Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-08-26 / 69. szám
Sátoralj aujhely, 1902. Augusztus 26. 69. (4773.) Harminchatoáik évfolyam. Megjelen lietenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmnnkatárs. ' Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. • Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknól nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Hz uj szeszadó törvény. — aug. 26. (y) Kivonatosan ismertette lapunk annak idején a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. törvénycikket. B törvény a szeszfogyasztásra utalt munkásnépnek 1908. szeptember 1-től kezdődőleg megdrágítja a pálinkát, ellenben kedvezményeket nyújt a mezőgazdasági célokra újonnan alakuló szeszgyáraknak, kedvezményeket elvon azonban az ipari szeszgyáraktól, úgy hogy összevetve az egészet s miután most már a törvény életbeléptétől csak néhány nap választ el, a leszürő- dött tapasztalatok alapján végeredményként az a kadencia mondható ki : hogy tényleg mindenki veszített. Hogy az államkincstár sokat nyert volna az sem állítható. — Mert amint látni fogjuk, a differencia nem olyan, mely akár termelőt, akár fogyasztót súlyosan terhelne az előbbi adómérvéhez képest. Mindezek dacára tehát joggal tehető fel a kérdés : ki nyert az uj törvénynyel, kinek válik az hasznára ? Megfelelünk rá, — illetékes szakférfiaktól nyert információink alapján adott alábbi értesítésünkben : Az uj törvény nálunk C3ak akkor lesz teljes mérvében életbeléptethető, ha az osztrák parlament is letárgyalta azt s velünk egyetértésben elfogadta. Minthogy azonban Ausztriában a törvényjavaslat eddig még bizottsági tárgyalások alá sem került, — az egyöntetű adóemelés a jövő zenéje. Ennek dacára azonban a hivatkozott 1908. évi XXVIII. t.-c. 121 — 123 §-ai felhatalmazzák a kormányt, hogy a szeszadót Magyarországon folyó évi szeptember 1-töl kezdődőleg bizonyos mérvben emelhesse. Nehogy gazdaközönségünket az uj törvényben foglalt adóemelésre való hivatkozással az italmérők megkárosítsák, világos képét adjuk annak, miként és mennyit emelhetnek az árusok a szesz árán. Hektoliterfokonkint eddig 90 fillér volt a szeszadó, melyhez 10 fillér pótadó járult. Az uj törvény meghagyja a 90 filléres adókulcsot, ellenben a pótadót 30 fillérre emeli, igy tehát a tényleges emelkedés hektoliterfokonkint 20 fillér, vagyis egy liter tiszta alkohol adója az eddigi 1 korona helyett 1 kor. 20 fillérre emelkedik. A kfi7.f''»on/aq'7+*Sol,ap q f/Uo» n mezőgazdaságokban használt pálinkának, mely kisebb kimérők által adatik el, minimális 33 fok alkohol tartalommal kell bírnia; literenkint tehát legfölebb 8— 10 fillérrel lehet drágább a közönséges pálinka, mint ezelőtt volt. Nem mondjuk, hogy ez nyereség valakire. Sőt határozott veszteség mindenkire, mert sem arra nem alkalmas, hogy a pálinka fogyasztást kiküszöbölje, sem arra, hogy az állam bevételeit számbavehetöen szaporítsa. Mikor a törvény Ausztriában is el lesz fogadva, a paritás elve szerint a pótlék emelkedni fog akként, hogy egy hektoliterfok alkohol adója 1 kor. 40 fillért fog kitenni. Ekkor tehát a kö zönséges pálinka újabban megdrágul 8 —10 fillérrel literenkint,. ugyanekkor a pótlék megszűnik s az 1 kor. 40 filléres adótétel marad állandóan. ✓ Egyelőre tehát nem emelhetik a korcsmárosok a pálinka árát literenkint 10 fillérnél nagyobb összeggel. Később, — az osztrák parlament hozzájárulása után emelhetik majd a másik 10 fillérrel is. Kellemetlen hir ez főleg a kisgazda osztálynak, de változtatni rajta már nem lehet. Elég szó esett a törvényjavaslatról annak idején, aki sérelmesnek vélte, miért nem fordult kerületének képviselője utján a parlamenthez ellenérveivel. Veszítenek a mezőgazdasági szeszgyárak, amennyiben az uj törvény 1908. szept. 1-től boni- fikációjukat 4 koronával szállítja le. Ennek ellenében a törvény 85. §-a megengedi több mező- gazdasági szeszgyár létesítését s ezek javára évi 17 ezer hektolitert von el az ipari szeszgyárak kontingenséből. Természetes ezek folytán, hogy a veszteség érezhető lesz az ipari szeszgyáraknál, mert kontingensük apad s ellenfelüknek a terjeszkedésre tágabb tér nyittatik. Hátra van még ama kérdésnek megfejtése: ki nyer tehát a törvénynyel? — A korcsmá- ros nem, mert a csekély áremelés adóra kell neki. — A gazdálkodó s kicsiben pálinkát fogyasztó néposztály nem, mert literenkint a 10, majd később a 20 fillérres áremelés igen érzékenyen érinti. — Az ipari szeszgyárak kontingensük megcsonkítása folytán csak veszítenek. A mezőgazdasági szeszgyáraknál lehet némi előnyökről szó, részben a kontingens emelése, részben a szeszgyárak felállításának megkönynyitése folytán. Mint- i 1) ao't? -rvrwi.m» K " r»4n /I a m ^ f* j mezőgazdasági szeszgyáraknál főleg a moslék előállítás s igy a sőre marha hizlalása a főcél é3 az alapjövedelem: kétségtelen, hogy a törvény állattenyésztésünk fellendítésének s főként külföldre szóló hizlalt vágó marha kivitelünknek, közvetve pedig a gazdaközönség azon részének kedvez, melynek módjában áll szeszgyárakat létesíteni. Az állam nyeresége nem olyan nagy mint elhíresztelték a törvény ellenzői. Nincsen pár millió jövedelmi többletnél magasabb összegről szó, ennyit pedig meg ér a törvény egyéb jóhatásaiban, főleg akkor ha már az 1 korona 40 filléres adótétel lesz alkalmazható. Helyesen tennék a kisgazdák is, ha a mostani kitűnő tengeri és burgonya termés mellett iparkodnának szövetkezve, egyesülve s községenkint szervezni mező- gazdasági szeszgyárakat. Ez az intézkedés minden tekintetben igen kifizetné magát a kisgazda osztálynak. — aug. 26. Justh Gyula a bodrogköziekhez. A képviselőház elnöke azon alkalomból folyóiag, hogy a királyhelmeczi kerületben br. Sennyey Miklós képviselővé választatott, a következő szövegű levelet intézte Budapestről, f. hó 22-ről keltezve dr. Farkas Róbert kanonokhoz, mint a bodrogközi függetlenségi párt elnökéhez: Nagyságos Pátielnök ur! Külföldről érkezvén haza, most kapom táviratát, az örvendetes hirt, hogy pártunk kipróbált régi tagját báró Sennyey Miklóst egyhangúlag képviselőjükül megválasztották. Örömmel üdvözlöm ezt a kitűnő választást s meleg hazafias érzéssel üdvözlöm a királyhelmeczi függetlenségi pártot. Nagyságod őszinto tisztelője: Justh Gyula. Városunk fejlődéséhez. A városi telkek haszaositására hirdetett esz- moi pályázat eredménye. (Folytatás ős vége.) II. A 4228/1908. sz. alatt iktatott „Hasznos beruházás“ jeligével ellátott pályamű általánosságban rendezi a tűzoltó tér és a régi kórház környékét, kiszélesíti és kiegyenesíti az Üjfalussy Endre (Szinház-utca) utcát s a Bercsényi utcát is ennek tengelyébe kissé feljebb helyezi. A telkek s épületek felhasználását és az építkezéseket következőképen tervezi : 1. A régi kórház telkét parcellázva eladni javasolja s ezzel kapcsolatban a tűzoltó teret parkírozza, tűzoltó laktanyát teljesen eltávolítja. Uj színházat javasol építeni s ezt vagy a régi kórház telken, ennek délkeleti s -kában e célból a parcellázáson kiv meghagyandó részén, vagy ~ tüzel ‘-tér alsó részén tervezi elhelyezni. Ez utóbbi elrendezésnél a tűzoltó térnek az Adriányi-féle telkek felé kisajátítások utjáni kiszélesítését tervezi. A Báthori-utcát mindkét esetben szabályozza. Részletes tervvázlatot nem csatol, csak átnézeti helyszinrajzot a napi piac teret kis méreteinél fogva és a róm. kath. templom ferde elhelyezésénél fogva színház építésre nem tartja alkalmasnak. Az uj színház építési költségét 300,000 koronára teszi. 2. Á jelenlegi rendőrségi épület helyén kultúrmérnöki hivatal részére hivatali helyiségeket, továbbá két négy szobából és mellékhelyiségekből, 1 egy szobából és mellékhelyiségekből álló lakást tartalmazó bérházat tervez. Ezen építkezésre 43,000 koronát számit. 3. A jelenlegi városházát a színházzal egyetemmel oly módon tervezi átalakítani, hogy azokba az összes városi hivatalok a rendőrséggel és tűzoltósággal együtt elhelyezhetők legyenek. E célból a városházának jelenleg vendéglőül és vendéglős lakásul használt összes helyiségeit is felhasználja. Áz összes átalakítási munkálatokra 25,000 koronát irányoz elő. Az Üjfalussy Endre-utcát 10 méter szélességre kiszélesíteni s a Nagy Eujza-féle telek részbeni kisajátításával kiegyenesíteni javasolja. 4. A „Vörösökör“ telkének Szinház-utca felőli mintegy felerészét vásárcsarnokkal tervezi beépíteni, melynek szinház-ulcai homlokzatán vendéglői helyiségeket javasol elhelyezni. Ezen építkezés költségeire 150,000 koronát vesz fel. 5. A Bercsényi és Molnár István (Korona) utca sarkán lévő Nyomár- kay-féle üres telket addig bérbe venni javasolja, mig azon a tulajdonosok megfelelő épületet nem emelnek s ezen időre a telket feltölteni, támfallal körül venni s parkírozni, vagy időszakos vásárok alkalmával nyílt piacnak használni ajánlja. Ennek költségét 8 — 10,000 koronára teszi. 6. Ä „Vörösökör“ telkének a Wekerle-tér felé eső részén egy oly monumentális stílben tartott épület emelését javasolja, amely magába fogadná a vigadót, kaszinót, a „Kazin- czy-kör“ és esetleg egyéb kulturális egyesületek helyiségeit, egyúttal pedig egy a jelenkor igényeinek megfelelő berendezésű szálloda gyanánt is szolgálna. Ezen modern szálloda építését pedig szükségesnek véli még azon nem valószínű esetben is, ha az a befektetett tőke megfelelő kamatait talán az első időben közvetlenül meg nem hozná is. Erre az építkezésre 300,000 koronát vesz fel. 7. A vásárteret a város belterületén kívül javasolja elhelyezni, mig a Hecske-téri vásárteret részben közkertté alakítani, részben pedig tisztviselői telep céljaira felparcellázni ajánlja. 8. A Cserepes korcsmát lebontani, annak helyét eladni, a napi piac teret pedig parkosítani javasolja. — Alaprajzi tervvázlatokat a rendőrségi épület helyére tervezett városi bérházra, a városházát és színházat magába foglaló városháza kibővítésére és összpontosítására, a vásárcsarnokra ló szállodára vonatkozólag Lapunk mai -Káma 4 «.Idái,
