Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-03 / 27. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Április 3. szén átalakító hatással bir jog­szolgáltatásunkban. Ezen a negyedik virágvasár­napon igy futólag áttekintve a múltat, csak egy óhajunk lehet a jövőre. Ne dúljon köztünk visz- szavonás, szertehuzás, mert ha elölről kezdjük a gonosz játékot, igen komoly következményei le­hetnek. Ne a pártpolitikát, de a haza érdekét tartsa szem előtt mindaz, aki irányításra hivatott s egyesült erővel igyekezzünk e nehéz időkben szegény, sokat szenvedett hazánk jólétét elő­mozdítani. A felsőzempléni ref. egyházme­gye tavaszi közgyűlése. • — ápr. 1. A f.-zempléni ref. egyházmegye márc. 30-án Sátoraljaújhelyen tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését. Előző napon az egyházmegyei lelkészek tar­tottak értekezletet Hutka József es­peres elnöklete alatt. Az egyházme­gyei lelkőszórtekezlet, számos, az egy­ház belóletére vonatkozó ügyben álla­podott meg. Legfontosabb tárgya volt mégis Péter Mihály gálszécsi lelkész, főjegyző azon indítványának elfoga­dása, hogy a lelkészi kar testületileg lépjen be az Országos Kálvin szö­vetségbe és az orsz. vallásegyenlőségi szövetségbe s a lelkészeknek köteles­ségévé tétetett, hogy a szervezkedést minden egyházközségben azonnal kezdjék meg s fiók köröket alakítsa­nak mindenütt. A lelkészek, mihelyt az országos szövetség alapszabályai megköttetnek, megkezdik az üdvös munkát. A 30-án tartott közgyűlésen, miután istentisztelet tartatott a tem­plomban, Hutka József esperes és Dókus Ernő egyházmegyei gondnok elnököltek. A jelen voltak: Fejes Ist­ván tb. esperes, Dókus Gyula, Nemes Lajos, Dókus László, Bernáth Ala­dár, Szegő Benő, Tudja Mihály, Vi­rág József, Kozma Antal tbirák, Pé­ter Mihály, Isépy Zoltán főjegyzők, Sütő Kálmán, dr. Bessenyey Zénó aljegyzők, Isépy Tihamér ügyész, az egyházmegye csaknem minden lelké­sze, számos főgondnok, gondnok, ta­nító, egyházi képviselő és sokan — az érdeklődők köréből. A közgyűlést Dókus Ernő egy­házmegyei gondnok nyitotta meg rö­vid, lelkes beszéddel. Utána az espe­res olvasta fel évi jelentését, mely az egyházmegye képét hü vonásokkal örökítette meg, s mint ilyen egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetett. E jelentésből kiemeljük a következő­ket: Nagyobb adományokkal járultak a ref. célok elérésére a múlt év fo­lyamán egyházmegyénk területén, gr. Lónyay Gábor, gr. Pálffy Daun Li- pótné, Lónyay Gabriella Deregnyőn, Pribék Istvánná Gálszécsen, gr. Esz- terházy Móric Magyarizsépen. Ez ado­mányozás felsorolásával kapcsolatban bejelentetett gr. Andrássy Géza par- nói nagybirtokos azon nyilatkozata, hogy azon esetben, ha a róm. kath. felekezet Húrban iskolát épit, ugyan­ott ref. iskola céljaira egy, a kato­likusokéval egyenlő nagyságú belhe- lyet fog ajándékozni s Tusán is se­gíteni fogja a reformátusokat céljaik elérésében. Ez adomány bejelentése jóleső örömmel töltötte el a jelenvol­takat s a közgyűlés a nemes gondol- kozásu főurna k meleg szavakban mondott jegyzőkönyvi köszönetét, mint szintén az ezen adományt kieszközlő Nemes Sándor főszolgabíró s gálszé­csi főgondnoknak. Á többi adomá­nyozóknak is köszönotet szavazott egyházmegyénk. Több egyházban nagymérvű épít­kezés történt, igy pl. Kisbáriban, La- damócon, Bodrogszerdahelyen. Ezután a tárgysorozat szerinti 38 ügyet in­tézte el a közgyűlés, de ezek na- gyobbára olyanok, hogy a közönsé­get nem érdekelhetik. Délben a „Vadászkürt“ szállo­dában Dókus Ernő egyházmegyei gondnok 60 teritékü bankettet adott. Az első fel köszöntőt Péter Mihály egyházm. főjegyző mondotta Dókus Ernő egyházmegyei gondnokra. Be­széde elején történeti példákkal iga­zolta, hogy a vallásnak mily szerepe van az államéletre. Kiemelte, hogy mig Amerika déli része elmaradt az Egyesült Államokkal szemben, hogy mig a britt birodalom Irlandja sze­gény, tudatlan s az angol nemzet mü­veit és gazdag, hogy mig az egykori német császárság egyik része Ausz- ria darabokra van törve, a másik a német birodalom egységes és erős. Fejtegette, hogy nálunk ez igazságot az újabb időben be nem látják, s a protestantizmus meggyengítésére tö­rekszenek. Ez küzdelmet fog maga után vonni, de ebben senki sem lesz tétlen e részről s a lelkészi kart, a páratlan buzgóságu világiak, élén Dókus Ernő egyházmegyei gondnok­kal, aki mindenkinek példa a buzgó- ságban, csak erősíteni fogja. Dókus Ernő szomorúan konsta­tálta, hogy a nemzetet fenntartó régi ideál, a szabadelvüség tényleg ha­nyatlóban van; de ez csak időleges dolog. A nemzeti haladás elvei ismét győzelemre fognak jutni a lelkes, egyetértő munka utján. Sütő Kálmán Hutka József esperesért emelt poha­rat, Kádár János a jegyzői karért, Berecz Károly verses felköszöntőben régi tanárjáért, Nemes Lajosért és az egyházmegye vezetőiért ivott. M. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Adózók figyelmébe. Az adózó közönség tapasztalai szerint a tóv s, vagy kétszeres adókivetésnél számos esetben fordul a költséges felebbezési eljáráshoz, pedig az ügyet jegyző- könyvi utón gyorsabban lehet a vá­rosi adóügyosztálynál elintézni. Ez eddig azért történt, mert a közönség nem volt tudatában annak, hogy a városi adóügyosztály bármely panasz meghallgatása és megvizsgálása cél­jából bárkinek rendelkezésére áll s hivatalból, költség és díjmentesen jegyzőkönyvet vesz fel a panaszról s igy gyorsabban juthat az adózó kö­zönség panasza orvoslásához. Az adózó közönséget a felesleges költségektől megkimélendő Oeesei Jenő adótiszt, mint a városi adóügyosztály vezetője lapunk mai számában erre vonatko­zólag hirdetményt tett közzé, melyre saját jól felfogott érdekében felhív­juk az adózó közönség figyelmét. )( Népmozgalmit. Sátoraljaújhely rend. tan. város népmozgalmi adatai az 1909. óv első negyedéről a követ­kezők. Az év első három havában 180 születési eset fordult elő. Ezek közül 78 fiúgyermek, 102 leány. — Meghalt ez idő alatt 124 egyén, 64 férfi, 60 nő. Házasságot kötött az óv első negyedében 42 pár. )( Városi rendkívüli közgyűlés. Sátoraljaújhely rend. tan. város kép­viselőtestülete folyó évi április hó 5-én délután 3 órakor rendkívüli köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Nyomárkay Ödön és társaival kö­tött szerződés elfogadása. 2. Keres­kedelmi miniszter leirata a kisállo- más kibővítése tárgyában. 3. Vallás és közokt. miniszter leirata dr. Schön Vilmos alapitó levele jóváhagyása tár­gyában. 4. Belügyminiszteri leirat az emeletes házak adómentesítése tár­gyában. 5. Pénzügyi biz. jav. a kő­bánya bérletéről s e tárgyhoz Rooz Adolf beadványa. 6. Elhagyott gyer­mekek gondozási költségeinek fede­zése iránt teendő intézkedés. 7. Kuba Ferenc és társai kérvénye a város kötelékébe leendő felvétel s dija mér­séklése iránt. 8. Illetőségi ügyek. 9. Régi kórház épület átalakítása iránti intézkedés. X Házbóradó kivetése — köz­szemlén. Sátoraljaújhely r. t. város 1909. évi házbér és házosztály adó kivetési lajstroma a város adóügy- osztályában f. évi április hó 1-től 8-ig bezárólag közszemlére lesz ki­téve, hivatalos órák alatt az érdekel­tek megtekinthetik és az elleni fel­szólamlásaikat : a) azon adózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is megvoltak róva a lajstrom kitételé­nek napját, b) azon adózók, kik ezen adónemmel most első ízben rovattak meg adótartozásuknak az adókönyvecs- kébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi adóügyosztálynál előterjeszthetik. )( Vadászati jog bérbeadása. Sze­rencs nagyközség vadászati joga 5 és fél évre április hó 26-án délelőtt 10 órakor fog haszonbérbe adatni. Byermehnap. — ápr. 3. Sátoraljaújhelyben a Gyermek­védő Liga védenceinek javára folyó hó 1-én és 2-án tartották meg a gyer­meknapot. A gyermeknapnak első napon szép idő kedvezett, második napon azonban a szeles időjárás megnehe­zítette a Gyermekvédő Liga nemes szivü, áldozatkész hölgyeinek mun­káját. Azonban ennek ellenére is na­gyon szép anyagi eredményt ért el a gyűjtés városunkban. Az urnák körül mind a két na­pon át Sátoraljaújhely város nemes célért lelkesülő hölgyei teljesítettek felügyeletet és ellenőrzést s javarész­ben az ő önfeláldozásuknak köszön­hető az elért eredmény. Hat helyen volt felállítva urna az elhagyatott gyermekek javára a város különböző pontjain s mind a hat helyen bőven akadtak jótékony- szivü adományozók s igy a gyermek­napnak — mint a múltban — ez idén is szép sikere volt. Az alább kimutatott adományok összege még növekedni fog, ha a kereskedők is beszolgáltatják majd a gyermeknapo­kon volt bevételeik százalékait. Az urnák kőiül foglalatoskodó hölgyek névsorát s az általok gyűj­tött adományok összegét a követke­zőkben közöljük : Meczner Gyuláné kerületében a) a Dohánygyár előtti urnánál őrködtek: Boross Lászlóné, Bényey Istvánná, Eperjessy Ferenczné, Évva Ödönné, Röszner Margit, Röszner Terus, Valkovszky Elekné, Vágó Irma. Itt az első napon befolyt 97 K — f. A második napon befolyt 42 K 42 f. Összesen : 139 K 42 f. h) a kisállomás felé elhelyezett urnánál őrködtek: Ált lrénke, Boros SZENES UFÓT URÍDIVAT ÜZLETE Sátoraljaújhely, /őtér, a megyeházával szemben. Ajánlja nagyválasztéku uridivat áruit: Pichler, Habig és Barsallno kalapokat, férfi- és íiii-feliérnemitekeí. Turista-ingek, legújabb uyakkeudölt, bőráruk, utibőröudök, kézijük, sétabotok, esernyők, ntitakarók stb. uridivat külön­legességeit. — Licht mama-féle czipők, elismert legjobb minőség, csinos forma. — „Hoodyear Welt“ amerikai czipő. Kizárólag jó áruk! Of Olcsó árak! Másnap még szebben sütött a nap, az egész természet a tavaszi pompában ragyogott. Joós Gábor neki vágott a falunak s meg sem állt a Margit lakásáig. Margit egyedül volt és festege- tett. Zavarba jött, mikor Gábort be­lépni látta. Férfi vendéget nem foga­dott, érthető volt tehát zavara. — Ugy-e megbocsát, hogy úgy ajtóstul rontok be s megzavarom csön­des magányában. Gábor először volt e szobában a kellemesen érintette a csin, mely az egyszerűség dacára is sok ízlésről tanúskodott. — Tudja ide kergetett az a fecs­kepár, — folytatta Gábor. — Micsoda fecskepár? — kórdó Margit. — Hát nem emlékszik ? Az, a mit tegnap mutattam. — Nem értem, mi összefüggés lehet a fecskepár és látogatása közt, felelte zavartan Margit s az első percben azt gondolta magában, hogy Gábor egy átvirasztott éjszaka má­morában jött hozzá. — Ha megengedi megmagyará­zom. Margit helylyel kínálta meg ven­dégét s maga is leült. — Tegnap addig nézegettem azt a fecBkepárt, mig én is kedvet kap­tam a fészekrakásra. Tudja én a gyors elhatározás embere vagyok s egy éj­jel elegendő volt arra, hogy elhatá­rozzam magamat ón is, hogy fészket építek . . . magával Margit. Margit egy ízetlen tréfára gon­dolt s látszott rajta, hogy Gábor ma­gaviseleté nagyon bántja. — Még sem ért? — kérdezte Gábor. — Nem értem ! — felelte nehez­teléssel Margit. — Világosabban beszélek tehát. Margit én elhatároztam, hogy meg­nősülök s ezennel ünnepélyesen meg­kérem a kezét. — Gúnyt üz belőlem Joós ur? — kérdó csaknem könnyezve a leány. — Ne értsen félre az Istenért I — felelte most, már egészen komo­lyan Gábor. — Én egészen komolyan beszélek Margit, amilyen komolyan beszélhet ily pillanatban az ember. Az emberek manapság vagy szere­lemből, vagy érdekből nősülnek. Én úgy látom, egyik sem szerencsés ut a nősüléshez, választom a középutat. Nem álltatom azzal, hogy szeretem, eddig oly keveset foglalkoztam ma­gával, hogy nem is volt alkalmam, hogy magába szeressek. Az azonban nincs kizárva, hogy belé nem szere­tek. Tisztelem, mint tisztelhet egy férfi egy igazi urinőt s ha maga sem táplál irántam ellenszenvet, úgy há­zasságunk boldog lehet. Kölcsönös rokonszenven épül fel, aminek a vége szerelem is lehet. Én legalább úgy gondolom ezt. És maga hogy gon­dolja ? Gábor felkelt és a leányhoz lé­pett, ki elmerengve nézett maga elé. Nem tudta mi történik vele. Ez a hirtelen jött támadás elvette minden gondolkozó képességét s ő percekig nem tudott szóhoz jutni. Aztán felemelte lejét és szembe nézett Gáborral. Gábor komoly tekin­tete meggyőzte őt s ő halkan sut­togta : — Ha úgy gondolja . . . * Egy év múlt el az eset óta . . . Ismét kitavaszodott. A nap tiszta kék égboltból tűzte melog sugarait a földre. A természet éledni kezdett... Joósék ablakai nyitva voltak s a napsugarak ott ugráltak a szobák bútorain. Az ablakban Joós és ifjú neje könyököltek s együtt nézték a szerelmeskedő fecskepárt. — Olykor visszavonultak ők is az ablaktól s követték a fecskepár példáját: adták s vették az őszinte szerelem édes, mámoritó csókjait. . . — Ugy-e édes Margitom szebb igy az élet? — Ma egy éve — sóhajtotta boldogan a viruló asszony és boldo­gan fonta karjait ura nyakába . . .

Next

/
Thumbnails
Contents