Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-11-11 / 91. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. November 11. ságot és fejlődési keretet ta­lálnak. Nagyon természetes, hogy ez­zel ők meg nem elégszenek. — Bármily tudatlan inkultivált töme­gek is, de annyit a múlt kormány bevallott rosszakaratából megsej­tett, hogy az a szerep, mely rá­juk várt, a magyar nemzeti ál­lam széttörése volt. Ebben a sa­ját fantazmogóriájukhoz képest olyan előnyöket láttak magukra nézve, amelyek kannibáli öröm­mel töltötték el őket. Ezeknek a reményeknek meghiúsítása fáj nekik és ez a fájdalom vad ki­törésekre ragadja őket. De vad­ságukat nem viszonozzák hasonló­val. Gyűlöletüket nem visszonoz- zuk gyűlölettel. A magyarságnak elég az a tudat, hogy hatalmá­nak és fölényének birtokában marad anélkül, hogy a jogfosz­tás terére kellett volna lépnie és hogy biztosítva látja jövőjét anélkül, hogy elvfeladásokra kény­szerült volna miatta. Nemcsak Andrássynak szemé­lyes diadala az, hogy minden poklokon keresztül ki tudta vinni ezt a javaslatot, melynek vilá­gosan bevallott célja, a magyar nemzeti állam biztosítása, méltó záradéka ez nem csak a koalí­ció által vállalt obligóknak, ha­nem az alkotmány épségéért foly­tatott nemzeti ellentállásnak is és ha igaz is, hogy a választási reformmal ez az átmeneti kor­szak, melyre a koalíció kormány­zást vállalt véget fog érni, de igaz az is, hogy az a nemzeti szellem, mely a koalíció által ha­talomra jutott, nem szoritatott le a hatalomról és elég erőt szer­zett és gyűjtött össze, hogy to­vábbra is vezethesse a nemzet sorsát. Úgy tudjuk és reméljük is, hogy a választási reformot még ebben az évben tárgyalni fogja a képviselőház. Hallottuk több ízben, Andrássytól, hogy azon alapelvek érintése nélkül, me­lyek az intelligencia uralmát biz­tosítják, minden módosításhoz és célszerű változtatáshoz szívesen hozzájárul. A képviselőház külön bizottságot fog választani a ja­vaslat megbirálására és ebben "a bizottságban ki fognak forrni azok az eszmék, melyek esetle­ges módosításokat és változtatá­sokat fognak kívánni a törvény- javaslaton. A kritika szabadsága tehát nincs elzárva. A kormány nem zárkózik el az elől, hogy a javaslat, mely a nemzeti állam szempontjából fényes megoldás, még jobbá legyen. Ezért a javaslat benyújtása alkalmával mi sem terjeszkedhe­tünk ki a részletekre, csak a történelmi pillanat nagyságát érez­zük, hogy Magyarország története egy nagy forduló ponthoz ért; érezzük, hogy egy uj kémiai processus indult meg Magyaror­szág közéletében, érezzük, hogy az 1848-iki nagy átalakulás újabb határjelzőjéhez értünk és hogy a magyar nemzet ebből még erő­sebb izmokkal, még fölényesebb konzisztenciával fog kikerülni, mint eddig volt. — Hála legyen azoknak az államférfiaknak, akik a nemzetet az egyiptomi szolga­ságból kivezették, az egyiptomi húsos fazekakot összetörték és a régi rendszer hatalmas bálvá­nyait ledöntötték. fi közigazgatási bizottság ülése. — nov. 9. Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága folyó hó 9-én tartotta meg Sátoraljaújhelyben, a vár­megyeház nagytermében Meczner Gyula főispán elnöklésével nov. havi rendes ülését. Jelenvoltak a bizottság tagjai közül gróf Andrássy Sándor, Fe­jes István, Lehóczky Endre, Ma- tolai Etele, Nemthy József, Nagy Barna, dr. Molnár Béla, Mailáth József gróf. Mint előadók Dókus Gyula alispánon kívül a következő köz- igazgatási tisztviselők jelentek meg: Bernáth Aladár és Isépy Zoltán tb. főjegyzők, Görgey Géza, Matyasovszky Kálmán, Mi­zsák József aljegyzők, Somogyi Bertalan és Tátray Dezső tiszti alügyészek, Pintér István árva­széki elnök, dr. Löcherer Lőrinc tiszti főorvos. Az állami hivatalok főtiszt­viselői közül előadókként jelen­voltak Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgató, Beregszászy 1st ván kir. tanfelügyelő, Eiserth István kir. ügyész, Hönsch De­zső kir. államépitészeti hivatali főnök. Az ülés megnyitása. Elnöklő Meczner Gyula főispán 9 óra után néhány perccel lépett a terembe s üdvözölte a bizottság meg­jelent tagjait s külön Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgatót, kit a bizottságnak bemutat, minthogy most első ízben vesz részt a közig, bizott­ság ülésén az uj pénzügyigazgató, kit a főispán szavai szerint jó hire megelőzött, tehát szívesen látjuk itt, Isten hozta közzénk. (Éljenzés.) Alispáni jelentés. Az ülés első tárgyául felolvasta Bernáth Aladár tb. főjegyző az alis pán október havi jelentését, mely elsősorban a személyi változásokról, szabadságolások, áthelyezések s hason természetű ügyekről számol be.1 Je­lenti, hogy a közigazgatás ügymenete zavartalan, a beérkezett ügydarabok úgy a központnál, mint a járásokban hátralék nélkül feldolgoztattak. — A központba 2400, Sátoraljaújhely vá­ros iktatói hivatalába 3204 ügydarab érkezett az elmúlt hóban. — Nagyobb bűncselekmények nem fordultak elő, a közrend és közbiztonság kifogásta­lan. Tüzeset 21 fordult elő, Amerikába 176 egyén vándorolt ki, onnan 96-an tértek vissza. — Sátoraljaújhelyben és Homonnán katonai utóállitások tartattak, melyeken 26 hadköteles Bo­roztatott be. — Közlekedésügy aka­dálytalan ; a mezőgazdasági őszi mun­kálatok folyamatban vannak, a veté­sek állása kielégítő. Szüret befejezte­tett és pedig elég jó eredménynyel; a szerencsi és tokaji járásban nagy volt a hordóhiáoy. Az alispáni jelentést a bizottság tudomásul vette. Aljegyzők jelentései. A közigazgatási bizottság október havi üléséről szóló tudósításunkban kimerítően ismertettük Zimmerman Zsigmond mádi lakos ügyét, ki egy­házi adó kivetések ellen felebbezett A szerencsi járás főszolgabirájának azóta beérkezett jelentése szerint Zim­merman nem lépett be más hitfeleke zetbe, de valláson kívüli maradt. A bizottság igy a főszolgabíró ítéletét törvényes alapon állónak találván, azt helyben hagyta s Zimmerman fe- lebbezését elutasította. — Erdőbényén Gondos Mór tanítót választották meg izr. anyakönyvvezetővé. A bizottság megsemmisítette a választást, mert szabályszerűen meghirdetve nem lett. Terjedelmes előterjesztést nyújt be alispán a vármegye területén al­kalmazott körorvosok hivatalos uta­zásainak szabályozása s az orvosi körök beosztása tárgyában. A terve­zetet a bizottság elfogadta s a kör­orvosok kötelező látogatási idejét két- hetenkint egy-egy napban állapítja meg a körzetükhöz tartozó községek­ben. E kérdéshez hozzászóltak : Mecz­ner Gyula főispán, ki kevésnek tartja általánosságban a 14 naponként való kiutazást s dr. Löcherer Lőrinc tiszti főorvos, ki e tárgyban Dókus Gyuia alispánnal együtt a közelmúltban ta­nácskozást tartott a felvidéki köror­vosokkal (erről lapunk más helyén is megemlékezünk.) Fejes 1st vön is fel­szólalt e tárgynál, kinek Dókus alis­pán megnyugtató kijelentéseket tett az orvosi körök beosztása iránt, jelezve egyúttal, hogy a körorvosok fizetését ezután az államkincstár viseli s csak lakpénzük és fuvarbérük esik a köz­ségek terhére. A MÁV. miskolezi üzletvezető­sége átirt az alispánhoz, hogy utóbbi időkben a vonatok ellen nem ritkán követnek el merényleteket; igy nem régiben is Szegimalom állomás mel­lett lőttek rá egy személy vonatra. Alispán utasítani fogja a csendőrsé­get, hogy ez irányban a legnagyobb figyelemmel járjon el szigorúan el­lenőrizze a vasúti állomásokat s meg­álló helyeket, valamint az átjárókat. A főszolgabirák pedig széles körben közhirré teszik a községekben, hogy a vonatok megdobálása vagy azokra való lövöldözéstől szigorú büntetés terhe alatt tartózkodjék mindenki. Kisebb ügyek. Kivételes nősülés iránti enge­délyért 30 ifjú folyamodott. Kérvé­nyük pártolókig terjesztetik fel a hon­védelmi miniszterhez. Kis- és Nagy- toronya községek határaiban a du- vadakra hivatalból rendelték el a haj­tóvadászatot s az ez iránt szükséges intézkedések megtételével a sátoralja­újhelyi járás főszolgabiráját megbíz­ták. — Állategészségügy nem kielé­gítő. Lépfene, sertésorbánc s száj- és körömfájás több helyütt szórványo­san, több helyütt pedig járványosán lépett fel. Sertés Orbánéban október folyamán 916 darab sertés hullott el. Lépfene miatt a Karla tanyáról a tej­behozatalt is eltiltották. Iskolák számadásai. Jóváhagyási záradékkal látta el a bizottság a sárospataki és szécs- egresi községi; — a tokaji állami polgári fiúiskola, továbbá a bodrog- szerdahelyi, ugari, bodzásujlaki, ho- csai, lukácsi, koskóci, kozmái, tőke- terebesi, telekházai, tokaji, kazsói, vámosujfalui és cseleji állami elemi iskolák 1907/8. tanévi számadásait. Tiszti ügyészek jelentései. Somogyi Bertalan tiszti alügyész több gyógydij tartozás törlése, illetve ezeknek az orsz. betegápolási alap terhére leendő átutalása iránt tett előterjesztéseihez a bizottság hozzá­járult. Szóba került a községi iskolai aiapvagyonok ügye is az iskolai szám­adásokkal kapcsolatban. A tárgyhoz Meczner Gyula főispán s Beregszászy István kir. tanfelügyelő szólották: utóbbi bejelentette, hogy közoktatás- ügyminiszteri rendelet alapján az is­kolai aiapvagyonok most már min­denütt egyöntetűen kezeltetnek s te­lek könyvileg a községek nevére Írat­tak. Ahol emiatt valamely felekezet tanítója netalán jövedelem csökke­nést szenvedett volna, ott módjában áll az illető hitközségnek az 1907. é. XXVIi. törvénycikk alapján a tanító államsegélyének megfelelő összeggel való felemelését kérelmezni. Dr. Tátrai Dezső alügyész jelenti, hogy a homonna—takcsányi helyiér­dekű vasút részére szükséges terület megszerzése iránt a kisajátítási eljá­rás teendő folyamatba. A helyszíni tárgyalásokat Homonna és Kisgézsény községekben nov. 27 és 28-ra tűzi ki a bizottság s Thuránszky László vár­megyei főjegyzőt, Lehóczky Endre közig. biz. tagot és Lehóczky Ödön jegyzőkönyvvezetőt kiküldi. Bodrogzsadányban a községi is­kolaszék választása ellen Tarsovics Lajos és társai felebbezést adtak be, mert a tagok közt nincs minden val­lásfelekezet a lakosság számarányá­nak megfelelően képviselve. — Tar- sovicsék felebbezését a bizottság nem találta a választás megsemmisítésére alkalmasnak. Árv&székl ügyek. Pintér István árvaszéki elnök je­lentése szerint a gyámügyi közigaz­gatás menete zavartalan, hátralék nincs. Közegészségügy. A közegészségügyi állapot okt. hóban elég kedvezőtlen volt, mert heveny ragályzó betegségek 467 eset­ben fordultak elő. Több helyen jár- ványszerüleg lépett fel a kanyaró, vörheny, himlő és hasihagymáz. A szerencsi cukorgyárban alkalmazott munkások közül kettő a gépek mel­lett súlyosabb sérülést szenvedett. Megvizsgált a főorvos számos köz­épületet s nyilvános helyiséget, — a vonatkozó jegyzőkönyveket bemutatja. Adóügy. Eiszenmann Oszkár kir. pénz­ügyigazgató hivatalos iratainak elő­terjesztése előtt jelenti, hogy itteni állását okt. hó 17-én foglalta el, s mivel most elsőizben van jelen e bi­zottságban, röviden ismertetni kívánja a maga elé tűzött programmot. Leg­főbb gondját az adók igazságos kive­tése s a teherviselési képesség ará­nyában való megosztása, valamint az adóügyi adminnisztrációnak lehető gyorssá tétele fogja képezni. Nagy gondot kíván azonban fordítani a túl­ságosan elszaporodott korcsmák és italmérések megrendszabályozására. (Nagy helyeslés és éljenzés.) Elkövet mindent, hogy az italmérő helyiségek számának lehető apasztásával a köz­rend és közerkölcsisóg javuljon. (Él­jenzés.) Szorgalmazni fogja az adók pontos befizetését, s az adókivetések­nek az adózó felek könyvecskéibe azonnal, a kivetés jogerőre emelke­dése után való előjegyzését. Jelenti, hogy az adófőkönyvek kivetési olda­lai mindenhol lezárva s a kir. adó­hivatalok által hitelesítve vannak. Kivételt csak Sátoraljaújhely város s egy-két körjegyzőség képez. A kir. pénzügyigazgatósághoz okt. hó vé­géig beérkezett 57,544 ügydarab, eb­ből feldolgoztatott 56,504. Elintézés alatt 1040. — Az államkincstárnak Zemplén vármegye területén október 31-én egyenes adóban 3.383,150 kor. 92 fillér, hadmentességi díjban 127,243 kor. esedékes követelése volt; a be­fizetéseket levonva, mutatkozik hátra­lék október végén egyenes adóban 1.585,166 kor. 73 fill., hadmentessógi díjban 99,530 kor. Okt. hó folyamán közvetett adókban 68,884 kor. *65 fill., bélyeg és és jogilletékekben 112,360 kor. 61 fillér folyt be. Az adóbefize­tések eredményével megelégedve nincs s ha tett intézkedései dacára sem ja­vulna a helyzet, külön fog e tárgy­ban a bizottsághoz előterjesztést tenni. Az újonnan jött s most bemu­tatkozott kir. pénzügyigazgató egyé­nisége általános szimpátiát keltett a bizottságban; tömör, szép előadása s jó hangja szinte ráirányították a fi­gyelmet, előadásának tartalmassága s vázolt rövid programmja pedig arra enged következtetni, hogy valóban nyereség lesz e kiváló szervező erő Zemplén vármegye adóügyi közigaz­gatására. Gróf Mailáth József hosszabb beszédet mondott ezután, melynek keretében örömmel üdvözli a királyi pónzügyigazgatót ama tervéért, hogy a népnek demoralizáltságán s az

Next

/
Thumbnails
Contents