Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-07-15 / 57. szám
ZEMPLÉN. 2. oldal. Meczner Gyula főispán indítványára felhívják még a vármegye területén levő kórházak megvizsgálására alakított küldöttségeket, hogy kötelességüknek eleget téve, jelentéseiket mielőbb terjesszék a bizottság elé. Kir. ügyész kijelenti, hogy semmi jelenteni valója nincs. Adóügy. Mauks Endre kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az államkincstár követelése 1S08. jun. 30-ig ’vármegyénk területén 2.072,708 kor. 82 f. egyenes adó s 62,865 kor. hadmentességi dij. Erre befolyt a jelzett időpontig egyenes adóban 739,824 kor. 54 f., hadmentességi díjban 3726 kor. Közvetett adókban 120,216 korona, bélyeg és jogilletékekben 78,110 kor. folyt be junius hóban. Jelenti továbbá a kir. p. ü. igazgató, hogy a III. oszt. kereseti adótárgyalások az egész vármegyében befejeztettek. Lényegtelen emelkedésről lehet csak szó. — A homonnaolykai körjegyzői hivatal jun. hóban leégett s elpusztultak az ösz- szes hivatalos iratok és adókönyvek is, melyek csak nagy munkával s a községek terhére eső nagy költséggel lesznek újból kiállithatók. A k;r. pénzügy igazgatóság közegei jul. 14-én utaznak a helyszínére, hogy alapos meggyőződést szerezzenek mmder-ő' Zemplén vármegye területén 52 község határában volt jégverés e ny; ron. Ezek közt 34 községben oly súlyos a csapás, hogy a földadónak 3[i részben való leírását látja indokoltnak. (Nagy helyeslés.) Meczner Gyula főispán megjegyzi itt, hogy amennyiben az 1908. évi V. t.-c. alapján a II. oszt. kér. adó tetemesen apad, a községi pótadó helyen- kint 30—100% emelkedést fog mu tatni. Ajánlja e kérdést a bizottsági tagoknak is tanulmányozásra s egyben indítványozza, hogy az alispán hivassák fel, miszerint a pénzügyi számvevőség igénybevételével kimerítő jelentést tegyen a bizottságnak arról, hogy egyes községekben mily arányban emeli a községi pótadó kulcsot a II. o. kér. adó apadása. Több fontosabb ügyet terjesztett még elő kir. pénzügyigazgató, melyek közt nevezetesebbek : Szerencs község terhéről a jogellenesen előirt adót töröltetni rendelik; — a gálszécsi ref. tanítói állás javadalmához tartozó földek után a volt tanító nem fizette az adót; a behajtást első sorban a tanító ellen foganatosítják; Erdélyi András lasztóczi lakos IV. o. kér. adó elleni felebbezését mint elkésettet elutasították. Több fegyveradó jövedéki bírságot — behajthat- lanság folytán — elzárásra változtattak át. Tanügy. Beregszászy István kir. tanfelügyelő jelenti, hogy junius hóban 66 iskolát 152 tanteremmel látogatott meg. Három ref. iskolában gyenge az eredmény, egyebütt kielégítő. A megvizsgált 6 óvodában igen szép eredményt tapasztalt. — Sárospatak község folyton halogatja a községi iskola építését. Most a bizottság újból meghagyja a községnek, hogy az építést azonnal foganatosítsa. Halpert József várjeszenői állami tanító állomáshelyéről bejelentés nélkül isme rétién helyre távozott. Fegyelmi vizsgálatot indítanak ellene. — Lebovics Izsák olaszliszkai izr. tanító javadalmi jegyzőkönyvét jóváhagyták. Több felvidéki tanítóra nézve pedig, kik a magyar nyelv tanításában nem jártak el kellő buzgalommal, a fizetés- kiegészítő államsegély megvonása iránt tesznek felterjesztést a kultuszminiszterhez. — 22 tanító államsegély és koipótlék iránti kérelmét pártolólag terjesztik föl. Az érdekes ülés d. e. % 11 órakor véget ért, amidőn a bizottság összes tagjai kocsikon kivonultak Páczinba báró Sennyey Istvánhoz E tisztelgő látogatásról lapunk más helyén emlékezünk meg. — jul. 15. Gróf Mailáth József s gróf Hadi k-Barkóczy Endre a kiegyezés választott bíróságában. A kiegyezésben tudvalevőleg intézkedés foglaltatik egy választott bíróság alakításáról, melynek hivatása a szerződés magyarázata körül előforduló vitás kérdésekben dönteni. A magyar kormány e választott bíróság tagjaivá gróf Mailáth József s gróf Hadik- Barkóczy Endre zemplénvármegyei nagybirtokosokat is kinevezte. Választási mozgalmak a Bodrogközön. Meczner Béla királyhel- meci kerületi képviselőnek főrendiházi taggá történt kineveztetésével a jelzett kerületbeli képviselői mandátum megüresedett. Értesüléseink szerint a kerület képviselőjévé úgy a bodrogközi nagy intelligencia, mint annak értelmes magyar népe egvaka- ratulag báró Sennyey Miklós nagy- birtokost óhajtja megválasztani. A bodrogköziek ennél szerencsésebb jelölést nem is tehettek, mert eltekintve a nevezett báró egyéniségének tevékenységétől, társadalmi téren is nagy érdemei vannak, s olyan buzgó működést fejtett ki úgy a közigazgatási bizottságban, mint a törvényhatósági közgyűléseken, valamint az erdészeti bizottság elnöke s a Tiszaszabályozó társulat alelnöki minőségében, hogy mindenhol kiérdemelte főleg szükebb hazájának, Zemplén vármegye közönségének s a Bodrogköz népének háláját és elismerését. Mindenkor és mindenben az vezette: hogy a magyar népért s e néppel együtt dolgozzék. Úgy értesültünk, hogy br. Sennyey Miklós koalíciós függe^enségi programmot vall s mint ilyen utón haladót szívélyesen üdvözöljük őt és óhajtjuk megválasztatását azzal, hogy Meczner Bélának e kerületben báró Sennyey Miklósnál hivatottabb utóda nem is lehetne. A közigazgatási bizottság br. Sennyey Istvánnál. — jul. 14. Mint lapunk legutóbbi számában jeleztük: avá-megye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án tartott üli :éből előzőleg hozott határozata folytán, testületileg kereste fel Pá- czinban a Sennyeyek ősi szép kastélyában a nemeslelkü, fenkölt gondolkozási férfiút báró Sennyey Istvánt, hogy neki a kulturális célt annyira előmozdító, elismerésre méltó elhatározásáért, mely szerint a Pá- czinban felállítandó állami iskola céljává 20.000 koronát és egy igen értékes nagy telket ajándékozott, — köszönetét, elismerését és háláját élőszóval kifejezze. A bizottság tagjai hétfőn délelőtt 11 órakor indultak Sátoraljaújhelyből Páczinba kocsin; megérkezésük után Sennyey István kastélya fogadójában fogadta a tisztelgő vármegyei bizottságot, melyet Meczner Gyula főispán, mint a bizottság elnöke vezetett a báró elé és az ünnepeltet nagylelkű adományáért a következő magasan szárnyaló szép beszéddel üdvözölte : Méltóságos ur 1 Azon alkalomból, hogy a pácini állami népiskola létesítéséhez 20,0C0 korona készpénzzel áldozott s az iskola építésére értékes beltelket adományozni méltóztatott, vármegyénk közigazgatási bizottsága, mint a vármegye területén működő felsőbb népiskola’ hatóság elhatározta, hogy eltekint a papirosra vetett holt betű hidegségétől, Méltóságodnál őseinek vendégszerelő kastélyában szives engedőimével megjelenve, közvetlenül a szív érzéseit tolmácsoló élőszó melegségével fejezi ki háláját és köszönetét. Kedvesen és nagy örömmel jöttünk most ide Méltóságodhoz, mert eltekintve a hivatalbeli kötelesség teljesítésétől, mindnyájunkat sziveinknek legbensőbb érzése a Méltóságod iránt érzett igaz tisztelet, becsülés és szeretet is vonzott ide. Méltóságod elhatározása egy fen- költen gondolkozó fő okosságának a kifolyása és egy igazán hazafiui szeretettől áradozó nagy szívnek a megnyilatkozása, melynek nyomán áldás fakad a nemzetre és hazára. Méltóságod hazafiui megfontoltsága belátta ugyanis azt, hogy ennek az ezredéves hazának fenntartása, megvédése, jövőjének biztosítása csak egy hazafiságban, a hazafiui kötelesség teljesítésére, a polgári kötelességek betöltésére okosan és értelmesen nevelt nép által biztosítható. Ezen gondolat vezette Méltóságodat nagylelkű elhatározásában. De méltóságod elhatározása, hazafiui szivének ezen megnyilatkozása még egy mást is tanúsít, tanúsítja a legnemesebb érzést, a szeretetek melylyel Méltóságod családja, családjának minden tagja s különösen Méltóságod is oiöklete- sen viseltetnek ezen ősi föld kedves magyar népéhez annak jólétén és boldogulásán munkálkodva. Midőn kifejezzük Méltóságod iránt érzett háPérzetünket, igaz tiszteletünket, nagyrabecsülésünket, szeretetünket és ragaszkodásunkat, engedje meg, hogy ezen érzelmeinket tolmácsoló szavaimat az egek urához mindnyájunk részéről intézett azon forró óhajjal és kéréssel fejezzem be, hogy Méltóságod nagylelkű elhatározásának sikerdus eredményében sokáig gyönyörködhessen s az őseinek földén lakó kedves, boldog és megelégedett magyar nép szeretetétől és áldásától övezve, erőben és egészségben még igen sokáig éljeni A szűnni nem akaró általános éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd az ünnepeltet láthatóan meghatotta s meghatva, szives, barátságos szavakkal köszönte meg a bizottságnak az üdvözlést és ünnepeltetést. A közig bizottság tisztelgése után a község képviselőtestülete és az iskolaszék is tisztelgett a bárónál, Knopíler Adolf jegyző és a község birájának vezetése mellett, hogy a nemes főurnak ünnepeltetésében részt vegyenek és hálájukat s köszö- netüket kifejezzék, mert a szép adomány a község lakóinak boldogulását szolgálja főképen s azért a község, mint erkölcsi testület örök hálával adózik az adakozó ünnepeknek. A fogadás után a báró a küldöttségek tagjait igaz magyaros vendégszeretetéről hires kastélyának asztalához obódre hívta és látta vendégekéi'. Az ebéden résztvettek a következő bizottsági tagok és meghívottak : Beregszászy István, Bernáth Aladár, Bagdy István, Dienes Adorján plébános, Eiserth István, Görgey Géza, Ke- resztessy Lajos, dr. Kontz Endre, Knop- fier Adolf és fia, dr. Löcherer Lőrinc, Lehoczky Endre, Mauks Endre, Ma- tolai Etele, dr. Molnár Béla, Pintér István, gróf Széchényi Ernő, dr. Szir- may István, Thuránszky László. Kimentették elmaradásukat gróf An- drássy Sándor és gr. Mailáth József. Az ebéd valóban magyaros volt és a konyhaművészet remekei kerültek az asztalra. A fehér asztalnál sem szűnt meg az ünnepeltetése Zemplén vármegye kedvelt „Pista báró“-jának. Pezsgőbontáskor Meczner Gyula főispán emelkedett szólásra s gyönyörű szavakkal elevenítette fel, hogy az ünnepeknek édes atyja Lajos báró maga a megtestesült szeretet volt; nagyon szerette a jó barátokat s barátságos együttlétet, de különösen jellemezte a nép iránt való szeretet; ez a jellemvonás, ezek az erények átszármaztak fiaira is és első sorban Pista báróra, a Bodrogköz intelligenciájának becézett kedvencére s hogy ugyan az a szeretet lakozik a fiú szivében a nép iránt, mint lakozott az édes atyjáéban, ennek bizonysága, Julius 15. hogy a közig, bizottság élő szóval, a szívnek melegével jött köszönetét mondani s a barátságnak adóját leróni a magyar nép s a haza iránt ilyen páratlan, gondoskodó érzéssel és szeretettel biró férfiú előtt, kiről köztudomású, hogy mindenki által csak szerettetik. Éltette a ház urát, br. Sennyey Istvánt. Majd Beregszászy István tan- felügyelő köszöntötte fel br. ’Sennyey Miklóst és Istvánt. Dr. Molnár Béla a Sennyey bárók édes anyjára ürítette kedves szavak kíséretében poharát. Felköszöntőt mondtak még Nagy Barna báró Sennyey Miklósra, mint a bodrog- köz képviselőjelöltjére, dr. Szirmay István, Miklós és István bárókra, Nagy Barna Meczner Gyula főispánra, végül báró Sennyey István házigazda vendégeire ürítvén poharát, elhárította magától az ünnepeltetést, kijelentvén, hogy bár megtiszteltetés, hogy a bizottság hozzá személyesen ment ki, de ha arról győződött volna meg, hogy a bizottság csak az ő elhatározását megy ünnepelni, kitért volna az ünneplés elől, de mert ő nemzete és vármegyéje minden tagja iránt szeretettel, barátsággal viseltetik s arról győződött meg, hogy a bizottság őt mint jó barátot jött köszönteni otthonában, ez az érzés hozta azt, miszerint nem tudott ellenállani annak, hogy hajlékában a jó barátokkal kezet ne szorítson. Az ünneplő társaság a késő esti órákig a legjobb kedvben és hangulatban Oláh Rudi újhelyi cigányprímás zenekarának muzsikája mellett vidám poharazás közben éltette a házigazda magyaros barátságát, vendégszeretetét és egy felejthetetlen szép ünnepély emlékével távozott a kedvelt „Pista báró“ páczini ősi kastélyából, melyben lelki szemeink előtt megelevenedett a dicső múlt, mert annak falai között ma is egy olyan hazafiui erényekben gazdag, nemes főur lakik, aki előtt minden igaz, hazafiasán gondolkodó magyar embernek tisztelettel kell meghajolnia és szeretettel süvegeim őt, mert minden ténykedéséből áldás fakad a hazára, a jó barátra úgy, mint a nép mindennemű rétegére egyaránt. Dr. Kontz Endre. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Leégett körjegyzőség. A homonnaolykai körjegyzői hivatal helyiségét f. évi junius hó 27-én tűzvész pusztította el. Még pedig olyan alaposan, hogy egyetlen darab hivatalos iratot vagy adófőkönyvet sem sikerült megmenteni a romboló elein elöl. A buzgó körjegyző Kovács Árpád élete veszélyeztetésével hordta ki főleg az adófőkönyveket a rozzant épületből, de önfeláldozó munkájában a nép nemhogy segélyére lett volna, de valószinüleg abban a balhitben, hogy ha az Írások elégnek, már adót sem kell fizetni, oda se hederitett a mentéshez. Szomorú jellemzése ez a felvidéki nép elfogultságának. Nem gondolták meg, mily óriási költségbe és zaklatásba kerül, inig az adófőkönyveket újból helyreállítják. Mert ők bizony nem fognak nyerni semmit e réven, miután az összes kivetési lajstromok és egyénenkinti földadó kivetés megvan a kir. pénzügyigazgatóságnál, tehát csak a község vészit, mert az uj főkönyv elkészítése s esetleg egy leszámolás ezrekre menő terheket róhat a községek lakosságára. A kir. pénzügyigazgató- ságtól Sopronyi Károly kir. pénzügyigazgató helyettes és Puky Árpád számellenőr tegnap, julius 14-én tartottak vizsgálatot a nevezett körjegyzői hivatal székhelyén s megállapították a szükséges teendőket, az elpusztult iratok helyreállítása tárgyában.
