Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-11-14 / 92. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. November 14. iparpártolási téren kifejtett tevékeny­ségeit e vármegye közönsége ismeri a legközvetlenebbül. Ez a kitüntetés tehát ismét oly férfiút ér, aki arra egyéni kiválóságainál fogva minden tekintetben méltó és érdemes. Az nj bortörvény. Darányi Ig­nác földmivelésügyi miniszter a kép­viselőház szerdai ülésén a ház zajos éljenzése közt benyújtotta a borhami­sításnak és hamisított bor forgalom- bahozatalának tilalmazásáról szóló törvényjavaslatot. Á törvényjavaslat hat fejezetre oszlik és 67 szakaszból áll. Áz I. fejezet az általános rendel­kezéseket foglalja magában ; a II. fe­jezet különleges rendelkezéseket tar­talmaz a tokaji borokra; a III. feje­zet a borseprőre, a törkölyborra, gyü­mölcsborra, pezsgőre és habzóborra vonatkozólag intézkedik ; a IV. fejezet a büntető határozatokat; az V. fejezet az eljárásra, a hatóságokra s a bor­vizsgáló és borellenőrző bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket, a YI. fe­jezet pedig a záróhatározatokat tar­talmazza. VÁRMEGYE ÉS VAROS 9 tárgyaló város. Rendkívüli városi közgyűlések — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. nov. 12. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 10-én dél­után s folytatólag 11-én délután 3 órakor rendkívül bő tárgysorozat mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyet 12-én újabb közgyűlés köve­tett. A képviselőtestület tagjai, kü­lönösen a közgyűlés első napján, rend­kívül bő számban tanúsítottak érdek­lődést a negyven pontra terjedő tárgy- sorozat iránt, mit eléggé megmagya­ráz azon körülmény, hogy két uj ál­lásnak, a vízműhöz alkalmazandó mér­nöki és könyvelői állásnak betöltése volt kilátásba helyezve. Az állások ugyan nem töltettek be, mivel a képviselőtestület azon álláspontra helyezkedett, hogy az uj állások rendszeresítésére vonatkozó ráztatott el a gazdag világ pompája. Kaledioszkopszerüen váltakozott sze­meim előtt az uriosztály nyomorúsága. Néhány példát igyekszem memóriám­ban felfrisiteni. Egy szép fiatal német asszony üzletében sokszor jártam s üres idő­met ott olvasással töltöttem. Egy sze­rény kis könyvkereskedés volt, egy olyan kis könyvtár, melyben szíve­sen búvárkodtam. Egy estén egy férfi lépett az üzletbe, az asszony el­pirult, zavart volt, a férfi meg azzal a tolakodó barátsággal nézegette az asszonyt, mely a vért az arcba szokta hajtani. — Ottlétem feszélyezhette a férfit, mert hamarosan egy „Taussig kiadást“ vásárolva, elhagyta az üzle­tet. A kereskedőnő egy ideig tett-vett az üzletben s azután hozzám jött s akadozva, lesütött szemekkel beszélt. „Ön idegen madame, nem ismeri vi­szonyainkat, de lássa, ha elmonda­nám önnek, hogy ez üzlettel naponta 25 korona kiadásom van és sokszor alig veszek be 20—22 koronát, meg­tudná érteni, hogy vannak férfiak, kik ezt a nyomoromat tudva, vissza­élnek magányos voltommal. Öt kis gyermekem van s egészen egyedül állok. Szüleim előkelő emberek vol­tak s elhalt férjem egy nobilis pri­vátvállalat tisztviselője. Nyugdíj igény határozat még felsőbb jóváhagyást nem nyert, mindazonáltal a könyve­lői állást ideiglenes alkalmazott fél­fogadásával addig is, mig az végle­ges betöltést nem nyer, — betöltöt­ték. Elég szerencsétlenül. Az újonnan, ideiglenesen alkalmazott könyvelő­nek ugyanis nincs meg azon képesí­tése, melyet az állás végleges betöl­tésére kiírandó pályázat feltételei meg fognak kívánni s az ideiglenesen al­kalmazott könyvelő aligha lasz oly helyzetben akkoráig, hogy az előirt képesítést megszerezze. Máskülönben az ülés tárgysoro­zata iránti érdeklődést inkább a folyó hó 11-én tartott ülés tárgysora érde­melte volna ki inkább, mely nap na­gyon fontos kérdések kerültek meg­vitatás alá. De hát, hogy egyik kép­viselőtestületi tag: dr. Chudovszky Mór szavaival éljünk, minden köz­érdeknél fontosabb az, mikor valakit valahova erőnek erejével be kell tolni. A kiélezett kérdéseknél, mint mindig, úgy most is felmerült s el- maradhatlan szenvedélyeskedés : a vá­ros közgyűlésének újból azt a képet adta, mely a város közgyűléseinek er­kölcsi méltóságát idők során aláásva, azt a közügyek tekintélyes plénuma helyett az összetűző magánérdekek elszomorító harcterévé sülyesztette. A két napos közgyűlés lefolyá­sáról, valamint a folyó hó 12-én tar­tott rendkívüli közgyűlésről a követ­kező részletes tudósítást adjuk: Az első nap. Megnyitás. A közgyűlést az akadályozva volt Kiss Ödön h. polgármester he­lyett Pataky Miklós városi főjegyző f. hó 10-én délután 3 órakor nyitotta meg. Jelen voltak : Matolai Etele, Bes­senyei István, Isépy István, Miklóssy István, Juhász Jenő, dr. Hornyay Béla, dr. Nyomárkay Ödön, dr. Búza Barna, dr. Chudovszky Mór, Éhlert Gyula, Walther László, dr. Kovaliczky Elek, dr. Szirmay István, dr. Adriányi Béla, Kincsessy Péter, dr. Rosenthal Sándor, Behyna Miklós, dr. Kellner Soma, Halász József, Widder Gyula, dr. Róth József, Haas Mór, Szőllősy nélkül halt el és én ezt a kis köny­ves boltot nyitottam. Azóta ismerem a rejtett szegénységet és a megaláz­tatást. De mit csináljak, ki segít? Ha rósz útra térnék — nem lenne gondom. De ma még ártatlan gyer­mekeimre gondolok, a holnapért már nem vagyok felelős.“ Sorsom egyszer egy fiatal tekni- kussal hozott össze. Szimpatikus, jó embernek látszott. S oly rosszul esett mikor megmonaták, hogy ez a fiatal orosz ambíciójának áldozata. Egy gazdag moszkvai ember segíti bécsi tanulmányaiban azzal a kikötéssel, hogy revánsból feleségül veszi a moszkvai csúnya, beteges leányát. Az ifjú szegény volt, lelke csupa tu­dásremény s a szegénység a legsú­lyosabb bilincseit rakta lelkére, mi­dőn diplomájáért egy nem szeretett leányt kellett magához láncolnia. Egy tengerparti város hotelljében figyelmemet felköltötte egy szép, bá­natos szemű leány. Midőn egyszer gyöngélkedtem, jószivüen ápolásomra sietett. Közlékeny lett s elmondta sorsát. Egy tönkrement gyárosnak volt az árvája. Nagybeteg édesanyja miatt tanítónői diplomáját nem érvé­nyesíthette, ápolnia kellett beteg szü­lőjét s a szegénység ott leskelődött a küszöbön. Egy orvos, nős, ^gazdag Arthur, Horváth József, Hericz Sán­dor, dr. Erényi Manó, dr. Gombos Gáspár, Kapu Gyula, Szedlák János, dr. Roboz Bernát, Haas Fülöp, Róth Bernáth, Tóth András, Alexander Vilmos, Zombory János, Klein Andor, Waller Aladár, Némethy Bertalan, Lipsitz Adolf, Fridrich Vilmos, Zin- ner Henrik, Szűcs Jenő, Leizerovics Ábrahám, Gecsei Jenő, Polgár Sá­muel, Kulics János, Schön Sándor, Neumann Jenő, Kroó Gyula, Blumen­feld Jenő, Grünbaum Simon, Ale­xander Manó, Gáthy Géza, Reichard Lajos, Davidovics Adolf, Fuchs Jenő képviselőtestületi tagok s a tanács hivatalból jelenvolt tagjai közül el­nöklő Pataky Miklós főjegyzőn kí­vül Farkas Andor, Schmidt Lajos, Bogyay Béla, dr. Reichard Salamon, Kérészy Gyula, Rakmányi Jenő, Szől- lőssy Sándor s Mitrik Mihály. Vegye* ügyek. Felolvasás után a közgyűlés tu­domásul vette a törvényhatósági bi­zottságnak az iskola alap részére ki­állított adóslevél, Fischer Ödön s Fetykó Istvánná drágasági pótléka, a városi ügyészi állás helyettesítés ut- jáni betöltése, a Lénhardt Imre és Fuchs Jenővel kötött szerződések, s Hellinger Gábor segélyezése tárgyá­ban hozott képviselőtestületi határo­zatokat jóváhagyó s megerősítő ha­tározatait. Jóváhagyólag vették tudomásul a községi választók 1908. évi név­jegyzékét, valamint a házi pénztár és gyámpénztár III. évnegyed! vizs­gálatáról felvett jegyzőkönyveket. Pataky Miklós városi főjegyző önmaga ellen fegyelmi megindítását kérte A tárgysorozat ezen pontját azonban, mivel ép Pataky Miklós volt az ülés elnöke — napirendről levették. A hatósági borméréiek. Á közgyűlés egyik igen fontos tárgya a főispán értesítése volt, a la­punkban már részletesen ismertetett hatósági borkimérések az u. n. hiva­talos bodegák felállításának ügye, melynek létesítésére az államsegélyen kívül a földmiveiési kormány a vá­rosnak — Meczner Gyula főispán s Búza Barna orszgy. képviselő hatha­tós közbenjárására 10,000 korona ka­matmentes kölcsönt ajánlott fel. A képviselőtestület kifejezést ad­va az eszme üdvös voltának s vár­ható eredményeinek névszerinti sza­vazás utján, a bizottsági javaslat ér­telmében úgy döntött, hogy a fel­ember, állandó orvosi segélyt és a leggondosabb ápolást Ígért, ha a leány minden két hónapban átkiséri a fér­fit Londonba mint ,utitársnő‘. Nagy dilemmák után, a leány feláldozta magát beteg édesanyjáért, a gazdag viveur „utitársnője“ lett s ezzel egy­úttal áldozata örökös lelkifurdalásai­nak. A szegénység itt is éreztette mindenható hatalmát s szedte áldo­zatát. Vagy ne sajnáltam volna azt a szegény vén leányt, aki teljesen el­hagyatottan élt és nagy inteligenciája dacára, beteges fizikuma miatt kép­telen volt pályát választani ? És a türhetlen szegénység a gázmérgezés gondolatára vezette ezt az elhagya­tott úri leányt. Itt csak egy-két példát Írtam sorsüldözött emberekről és megszám- lálhatlan példát Írhatnék jóravaló, becsületes, okos, tehetséges úriembe­rekről, akik a lehető legkeserveseb­ben küzdik a léthareot s ebben a küzdésben elveszítik az életkedvet, hitet, ambíciót. Ezeket tudom saj­nálni igazán őszintén. S ha gazdag lennék, soha a humanizmus „közös oltárán“ nem áldoznék, hanem egyes szegény családon segítenék; önhibája nélkül, állást veszített családfőkön, elbetegesedett családanyákon, tehe­ajánlott kamatmentes kölcsönt a terv realizációjára felveszi. Bizottság, mely nincs, jólehet van. Bogyay Béla felolvasta a vár­megye közigazgatási bizottságának Farkas Andor városi árvaszóki ülnök ellen fegyelmi eljárást elrendelő ha­tározatát. A képviselőtestület felír a bizott­sághoz, hogy a fegyelmi eljárást szün­tesse be, mert időközben a hátralék feldolgozva lett. Ennél a tárgysorozati pontnál Némethy Bertalan szóvá tette, hogy van egy ellenőrző bizottsága a város­nak, melynek kötelességévé tétetett a városi tisztviselők hivatali munkás­ságának ellenőrzése. Ez a bizottság egyáltalán nem teljesiti kötelességét, s össze sem hivatott. Dr Hornyay Bála s dr. Búza Barna hozzászólása után a képviselő- testület utasította a polgármestert, hogy az ellenőrző bizottságot hívja össze és serkentse hivatott feladatai teljesítésére. Sorrend változás. A képviselőtéstület azután a köz­gyűlés eredeti tárgysorozati sorrend­jének megváltoztatásával az 1909. évi legtöbb adótfizetők névjegyzékét, s a vízvezeték könyvelői és mérnöki ál­lására beérkezett pályázatokról szóló polgármesteri jelentést és tanácsi ja- váslatot határozta tárgyalás alá venni. A legtöbb adót fizetők 1909. évi névjegyzékét dr. Szirmay István, Némethy Bertalan s többek hozzá­szólása után visszaadják a bizottság­nak azzal, hogy terjessze ki figyel­mét az iparkamarai tagok adójának kétszeres beszámítási kedvezményeire, valamint arra, hogy Székely Elek s dr. Szepessi Arnold mint városi tiszt­viselők, herceg Windischgrätz La­jos, mint tényleges katona s Horváth Józsefné töröltessenek a névjegy­zékből. Eolait egy állás körül. Kérészy Gyula városi mérnök előadásában felolvasásra került a víz­vezetéki könyvelői s mérnöki állásra beérkezett pályázatokról szóló pol­gármesteri jelentés és tanácsi javaslat. Némethy Bertalan indítványozza, hogy mivel az uj állások rendszere­sítését a felsőbb hatóság még jóvá nem hagyta s igy arra a pályázatok kiírása korai volt, azok még ne töltes­senek be, de várja be a képviselő- testület az újonnan kiírandó pályá­zat eredményét. A könyvelői állást tetlen vén leányokon, szorgalmas árva tanulni vágyó ifjakon, leányokon. — Mennyi könyet lehetne letörölni, mennyi reményt felfrisiteni, életked­vet visszavarázsolni, apathikus lel­kűkbe hitet, uj kedvet önteni. Ne általánosságban tegyünk jót, hanem válasszunk ki egyes szegény, sorsüldözött családokat, embereket s állítsuk talpra az elesettet, elcsüggedőt. Minden ember tehet jót a maga ha­táskörében, bármi csekély is legyen az. S ha egy árva gyermeket tanit­tatok, vagy egy gyönge, gyámoltalan idős leánynak otthont adok, vagy havi segélyben részesítek egy szegény ta­nult embert, ezzel több jót teszek mintha ezreket teszek le egy „jóté­kony alapítványra.“ Ez az ón hitval­lásom. Szinte elvagyok készülve arra, hogy sok pro és kontra fog felhang- zani olvasóim részéről e leplezetlen vallomás után, de ha minden egyes olvasóm úgy ismerné a tanult osztály nyomorúságát, mint azt nekem volt alkalmam itthon s a külföldön sok­féle variációkban megismerni, talán akadna hívem, aki magáévá teszi vé­leményemet. S ha csak egyetlenegy „uriszegény“ könyét felszántani sike­rült e soraimmal, áldhatom toliam. ___ . ,r?5 1viisjf Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofuiozis, influenza AA elles listaiig tanár és orvos éRal naponta ajánlva, f J* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boohs* eredni! esem&golást. F. Hoffm&nn-La Boche & Cie. Basel (Svájo.) Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. Ára Övegesként 4 — korona, r ......... ■— Sirolin emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti i 1 köhögést, váladékot, éjjeli izadást. ——

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents