Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-09-23 / 77. szám
Harmincliatodik évfolyam. Sátoraljaújhely, 1908. Szeptember 23. 77. (4781.) Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség: és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre & kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Szervezkedés. — szept. 23. Az egyesülésnek, szervezetek és szövetségek alakításának korszakát éljük. Minden téren nap- ról-napra érezhetőbb lesz a se gédruunkaerő hiánya s még azok is, akiknek anyagi helyzete megengedi, hogy vagyonuk egy részét munkaerőre cseréljék ki, már-már alig képesek ez irányú törekvéseiket elérni. Ha az okot kutatjuk, mely e változásokat a társadalmi életben létrehozta, azt meg is fogjuk találni; mégpedig elég köny- nyen. Az emberiség szellemi és szociális fejlődésével, az esztétikai érzés gyarapodásával együtt jár az önállóságra való törekvés. Ez a törekvés olyan emberi tulajdon már ma, hogy azt fejlődésében megakasztani nem lehet; de rendkívül fontos az is, hogy ez a törekvés helyes mederbe tereitessék s vadhajtásai ne legyenek még az ilyen magasabbra való törekvésnek sem. A társadalmi rendszert mintegy felbontja vagy legalább is teljesen más, az eddigitől eltérő irányba tereli s uj alapokra fekteti a segédmunkaerő, a cselédmunka hiánya. Ma már ott állunk hogy „cseléd“ nincs. Ez a kifejezés derogál nagyobb részének s kinevezték magukat „háztartási munkások “-ká. Kifogást nem emelhet ellene senki. Amerikai példa; ragadós követőkre talált, legyen meg az ő örömük. Az is a természetes fejlődés folyománya, ha ezek a „háztartási munkások“ szervezkednek, egyesületeket alkotnak s érdekvédelmi szempontból reformokra készülnek. Viszont a társadalom másik osztályától sem vitatható el a jog, hogy kizsákmányoltatása ellen védekezzék, szintén szervezetekbe tömörüljön s felvegye a küzdelmet az ellenféllel. Nagy szociális kérdések mindig csak erős küzdelmek nyomán oldattak meg s a helyzet nem tisztázódhatott' soha — összeütközés nélkül. Ami a fegyverrel való hadakozás a csatatéren, az a szövetkezésekkel való ellentmondás a napi életben. Minthogy pedig a cselédkérdés teljesen megérett arra, hogy végleg, vagy legalább is hosszú- időre rendeztessék, — a társadalom amaz osztálya, mely anyagilag ellensúlyozza a fizikai munkát, más megoldási módhoz nem juthatott, mint a háztartás és élelmezésben való szervezkedés szükségességéhez. Olyan térre lép ez az osztály, mely a mai társadalmi rend legkonzervati- vebb részének, a háztartás eddigi formájának teljes átalakulását fogja rövidesen eredményezni. Unokáinknak már aligha lehet majd az úgynevezett „családi tűzhely melegségéről“ érvelni. Mint meghaladott álláspont, történelmi lomtárba dobott, ócska lom fog az szerepelni előttük. A milliomos fiának cipőjét a vállalat embere jár tisztítani; a szőnyeget hasonlóképp ezek porolják, a szohasöprést a háztartási munkások szövetkezetének soros tagja, mig az ablak tisztítást az „ablak tisztitó intézet“ fogja végezni. A szociális élet óriási átalakulások előtt áll. Nincs messze a kor, melyben a mai idők fia nem ismer rá a múltakra s gyér mekségét, — a mai rendszert csak tündérálomnak fogja tekinteni. Szivéből kihal a melegség, az összetartozandóság érzete s egyetlen célja lesz : szervezkedni, egyesülni, szövetkezni a reáliákban, de ezzel természetszerűleg együtt fog járni az anyagiasság s a ridegség tulterjedése is a lélek s a szellem gyöngéd érzelmei felett. Hogy jó lesz e ez igy ? az majd elválik. Mi teljes egészében még nem fogjuk megérni e nagy átalakulást. Egy fontos kötelességünk azonban van. Utódaink javáért dolgoznunk kell, nem szabad engedni, hogy a fejlődés processzusa ferde irányban haladjon. Mert felelősséggel tartozunk az utókornak a jelen eseményeiért. Ha meg nem gátolhatjuk a dolgok menetét, legalább arra kell törekednünk, hogy az uj áramlat helyes mederben hömpölyögjön. A szabályozásért minket terhel a felelősség. 9 fekete rém. Óvintézkedések a kolera ellen. — szept. 23. Az egészséges társadalmi együttélés kérlelhetlen réme: a kolera újból megdöbbentő mértékben pusztít Oroszországban, hol a gyilkoló betegségnek napról-napra szaporodnak áldozatai. Sőt az Oroszországgal szomszédos Galíciában is fordultak elő újabban kolera gyanús megbetegedések. Közismeretü, hogy hazánknak épen Galíciával szomszédos, a koleravésznek e legjobban exponált része az, mely a maga szegény népességével, nagymértékű culturálatlan- ságával veszedelmes és rettentő tenyésztője lehet a félelmetes kórnak. És épen ezért legfőbb ideje, hogy a társadalom a maga érdekében megtegye azon intézkedéseket, melyekkel a vész ellen legsikeresebben veheti fel a harcot, útját állva, vagy legalább erejét gyengítve. Aki tudja, hogy a kolera mórt kapta a „száguldó rém" elnevezést, bizonynyal megnyugvással veszi tudomásul, hogy úgy a megyei, mint a városi hatóságok már most, a kezdet kezdetén akcióba lépnek Zemplén vármegyében is a veszedelem hírére, hogy tőlük telhetőleg megvédjék a gondjaikra bízott emberközösséget ama legnagyobb veszedelemtől, mit a készületlenség rejt méhében. Az 1831. évi kolera, mely Indiától, a Kaspi tó környékén át Oroszországba, majd hazánkba, Angolországba s Amerikába hatolt, majd az 1852—1854. évi kolera, mely szintén száguldó sebességgel, feltartózhatlanul járta be a föld civilizált részét, közelebb az 1867 s 1891. évi epidémiák bizonyították, hogy e pusztító betegség elleni védekezésben nincs óvintézkedés, mely korai, s nincs távolság, mely átlép- hetetlen ne volna. És épen ezért elismeréssel és méltánylással kell megemlékeznünk a megyei, valamint a városi hatóságokról, melyek már is harcvonalba léptek, felveendő a küzdelmet a kolera esetleges behurcolása, s a betegség terjedése esetén annak általános romboló hatása ellen. Ez intézkedések nagyon helyesen két irányban mozognak : egyrészt a köztisztaság megóvása, emelése s az elkülönithetés szempontjából. A köztisztaságra való fokozott felügyelet azért elsősorban fontos intézkedés, mert a tisztátalanság e rettentő betegség melegágya, az elkülönítés pedig a fertőzés megakadályozása végett szükséges, nehogy a veszedelem általánossá váljék s egy mindennél borzasztóbb járvány jellegét ölthesse fel. Alábbiakban hozzuk köztudomásra a megyei és városi hatóságok által már eddig tett óvintézkedéseket részint közönségünk megnyugtatásául, részint azért, hogy közismertek legyenek a vész elleni helyes védekezés amaz elvei, melyet orvostudományunk mai állapotában célravezetőnek javai a rettegett katasztrófa elkerülésére s erejének gyöngitésőre. Az aUspán intézkedései. Dókus Gyula alispánhoz megérkezvén Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek valamennyi megyei és városi törvényhatósághoz intézett körrendeleté: annak rendelkezéséhez képest az alispán a kolera vész be- hurcolását megakadályozandó s nehogy a veszedelem készületlenül tatálja társadalmunkat, rendeletet bocsátott ki, mely nagy mértékben alkalmas arra, hogy az aggódó közönséget megnyugtassa s másrészt, hogy tudatában legyünk annak, hogy a legmesszebbmenő óvintézkedések tétettek meg a közönség érdekében. A vármegye alispánja által az ázsiai kolera elleni védekezés tárgyában kiadott 16358/1908. sz. rendelet szövege a következő: 16358/1908. sz. Valamennyi járás főszolgabirájának és Sátoraljaújhely r. t. város polgármeste- nek és rendőrkapitányának. A m. kir. Belügyminiszter ur 113234/1908. számú rendeletét az ázsiai kolera elleni védekezés tárgyában azzal adom ki, hogy 1894. évi szeptember hó 16-án 78571. sz. alatt ugyancsak e tárgyban kiadott s évek óta sokszor hivatkozott rendeletnek 1—25. pontját személyes felelősség terhe alatt hajtsa végre. Különösen a hivatolt rendelet első pontjának a legpontosabb keresztül viteléről s a legpontosabb foganatosításáról, a napok és községek megjelölése, illetőleg Sátoraljaújhelyben és nagyobb községekben a napok és utcák, sőt házak megjelölésével jelentés beterjesztését rendelem el, azaz részletes jegyzőkönyv beterjesztését arról, nogy melyik nap melyik községet, illetőleg a nagyközség melyik utcáját, sőt házait, udvarait járta be szakértő orvosával, s hol minő intézkedéseket foganatosított, a hivatolt rendeletbe ütköző viszonyok megszüntetésére. Jelentésébe felveendő, hogy a hivatkozott rendelet 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. és 12. pontjait miként hajtotta végre. Miután a 111000. számú m. kir. belügyminiszteri rendelettel ellátott utasítás magyar és tót nyelvű füzetek példányait, részint a múlt évben, részint ez év március hó 14-én 4705. szám alatt megküldöttem, ha eddig szét nem osztotta volna, felhívom, hogy azt eszközölje, ha pedig a szétosztás megtörtént, a lakosságot értesítse az utasításban foglaltak pontos betartására. A községi körjegyzőket és községek biráit pedig kötelezze arra, hogy a 111000. szám alatt kelt, de zöld borítékba foglalt füzetekben előirt intézkedéseket pontosan tartsa és tartassa be. Hogy a fertőtlenítő gépek minő állapotban vannak s hány van a járása területén, úgyszintén arról is, hogy a fertőtlenítést eszközlő egyének száma hány ? jelentésében tüntesse fel. Ha a fertőtlenítés eszközlésében kellő jártasságú egyénnel nem rendelkeznék, úgy alkalmas, megbízható embereket jelöljön meg, akik Sátoraljaújhelybe berendelhetők lennének, hogy itt oktatást nyernének s igy kiképezhetőkké válnának, a központi fertőtlenítő intézetben kiképzett fertőtlenítők által. Ezeknek az egyéneknek a netaláni ellátási, utazási és napidijairól a községek gondoskodjanak. Miután a hivatkozott m. kir. belügyminiszteri 1894. évi 78571. számú rendelet 9. pontja minden 1000 lakosnál többet számláló községben alkalmas helyiség biztosítását rendeli el, hogy abban az átutazó, kóbor, vagy hajléktalan, vagy odahaza kellőképen el nem különíthető betegek elhelyezhetők leJLapuuk mai szftma 6 oldal.
