Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-03 / 80. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Október : Harmincnatoäik évfoiv a. P Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Köziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérbou minden garmond sor 30 flil. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmnnkatárs. jCiiunzeiesi ara: Egész évre 10 korona, félévre 6 negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fllléJ. —• Hirdetési dij Hivatalos hirdetéseknél mind zó irtán 2 fill. Petit botüknól nag- . <b, avi- ry diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hir* detések térmérték szerint eg szög centim, után 6 fill. — Allénk hirdetéseknél árkedvezmén A kultúra joga. — okt. 3. (e.) A demokráciának legnemesebb alapelve, hogy senki a jogtól, hogy műveltséget szerezhessen és senki a műveltségtől, mely jogot biztosit, elütve és elzárva ne legyen. A kultúra joga ez, amely egyrészről mindenkinek megadja a módot, hogy művelve önmagát minél hasznosabb polgára legyen a hazának, másrészről pedig gondoskodik arról, hogy a nemzetet a haladás utján tanult, müveit, széles látókörű polgárai vezessék. Az emberiség évezredes története mutatja, hogy csak olyan nem zet tudott érvényesülni, csak olyan nemzet tudta helyét a létért való küzdelemben megállani, amely a kultúra utján haladt, mig azok a népek és nemzetek amelyeknél a tudatlan, műveletlen, nyers tömeg ragadta magához a hatalmat: vagy elpusztultak, vagy észrevéve a megsemmisülés veszélyét, vissz t ek a kultúra jogához. Ezt a megdönthetien, tapasz- i igazságpA tartja szemelőtt ^ Ajüurássy Gyula a választói reform megalkotásánál. A pluralitás az ő tervezete szerint a kultúra álláspontját jelenti a tanulatlan s ennélfogva az államügyek befolyására alkalmatlan tömegekkel szemben. Mert azt a A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. fa utazó esete. A .Zemplén* számára irta : Wiczmáudy Janő. Csörgheő Károly volt a nap szenzációja. A kaszinó tagjai valameny- nyien köréje gyűltek, a százpróbás kozákok, kiket négy ökörrel nem lehetett elmozdítani a kártyaasztal mellől, kiváncsi ábrázattal hallgatták a hires utazó élményeit. Csörgheő Károly, mint az utazók általában, nem volt fukar a kalandok elbeszélésében. Tetszett neki társai álmélkodása, szörnyülködése. Rémes históriát fejezett be épen, mikor a háttérben valaki véletlenül prüszentett. Á prüszenlés nyomán csöndes nevetés hallatszott. Csörgheő Károly bosszúsan emelte föl torzonborz fejét: „Ha kinevettek, többet nem szólok semmit“, mondotta sértett önérzettel. Helyeslő moraj kisérte szavait s a vakmerő prüszentő orvérzés ürügye alatt elhagyta a termet A hírneves utazó könnyebbülten sóhajtott fel s mintegy hálából a következő esetet mondta el: „Sokat beszéltem nektek, egy esetemet tartottam föl utolsónak, valóban utolsó is volt. Ez eset után kérdést, hogy a pluralitás menyiben ellenkezik a demokratikus egyenlőség elvével, csakis abból a nézőpontból vizsgálva dönthetjük el, hogy milyen feltételek mellett érhető el a többes szavazati jog ? Ma szemben áll a demokráciának azzal az alapelvével, amelyet kiindulási pontként választottunk, ha olyan feltételeket állapit meg, amelyeknek az egyes ember minden szorgalma és munkássága árán sem tud megfelelni, akkor ellenkezik a demokratikus egyenlőség elvével, mert kizárja a jogokból azokat, akik a feltételeknek egyéni tulajdonságaikkal és szabad akaratuk érvényesítésével megfelelni nem tudnak. Ámde gróf Andráesy Gyula tervezete ilyen feltételeket nem tartalmaz. Nagy horderejű javaslatát egész terjedelmében ugyau még nem ismerjük, de úgy azokból a nyilatkozatokból, a melyeket gróf Andrássy a képviselőház folyósain tett., triitA, v'MVuiA m adatokból, amelyek indiskreció foly tán kerültek a nyilvánosságra, megállapíthatjuk, hogy tervezete a kultúra jogán épül fel, tehát a demokrácia ismételten idézett nagy alapelvére támaszkodik. — Hiszen az ő tervezete szerint a kettős szavazatot minden állampolgár nemcsak könnyű szerrel tudja megszerezni, de egyenesen a törvény ellen vétett, aki edsietve pakkoltam össze és megesküdtem a skalpvadászok fejére, hogy többé nem teszem földjükre a lábamat. A skalpvadászok kunyhóitól kö- rülbelől 300 lépésnyire tákoltam össze bambuszból és pálmalevelekből vi- tyillómat. Mondhatom, kényelmetlen tartózkodási hely volt. Mindenekelőtt fejbőrömre kellett ügyelnem, azután a tigrisekre, hiu- zokra, vadmacskákra, mérges kígyókra és végül Gettóra. Golyós fegyverem mindig kezem ügyében állt s nem hasztalan. Megérkezésem után való napon a vadak körülfogták kunyhómat, egyik előre lépett s élénk taglejtésekkel beszélt, kiabált. Szót sem értettem, csöndben maradtam, vártam a fejleményeket. Az ordító vadember, kinek fején kirakat toll libegett, valószínűleg vezér volt, méregbe jött konok hallgatásom miatt, úgy hiszem gyávának tartott. Mérgezett nyilát vonta elő, hogy annak rendje szerint végezzen velem. Megelőztem, egy golyóval a földre terítettem. A vadak rémülten futottak szét s e naptól békén hagytak, sőt amit kívántam, kértem tőlük, a mennyire sikerült magam velük megértetni, megtették. Féltek tőlem. Hosszabb együttlét után sikerült egyet magamhoz csalogatni a szolgai teendők ellátására. dig nem szerezte meg, mert törvény mondja ki az általános tankötelezettséget, a hármas szavazatok pedig a maguk egészében a középosztályra, tehát a demokrácia gerincére terjeszkednek ki. Csak a tudás, a műveltség, a munka adja meg a jogot a többes szavazatokhoz, a nagy vagyon, vagy a magas állás ilyen kvalifikáló erővel nem bir. Benne van tehát ebben a tervezetben, hogy mindenki szerezhet műveltséget és a máiyeltség alapján tágíthatja jog/at. És ha a nemzetnek széles rétegei átérzik ennek az állításnak igazságát, az uj választói töcvény hihetetlen mértékben fogja előbbre vinni ezt az országot a kulturális fejlődés utján. A szorgalomnak, a munkásságnak, a tudásnak olyan elismerését foglalja magában, hogy szinte sarkanytyuzza, ösztökéli a tömeget a tanulásra, az önmive’lésre. Hiszen ez a hatás megnyilvánult. Alig pat- tki a tervezet tartalma, Szegeden már az ottani függetlenségi- és 48-as párt elhatározta, hogy tanfolyamokat létesit a polgárok műveltségének emelése céljából. Követésre méltó példa ez, amelyet követhetnek a nemzetiségek is. Csak tanulniok kell, s ők is elérik a többes szavazatokat, mint a műveltebb magyarok és németek. És ebben benne van az is, hogy gróf Andrássy Ennek volt kötelessége távol tartani házamtól a vadállatokat. Nem is volt reá panaszom. Egy reggel meglepődve láttam, hogy az én vadam helyett izmos, hajlékony vadleány lépett ágyam mellé s szolgálta föl a reggelit. Ez volt Gettó. Nyelvüket amennyire-annyira elsajátítottam, megkérdeztem a változás okát. Gettó azt felelte, hogy a férfinek el kellett menni a skalpvadászatra. Megnyugodtam, pedig ha tudtam volna ... Gettó rendesen vezette kis háztartásomat, a bennszülöttektől gyufáért, dohányért csirkét hozott cserébe s én megsütöttem. Rövid idő múlva a leányon különös változást vettem észre. Nagy, égő szemeit reám függesztette, egészen mellém ült, bársonyos kezét hozzám dörzsölte. A vadleány a maga módja szerint szerelmes lett belém. Szavamra, nem volt kifogásom ellene, de nem bízhattam benne. Egy este elém kuporodott s nyöszörgő hangon szólt: „Vigyázz magadra 1“ A leány szavaira nagy súlyt nem helyeztem, figyelmeztetése nélkül is elég óvatos voltam. Újabban pedig mindjobban összebarátkoztam a vad néppel, számos fénykép fölvételt készítettem róluk, tervezete lényegiben már most is nemcsak általános, de egyenlő szavazati jogot foglal magában, mert a pluralitás olyan feltételekhez van kötve, a melyeket mindenki könnyen megszerezhet. Ebből azonban az is következik — a mint azt különben gróf Andrássy is kontemplálja, — hogy a pluralitás tulajdonképpen csak átmeneti intézkedés, amely most feltétlenül szükséges, nehogy a tudatlan, nyers tömeg kezébe kerüljön a hatalom, de amely a kultúrának széles rétegekbe való behatolása után úgyszólván önként fog megszűnni. — okt. 3. Zempléniek az udvari bálon. A spanyol királyi pár tiszteletére, a budavári királyi palotában, a király által adott udvari bálon megjelentek soraiban Zemplén vármegyéből ott voltak : Gróf Andrássy Gyula, gróf Andrássy Tivadarné s leányai, gróf Andrássy Sándor és neje, gróf Andrássy Géza és neje, özvegy gróf Almássy Györgyné és leányai, Dókus Ernő és neje, gróf Hadik- Barkóczy Endre s neje, gr. Mailáth József, gr. Sztáray Sándor s neje, br. Vécsey Miklós s László, Windisch- grätz herceg s neje, gr. Wolkenstein Oszvald, Molnár Viktor, Meczner Gyula főispán, Dókus Gyula alispán, Ferenczy Elek, Szmrecsányi Béla sőt egy skalpvadászatukat is megörökítettem. Nem hihettem, hogy főnökük halála miatt bosszuszomjuk ébren vau még. Most belátom, hogy lélektanilag nem elemeztem őket eléggé. Nyugodtan tértem ágyamba, még is fegyveremet a moszkitó háló alá húztam, Isten tudja, a leány szavai hatással voltak reám. Csakhamar mély álomba merültem. Éjfél tájt különös neszre riadtam föl. Kívül égi háború dühöngött, villám cikkázott. Gettót szólítottam, de választ nem kaptam. Magamra húztam a takarót, beakartam fordulni, de nem mozdultam meg, mintha leszögeztek volna, hajam szála az égnek meredt. Csillogó szempár villogott a fejem fölött, a mérges kígyó sziszegé- sót jól hallottam. A lélekzetem elakadt, fegyverem után nem mertem nyúlni, kis mozdulatomra a kigyó ágyamon termett és farkára fölegyenesedve bámult reám. Azt hittem a vér megfagy ereimben, már éreztem az undok állat harapását arcomon. Visszafojtottam lélekzetemet, lehunytam szemeimet, vártam a végzetet. Nem láttam, de éreztem a bestia hideg teste lassan kúszott fölfelé, mellemhez ért, a hideg végigfutott rajtam, borzongtam. Ismét hallottam Lapunk mai nAma 8 oldal.
