Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-09-16 / 75. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 16. Számadások. Jóváhagyták az alsóolsvai, a felsőkrucsói, jakabvölgyi, lomnai, felső- olsvai községi iskolai alapvagyonok; a cékei, gatályi, sztropkói, nagybe- rezsnyei állami iskolák lefolyt tanévi számadásait. A csodarabbi. Érdekes pontja következett most a tárgysorozatnak dr. Szirmay István tiszti főügyész referádájában, fűsze­rezve az ő nagy jogász elmére valló s mindig talpraesett megjegyzései­vel is. Wechsler Soma varannói rabbi a kör középpontja, akivel hitközsége egyátalán nem kívánt együttélni s folyton veszekedtek és a bizottság előtt fekvő iratok közt van 3 úgyne­vezett „tekintélyes“ rabbi nyilatko­zata is, kik Wechslert állásától el- mozditandónak tartják. Mert az Ur eme jámbor szolgájának rovására leánycsábitás, csalás, gólya megrend- szabályozás s több hasonló dolog van feljegyezve. 50 koronáért vállalkozott, hogy gyermektelen párnak fiú gyer­meket szállít, 20 koronáért tanácsot adott az Amerikába való kiutazásra vagy amuletteket osztogatott. Jóté­konycélokra begyült adományokat állítólag elkezelt stb. Szóval ami rossz emberről elmondható, az Wechsler rabbiról mind el lett mondva. Soha sem fogja meghálálhatni dr. Szir- maynak azt a hatalmas védelmet, amelyet a zseniális jogász a sorok közt mondott el. — Valami válasz­tott bíróság ítélt már e kinos ügy­ben s ez a rabbit állásától elmozdí­totta. Tekintettel azonban arra, hogy a rabbi mint anyakönyvvezető, köz­hivatalnok, aki a közig, bizottság jurisdikciójának van alávetve, a vá­lasztott bíróság Ítéletét a kultuszmi­niszter megsemmisítette s a közig, bi­zottságot Ítélet hozatalra utasította. A bizottság megindittatja Wechsler ellen a rendes fegyelmi eljárást s ezért az iratokat átteszi a fegyelmi választmányhoz. A gálszécsi izr. hitközség alap­szabályait jóváhagyták. Úgyszintén jóváhagyták Erdőbénye s a kisbe- rezsnyei körhöz tartozó községek le­gelő rendtartási szabályzatait. Mezőrendőri kihágás miatt több ítéletet jóváhagytak a felebbezők ter­hére, többet megváltoztattak vagy kiegészítés végett kiadnak. Árvaszéki ügyek. Pintér István árvaszéki elnök jelenti, hogy a vezetése alatt álló vármegyei árvaszék ügymenete kifo­gástalan, hátralék nincs. Súlyos vá­— Erről kár volt álmodnia. Ne­künk nincs jogunk ehez a boldog­sághoz. Ez nem nekünk való. Olya­noknak : akik szeretik egymást. Akik azért lettek az egymáséi, hogy segítő társai, jóban, roszban részesei legye­nek egymásnak. Hogy egymásért, egymásnak éljenek s ha kell meg­halni is tudjanak egymásért. Hát az ilyen embereknek adja aztán a jó Isten jutalmul a legnagyobb kincset, a legigazibb földi boldogságot: a gön­dörfürtös ártatlan gyermekeket. De nekünk ? Hát ez igazán nevetséges lenne 1 Hát minek lenne az nekünk ? Hogy a dada szeszélyeit türjük ? Al­kalmatlan, kényelmetlen kis portéka. Minek lenne ez nekünk ? Hogy eldi­csekedjünk vele: a mi bébénk már járni tud, már beszél is, ma meg­húzta az apja bajuszát, hát ezért? lehet, hogy a szegény boldogoknál ez öröm, de nálunk? . . . Vagy azért, hogy felcicomázzam drága rongyokba, megvegyem neki a legújabb játék­szereket? Hát mindezt megtudnám neki szerezni, csak egyet nem: sze- retetet nem tudnék adni. Mert nem tudnám szeretni azt a gyermeket; mint ahogy nem szeretjük az olyan ajándékot, amelyet olyan embertől kapunk, aki előttünk közönyös. Hát ne álmodjon maga erről édes bará­tom, mert ez nem válik valóra soha, épen úgy, mint az én álmaim. dakkal lép fel azonban Farkas An­dor Sátoraljaújhely városi árvaszéki ülnök ellen, kire több oldalról emel­tek panaszt s kinél huzamos ideig elintézetlenül hevernek az ügydara­bok. — A bizottság meghallgatván a vonatkozó polgármesteri jelentést is, az iratokat kiadja az alispánnak, hogy Farkas Andor ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 97. § ának a) pontja alapján indítson vizsgálatot, főispán felszólalására azonban elrendelte a bizottság, hogy Sátoraljaújhely város képviselőtestületét felszólítja, misze­rint autonómiájának megvédéséről gondoskodjék s tisztviselőit kellőleg ellenőrizze. Közegészségügy. Dr. Löcherer Lőrinc tiszti főor­vos jelenti, hogy a kanyaró, vörheny és vérhas járványszerüleg léptek fel. Géplósnél, illetve gyárban két sérülés történt, az egyik kevésbé súlyos. — Rendőri hullavizsgálat volt 13 eset­ben. — A takcsányi körorvos szemé­lyi pótlékot kér. Később, az Andrássy féle közegészségi törvény életbelépte után fognak kérelme felett határozni. A nagymihályi közkórházat megvizs­gáló bizottság ott a legnagyobb ren­det és lelkiismeretes eljárást tapasz­talta s ezért főleg órley Kálmán igazgató-főorvosnak a vizsgáló-bizott­ság ki is fejezte elismerését. A kir. főügyész Jelentése. Éiserth István kir. ügyész jelen­tése szerint a rablétszám 393, ebből elitéit 382, vizsgálati fogoly 9 s fe- lebbezés alatt van 2. Az egészségi állapot kifogástalan. Adóügy. Sopronyi Károly kir. pénzügy- igazgató helyettes jelentése szerint az államkincstár követelése Zemplén vármegye területén 1908. aug. végén egyenesadóban 2.808,998 kor. 28 fill. Haddijban 64,625 kor. Befolyt 1908. jan— augusztus folyamán egyenes adó 1.118,124 kor. 54 fill., haddij 5314 kor. Közvetett adókban 71,108 kor. bélyeg és jogilletékben: 78,534 kor. Egyenesadó hátralék aug. 31-én: 1.690,873 kor. 71 fill- — Egy adott esetből folyólag, hol a fél elkésetten adta be kérvényét, a p. ü. igazgató­ság ennek dacára a törvényben meg­engedett minden kedvezményt meg­adott a folyamodó félnek. A p. ü. igazgató helyettest megéljenezték. Tanügy. Beregszászy István kir. tanácsos, tanfelügyelő jelenti, hogy augusztus hóban iskolát nem látogatott, mert szünet volt. — A tokaji főszolgabíró — Magára hagyom Böske. Izga­tott, úgy veszem észre — majd hol­nap, ha kipiheni magát, ha jobb han­gulatban lesz . . . — Nyugodt vagyok. S ha talán valamikor jobban megismer; tudni fogja, hogy én nem szoktam hiába­valóságokat beszólni. Élhetünk nyu­godt békés életet egymás mellett, — de egymás nélkül. Mert a kezemet és a hozományomat odaígérhette az apám, de a szivem felett én rendel­kezem. Azt nem kérte, nem adtam oda. Azt puszta kérésre nem is ad­tam volna. Azért küzdenie kellett volna annak, aki bírni óhajtotta volna. Maga nem próbálkozott. Most már késő. Elveszítette a harcot, mielőtt küzdött volna. De talán jobb lesz igy. Hisz hajói felvesszük, nevetséges le­het, parvenü izü valami, amikor va­laki az urába szerelmes s viszont — nem, nem, jobb lesz az igy . . . Igen, igen jobb ... Jó éjt édes barátom — jóéjszakát. És amikor a nehéz selyem ajtó­függönyök ismét összesimulnak: a szép, fiatal asszony lassan felemelke­dik a kényelmes, puha hintaszékből, és a nagy tükör előtt gombolni kezdi a könnyű, csipkés pongyolát, s le­bontja hosszú szőke haját — szomo­rúan, könyes szemekkel — egyedül. Gagyi Károly olaszliszkai ref. tanitó javadalmi jegyzőkönyvét nem helye­sen vette föl, mert e tanitó javadal­mának egy részét községi iskolai alapvagyonból élvezi. Pótlásra vissza- adatik. — A nagymihályi polgári fiú iskola folyamodványát, amelyben a nyilvánossági jogot e tanévre is kéri: pártolólag terjesztik fel. — Formády Alajos lasztóci r. k. tanitó nyugdíja­zását bejelenti. Államépltészet. Höusch Dezső műszaki tanácsos jelenti, hogy a Sárospatak, Karád, Czigánd, Perbenyik, Királyhelmecz közötti útvonalak kiépítése folyamat­ban van. — Szintúgy folyik az alsó- gyertyáni és szürnyegi hidak újjá­építése, mindkét helyen az alépít­mény még ez őszön elkészül. A sá­rospataki bodrogi uj vashidra, vala­mint a nagymihályi átkelési szakasz kövezésére uj versenytárgyalásokat rendelt el a kereskedelmi miniszter, mert a beérkezett ajánlatok nem fe­lelnek meg a pályázati feltételeknek. Az állami és törvényhatósági utakon végzett ez évi munkálatok átvizsgálása s átvétele most van fo­lyamatban. E célból úgy az alsó, mint a felvidéken bizottságok vannak ki­nevezve. A rendkívül érdekes és igazán sokoldalú gyűlés, — elnöklő főispán megéljenzésével délután fél 1 órakor ért véget. VARMEGYE ÉS VAROS. Rendkívüli városi közgyűlés. Sátoraljanjhely, 1908. szept. 15. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Sátoraljaújhely rend. tan. város képv. testületé működésében a min­den vezérfonal nélkül való kapkodás, mely a legnagyobb következetlenség­gel egymással ellenkező határozatok meghozatalában és intézkedésekben nyilvánul — végeredményében csak a város romlására vezet. Csak röviden említve a „Vörös­ökör“ épület megvétele, a beruházási kölcsön felvétele körül történt egy­mást keresztező határozatokat, most megállunk a képviselőtestületnek leg­utóbbi gyűlésein a napi piac kérdé­sében követett — eléggé el nem ítél­hető eljárása előtt, melyre egyszer­smind felhívjuk Sátoraljaújhely vá­ros önzetlenül gondolkozó polgárai­nak, valamint a felettes hatóságnak figyelmét. Már megbotránkozással kellett hirt adnunk lapunk legutóbbi számá­ban, a szept. 9-én tartott városi köz­gyűlésnek azon minden logikát nél­külöző kapkodásáról is, mely szerint a napi piac égetően sürgős áthelyezé­sére vonatkozólag az összes indítvá­nyokat leszavazta — most ismét megütközéssel kell szembehelyez­kednünk Sátoraljaújhely rendezett tan. város képviselőtestületének folyó hó 14-iki rendkívüli közgyűlésén a napi piac áthelyezése ügyében hozott határozatával. Szembe kell helyezkednünk, mert Sátoraljaújhely város képviselőtestü­lete jelenlegi összeállításában nem teljesiti azt a hivatást, melynek be­töltésére a polgárság által küldetett. Az egyéni érdekek, a politika és személyi intrika grassatiója teljes lett az egyetemes, városi érdekek fe­lett. Kotyavetyére dobják a város vagyonát, melyet nem szereztek, s melyet ha szaporítani élhetetlenségük folytán nem is képesek, de sértetle­nül, teljességében megőrizniük fel­tétlenül kellene. A napi piac kérdésének megol­dása már évek óta húzódik. Már rég­óta kialakult a közvélemény, hogy a napi piacnak a Széchényi-tóren való meghagyása egyenesen botrányszámba megy — az idegent városunk iránt teljesen disgustálja. Éppen ezért, a napi piac teret már évekkel ezelőtt felajánlotta a vá­ros közönsége a Kossuth szobor el­helyezésére s ezen határozatát 1907. évben ismételten megújítva kimondta, hogy a napi piacot onnan áthelyezi; s a vármegye a városnak ezen ajánla­tát elfogadva a szobor odahelyezését határozta el. Majd ismételten folyamodott a város régi jótevőjéhez a jóságos lelkű Wallis Gyuláné grófnőhöz, hogy a város ezen mondhatni egyetlen teré­nek nagyobbitása és megfelelő sza­bályozása érdekéből a tér melletti „Cserepes korcsma“ épületet engedje át. A grófnő a város kérelmét telje­sítette, kikötvén, hogy a napi piac onnan záros határidő alatt helyeztes­sék el — mire a város képviselőtestü­lete magát jogerős határozatával elis- kötelezte. Sátoraljaújhely rend. tan. város képv. test. legutóbbi ülésén azonban olyan határozatot hozott, melynek következésekép a gróf Wallis Oyu- láné által a városnak ajándékozott Cserepes korcsma telket elvesztette, mivel ama régebbi képviselőtestületi jogerőssé vált határozat végrehajtá­sának, hogy a piac jelenlegi helyéről elhelyezendő — ami az ajándékozás feltétele volt — konokul útját álta. Újabb és újabb határidő engedé­lyezését kunyorálta a város a grófnő­től a piac elhelyezésére, határozatilag mondván ki, hogy a piacot elhelyezi. Az ígéret beváltásának határideje okt. 15. lejárandó lévén, Kiss Ödön h. pol­gármester értekezletre hívta össze a kereskedőket s iparosokat s ez érte­kezlet óhajának megfelelően is azon határozati javaslatot terjesztette jóvá­hagyás végett a képviselőtestület elé, hogy a piac a Tüzoltó-tér-re helyeztes­sék át. És ekkor — beszélni vágyván — felemelkedtek a képviselőtestület esz- memegpenditői, s a régebben hozott határozat egyszerű mellőzésével s figyelmen kívül való hagyásával meg­pendítettek tökéletlen ideákat. A kép­viselőtestület józanabb gondolkodású elemei szerencsére! ez ideákat, — igaz, hogy a tanács határozati javas­latával együtt — leszavazták. Végre — a határozat meghozatala a piac áthelyezés ügyében halaszthatlan lé­vén : a tanács a már régebben hozott képviselőtestületi határozat alapján tanácsi javaslatot terjesztett be folyó hó 14-én a képviselőtestület elé, mely a jogerős határozatnak végrehajtása kívánt lenni, a piacnak a lehető leg­kisebb költséggel a Tűzoltó-térre való áthelyezésével. Ézt is leszavazták, azaz a kép­viselőtestület 26 szóval 23 ellenében legutóbbi ülésén kimondotta, hogy a már régebben hozott, a piac áthelye­zését kimondó határozat végrehajtá­sát nem kívánja. És igy a Cserepes korcsma, az ajándékozás feltétele nem teljesittetvón, visszamegy ajándékozó tulajdonába. Ezekben ismertetjük a város pol­gárságát anyagi javaiban érzékenyen s vétkesen megkárosító képviselőtes­tületi határozat előzményeit. Ismer­tettük, hogy felhívjuk rá a város pol­gárságának figyelmét, amely ezen, renitenciájuk révén a várost fejlődé­sében megállító uraknak megbízást adott, valószínűleg nem azzal a cél­zattal, hogy az általuk nem szerzett, de megőrizni vágyott közvagyont el­kótyavetyéljék. Egyszersmind hang­súlyozzuk, hogy nem állott többé jogában a képviselőtestületnek a napi piac-térnek a Tűzoltó-térre leendő áthelyezésének útját állani annál ke­vésbé sem, mert az áthelyezést ki­mondó képviselőtestületi határozat után a legérdekcltebb faktorók: a ke­reskedők és iparosok értekezlete is a Tűzoltó-térre való áthelyezés mellett foglalt állást. Kétségtelen, hogy fél annyi költ­séggel, mint amennyit az ajándéko­zott Cserepes korcsma ér: a Tűzoltó vagy a Tornacsarnok-téren felállíthat­ták volna a napi piacot. így nem lett volna ugyan a képviselőtestület nem tudom hány és melyik tagjának a kapuja előtt, de a városnak ezért a kényelmi szempontért nem kellett

Next

/
Thumbnails
Contents