Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-08-29 / 70. szám

2. oldal. Z EM.P L ÉN. Augusztus 29. Iskolai Értesítők. VIII. A tokaji állami polgári fiúiskola 1907/8. tanévi értesítőjét Gyubek Fe­renc igazgató szerkesztette. 60 oldalra terjedő tartalommal s a múlt évinél sokkal csinosabb köntösben jelent meg az értesítő; ebben a javult kivitelben valószínűleg részük van ama felszó­lalásoknak, melyek az értesítő múlt évi siralmas technikai kivitele ellen hangzottak el. Szerkesztőségünknek ugyan nem látta szükségesnek az igazgatóság megküldeni az értesítőt, mind amel­lett sikerült ahoz hozzá jutnunk s igy közérdekből ismét elmondjuk vé lemónyünket e legújabb szellemi ter­mék felett. Teljesen kedvező most sem lehet a kritika, mert még min­dig számos gyarlóságai vannak az értesítőnek, de készséggel jelentjük ki, hogy a tetszetősebb külsőben jobb tartalom is foglal helyet a tavalyinál. Bátorkodunk e haladást mely csakis az intézetnek s az értesitőt szerkesztő igazgatónak válik dicséretére, annak tulajdonítani, hogy az igazságos kri­tika mindenkor megtermi gyümöl­cseit. Az értesítő első közleménye ke- gyelotes megemlékezés Pekáry Já­nosról, ki ez uj intézetnek megnyi­tása óta gondnoksági elnöke s úgy a szellemiekben hü munkása, miDt az anyagiakban példás sáfárja volt. A derék, közbecsülésben állott ember elhunyta nagy veszteség az intézetre. Pekáry János magyar nemes em­ber volt. Nevét y-nal irta. Miért fa­ragta el a szerző a nekrológban ezt az y-t Pekáry János neve mellől ? Azt hiszi, hogy helyesen cselekedett ? Ne hivatkozzék Jókai példájára; Jó­kai önszántából irta nevét i-vel, Pe­káry János mindenkor y-nal. Az értesitő második közleménye az igazgatói évi jelentés, — a har­madik pedig az intézeti ifjúság ta­nulmányi kirándulásáról szóló leírás. Helyes érzékkel a tanulmányuti le­írásnak kellett volna előbbre jönnie, hogy azután a szorosan hivatalos jellegű közlemények egymás mellé sorakozzanak. Az ifjúság tanulmányutjairól irt referádát gyönyörűséggel olvassuk. Nem ugyan stilisztikai szépsége miatt, mert erről nec mentio fiat, hanem azért, mert igen helyesen volt be­osztva, ügyeseD lebonyolítva s a reál pályákra készülő polgári iskolai ifju­tessék s hálával, kegyelettel gon­doljon rá szükebb pátriája. De az ő hírlapírói munkássá­gának főbecsét önzetlensége képezi. Ragaszkodott szive minden szálával e városhoz s mikor Jókai Mór meg tisztelő meghívása a „Honu-hoz szó­lítja : annak nem tesz eleget, mert tudja, érzi, hogy őt e város rögeihez köti hivatása s magasabb küldetése. Itt marad, itt él, itt dolgozik szaka­datlan munkában, pihenni hagyva örökre szépzengésü lantját is, ha mint hírlapírónak csatasorba kell állni s a rímek csengését elhallgattatja a közdolgokban összeütköző érdekek nyomán kelő vihar. Gyakorta a guDy, kicsinylés keresztjével vállán, de ren- dithetlenül áll a közélet porondján, s pazar kezekkel dob a fórumra jelsza­vakat, terveket, nem kérve magának részt — ő, a tervező — az esetleges diadalból, sikerből, s az ennek nyo­mán fakadó hozsannából. Hátrahagyott müveinek prózai részében vannak vezető s iránycikkei. Minden cikkének érdeklődés kelt nyomában, mert amit mondott gon­dolkozó fővel őrölte meg s ha vala­mit kifogásolt, kellő formában tette. Minden hírlapi cikkéből kitűnik, hogy előtte a személyi becsület szent és sérthetetlen, mert ő a hirlapirói hi­ságnak teljesen megfelelő keretek­ben folyt le. Bár minden rokonjellegű tanintézet követné ezt a példát. A tokaji állami polgári iskola tantestü­letét itt méltó elismerés illeti, mert az ifjúság tudásának fokozásán kívül sok értékes adattal járult a tanulók ismereteinek s általános művelődésé­nek előmozdításához is. Az igazgató évi jelentése nagyon részletes és figyelmesen tárgyal min­den, az intézet beléletére vonatkozó mozzanatot. A létszám szaporulat mindössze 5, az előbbi tanévhez mér­ten, amit a Sátoraljaújhelyben s Nagy- mihályban újonnan megnyílt polgári iskolák indokolnak. A tanuló ifjúság magaviseleté általában jónak mondható, — sajnos azonban a tanulmányi előmenetel gyenge. Maga az igazgató ismeri ezt be jelentésében, midőn azt mondja, hogy az ifjúság nem valami nagy előszeretettel viseltetik a tankönyvek iránt. Ennél gyilkosabb kritikát egy iskola feje nem mondhatna az ifjú­ságról. Elhisszük hogy igy van és sajnálkozunk a jövőjükért küzdeni nem képes, vagy nem akaró meg­gondolatlan népségen. A vallástanitásra s a vallási kö­telességek teljesítésére nagy gondot fordít az intézet vezetősége. Szigorúan ellenőrzi az ifjúság erkölcsi életét. Több hazafias ünnepélyt tartottak a tanév folyamán. Több Ízben voltak tudományos s vetített képekkel ki­sért előadások is, melyek az oktatás fejlesztésére kitűnő hatással vanak. — Az intézet felszerelése most már teljes és mondhatni példás. A hiva­talos iskolalátogató megelégedését fejezte ki a tapasztaltak felett. A latin nyelv tanítására kellő gondot fordít a tantestület, ami le­hetővé teszi a gimnáziumba való át­lépéseket. Magas azonban a tandíj, évi 40 korona, holott a kultuszkor­mány is 440 korona államsegélyt ad e célra. Szívesen látjuk az igazgató ab­beli intézkedését, hogy a növendéke­ket csakis magyar gyártmányú tan­szerek ős iparcikkek beszerzésére uta­sította. így lehet használni a hazai iparnak s nem hangzatos jelszavakkal. Nagyon kár, hogy a különben tartalmas, részletes és érdekes igaz­gatói jelentés igen pongyola stílus­ban vau megírva. Több figyelmet is megérdemelt volna ez értékes közle­mény megírása. A tananyag teljesen a miniszteri tanterv szerint van beosztva. Sajná­vatást ama szent és nemes értelem­ben fogta fel, mely úgy tanítja be­csülni a toll mocsoktalanságát, mint katoua becsüli a kardot, becsülete védelmezőjét. Sőt akkor, mikor egy általa fel­színre vetett eszme : a borsii emlék­tábla ügye megvalósul: s jutalom helyett ifj. Ábrányi Kornél indította hírlapi támadások érik: olyan hang­nemben válaszol, mely örökre bizo­nyítéka marad férfias fegyelmezett­ségének, önbecsülésének, határozott­ságának, de egyben annak is, hogy ő maga felett is tudott győzedelmes­kedni erős akarattal, korlátozva szen­vedélyességét. A Zemplén alapításán, szerkesz tésén kívül Borúth hirlapirói, hatást kiváltó működésének éppen a borsii Rákóczy-emléktábla a másik eklatáns bizonyítéka. II. Rákóczy Ferenc borsii szülőházának emléktáblával való meg­jelölése érdekében ő indított lapjában akciót s hogy a tábla áll: első sor­ban az ő érdeme. „A borsii vár kormos falába be­illesztendő márványlappal — Írja Borúth — keblünkről egy sokkal na­gyobb kő esik le : hazafi tartozásunk, mely ha nem viheti koszorúját a nagy 1 ujdosó jeltelen sírjára, legalább böl­cső helyére állít emléket, hol nemes lattal tapasztaljuk hogy ezen, a gya­korlati életre nevelő iskolánál sem zenekar, sem gyorsíró tanfolyam nincs, de főleg, hogy a gépírást nem tanítják. A tantestület 5 rendes tanárból, egy óraadó énektanitóból s 5 hitok­tatóból áll. A nyelv és történettudo­mányi szakcsoportra képesített tan­erők száma kevés, ami természetesen a tanítási eredmény rovására megy. A növendékek klaszifikációs táb­lázatát örömmel látjuk az értesítő­ben, azonban nem értjük, hogy miért van kiemelkedő betűkkel szedve olya­noknak a neve is, kik 2—3 tantárgy­ból csak jó osztályzatot nyertek. — Magyarázatát nem adja ennek az értesitő. Az értesitő 46. és 47. lapjait a magántanulók felsorolása foglalja le. Megdöbbenve látunk 125 rendes ta­nuló mellett 60 magán tanulót, ezek között pedig 9 lány is van. Hát ez már mégis csak egészségtelen álla­pot. Yagy van szabály, vagy nincs. A lányoknak fiúiskolában való ma­gán vizsgáját csak nagy szegénység és nagy távolság indokolja a minisz­teri rendelet szerint. Itt egyik eset sem áll főn, a magán vizsgás lányok mind tokajiak s mind gazdag szülők gyermekei. Nem gondolná a kir. tanfelügyelő ur, hogy ez nincs jól. Az értesítő 49. lapján levő sta­tisztikai táblázat mint teljesen feles­leges, elhagyható lett volna. A 125 rendes tanuló közül róm. kath. 50, gör. kath. 2, ref. 22, ág. 4, izr. 47. Valamennyi magyar anya­nyelvű. Általános kitűnő osztályzatú 1, jeles 18, jó 54, elégséges 27, meg­bukott 25. A jövő tanévi beírások szept. 2—6. napjain lesznek; tandíj évi 10 korona. 7­VARMEGYE ÉS VAROS. )( Ányakönyvvezető-helyettesi ki­nevezése. Zemplén vármegye főis­pánja a homonna—olykai állami anyakönyvi kerületbe Kopacz Mózes körjegyzőgyakornokot teljes hatáskör­rel anyakönyvvezető-helyettessé ki­nevezte. )( Megüresedett állások a megyé­nél. Ladamóc és Szőllőske közsé­gekből Ladamóc székhelylyel szerve­zett körbábai állás elnyeréséért okt. hó 1-ig, a sátoraljaújhelyi főszolga­szive elsőt dobbant a hazáért, ame­lyért ő mindenét vagyonát, szabad­ságát, életét áldozta fel.“ A hírlapi s személyes agitáció eredményre is vezetett, az emléktáb­lát nagy ünnepélyességek közt lep­lezték le, de a fővárosi sajtó alig foglalkozott vele. Az Istóczy—Wahr- man affaire részletei kapósabbak vol­tak, sőt később Borúthot erős hírlapi támadások érték. Az volt a kifogá­suk, hogy egy országos ünnepélyt provinciális szűkmarkúság keretébe szorítottak. Az igaztalan támadásokra Borúth önuralommal, tolla tisztessé­gét megőrizve felelt, a felhozott vá­dak ellenérvéül csupán a leleplezett emléktáblára mutatott: Ezegi monu­mentum / Borúthot, a fővárosban is elis­merést keltvén hirlapirói működése, s ismert költői nevet szerezvén: Jókai Mór újból hívja a „Hon“-hoz. De Borúth, kit hivatása ideláncolt: újból nem fogadta el a megtisztelő, exisz- tenciát biztositó meghívást. Itt mű­ködik, hová felsőbb küldetése ren­delte. Egymásután jelennek meg a közéltet irányitó, komoly tudással megirt cikkei s emellett végezi lap­jának szerkesztési teendőit, neves munkatársak élén, később már elis­merés közepette. bírói hivatalhoz beadott kérvénynyel lehet pályázni. — Az ugari körjegyző­ségben megüresedett s 1000 koroná­val javadalmazott segédjegyzői állás­ra szept. hó 20-ik napjáig adhatók be a pályázatok a szinnai főszolgabíró­hoz. )( Kitiltás. A szinnai járás fő- szolgabirája Zajacz Tamás domaroci illetőségű munkanélküli egyént Ma­gyarország területéről egyszer s min­denkorra kitiltotta. ); Vármegyei virilisták 1909. évi névjegyzéke. A vármegye igazoló választmánya, a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1909. évre érvényes névjegyzékét a folyó évi szeptember hó 4-ik napján tartandó ülésén fogja kiigazítani. Az 1886. évi XXI. t.-c. 27. §-a értelmében mind­azok, a kik a hivatkozott t. c. 26. §-ának kedvezményét igénybe venni kívánják, jogosultságukat szóval vagy Írásban dr. Molnár Béla vál. elnök előtt vagy az ülés tartama alatt a választmány előtt igazolják, külön­ben az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől, a jövő 1909. évre elesnek. — Itt említjük meg, hogy a vármegyei legtöbb adót fizető bizott­sági tagok 1909. évi névjegyzékének kiigazítása céljából beérkezett adó­hivatali kimutatások folyó évi aug. hó 27-től bezárólag szeptember hó 3-ig a vármegye irattári helyiségében közszemlére vannak téve s azok ott bárki által megtekinthetők. Az eset­leges felszólamlások a vármegye igazoló választmányához intézendők. )( A napi piac áthelyezése. Sá­toraljaújhely város képviselőtestülete 1908. évi julius hó 20-án tartott ülés­ben a napi piac szükségszerű elhe­lyezését a kereskedők ( osok ér­dekeinek figyelembevét tnta megoldatni, s ezért megbízta w po' gármestert, hogy e rés2 er az ér 1 ;- kelt testületekkel érintk 1. . lépve, az ügyet —a város érd( i ■' fk lembe vételével — közmegelégedésre intézze el. Á h. polgá niiestei üxo&í felkéri az ipari és kereskedelmi tes­tületek elöljáróságait és a kérdés iránt érdeklődő iparosokat és keres­kedőket, hogy az ügy megbeszélése, esetleg egy megállapodás létesítése szempontjából a városháza tanács­termében 1908. évi augusztus 30-án És ezek a cikkek örökre bizony­ságai hirlapirói, nem hétköznapi ta­lentumának, mely, hogy nem szár­nyalt a neki megadott régiókig: ön­zetlensége az oka s szeretete, mely az irót, kinek hazája széles e világ e provinciához haláláig leláncolá. És épen ezért, mert oly nagyon szerette ezt a várost, megérdemli, hogy leg­alább az a munkássága, mely kizáró­lag helyi érdekkel és jeleggel bír — ne maradjon legalább vázlataiban ki- ásatlanul a kor kiegyenlítő rétegei alól. Azt becsüljük, emlegessük fő­ként, ami belőle kizárólag a mienk volt, mert klasszikus becsű költészete úgyis diadalmaskodni fog az idők enyészetén. Borúthot, mint költőt nem lehet elfeledni, ha nem is divatos, hiszen az, ami örökszép, letöri előbb-utóbb a felemelkedését gátló bilincseket, de hálátlanság lenne, ha mi meg emli- tetlenül, feledten hagynék élete munkásságának ama részét, mely ne­künk annál inkább kell, hogy be­cses legyen, mert zempléni érdekű. Olyan kevesen vannak, velünk szeretetben egyek, hogy nincs idő, mely drága a rájok való visszaemlé­kezésre. Némoth Fái. Legjobbak a RES1CZAI EKÉK, LOSONCZ1 VETŐGÉPEK, és KALMÁR-féle ROSTÁK. Kivá:—hívesen küldünk árjegyzéket A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASÜTá IÁK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, Papest, Váci-kSint 32.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents