven egyszer megjelenő hirdetési lap meg­teremtése érdekében indított, mely­nek célja a tokaji bortermelés hely­zetét, viszonyait, a borok kitűnőségét, hozzáférhetőségét ismertetni s a tokaji borok iránti érdeklődést a nagy kö­zönségben felkelteni. Tapasztalás igazolja, hogy kisebb mértékű hirdetéssel is, ha reális árak, feltétlen jó minőség és pontos kiszol­gálás járul hozzá, igen szép eredmé*

Next

/
Thumbnails
Contents