Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-20 / 23. szám
Március 20. Z E M P L E N. 3. oldal legkisebb heti tanóraszámot igénylő osztályt szokta vezetni és igy ideje van a kántori teendőket végezni anélkül, hogy ezáltal tanítói működésében gátoltatnék. Hát csakugyan feltételezhető, hogy az a 15—20 fel nem használt tanóra bénítja meg a felekezeti iskolák versenyképességét ? És itt arról sem szabad megfeledkezni, hogy a felekezetek azon kikötéssel szokták iskoláikat az államnak átadni, hogy az áll. tanítóvá lett kántortanitó továbbra is végezhesse az egyházi funkciókat. Tehát ez a „más irányú“ elfoglaltság fennforog az állami iskolában is, de az eredmény „culturaliter“ mégis nagyobb, Már ez a körülmény is élénken bizonyítja, hogy a felekezeti iskolák stagnálásának okait másutt és mélyebben rejlő okokban kell keresni. Eme okokra épen a közelmúltban volt alkalmam e hasábokon*) rámutatni és ezúttal is ismétlem, hogy a felekezeti iskolák versenyképességét az a rendszer bénítja meg, amely ólomsulylyal nehezedik ezen iskolák szellemére, bilincseket rak a tanító kezére és kiöl a lelkűkből minden önállóságot, ambíciót, amidőn olyan egyének protektorátusa alá helyezi őket, akiknek nincs pedagógiai készültségük és jártasságuk, de annál nagyobb a zsarnokoskodó hajlamuk. Igen, aki a magyar nemzeti politikának hasznos szolgálatot akar tenni a népoktatás terén: az minden erejével hasson oda, hogy a felekezeti tanítók kiragadtassanak ama rendszer fullasztó levegőjéből és felruháztassa- nak mindazon előjogokkal, kedvezményekkel, cselekvésbeli szabadsággal, mint amelyekkel az állami tanítók vannak felruházva. Ha majd a felekezeti iskolákat is áthatja az a liberális szellem, amely az állami iskolák fejlődésére olyan jótékony hatást gyakorolt: akkor teljes mértékben felvehetik a versenyt. Ne a kanapét akarja kidobni a felsőzempléni ref. egyházmegye főjegyzője! . . . Talán eléggé megvilágítottam a kérdésnek erkölcsi, — tehát fontosabb — oldalát, nézzük , röviden az anyagi szempontokat is. És itt mindjárt megjegyezhetjük, hogy ha megnézzük azt az összeget, amely az államháztartás budgetjében népoktatási célokra fel van véve: a legjobb akarat mellett sem beszélhetünk pénz- pocséklásról. Különösen nem, ha tekintetbe vesszük, hogy az államnak érdeke, tehát kötelessége, hogy a felekezeteket culturális munkájukban támogassa. De ha a közoktatásügyi kormányt tisztán üzleti szempontok irányítanák tanügyi politikájában — ami a legnagyobb bűn volna — még akkor sem lehet álli ani, hogy az állam jó gscheftet csinál, ha rálép az egyetemes és általános iskolai államosítás útjára. A számítás nagyon egyszerű. Egy 1 tanerős iskolának ad az állam évenkint — a korpótlék is beleszámítva — átlag 600—700 koronát. Nos: egy állami iskolának évi fenntartása ennél sokkalta nagyobb összegbe kerül. Hogy sok köz ségben 2—3 vallásfelekezet részesül államsegélyben ? Hát az kétségtelenül nagyobb állami áldozatot jelent, de ha ily községben állami ilkola ál- litatik; ez már természetesen több tanerőt igényel, tehát a fenntartási költség is emelkedik. Végül még egyet. Nem tudom, hogy a közoktatásügyi kormánynak intencióját képezi-e az iskolák egyetemes államosítása, — mint cikkíró állítja — de azt nem lehet észlelni, hogy Zemplén vármegye közoktatási politikájában ezen intencióval ellentétes hány kezd lábrakapni. Sőt ellenkezőleg : Beregszászy István kir. tanfelügyelő szinte túlságos buzgalommal igyekszik a vármegye iskolái': államivá tenni. Hogy ez helyes e: arról lehet beszélni, — de ezt a tényt, az igazság érdekében, konstalálni kell. LcfkoTits Vilmos. •) Egyházi érdek — tanügyi érdek. 1909, február 13. VÁRMEGYE ÉS VAROS A tárgyaló város. — A Zemplén tudósitójától. — — márc. 19. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 19-én délután rendkívüli közgyűlést tartott. Á közgyűlés tárgysorozata tizenkét pontból állott s a tárgysorozat iránt az újabban szokásos érdeklődés nyilvánult meg, vagyis a képviselő- testületet újból csak 15 tag képviselte. Tizenöt képviselőtestületi tag akkor, mikor oly fontos tárgy is napirenden volt, mint a vízvezetéki bizottság jelentése a 604,584 koronába került vízvezetéki építkezések átvételéről. Äz ülésen jelenvoltak a képviselőtestület tagjai közül Matolai Étele, Miklóssy István, Kincsessy Péter, dr. Chudovszky Mór, Halász József, Jelenek Ádám, dr. Ámbrózy Ágoston, Behyna Miklós, Alexander Vilmos, Némethy Bertalan, Gáthy Géza, Horváth Gyula, Majoros Gyula, Móré Dániel, Ármágyi János, Zombory János, Szőllősy Arthur és Widder Gyula képviselőtestületi tagok s a tanács hivatalbeli tagjai közül, elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Farkas Andor, Schmidt Lajos, Pataky Miklós, Bogyay Béla, Kérészy Gyula. A rendkívüli közgyűlést Kiss Ödön h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg. Az ülés első két tárgysorozati pontjában felolvasásra kérült két miniszteri határozat, az egyik a belügyminiszter, a vándor iparosok megadóztatásáról alkotott szabályrendeletet jóvá nem hagyó leirata, a másik a kereskedelmi miniszter leirata a Be- reczki átjáró szabályozása tárgyában, melyeket a képviselőtestület tudomásul vett. Kérészy Gyula városi mérnök olvasta fel azután a vízvezetéki bizottságnak a vízvezetéki építkezések átvétele s leszámolásáról szóló terjedelmes jelentését. A bizottság jelentésénél fekvő átvizsgált számlák tanúsága szerint a vízvezetéki építés Sátoraljaújhely városnak 604,584 koronába került az előirányzott 460,000 korona helyett. Némethy Bertalan, Halász József s többek hozzászólása után s Kérészy Gyula mérnök felvilágosító szavai meghallgatásával a képviselő- testület Hoffman Károly építésvezető mérnöknek meleg köszönetét szavazott, zárszámadás készítését határozta el, mely a pénzügyi bizottsághoz lesz terjesztendő, a vízvezetéki bizottságnak a felmentvényt megadta, Kérészy Gyula városi mérnöknek elismerést szavaz s újlaki Nagy Árpád építésvezető mérnöknek 500 korona jutalmat ad. Az 1909. évben szükséglendő föveny szállítása iránt Schvarcz József és Szerbina Józseffel kötött szerződést jóváhagyta a közgyűlés. — A városnak az Unió bankkal folytatott vesztett peréből folyólag Haas Bernát dr. ügyvédnek 2043 korona 90 fillér ügyvédi dijat kellene megfizetni. A pénzügyi bizottság javaslata elfogadásával a közgyűlés úgy döntött, hogy a biróilag megállapított dijakat kifizeti, a mellékes költségnek pedig elengedését kéri. I Román János által a nyugdíjalapra befizetett összegnek a befizető visszautalását kéri. A közgyűlés helyt adott a kérelemnek. — Az ajkai bányaszerencsétleneknek a város a maga részéről 20 koronát adományozott — Schvartz Sámuel asztalos kérelmének, melyben egy többlet követelése kiutalását téves számolás indokából céri: helyt adott a képviselőtestület A közgyűlés, melynek tárgysoráról két ügy levételre került, délután fél hat órakor ért véget. )( A nyugdíj választmány ülése. Folyó hó 19-én tartotta a" vármegyei nyugdíj választmány ülését, melynek :,árgya volt Wiczméndy Ödön volt vármegyei főjegyző nyugdíjazás iránti kérvénye. A választmány tekintettel Wiczmándy Ödönnek a vármegyénél hosszú éveken eltöltött szolgálatára, a közéletben kifejtett fáradhatatlan tevékenységére javasolja a közgyűlésnek, hogy Wiczmándyt szolgálati éveinek megfelelő nyugdíj illetményben részesítse. )( Városi közgyűlés. Közöltük már, hogy f. hó 22-án délután 3 órakor Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatába Kiss Ödön h. polgármester még a következő tárgyakat vétette fel: A gimnáziumi 6000 koronás évi hozzájárulás megváltása. Intézkedés a katonai behívások folytán szükséges helyettesítések tárgyában. )( Hitelesítő közgyűlés. A márc. hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének f. hó 22-én délután fél 3 órakor fog hitelesíttetni. HÍREK, A „Kazinczy-kör“ estélye. — márc. 18. A zemplénvármegyei „Kazinczy- kör“ folyó hó 17-én délután magas színvonalon álló műsorral estélyt tartott, mely iránt úgy a kör tagjai, mint a közönség élénk érdeklődésüknek adták tanujelét szép és díszes számban való megjelenésükkel. A kör ez estélyének műsora iránt müpártoló közönségünk nagyfokú érdeklődését felkeltette nagy részben az is, hogy a műsor egyik számában dr Mázy Engelbert, a kassai tankerület tudós főigazgatója tartott élvezetes s mély tudományosságu szabad előadást az otthon erkölcséről s az otthon nevelő hatásáról. A nagy értékű előadásról alant Írjuk meg re- censióinkat, itt csak azt emeljük ki, hogy az a várakozás, melyet közönségünk az előadás iránt tanúsított: abban a nagy és jelentős sikerben, elért eredményben lelt igazolásra, melyet a szabad előadás kiváltott. Az estélyen dr. Horny ay Béla, a kör igazgatója bemutatta a megjelenteknek azon poetikus Neogrády képet, melyet a művész itt tartott képkiállitásáu a kör azon célzattal vett meg, hogy tagjai között kisorsolja. Azután jelentést tett a Svärd- ström nővérek a kör által rendezendő hnngversenyével kapcsolatban arról, hogy a hangversenyre jegyek még válthatók a hirdetett árak mellett. A kör igazgatójának e bejelentése után vette kezdetét az estély, melynek műsorát Liszy Coralie zongorajátéka, dr. Mázy Engelbert szabad előadása és dr. Búza Barna felolvasása töltötték ki. A műsor beosztásától eltérően első helyen kell megemlékeznünk az estély piece de resistance-áról dr. Mázy Éngeibert szabad előadásáról, mely a Kazinczy-kör ez estélyét igazi ünnepé tette. Dr. Mázy Engelbert a kultúra terjedéséről s ezzel kapcsolatban az erkölcsről tartott előadást, amelynek már a családi otthonban meg kell kezdeni felemelő hivatását az ifjúság lelkületére. A kultúra terjedésének óriási hatásáról, eredményeiről beszél, melynek első sorban is az azt terjesztő közegre, az emberre kellene hatni s annak erkölcsi életére. A erkölcsi élet fejlesztésének első melegágyául az otthont jelöli meg, ahol a gyermekek az életnek nevelődnek. Erkölcsös, vallásos neveléssel nagy célok érhetők el, sőt az ország hatalmának is az otthon erkölcse alapja, mert csak helyes neveléssel érhető el egy erős, hatalmas ország fejlődése s állandósítása. Kijelöli az otthonban a család, s különösen a nők hivatását, misszióját, utal a helytelen nevelés következményeire, a gyermekek korai önállóságának káros hatásaira. Az érdekes, minden izében figyelmet lekötő szabad előadást, mely egy óra hosszán át tartott, mindvégig mély figyelemmel hallgatták a jelenvoltak. A tudós előadó órák hosz- szán át tudott volna beszélni vonzó tárgyáról, de tekintettel a színházba készülő közönség kényelmére, az általános türelmetlen halljuk! kiáltások ellenére is befejezte előadását. A mély tartalmú, de egyúttal felette szórakoztató és változatos fordulatokkal telt előadást zajos taps honorálta s a jelenvolt hölgyek megszívlelték a tudós előadó intelmeit, mert tömegesen siettek az előadás befejezése után üdvözlésére. Végeredményben határozottan jelentős eredmény az, hogy a tudós előadót sikerült megnyerni a körben előadás megtartására, mert bátran állíthatjuk, hogy alig volt a sok kiváló szereplés között egy is, mely nagyobb elismerésre talált volna, mint a dr. Mázy Engelberté. Azután dr. Búza Barna ült a felolvasó asztalhoz, s nagy figyelemmel kisért előadást tartott a virágokról, azok szeretetéről, jelentőségükről, szin- pompás szépségükről, azoknak a szívre és lélekre gyakorolt hatásáról. A virágok iránti szimpathiának lelkes szószólója volt s ügyes felolvasásával az azok iránti meleg érdeklődést még erősebbé tette. Felolvasásának voltak finomabb, derűs, mindenki kedélyhan- hangulatát felélénkítő részletei s szavai a virágok iránti szeretetről visszhangot keltettek úgy nők, mint férfiak szivében. Felolvasott a virágok díszítő képességéről, mely felülmúlhatatlan, azok szerepléséről a díszítményeken s arra a conclusióra jut, hogy nagyon tiszteletreméltó érzésnek adják tanúságát a városok is, ha a virágok díszítő hatalma elismerésével utcáik széppé tételének eszközéül felhasználják. Úgy szeretné látni Sátoraljaújhely várost is, mint amelynek utcái a virágok iránti szeretetnek adják bizonyságát. S hogy ez igy lehessen, a hölgyekhez fordul, intervenciójukat kéri a virágok ápolására, terjesztésére, ablakaik, erkélyeik virággal való díszítésére, mert szép és felemelő érzést árul el, ha látjuk, hogy a lelkekben megnyilvánul- az ápoló, a gondozó érzés, az Isten teremtett dolgai közt a legszebbnek: a virágnak szeretetében. A tartalmas felolvasást éljenzéssel s tapssal fogadta a felolvasást rokonszenves érdeklődéssel hallgató közönség. A műsor egyik számában özv. Vitéz Bélánó Liszy Coralie játszott művészi élvezetet nyújtó interpretációban Wagner dalokat. Harmonikusan egészítette ki az estély műsorának sikerét szereplése, mert azon mély felfogás, átérzés és művészi biztonság, melylyel a classikus dalokat közvetítette: igazi műélvezetet szereztek a hallgatóságnak. Finomsága, briliáns technikája nemcsak az akkordokat, a melódiákat juttatta érvényre, de a lelket, lüktető életet is, mely a Wagner alkotásokat jellemzi. A méltán kiérdemelt elismerés nyomán kelt tapsvihar hálálta meg a közreműködő fáradságát, a nyújtott műélvezetért. A minden tekintetben magas színen álló müsoru estély este nyolc órakor ért véget.
