Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-14 / 83. szám
Október 10. ZEMPLÉN. 3. oldal. akaratuknak szerezzenek érvényt — melléktekintet vezette. Ez a melléktekintet okozta, hogy a várost egyesek rut hálátlanságra akarták kényszeríteni az ajándékozó gróf Wallis Gyuláné ellen, ki a város iránti áldozatkészségének a közel múltban újra fényes bizonyítékát adta; ez okozta, hogy bele akarták vinni a várost egy értékes ajándék elvesztésébe, sőt egy költséges perbe is, melyet az ajándékozó indíthatott volna a város ellen, hogy a közte s a város között létrejött jogügylet per- fektuáltassék. Ez a melléktekintet sugallta az érdekét szolgáló sajtót is, mely még három nap előtt a napi piac egyedül üdvözítő elhelyezési helyének a Vörös ökröt tartotta s ez volt oka, hogy a felvont érdekhálók szálain a napi piac elhelyezésének ügye fennakadt s a város anyagi kárával jut megoldásra, ha a vármegye törvényhatósága az idevonatkozó lelkiismeretlen határozat ellen vétót nem kiált. Eltekintve attól a közgyűlési, mint a legutóbbi szavazáson kiderült: hét emberből álló töredéktől, mely a napi piac helyének a Vörös ökröt akarta: a megoldás lelkiismeretlen kerékvetői azok voltak, kik magukat hazafiságban, nemzeti érzésben másoknál jogosulatlanul, de következe tesen többre tartva attól féltek, hogy ha a napipiac tér lesz: oda kerül a felállítandó Kossuth szobor. És ez a hitük — úgy hitték — jogot ad nekik a gyanúsításokra is. Meggyanúsították a város h. polgár- mesterét, a tanácsot, hogy a napi piac elhelyezését nem kívánó képviselőtestületi határozatot a felebbezési idő lejárta előtt — Búza Barna szerint — a Kossuth szobrot a napi piacz helyére helyeztetni kívánó hatalommal összejátszva — terjesztették a vármegyéhez s mert Matolai Etele szerint — van egy valaki, kit megnevezni nem kíván s kinek nagy hatalom van a kezében s aki a napi piac elhelyezését erőszakolja. Anélkül, hogy azzal a túlzott hazafisággal, melyet a velejáró gyanúsítás úgyis eléggé diskreditál — foglalkozni akarnánk .: örömmel iktatjuk ide, hogy Kiss Ödön h. polgár- mester, e gyanúsításokat nomentán visszautasította, kijelentve, hogy ő külső okok kizárásával, tekintettel a kényszer helyzetre, az ügyész véleményére terjesztette fel időelőtt a határozatot, melyből különben jogsérelem senkire nem hárul. Különben jellemző, hogy azok, kik az ülés elején még ügyészi véleményt kértek arra nézve, hogy a piac elhelyezés kérdése tekintve, hogy a vármegye megsemmisítő határozata felebbezve van — egyáltalán tárgyalható-e : minden aggálytól mentek lettek ez irányban, mihelyt arról volt szó, hogy a piac annak kimondásával, hogy a Kossuth szobor oda nem kerül, helyeztessék a Tüzoltótérre. Ezen indítvány eihangzása után, minden előbbi érv, mely a piacnak a Tűzoltó-térre való helyezése ellen elhangzott eleddig a képviselőtestületben : hangtalan lett s ezután a határozat, mely a napi piacnak a Tüzoltótérre való áthelyezését kimondja: megfelelt azoknak is, kik e kérdést indokolatlanul s szerencsétlenül a Kossuth szobor elhelyezésének kérdésével összekapcsolták. Különben ebben a gyanúsításokban utazó hazafiságtól átitatott leve gőben született meg az a határozat is, mely a hivatalvesztett s királysértésért fogházra Ítélt Székely Elek volt polgármester érdekében kegyelmi kérvény felküldését határozta el a királyhoz. Áz ülésről részletes tudósításunk a következő: Megnyitás. A képviselőtestületi ülést Kiss Ödön h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg élénk érdeklődés mellett, mit a képviselőtestület jelenvolt tagjainak nagy száma is kifejez. Jelenvoltak: Miklóssy István, Matolai Etele, dr. Hornyay Béla, dr. Chudovszky Mór, Walther László, Halász József, Behyna Miklós, Bá- nóczy Kálmán, Haas Mór, Haas Fü- löp, Alexander Vilmos, ifj. Horváth József, dr. Székely Albert, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Róth József, Polgár Sámuel, Schvarcz Ignác, Gecsei Jenő, Gottlieb Jenő, Hajnal Dezső, Widder Gyula, Deutsch Adolf, Waller Aladár, Reichard Gyula, dr. Rosenthal Sándor, dr. Roboz Bernát, Isépy István, Lipsitz Adolf, dr. Búza Barna, Morvátth Gyula, dr. Gombos Gáspár, dr. Nyomárkay Ödön, Vadászy Antal' Grünbaum Simon, Túrái János, Fleisz- ner Frigyes, Róth Bernáth, dr. Fried Lajos, Hericz Sándor, Orosz Mihály, Móré Dániel, Tóth András, Ármágyi János, Zombory János, Majoros Gyula, Szedlák János, Kótits László, Papp Gyula, Páles Károly, Kovalcsik János, Gáthy Géza, Kulits János, Alexander Manó, Bokor József, Schvarc- bart Lipót s a tanács hivatalból jelenvolt tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kivül Farkas Andor, Rakmányi Jenő, dr. Reichard Salamon és Mitrik Mihály. A szekérpiacnak a Hecsko-térre történt áthelyezéséről szóló jelentést a képviselőtestület tudomásul vette, mig a köztisztaság érdekében 3 uj utcaseprő s 1 kocsis alkalmazását s egy pár ló és szekér beszerzését kérő polgármesteri elterjesztést a pénzügyi bizottsághoz utasította. A napi piac elhelyezése. A vármegye törvényhatóságának azon határozata, melyben a napi piac elhelyezését nem kívánó képviselő- testületi határozat hatályon kivül helyeztetik, felolvastatván: dr. Székely Albert bejelenti, hogy ő, Matolai Etele s dr. Búza Barna biz. tagokkal a határozatot megfelebbezte, s igy az jogerős nem lévén, mint tárgytalant a napirendről levenni kéri. Alexander Vilmos indítványt adott be a napi piacnak a Vörösökörbe leendő helyezése érdekében, mire a tanács közli, hogy az a mérnök, főorvos, rendőrkapitány s tűzoltóparancsnok együttes véleménye alapján a piac céljaira alkalmatlan s oda különben 1909 május 1 előtt nem is helyezhető, mivel régebbi szerződésekkel béőrlőknek lekötve van. Dr. Búza Barna szerint a piac elhelyezés kérdésénél hatalmi szempontok tolakodtak be a képviselőtestületbe, mit a képviselőtestületi határozatnak a vármegyéhez, a feleb- bezési határidő előtti felterjesztése is igazol s mindez azért van, mert a Kossuth szobrot a napi piac térre akarja „valaki“ helyeztetni. Kiss Ödön h. polgármester visz- szautasitva a gyanúsítást kijelenti, hogy ő önszántából, mert a város anyagi érdekét a késedelem veszélyeztette volna, az ügyész véleménye alapján küldötte fel a képviselőtestületi határozatot a vármegyéhez Senki másnak, csak a kényszerítő körülményeknek engedett. Miklóssy István figyelmezteti a képviselőtestületet, hogy az ajándékozó grófnő a kötött jogügylet per- fektuálását perrel is érvényesítheti, mi anyagi következményekkel jár a piac át nem helyezése esetén s azon kivül rut hálátlanság volna az ajándékot visszaadni az ajándékozó, a város érdekében sok jót tett, nemes- szivü grófnő ellen. Különben is a Kossuth szobornak mindenki méltó helyet kíván adni s abból, hogy a napi piac áthelyezést nyer, nem következik, hogy a Kossuth szobor a piac helyén fog állani. A Kossuth szobor elhelyezésével a piac elhelyezése össze nem függ. Matolai Etole, Hornyay Béla, Halász József s Reichard Salamon hozzászólása után Hajnal Dezső azon indítványt teszi, hogy mivel a képviselőtestület egy része azon aggály miatt nem akarja elhelyezni a piacot, hogy oda a Kossuth szobor kerül: határozza el a képviselőtestület a piac elhelyezését annak kikötésével, hogy oda a Kossuth szobor nem lesz elhelyezve. Búza Barna ez indítványt magáévá téve úgy formulázza, hogy a képviselőtestület a napi piacot jelen helyéről 5000 kor. maximális költséggel tegye át ideiglenesen a Tűzoltó-térre, a napi piac teret parkositassa s egyben mondja ki, hogy e teret a Kossuth szobor céljára nem engedi át. A tanács javaslata ugyan z volt, a Kossuth szoborra vonatkozó kikötés mellőzésével. A képviselőtestület a szavazás során a Búza Barna által formulá- zott Hajnal Dezső féle indítványt fogadta el. A kegyelmi kérvény. Felolvasásra került Widder Gyula s 33 társa indítványa, mely szerint a képviselőtestület intézzen kegyelmi kérvényt a királyhoz a király- sértésért 10 napi fogházra Ítélt Székely Elek hivatalvesztett polgármester büntetésének elengedése érdekében. Miklóssy: Halljuk, kik Írták alá. Ä neveket. Dr. Róth József: A megbélyegzettekét 1 Matolai Etele kijelenti, hogy a kérvényt mint magánember aláírja, de a képviselőtestület nevében nem. Miklóssy István a napirendről való levételt, Halász József az indítvány elfogadását kéri. Dr. Chudovszky Mór felsorolva a volt polgármester bünlajstromát, kijelenti, hogy ilyen emberrel szolidaritást nem vállalhat, kinek polgármesteri működését egy kötetre terjedő bünlajstrom bélyegzi meg. Szavazásra bocsáttatván a kérdést, a képviselőtestület a kegyelmikérvény felküldését határozta el. Az ülés fél hat óra tájban véget ért. )( Segédjegyzö választások. A nagykázméri körjegyzőségben megüresedett segédjegyzői állás Nagy- kázmérban, a körjegyzői hivatalban, 1908. évi október hó 14-én délelőtt 10 órakor lesz választás utján betöltendő. — Kelen községben a kitűzött segédjegyzői választás, közbejött akadályok miatt, folyó évi okt. hó 23-ik napjának délelőtti 10 órájára lett elhalasztva. Képek a képviselőtestület közgyűléséből. — okt. 9. „Alkalmi többség.“ A napi piac elhelyezésének végrehajtását nem kívánó képviselőtestületi határozatot megsemmisítő törvényhatósági határozat találóan „alkalmi többséginek nevezte azokat, akik a piac elhelyezésének ügyét következetlen, ellentmondó határozatok hozatalával késleltették. Akik a törvényhatósági határozat e pontjánál találva érezték magukat: a határozat felolvasásakor, a folyó hó 8-án tartott közgyűlés alkalmával közbeszólásokkal tiltakoztak az elkeresztelés ellen. Egy képviselőtestületi tag felette szenvedélyesen tiltakozott az elnevezés ellen, mire egy másik odasugja neki: — Te, elárulod magad; ha nem inged, ne vedd magadra. Aláírás, mely van, jóllehet nincs. Húsz képviselőtestületi tag Kiss Ödön h. polgármesterhez kérelmet nyújtott be, a névszerinti szavazás elrendelését kérve. A szavazás megkezdésekor hangok hallatszottak, hogy a kérelmet visszavonják. Kiss Ödön h. polgármester erre megkérdi az első aláírót, dr. Fried Lajost: kivánja-e, hogy a névszerinti szavazás mellőztessék. Dr. Fried Lajos: Kérem, én nem írtam alá. Itthon sem voltam. Én egyáltalán nem írhattam alá. Kiderült, hogy az aláírás úgy került az iv alá, hogy valaki egy kis anakronizmust követett el, s valószínűleg a saját neve helyett irta az iv alá a dr. Fried Lajosét, de erről elfelejtette értesíteni. Incidens. Székely Elek volt polgármester kegyelmi kérvényének tárgyalásakor Miklóssy István a curiai ítélet bemutatását kérte. Dr. Fried Lajos: Jezsuitizmus. A legújabb jezsuitizmus: tudott tények elől elzárkózni. Dr. Róth József: Köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Miklóssy István (Fried felé.) Ha ön azt mondja nekem, hogy jezsuita, én is mondhatnék önnek valamit, de legyen nyugodt: ón nem mondok semmit. Mindenki elnöki beavatkozást várt, de az incidens Fried Lajos kijelentésével elintéződött. — Nem mondtam kérem, hogy jezsuita, csak azt mondtam jezsuitizmus köztudomású tényt bizonyítani kívánni. Atyáskodás. A képviselőtestületben többek ajkáról hangzott el a legutóbbi ülés alkalmával a szemrehányás, hogy a város felett egyesek atyáskodnak. Dr. Hornyay Béla vette védelmébe az atyáskodást, mint amelyre a mi képviselőtestületünknek, mit legutóbbi határozatai igazolnak — felettébb nagy szüksége van. Valaki közbeszól: Hát csak engedjék is atyjukhoz a kisdedeket. Valahonnan az almezőről igy riposztiroznak a közbeszólásra: Magának kell odamenni legelőbb. HÍREK. — Egyházi hir. Fodor István mezőzombori gör. kath. lelkészt az ungvári püspök a szabolcsmegyei Biri községbe nevezte ki parochussá. — Katonai áthelyezés. Balogh István egri s Pillér Ernő miskolczi m. kir. honvódhadnagyokat Sátoraljaújhelybe helyeztek át. — Tanulmányi kirándulás. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgimnázium ifjúságának V—VIII. osztályú növendékei közül sokan rándultak ki ma délben tanulmányútra, Barna Leander, Visegrádi János, Kolosváry Lajos kegyesrendi s Kudlicska Károly világi tanárok vezetése alatt MIT IGYUNK? Igyunk mohai-----a terme nyviz , cho f zrr:—1 JSL i fi Y I % g ül JL * H\S— 1 tu mcguviuh, .iwi igyunk mohai egbiztosabb óvószer Igyunk mohai foirás, mint természetes szénsavdós ásványvíz, fö étlenül tiszta, kellerr gysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyón or-, légoső- éa hú| :gkiméltettek azok, a kik közönséges ivóviz helyett; baktcuummentes ni . ismertető füzetében olvasható. Háztartások számár t másíéllitcresnél val Hőbb: hogy az Ágnes-forrás vizát a legszeg lyebb ember is kör. forrás leírásának ismertető füzete lágyén kapkí tó. A forrás keze! forrást, ha a vesobajt gyógyítani akarjuk forrást, ka átvágyhiáuy és emésztési zavarok állan&k ob forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. és olcsó saványuviz; dús szénsavtartalmá ;ál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem szervi betegségeknek. 28 év ót a bebizonyosodott, hog -nóg ragályos betegségektől is, mint ű Ágnes-vízzel éltek Legjelesebb orvosi szaktekJatélyek által ajánlva. Számos elismerő ível nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a m megszerezhess, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervez- I^A/lvAlf ^nrniv I ■íg. — Kaphó minden füszerüzl etben és elsőrangú vendéglőben. *VCu VCU. Uvl YIZ *
