Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-09-12 / 74. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 12. a kezdő lépések megtételében méltányos kívánságának teljesítését látta s ez által reménye biztosabbá vált, hogy óhaja teljesül. A reménység azonban meghiúsult. — Ä kiküldött szakemberek által közölt tervek szerint egyelőre le kell mondanunk a kis állomás kibővítéséről, sőt a nagy állomáson is csak olyan átalakítások vannak tervbe véve, amelyek teljesítésük esetén sem fedik egészen a kibővítésbe vetett reménységet. De még igyis feltétlenül bízunk abban, hogy előbb-utóbb óhajunk teljesülni fog, mert részben biztosíték erre nézve a legutóbbi szemle is, mely ha nem is váltja be egészében kívánságainkat, kezdő lépés az elérni óhajtott cél felé. A f. hó 10-én megtartott helyszíni bejáráson részt vettek a kér. minisztérium, vasúti s hajózási főfelügyelőség, a debreceni és miskolci üzletvezetőség, az osztálymérnökség, a vármegye, város kiküldöttei, név- szerint dr. Finécy Béla min. titkár, Marzsó Károly főfelügyelő, Kun Bertalan felügyelő, Alexy Hugó felügyelő, Görgey s Tolnay üzletvezetők, Náday s Dévai osztálymérnökök, Matolai Etele, Isépy Zoltán, Kiss Ödön h. polgármester, dr. Richard Salamon s Kérészy Gyula. A helyszíni bejáráson ismertetésre kerültek a nagyállomást kibő- vitő terv egyes részletei s ezek szerint a nagy állomás keleti oldalán 4 uj vágány létesittetik, a csapi vonalon kitoló vágány, mig a laboréi vonal s berecki ut keresztezésénél kezelő őrház lesz építve. — Kérészy Gyula városi mérnök azon propoziciója, hogy a csapi vonalon a berecki úti átjárónál a szekérforgalom akadálytalanná tételére az átjáró előtti Ronyva hid alatt egy mellékút léte- sittessék : egyhangú helyeslésre talált s tervbe lett véve. A közölt tervekből látható, hogy a nagyállomás lényeges átalakításon fog keresztülmenni. Ez átalakítások után is teljesítésre vár azonban közönségünknek a teherforgalom akadály tálán lebonyolítása érdekében hangoztatott kívánsága a nagyállomás ily célú kibővítése s a kis állomás átalakítására vonatkozólag, mely egyelőre — sajnos — el van ejtve. VARMEGYE ÉS VAROS. fl tárgyaló város. — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. szept. 9. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 9-én délután 3 órakor s folytatólag 10-én d. u. rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestületi tagok részéről a terjedelmes tárgysorozat iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. A rendkívüli közgyűlésen első nap jelenvoltak : Kincsessy Péter, dr. Hornyay Béla, Matolai Etele, dr. Búza Barna, Bessenyei István, Isépy István, dr. Rosenthal Sándor, dr. Chu- dovszky Móric, Walther László, dr. Adriányi Béla, Szőllősy Arthur, Kádár Gyula, dr. Kellner Soma, Halász József, Rose Jósef, dr. Erényi Manó, Kovaliczky Elek, Ármágyi János, Alexander Vilmos, Klein Andor, Kulics János, dr. Gombos Gáspár, Reichard Gyula, Zinner Henrik, Szedlák János, dr. Nyomárkay Ödön, dr. Róth József, Davidovics Adolf, Krausz Lipót, Papp László, Kótits István, Haas Mór képviselőtestületi tagok s a tanács hivatalból jelenvolt, szavazati joggal biró tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Miklós, Farkas Andor, dr. Reichard Salamon, Bogyay Béla, Rakmányi Jenő, Kérészy Gyula s Mitrik Mihály. A két napon tartott közgyűlésnek különösen az első napján keletkezett széles mederbe került vita a napi piac elhelyezése s a milliós kölcsön felvételének megbeszélésére kiküldött bizottság véleménye tárgyában. A napi piac ügyénél a képviselőtestülettel azon kis csintalanság esett meg, hogy, mint a felsőlemes- dombosi kupaktanács, kénytelen lett ő is „majd máskor határozni“. A milliós beruházásási kölcsönnel kapcsolatos kérdésnél Halász József képvt. tag tartott egy mélyenjáró, általános figyelemmel hallgatott felszólalást. Mindkét kérdésnél szélesebb- körü, a napi piac áthelyezése kérdésénél azonban meddő, s végeredményben komikus szint öltő vita indult meg. A két napos rendkívüli közgyűlésről alábbi tudósításunk számol be. Első nap. Ülés elején. A rendkívüli közgyűlést Kits Ödön h. polgármester megnyitva, felolvasásra került a pénzügyi bizottság javaslata az aradi Leiningen, a zom- bori Kossuth szobrok felállitási alapjának s az érmelléki ref. templomalapnak segélyezése tárgyában. A kérelmeket a képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslata alapján alap hiányában elutasította. A napi piac ügye. Az indítványok csődje. A képviselőtestület egyik régebbi határozatában kimondotta, hogy a napi piacot jelenlegi helyéről áthelyezi s egyben megbízta h. polgár- mestert azzal, hogy lépjen a város kereskedői s iparos köreivel érintkezésbe az iránt, hogy a piac uj helyének kérdésében közmegnyugvásra döntsön a képviselőtestület. A h. polgármester e megbízásnak úgy felelt meg, hogy értekezletre hívta az érdekeltséget, mely egy, a Tűzoltó-téren felállítandó piac létesítése mellett foglalt állást, mint azt annak idején megírtuk, hozzáadván, hogy ezek után a piac áthelyezése rövid napok kérdése. Bátran hihettük ezt, mert egyrészt a képviselőtestület egy, azóta már jogerőssé vált határozatával az áthelyezés szükségét kimondotta, másrészt mert az érdekeltség egyhangúlag a Tűzoltó-térre való helyezés mellett foglalt állást. De ezenkívül tudjuk, hogy gróf Wallis Gyuláné a Cserepes korcsma ajándékozási szerződésében kikötötte a piacnak jelenlegi helyéről, záros határidő alatt való áthelyezését. Csalódtunk. A képviselőtestület tárgyalás alá vevén az érdekeltséggel megtartott értekezletről szóló polgár- mesteri jelentést s az áthelyezésre vonatkozó pénzügyi s építkezési bizottsági javaslatokat: az akut kérdést szépen belefullasztotta egy nivótlan vitába. Hogy a vita, mily meddő, nivótlan és szerencsétlen volt, mutatja az, hogy a piac áthelyezésére vonatkozó indítványok — a tanácsét is beleértve — egymásután leszavaztattak úgy, hogy ezen leszavazási kedvben talán egy értékes ajándék elfogadását is leszavazták volna. Dr. Erényi Manó, Hericz Sándor, Zinner Henrik, Schvarczbart Lipót felszólalása Jelenek Ádám amaz indítványát támogatta, hogy a piac ne a Tüzoltó-tér-re, de a Vörösökör-be helyeztessék. (A piacot egy 100,000 forintos telekre! akkor a színháznak egy legalább is 600.000 forintosat kell majd venni 1) A tanács javaslata ellenben az ingyen rendelkezésre álló Tűzoltó- térre 32,268 korona költséggel akarja áttenni a piacot, beleértvén ezen ösz- szegbo a tér rendezését, kövezését, s árupavillonok létesítési árát. Ezt az indítványt pártolta Kincsessy Péter, dr. Chudovszky Mór, ki különösen közegészségügyi tekinteteknél fogva tartja nélkülözhetlennek a piac jobb helyre való áthelyezését. Búza Barna szerint a piac átho- lyezése 32,268 koronába kerülvén: a Cserepes korcsma pedig ennyit nem ér, s panasz se merülvén fel a jelenlegi hely ellen: meghagyandó jelenlegi helyén. Indítványozza, hogy ne helyeztessék az át s Írjanak át a grófnőnek, kérve tőle a feltétel elengedését az áthelyezésre vonatkozólag. Dr. Hornyay Béla két helyen, a Tűzoltó-téren s a Tornacsarnok mellett óhajt napi piacot, hogy mindkét irányban ki legyen elégítve a kívánság, s elessék a nehezen való megközelítés kifogása. Indítvány tehát volt elég s képzelhető, hogy mily hosszú volt a vita, melynek móhében ezek vajúdtak. A csattanó pedig az, hogy a képviselő- testület ez indítványokat egyenkint és egyetemleg leszavazta, azaz kifejezést adott annak, hogy ő akar valamit, akar, de nem tudja, hogy mikor és mit akar. Az indítványok eme csődje után dr. Reichard Salamon ügyész indítványára a kérdést levették a napirendről addig, mig ez irányban „egységes közvélemény kialakul“, értsd: mig a Cserepes korcsmát visszaveszik. Véleményünk szerint: mivel a piac áthelyezése jogerősen el van határozva : az feltétlenül áthelyezendő, még pedig a Tűzoltó-térre, mely torét a kereskedők s iparosokkal tartott értekezleten: piacnak kijelöltek. Az, hogy miként lesz áthelyezve, mily költséggel berendezve: lehet vita tárgya, de maga az áthelyezés kérdése nem. A polgármester kötelessége, hogy rövid idő alatt közgyűlést hívjon egybe, melyen a piac áthelyezés mikéntjéről döntős hozassák. De most újra az áthelyezésről beszélni, mikor arra nézve már jogerős határozat van: s ülésről ülésre visszaszivni a hozott határozatokat: igazán csak azt eredményezné, hogy a közönség elveszítse hitét e tanácskozó testület komolyságában s méltóságában. A millió körül. A képviselőtestület, miután megbízta a polgármestert, hogy a Tornacsarnok-téri városi földekbe beszö- gellő dr. Nyomárkay Ödön féle telek vétele iránt négyszögölenkint 12 korona árban a tulajdonossal egyezkedjék : áttért a polgármester jelenté sére a milliós kölcsön felvételét előkészítő bizottság véleményéről. A képviselőtestület ugyanis annak idején, mikor a főleg csatornázási s vízvezetéki kibővítési célokra szolgáló milliós kölcsön felvételét elhatározta : a polgármester mellé dr. Búza Barna, Szőllősy Arthur s Klein Andor képvt. tagokból bizottságot küldött ki a kölcsön felvételének előkészítő munkálatai teljesítésére. A bizottság a képviselőtestületnek egyelőre csak 148,000 korona felvételét javasolta írásban adott véleményével s igy a csatornázás költségeit fedezet nélkül hagyta. Halász József e kérdésnél magas nivóju felszólalásában kifejtette, hogy a bizottság nem ilyen célra lett ki- küldve, másrészt, hogy épen a csatornázás égetővé vált kérdése az, mi a milliós kölcsön felvételének indító okát képezi. Meggyőző érvekkel mutatja ki, hogy a csatornázás ügyét, mely létesítés esetén a vízvezetéki üzem jövedelmét is fokozni hivatott, másrészt a város polgárságát egy eminenter fenyegető epidémiától menti meg, elejteni nem szabad. Ugyanily értelemben szólt Alexander Vilmos is. A bizottságot Szőllősy Arthur vette védelmébe, vitatva a szakvélemény helyességét s indokolt voltát. Vita befejeztével a képviselőtestület úgy határozott, hogy a milliós kölcsönt teljes egészében veszi fel s megbízta polgármestert, hogy a felvétel iránt a szükséges alapvető lépéseket tegye meg. — A momentán szükségelt 148,000 koronát, mint függő kölcsönt pedig a különböző alapoktól s pénzintézetektől addig is kölcsön veszik. Ez azonban a milliós kölcsönből visszafizetendő lesz. Második nap. Megnyitás. A rendkívüli közgyűlés második napján, folyó hó 10-én Pataky Miklós polgármester h. elnökölt. Megjelentek: Matolai Etele, dr. Búza Barna, Isépy István, Hericz Sándor, Halász József, dr. Róth József, dr. Lichtenstein Jenő, Szedlák János, dr. Hornyay Béla, Ármágyi János, Rose József, Schvarczbart Lipót, Lipsitz Adolf, Alexander Vilmos, dr. Chudovszky Mór, s a tanács hivatalbeli tagjai közül elnöklő Pataky Miklós h. polgármesteren kívül dr. Reichard Salamon, Kérészy Gyula, Farkas Andor, Bogyay Béla, Schmidt Lajos, Rakmányi Jenő s Mitrik Mihály. Pataky Miklós megnyitván a közgyűlést, bejelenti, hogy Kiss Ödön h. polgármester akadályoztatása miatt ő fog elnökölni. Kiss Ödön felmentési kérelme. A milliós beruházási kölcsönre vonatkozó határozat hitelesítése után a közgyűlés áttért a napirendre. Dr. Reichard Salamon felolvassa a polgármester bejelentését, illetve felmentési kérelmét. Az ügyvédi kamara ugyanis összeférhetlennek mondván ki az ügyvédi gyakorlatot a h. polgármesteri állással: Kiss Ödön először az alispánhoz, majd a képviselőtestülethez benyújtotta felmentési kérelmét. A képviselőtestület egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy a felmentést Kiss Ödön buzgó tevékenysége elismeréseként mellőzi s átír a kassai ügyvédi kamarához, hogy Székely Elek felfüggesztett polgármester fegyelmi ügyének eldőléseig Kiss Ödönnek adjon haladókot. Vegyes ügyek. Dr. Szepessy Arnold városi főorvos bejelentette, hogy több bankban igazgatósági vagy felügyelői állást tölt be. A jogügyi biz. véleménye alapján a képviselőtestület ez állásokat nem tartja a főorvosi állással összeférhetlennek. A Wekerle-téri városi házban egyik helyiséget 600 korona árban Kálmán Zsigmondnak adták ki. — Vojszovics János, a Diana fürdő fűtőjét drágasági pótlék iránti kérelmével elutasították. — Guttmann városi végrehajtónak 100 kor. jutalmat véleményezett kiadni a pénzügy* bizottság. A képviselőtestület a jutái-* mat kiadni határozta. Ugyancsak 200 kor. jutalmat szavaztak meg Szécsé- nyi Lajos végrehajtónak is. — Özv. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttal szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha átvágyhiány és emésztési zavarok állanak eb forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó saványuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 óv óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vlzzel éltek Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szór.savval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhese, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervez- p/Jv/plf hOTVlZ ! ettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete Ingyen kapkató. A forráskezelőség. — Kaphó minden íüszerüzl etben és elsőrangú vendéglőben, «cuvcii u\ji vI
