Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-12-16 / 101. szám

Sátoraljaújhely, 1908. December Í6. 101. (4805.) Harminchatodik évfolyam. . _, ., _ > . , . .„—.—i.-,-. Megjeles hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Sacrbesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szára. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. NjlMtérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. ■">*» Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. fi vármegye téli közgyűlése. — dec. 16. Zemplén vármegye törvény- hatósági bizottsága folyó hó 15-én kezdette meg több napra terjedő évnegyedes IV. rendes, úgyne­vezett téli közgyűlését, melyen a tvhat. bizottsági tagok nem je­lentek meg olyan nagyszámmal, milyet a közérdek szinte meg­követelt volna, sőt ha érezték volna a törvényhatósági bizott­ság tagjai ama nagy fontosságú kijelentéseket, miket Meaner Gyula főispán úgy a nemzeti kor­mány tevékenységéről, mint az ő eddigi főispáni működéséről elmondott s az év történetét is vázolta: úgy bizonyára jobban és tömegesebben érdeklődtek volna a közgyűlés iránt. Mondhatjuk, hogy az a nagy­szabású beszéd, melyet Meczner Gyula főispán a törvényhatósági bizottsághoz intézett, úgy mély átgondoltságával, mint politikai tartalmával valóban kimagasló esemény törvényhatóságunk éle­tében. Különösen közérdekű és politikai szempontból fontos, hogy rámutatván az év történetére és a nemzeti kormány üdvös tevé­kenységére, kérte a törvényha­tóságot, találjon módot arra, mi­szerint a nemzeti kormánynak nagy értékű működéséért bizalom szavaztassék s mutassa meg e vármegye közönsége, hogy a nemzet javára működő kormány­nyal mindenben egyetért, azt tá­mogatni óhajtja, hogy ez által a haza javát mozdítsa elő. A főispán beszédében igazi mély politikai bölcseség és okos előrelátás nyilatkozott meg. Ha­tása mutatkozott is nyomban, mert mindenki átérezte, hogy ma csak úgy boldogulhat hazánk, ha a magyar érzelmű pártok egyet­értenek, fúzióra lépnek s egy erős, kormányképes pártot és olyan tábort alakítanak, amelynek er­kölcsi erején megtörik az ellen­fél támadása s a magyar nem­zeti érzés diadalra jut minden vonalon, kormány és parlament pedig nemzeti szellemben erős- bödve veheti fel a küzdelmet bármilyen, — előre nem látható — jövővel szemben is. A beszéd hatása abban nyil­vánult, hogy a közgyűlés igazi lelkesedéssel fejezte ki bizalmát a jelen kormányzat iránt s ezt felirat küldésével is dokumen­tálni határozta, amely tekintet­ben igen szép szavakkal kisért indítványt tett dr. Búza Barna orszgy. képviselő, kinek a kor­mányhoz felterjesztendő bizalmi indítványát nagy lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés s hason- felirat küldése iránt a társtör­vényhatóságokat is megkeresni határozta. A közgyűlésről a következő részletes tudósítást adjuk: Megnyitás. Mecznor Gyula főispán fekete diszmagyarban délelőtt 10 órakor lé­pett a terembe az egybegyűltek szi­ves éljenzése közben, A főispán elnöki székét elfog­lalva a közgyűlést a következő nagy­szabású hazafias beszéddel nyitotta meg. Tek. törvényhatósági bizottság ! Tiszteletteljesen üdvözlöm a bi­zottsági tag urakat méltóztassanak megengedni, hogy nehány percig terhelni fogom szives türelmüket, mit közállapotaink feltárása végett tartok szükségesnek. Hazánk történetéből és törvény- hatóságunk életéből ismét egy esz­tendő van leáldozóban. Mely év áldá­sos lesz-e, ma még helyesen meg­ítélni alig lehetséges. Nemzeti kormányunk 1906. év­ben felállított programmját híven követve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat be­nyújtásával annak végső pontjához jutott. Harmadéves kormányzása alatt sok üdvös törvények hozattak. Ezen nagy alkotások erősítették és tisztázták államjogi helyzetünket Ausztriával szemben, tisztázták köz- gazdasági és pénzügyi önállóságun­kat. Erősítették a nemzet és fejedelem közötti bizalmat, azt szilárdabbá és állandóvá téve, minek következése az idegen fejedelmeknek Budapest szék- és fővárosunkban lett fogadása, mely­nek alkalmából a szent korona fénye a magyar állam jelentősége az egész világ előtt manifesztálva lett. A felekezetek segélyezésére, állami beruházásokra, a hazai ipar fejleszté­sére, állami munkásházak építésére, telepítésekre — népiskolai tanítók, a máv. alkalmazottainak — s a bíró­ságok állami és más alkalmazottaknak fizetése és ellátása rendezésére mil­liók és milliók fordittattak. Méltá­nyolva lett közigazgatási tisztviselőink helyzetének javítása is és szabadjon reménylenünk, hogy a többi állami alkalmazottakkal arányban szintén teljes mértékben fog kielégítést nyerni, A népiskolai oktatás a magyar állam­eszme szolgálatára lett átidomitva. A közegészségügy, a községi és kör- orvosok fizetése szabályozva lett. Mindez az ország pénzügyi hely­zetének megzavarása nélkül több száz millió rendes és rendkívüli költséget okozott, mely befektetés csak a jövő­ben fogja megteremni hasznos gyü­mölcseit és szocziális vonatkozásban remélt jó hatása ma még meg sem becsülhető. Az uj adó törvényjavaslat most van tárgyalás alatt. Remélhetőleg helyesebb és igazságosabb alapokra fektetve, éreztetni fogja jó hatását. Mindezeknek betetézéséül lett be nyújtva az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Törökországnak az alkotmányos államok sorába lett lépése úgyszólván magával hozta az elfoglalt tartomá­nyok Bosznia és Hercegovina anek­tálását. Az annexiónak a régi magyar államjog és a kormányzási eskünek megfelelő megoldására nézve a be­nyújtott törvényjavaslatban biztató kijelentések foglaltatnak, hogy a nemzetnek azon kívánsága, miszerint ezen különben is túlnyomóan magyar vérrel megszerzett országrészek mint corpus separatumok a nemzet kíván­ságához képest a magyar szent koro­nához csatoltassanak. Felséges urunk béke szeretet ■— kormányának hazafisága és bölcses­sége biztosítékul szolgálnak arra nézve, hogy a béke megzavartatni nem fog — ami mindannyiunknak forró kíván­sága ; de ha a kikerülhetlen szükség az ellenkezőbe kényszerítene : felséges urunk a haza és korona megvédésére mindég bizton számíthat hűséges magyar nemzetére. Az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról benyújtott törvényjavaslat sok ellenzéssel találkozott — sőt az ellenzők közül a nemzetközi szoci- álisták általános sztrájkkal fenyeget­nek — méltó szövetségeseik a nemzeti képviselők pedig készek a legszélsőbb- ségig menő izgatásra is. De éppen ezen körülmény adhat megnyugvást arra nézve, hogy a be­nyújtott törvényjavaslat a magyar nemzet, a magyar állam igaz érdekeit a mai viszonyok közt legjobban szol­gálja ; alázatos nézetem szerint csak hálával viseltethetünk a törvényjavas­lat benyújtója, nagynevű belügy­miniszterünk Andrássy Gyula gróf iránt. (Nagy éljenzés.) Kitől különben is mást és egyebet várni nem lehetett — mint nemzetének, hazájának lán­goló szeretetét — érdekének igaz képviseletét és megvédelmezését. Fájdalom vannak egyébb úgy­nevezett sötét pontok is, melyek po­litikai életünk egét itt-ott homályo- sitják. A végcéljaik elérését a magyar szent korona birodalmainak határán kívül kereső nemzetiségi mozgalmak Erdélyben és a nyugati határszéleken mind erősebben nyilvánulnak. Horvátország még mindig hábo- rog. Készen a sok százados testvér- viszony széttépésére, hogy egy délszláv királyság, talán császárság felé való ábrándozásban feldarabolják az ezer­éves Magyarországot, összetörjék an­nak ugyanoly idős dicsőség és fény­nyel ragyogó szent koronáját; botorul talán azt is hive, hogy annak a szent koronának felkent viselője — királyi esküjét megszegve — uralkodó házá­nak érdekeit félre téve, hajlandó lesz hatalmának s erejének legerősbb, legbiztosabb támaszát megdönteni engedni. Bizunk a magyarok Istenében, bízunk a szent korona viselőjében, bizunk nemzetünk ezer esztendős viszontagságot átélt ős erejében, bizunk vezéreink bölcs vezetésében, hogy a kormány és nemzet elleni hűtlenség és pártütés célját érni nem fogja sha kell a hütelen pártütők kö­nyörtelenül el lesznek tiporva. Ezen szerencsésnek éppen nem mondható helyzet még sötétül azál­tal, hogy itt-ott az ország belsejében is, magának a magyar nemzetnek tes­tében sajnálatos jelenségek mutat­koznak, a testvéri egyetértés s a fe­lekezetek közötti békés viszony meg­törésére. Ez a viszálykodás, egyetérteni nem tudás, ez a régi magyar bűn nem kevésbbé fenyeget bennünket. — Ebben volt mindég s ebben rejlik most is gyengeségünk, mire ellen­ségeink mindég számítottak és bizo­nyára most is számítanak. — Ha­zafias kötelességében áll minden igaz magyar embernek és hazafinak a visz- szavonást — különösen a felekezetek közötti viszálykodást kerülni és le­küzdeni. (Úgy van!) Hisz ennél köny- nyebb dolog alig van! nem kell hozzá más, csak kölcsönös törvény és jog­tisztelet. Dicsekedve kell felemlítenem, hogy kedves Zemplén vármegyénk területén belől úgy a társadalmi, mint a politikai életben a testvéries jó vi­szony s különösen a felekezeti béke gondozva, kultiválva van. ( Helyeslés.) Dicséri ez a felekezetek vezető egyházi férfiainak fenkölt gondolko­zását — nagyságát. Dicséri a minden felekezetbeli lelkészeknek hazafiságát, fényesen tanúsítja a más nyelven be­szélő, de magyar szívvel érező és magyar érzéssel cselekvő jó tót és ruthén népünknek és testvéreinknek hazaszeretetét és derék voltát. Ne is engedjék önök soha a test­véri jó viszonyt, a felekezetek közötti békét megzavartatni. Ebben fekszik az erő, mi nélkül mint oldott kéve széthull nemzetünk. Részemről, mint a nemzeti kor­mánynak e törvényhatóságbani kép­viselője, ezúttal is biztosítani kívá­nom önöket, hogy a törvényhatóság lakosai közt a testvéri jó viszonyt és a felekezetek közötti békét megőrizni és szeretettel munkálni kívánom s ha kell, habozást nem ismerő erélylyel fogok ez irányban eljárni. És tisztelt Tvh. Bizottság! itt értem el beszédem legfontosabb ré­széhez, melyre becses figyelmüket felhívni kívánom. A koalició programmjának vé­géhez érve — vezéreinkre s a koalí­cióba lépett pártok tagjaira, a mi képviselőinkre azon nagy felelősség­gel járó kötelezettség háramlik, hogy a jövőről, a nemzet és a haza jövő­jéről gondoskodjanak. Ez a nagy kö­telesség ugyszólva elementáris erővel követeli meg, hogy a pártokbeli egyet­értő hazafias elemek egy erős párt­ban és pártkötelékben tömörüljenek, alkotmányos nemzeti irányú és hosszú időre szóló közös programmal, a mely programúinak alapját a nem­zet és király közötti belső, állandó bizalom megszilárdítása, Magyaror­szágnak a pragmatica sanctióból fo­lyó, az osztatlan birtoklással s a kö­zös védelemmel járó minden kötele­zettségek teljesítése melletti önálló­sága, különösen a közös ügyekben a teljes paritás érvényesülése s ennek folytán a közös intézményekben a magyar állameszmének bevitele s a magyar nemzeti érdekeknek kielégí­tése, végre közgazdasági és pénzü­gyeinek független intézése képezze. Reméljünk és bizzunk a mi nem­zeti kormányunkban, a mi vezéreink­ben, bizzunk a mi képviselőinknek hazafiasságában, hogy a haza üdvére a legjobb utat és módokat megtalál­ják, de hogy ezt tehessék, szükségük is van a mi lankadatlan bizalmunkra és kitartó támogatásunkra, mely erőt ad nekik a további együtt kitartó küzdelemre, a catilinárius támadások és más fondorlatok leküzdésére. Itt látom idejét annak, hogy ezen érzel­meinknek kifejezést is adjunk, mely Ibapnok mai exlima 6 ftl'lml,

Next

/
Thumbnails
Contents