Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-07 / 81. szám

Sátoraljaújhely, 1908. Október 7. 81. (4785.) Harmincliatoäik évfolyam.

Megjelen hetenkint kétszer szordán ús szombaton este.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám.

Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill.

Zemplén

POLITIKAI HÍRLAP.

ÉHI.EBT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA,

felelős szerkesztő. főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona.

— Egyes szám ára 10 fillér. ——

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó utón 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény.

Politikai tömegsztrájk.

— okt. 7.

E lap multi számának vezető cikkében igen helyesen foglalkozott azzal a kérdés fejtegetésével, hogy a gr. Andrássy Gyula belügyminiszter által tervezett s a pluralitás elvén nyugvó választói jog a magyar nemzeti kultúra fellendítésének egy igen hatalmas eszköze lesz. A kultúrát képviselő elem tartotta fen eddig is hazánkat s ennek az elemnek politikai iskolázottsága ezentúl még csak fejlődni fog, elhódítva minden tért a szellemi fejlődés számára. Ez alatt természetesen nem azt értjük, hogy a többi elemek teljesen kirekesztendők a politikai jogok gyakorlatából, mert a javaslat eddig nyilvánosságra jutott elvei maguk mondanak ellenkezőt s az uj elemet is beakarják vezetni a politika sáncaiba, ámde kényszerítik a kulturális fejlődés terén való elöbbhaladásra is, tehát a nemzeti művelődést, a magyar nép értelmi fejlődését az uj választói törvénytervezet hathatósan támogatja és előmozdítja majd.

És mit kell tapasztalnunk akkor, midőn nemzeti érdekeink előbbvitelére, kulturhaladásunkra ismét egy hatalmas lépést tennénk ; midőn a bölcsen és mély politikai belátással szervezendő uj választójogi törvény mintegy közelebb készül hozni az embereket egymáshoz : akkor a belügyi kormány ez értékes munkáját azzal akarják egyes, nyugtalan elemek tönkretenni, hogy szembe állítják Magyarország népét egymással, egymás ellen hec- celik, lázitják mindazokat, akikben nem elég erős az önérzet s a kultur ember, akik még nem képesek támogatás nélkül, — erkölcsi értelemben véve — önlábukon megállani.

Vannak, akiknek a gróf Andrássy Gyula választójogi törvénytervezete nem tetszik, dacára, hogy abból még nem ismernek egyebet mint magát az alapeszmét, a pluralitást. De hát nem tetszik. Ók nem akarják, hogy a szellem uralja a nyers erőt s a kultúra felette álljon a tudatlanságnak. Nekik a pluralitás ellen kifogásuk van s amikor arról kellene beszélniök, hogy nemzeti érdekvédelem és kulturális haladás követik nyomon azt a törvényt, mely hazánk életében egy egészen uj és jobb korszakot nyit meg : akkor arról beszélnek, hogy a pluralitást még erőszakkal is meg kell

akadályozni! A legvégső fegyverhez akarnak nyúlni, de ez egyúttal a legrettentőbb is: a politikai tömegsztrájkot hangoztatják s azt akarják szembe helyezni a belügyminiszter törvény- tervezetével.

Nem kell magyaráznunk a tömegsztrájk borzalmas voltát, amidőn egy csoport arra vállalkozik, hogy kiéheztesse az ország népét. Nagy dolog ez, szörnyű nagy szó. Ámde kérdés azért még, ha elfajul-e a dolog odáig. Holnap 20 népgyülés, majd párt- gyülés lesz a fővárosban, eldől tehát rövidesen, ha kimondják-e a tömegsztrájkot, neki szegezik-e ezt a kétélű fegyvert az ország lakosságának.

Még mindég abban a reményben vagyunk, hogy ide nem fognak a dolgok sülyedoi. Maga a szociáldemokrata párt vezetősége is jól tudja, hogy a mezőgazda- sági és ipari munkásságnak nem csekély része nem fogja követni őket arra a térre, amely aztán erkölcsi csőd elé is vezethet. Gondolja csak meg az a jobb érzésű, úgyis nehéz viszonyok közt élő munkásember, hogyha a tömegsztrájk leveretéssel végződik, mily ellenségévé teszi az ország minden más osztályát önmagának a munkásosztály s mily könnyen juthat abba a helyzetbe, hogy kenyér nélkül marad és bárhol fog zörgetni éhező családja érdekében, majd azzal találják kifizetni: menj és sztrájkolj, gondolja fel csak ezt a munkásember s bizony úgy elveszti a kedvét mindenféle agi- tációtól, hogy mézeskalácscsal se fogják odacsalogatni.

Aztán azonkívül, hogy a munkásember mindent kockáztat ebben az egyenlőtlen küzdelemben, még a hazafias érzület szava is egyenesen tiltakozik az ilyen merénylet ellen, amely egy nemzet történetében szinte páratlan.

A belügyminiszter a leglelkiismeretesebb, gondos tanulmány után készítette tervezetét, amelyet az ország törvényhozó tes tülete, parlament és főrendiház? csaknem ezer kiváló ember fog megvitatni, taglalni minden oldalról. Lehetséges-e, hogy ilyen viszonyok közt ne a legjobb al kotás kerüljön be majd törvénytárunkba, lehetséges-e hogy az utcai lárma tulharsogná már a törvényhozók tanácskozó szavait?

Nem, ide nem szabad jutni a dolognak. — A belügyminiszter egyénisége maga is oly erkölcsi biztosíték, hogy szinte szánalmas és jogosulatlan vergődésnek tartjuk az ő megfontoltságával

szemben a nemzeti érdekeink ellen való fenyegetőzést és harcra készülődést. y.

— okt. 7.

Küldöttség a főispánnál. Folyó hó 6-án Janka Károly ref. lelkész és Kis Vilmos nagygéresi körjegyző vezetésével Kis- és Nagyrozvágy község képviselőtestületeinek 10 tagú küldöttsége tisztelgett Meczuer Gyula főispánnál s azon kérelmet terjesztették elő, hogy az uj egészségügyi körök beosztásánál a két község Pácinhoz csatoltassék, mert a 16 kim. távol levő Zemplénagárdhoz való csatolás rájuk nézve felette hátrányos lenne, amennyiben orvost ez esetben a nagy távolság és a nagyon rossz karban levő utak miatt csak elkésve kapnának. — Egyúttal az iránt is kérvényeztek, hogy a Nagygéres és két Rozvágy között levő vicinális ut a törvényhatósági utak közzé felvétessék és kiépíttessék, mert ez által a Nagygéresen épülő uj vasúti rakodó állomást könnyebben megközelíthetik s a község érdeke is ezt kívánná. — A főispán szívesen fogadta a küldöttséget s biztosította arról, hogy a vármegye alispánjával együtt a legteljesebb jóindulattal fogja az ügyet kezelni s amennyiben nagyobb nehézségek nem gördülnek az ügyek elé, lehető módon támogatni fogja a községek érdekeit. Á küldöttség tagjai megnyugvással vették a főispán eme kijelentéseit s megköszönve a jóindulatot, a tisztelgés véget ért.

Szervezik a rendőrséget.

— okt. 6.

Ezen cim alatt lapunk egyik utóbbi számában foglalkoztunk Sátoraljaújhely rend. tan. város legidőszerűbb, legfontosabb kérdésével. — Azok között a feladatok között, melyeknek megoldására a város képviselőtestülete már a közel jövőben hivatott : a rendőrség újjászervezése, szaporítása a legbalaszthatlanabb feladat.

Állapotaink ez irányban, hogy milyen siralmasak, már előzőleg kifejtettük, de rendőrségünk jelen szervezetben való munkaképtelenségét elsősorban s leginkább maga a rendőrség érzi, mely csekély létszámával alig tud megfelelni teherrel s nagy felelősséggel járó feladatainak. A legnagyobb erőfeszítés mellett is képtelen egy kis, 12—15 emberrel rendelkező rendőrség hivatása pontos betöltésére, ha az a város oly számú lakossággal bir, mint a miénk, s hozzá a lakosság számához viszonyítva szinte túlzott méretű a kiterjedése.

Különös szerencsénk van, hogy ez a tarthatlan állapot eddig meg nem bosszulta magát s rendőrségi jelentéseink eléggé kedvezők hónap- ról-hónapra s évről-évre. Azonban az, ki a kérdéssel tisztában van: jól tudja, hogy ezt a kedvező állapotot az első fordulat megdöntheti.

Az, aki leginkább átérzi, a reáLapnuk mai s*fcma 4 oldal.

nehezedő kötelesség súlyánál fogva : hogy rendőrségünk újjászervezése a legakutabb kérdés lett — Schmidt Lajos rendőrkapitány, ki engedve a kényszerítő körülményeknek: a rendőrség újjászervezésére vonatkozólag javaslatot dolgozott ki, mely csaknem teljesen kész van, amint azt a rendőrkapitány legutóbbi, a polgármesterhez beadott jelentésében is hangsúlyozta.

Mi már régebben hangsúlyoztuk, hogy Sátoraljaújhely város képviselőtestületének a hivatásos tűzoltóság szervezése után a rendőrség újjászervezése leend főkötelessége, s amily készséggel állottunk közönségünk érdekét tartva szem előtt annak szolgálatába, olyan készséggel állunk ennek is, mert joggal várhatja el a város minden egyes polgára közbiztonsági tekintetben a róla való legmesz- szebbmenő gondoskodást. E szempontból tartanók kívánatosnak, mivel az újjászervezés a város polgárságának méltányos, jogos s elmaradhat- lan követelése, hogy Schmidt Lajos rendőrkapitánynak az újjászervezésre vonatkozó javaslata — melyet főbb vonásaiban alább ismertetünk; minél előbb a képviselőtestület elé kerülne.

Schmidt Lajos rendőrkapitány a rendőrség újjászervezése, illetőleg szaporítása érdekében már terjesztett be javaslatot több Ízben a képviselő- testülethez, de ezen javaslatok részint a felszínre kerülő uj kérdések által leszorittattak, részint megrekedtek az egyes bizottságoknál.

Pedig ha a rendőrség munkateljesítése iránt kivánalom él a képviselőtestületben, kötelessége megadni a módokat is, hogy az e kivánalmaknak megfelelően folytathassa működését.

Schmidt Lajos rendőrkapitány már elkészítette a rendőrség szervezeti s szolgálati szabályzatát s készen vannak az előmunkálatok a rendőrség újjászervezése, illetőleg szaporítására vonatkozólag is.

E tervek szerint, mely kívánatos, hogy minél előbb realizálva legyen, közvetlenül a szőnyegen levő nagy kérdések eldöntése után — a rendőrség számára mindenekelőtt alkalmas, a jelenleginél jóval nagyobb helyiségek berendezi merül fel. Jelen visz c;, ic rendőrlegénység szí ágy sem állítható be a j . lyiségeknek beosztás ne'

is kell beszélnünk.

A rendőrlegény legalább 12 emberrel számban két altiszt cuíl ’‘an r ,o Feltétlenül szükség lesz t .;J mazóra is, ki önálló működ körrel bir sa legénység setéséae- rendezésére.

A tervezetből Iá L 1 ■ »gy :. rendőrségi létszám sza;