Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-11-28 / 96. szám

Sátoraljaújhely, 1908. November 28. 96. (4300.) Earminchatoäik Megjelen bctenkint kétszer szerdán óe szombaton este. Szerbesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adónk vissza. NjlUlérben minden garmond sor 30 fill. Előfizet« Egész évre 10 köre negyedévre — Egyes szám i Hirdet« Hivatalos hirdetések 2 fill. Petit botiikn« ÉHLEBT GYULA, felelős szerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. MAJTENYI GÉZA, főmunkatárs. diszbetükkel, vagy detések térmérték ss centim, ntán 6 fill. seknél árke Okuljunk! — nov. 28. Más kárán tanul az okos a közmondás szerint s boldog em­ber akinek sikerült a más kárán való okulással önmagát megsza­badítani a bajtól. Most közvetlen közelünkben szemlélhető egy bajba jutott szomszéd, akinek kárán nagyon helyén való lesz, ha okulunk, mert viszonyaink azonosak lé­vén, a tanulságot jó előre le­vonhatjuk az ö esetéből s ma­gunkat kímélhetjük meg a bajtól. Ausztriában a parlamenti élet csaknem teljesen elzülött. Ne­künk örömet kellene éreznünk az osztrák baja felett, de eszünkbe jut, hogy Ausztria parlamentje az első olyan parlament, mely az általános választói jog alapján épült fel. Most tehát midőn e rendkívül nagyfontosságu újítás előtt van a mi államéletünk is, nagyon szét kell tekintenünk s nagyon keresnünk kell a tanul­ságokat, melyeket a más kárán okulva önjavunkra használha­tunk fel. Szinte különösen hangzik, hogy az általános választóijogból eredhetőnek mondjuk a parla­menti züllést. Pedig úgy van. Az addig volt hét párt helyett most van vagy ötven s e tömérdek frakció közt egysem erőteljes; nincs parlamenti többség, nincs kormányzásra alkalmas erős párt s igy az uralkodó kénytelen al­kotmányos miniszterek helyett folyton ügyvivőket, ideiglenes, hivatalnok minisztereket állítani az ügyek vezetésére. Vájjon kívánatos volna-e ná­lunk ez az állapot s vájjon itt is bekövetkezhetnék-e ? Kétség­telen bizonyossággal ki lehet mondani, hogy az általános vá­lasztói jog nálunk a pluralitás nélkül teljesen az osztrákéhoz hasonló eredményt hozna létre s a parlamentben annyi pártot te­remtene, hogy a parlamenti több­séget mely kormányzásra alkal­mas, sehogysem lehetne össze­hozni a nagy elvi és érdek el­lentétek miatt. Az olyan minisz­terek pedig, akik pártokra nem támaszkodhatnak, nem képesek oly hatalmas alkotásokra mint egy-egy erős tábor vezérei. A hivatalnok miniszter aláírja az aktát, de tovább aztán nem is mehet, mert sem ambíciója, sem támasza nincs olyan mérvben, a melyet a kormányzat megköve­telne s amelyeken az, mint biz­tos talpkövön nyugodnék. Igazán kínos helyzet az ilyen, rosszabb a nyílt abszolutizmusnál, mert a parlamentarizmus csak látszat s a nép jogok kiterjesz­tése mellett sem használ a nem­zetnek, ha kormányképes többségi párt nem tud kialakulni. Az ilyen állapot azután elzülleszti, megőrü az alkotmányos életet magát is, nemcsak a parlamentet s tényleg az abszolutizmus útját készíti elő. Az osztrák — igen jól em­lékszünk még rá — szintén nagy gaudiummal fogadta az első nép­parlamentet. Kiderült, hogy ez a parlament alkotásokra nem képes, csak marakodásra. Ezzel pedig nem lehet egy országot kormá­nyozni. Jegyezzük meg mindenek fö­lött, hogy nálunk a magyar értel­miség szupremácziájának biztosí­tása nélkül, még az osztrák ál­lapotoknál is nehezebb helyzet állana elő. Ezt a szupremáciát pedig csakis a pluralitás adhatja meg s akár hogyan érveljenek is gr. Andrássy javaslata ellen, ime csak az osztrák példára kell rámutatnunk és elhallgatnak a nagy népparlamentesek. A józan okosság szava paran- csolólag int, hogy korszakos al­kotásoknál nagy megfontoltsággal s lehetőleg a mások kárán tanulva kell eljárni. Nem a demagógia, de az államférfim bölcseség kell, hogy vigye a szerepet a választó- jogi javaslatok sorsának eldön­tésénél s kell hogy ez az alko­tandó törvény képes Jegyen Magyarországon a parlamentáriz- mus erősségét s életképességét biztosítani, megóván azt a szét- forgácsolástól s igy a zülléstől. A pluralitást hosszas tanul­mányozás s nagy átgondoltság juttatták a választójogi törvény- tervezetbe. A magyar intelligen­ciának erősségét jelenti az. Aki ellenese a pluralitásnak, az elle­nese annak, hogy hazánkban a vezető szerepet a magyar müveit osztály vigye, de azt kívánják a pluralitás ellenzői, hogy frakció létrehozásával nálunk is zülléshez jusson a parlament s előkészít­tessék az abszolutizmus útja. Ezt a szándékot lehet a nem­zetiségiek s egyéb szájhősök törekvéseiből következtetni. — nov. 28. A munkásbiztosiíó törvény mó­dosítása. A munkásbiztositó törvény sokszor fölpanaszolt hiányai olyan visszásságokat teremtettek a munkás biztosítás terén, amelyeknek meg­szüntetését az illetékes körök elodáz- hatlannak látják. Evégből már hosz- szabb idő óta tanácskozások folynak a munkásbiztositó törvény módosítása céljából. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendelte el ezeket a tanács­kozásokat, amelyek már olyan előre­haladott stádiumban vannak, hogy nemsokára nyilvánosságra kerülnek a tárgyalások amaz eredményei, ame­lyekből megismerhető lesz milyen módon tartják szükségesnek a rnun- kásbiztositó törvény módosítását. — Már a törvény életbelépte alkalmá­val, majd midőn egyes cikkeinkben azt részletesen ismertettük, kifejezést adtunk ama nézetünknek, hogy ez elvileg igen üdvös törvény a jelen szövegében fenn nem tartható Véle­kedésünket igazolta maga a gyakor­lati élet s most már a kormány is halaszthatlannak látja a revíziót, mely reméljük, hogy kipróbált, helyes ala­pokon fogja megoldani a nagy kér­dést s olyan átalakítást hoz a tör­vény szövegezésébe, mely a most na­gyon méltánytalanul terh lt munka­adók helyzetén könnyíteni fog. jtancr Pa főispán installációja. — nov. 26. November hó 25-én vonult be Meczner P Ma Háromszék vármegye főispánja uj székhelyére, Szepsiszent- györgyre. Minket zemplénieket ez az eredmény ezért érdekel, mert Meczner Béla személyében vármegyénk kiváló közigazgatási erőt ad egy másik vár­megyének ; olyan erőt, aki itt nálunk úgy a törvényhatóságban, mint a közigazgatási bizottságban előkelő helyet foglalt el tudása, szorgalma és nagy tevékenysége által. Amidőn a kormány Meczner Béla személyében vélte Háromszék vármegye élére a legalkalmasabb egyént állítani, akkor igen jó válasz­tást tett, mert e nagy munkaerő éppen oda lesz alkalmas abba a vármegyébe, amely bár területileg nem tartozik a legnagyobbak közzé, mert csak 4 járása és 2 rendezett tanácsú városa van, de ott a politikai viszonyok még ma is egészen másak, mint erre mi­felénk például; mert ott a néhai szabadelvű pártnak erős tábora él és képez még ma is oppoz ciót a jelen­legi kormányrendszer ellen. Mély be­látással kellett tehát gr. Andrássy Gyula belügyminiszternek azt az em­bert megválasztania, akiben alkalmas erőt és tehetséget vélt úgy a közigaz­gatás kiváló vezetése, mint a magyar álameszme fejlesztése tekintetében. Habár maga a fogadtatás is kiválóan impozáns volt s a teljesen idegenre is nagyon jó hatást tett, de amidőn Meczner Béla az uj főispán installá­ciós beszédét elmondotta, melyet la­punk alább egész terjedelmében hoz, egyszerre nyilvánvaló lett, hogy az uj főispán teljesen meghódította uj vármegyéjének közönségét. A minden tekintetben fényes ünnepségről részletes tudósításunk a következő: Fogadtatás a vidéken. Meczner Béla főispán ünnepélyes fogadtatása már Brass udvarán kezdődött, a törvényhatósági bizo élén Szacsvay Gyula getlenségi párt elnöl főispánt, mely üdvö. Béla talpraesett beszé Kijelentette, hogy politikai párthoz nei mindig figyelemmel s kisérni a 48 as párt i Ezután a fogad« szomszédos vármegyé a Zemplén vármegyéb kel együtt vonatra ült. szék vármegyebeli közi Kónya József főszolga' községben Kis Lajo mondott üdvözlő bes állomáson nagy közön szives fogadtatásban í a kivonult fehérruhás csokrokat adott át Me ki szép szavakban kö ünnepies fogadtatást. A megy Á főispánt s fénye vonat délelőtt 10 óra szepsiszentgyörgyi pé vonatból leszálló főispí dr. a szepsiszentgyörgyi képviselője üdvözölte i szédben. Az üdvözlő bes: válaszában Meczner Bi hogy Kossuth s Rát megyéjéből, a kuruez megyéjéből jött ide, Háromszék vármegyeii s a békés egyetértést, vánja ápolni s fejleszt Az éljenzéssel fc elhangzása után a főii fogatokra ült s bevo díszbe öltözött városi négyes fogaton ült balján az alispánnal, a bakon a vármegye tartotta. — A bevoi nősen a diszmagyarba pléniek váltottak ki i széről érdeklődést s utón végig szívélyes ó voltak. A bevonulási elején diadalkapu volt a főispánt Gödry F mester üdvözölte a v melyet Meczner Béla í köszönt meg. Ezutá tűzoltó egylet zeneka mellett felvonult a m< termébe. A megyei sz< nál Béldy Pál vármi fogadta a főispánt. A beikta A közgyűlés, a n nagy, de sajátos szél ünnepies benyomást k mében folyt le a megj magaslaton álló, vársz A közgyűlési tere elhelyezve a főispán 1 lakosztálya, melyhez 6 tozik. Ä főispáni tern plénieket magyaros ss ták vendégekül Meczi valamint leányai Béri s Szepessy Kálmánná A beiktató közg Aladár alispán nyitott Látta-e már az üzletet jLÍH&áiSÍ-nál nappal ? Ha nem látta, jöjjön oda, de most mindjárt, hamar! Most érkezett téli áru, Karácsonyi diszmű áru. Olcsón adnak mindenkinek Szőrme boát, téli inget. Női táskát olcsón vehet Úgy hivják, hogy Rüdikeket. Szóval mindenféle dolgot Áron alul kaphat most ott. Lapnnk a»»i 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents