Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-09-05 / 72. szám

Sseptember 5. ZEMPLÉN. 3. oldal Nyaralás. Ismerek egy „boldog“ férjet, (Nyaral most a felesége) Busan tölti el az évet De most szinte ragyog képe. Szalma özvegység. „Szalma özvegység idején Történt az én bus mesém“, Egy korcsmába jól mulattam, Cigányt, pezsgőt is hozattam, Ám szomorú volt a vég, Betoppant a — feleség. Fürdőzés után. Hazajött a feleség Vig napoknak bizony fucscs, Lesz korholás, lesz elég, S következik a — papucs. Kró-nikás. — Egyházi hírek. Személyi vál­tozások legutóbb a következőkben fordultak elő a kassai püspöki egy­házmegye területén: Fercsák József tállyai káplánt a püspök Sárospatakra, Schopp Mártont Hernádnémetiből Felsőolcsvára, Kocsis Józsefet pedig Bodókőváraljáról Hernádnémetibe he­lyezte át. — Tanári kinevezés. A kassai püspök Petsár Béla sárospataki hit­oktató káplánt Kassára, az ottani róm. kath. férfi tanítóképző intézet­hez tanárrá nevezte ki. — Esküvő. Dr. Kabina Géza le- mesi bírósági jegyző folyó hó 5-én délelőtt tartotta esküvőjét dr. Kossuth János sátoraljaújhelyi ügyvéd leányá­val Izával. — A polgári esketést a menyasszony atyjának házánál Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, alispán végezte, ki szép, eszmegazdag beszé­det intézett az ifjú párhoz. A pol­gári esküvő befejezése után a fiatal pár az örömszülékkel és a fényes násznéppel együtt hosszú kocsisorban a róm. kath. plébánia templomba vonult. A kocsisor végén virágokkal díszített négyes fogaton a menyasz- szony haladt édes anyjával. Az egy­házi szertartást Bessenyei István es- peres-plebános végezte s azt az uj párhoz intézett megható beszéddel fejezte be. Az esküvő végeztével dr. Kossuth János lakásán a díszes nász­nép részére pompás lakodalmi ebéd volt. Az uj pár az esti vonattal nász­úira indul. — Kinevezések. Jászter Kálmán sátoraljaújhelyi kir. törv.-széki jegyző a kecskeméti kir. törvényszékhez, Szirmay István kassai kir. törvény­széki jegyző pedig a sátoraljaújhelyi kir. járásbírósághoz albirákká nevez­tettek ki. — A máv. szerencsi állo­másának főnökévé Váhl Géza ellenőr lett kinevezve. — Pál Dezső szeren­csi cukorgyári főellenőr áthelyezésé­vel a szerencsi cukorgyár főellenőrévő Valkovszky Gyulát nevezték ki. — Gróf Andrássy Sándor —- a tüzkárosultaknak. Gróf Andrássy Sándor v. b. t. t. velejtei nagybirto­kos a Velejtén julius hó 28-án tör­tént tűzvész által sújtottak időleges felsegélyezésére 240 korona készpénzt, 10 drb. hosszú gerendafát és 24 négy­szögöl követ adományozott. A tüzká- rosultak lapunk utján e helyen mon­danak hálás köszönetét a nemesszivü grófnak jótékony adományáért. — Gyöngyössy István emléke­zete. Ung vármegye közönsége egyik legnagyobb fiának a zseniális magyar költőnek, Gyöngyössy Istvánnak szü­lőházát emléktáblával jelöli meg s ezt a táblát ünnepélyes keretben f. évi szept. hó 20-án fogja Radván- con a község közreműködésével le­leplezni. Hazai líránk e kimagasló alakja megérdemli, hogy az emléke­zetének szánt ünnepély mentői tá- gabb keretű legyen és az ne csak helyi érdekűvé szorittassék, de ve­gyen ott részt a magyar irodalom minden hü barátja és pártolója. — Úgy az ünnepély programmja mint egyéb tekintetben felvilágosítást kész­séggel nyújt Dr. Nagy József, az Ungváron székelő Gyöngyössy társa­ság titkára. — A bodrogközi jótékony nöegy- let 10 éves jubileuma. Ez évi szept. 18-án lesz 10 éve annak, hogy gróf Mailáth Józsefné a bodrogközi jóté­kony nőegyesületet megalakította. — Közismert tény ez egyesület áldásos működése, mely a Bodrogköz népé­nek minden rétegeire kiterjedt, az is­kolás gyermekek segélyezésétől egé­szen az ipar fellendítéséig s gyárak alapításáig. A nemes szivü grófnő emlékezetessé tette nevét emberbaráti intézményeivel, amelyeknek elisme­réséül a nőegylet választmánya a ju­bileum ügyében f. hó 3-án tartott értekezletén elhatározta, hogy a 10-ik évfordulót megünnepli és özv. Seny- nyey Pálné báróné elnöklete alatt szeptember 30-án díszközgyűlést fog tartani. Amint értesülünk a díszköz­gyűlésre szóló meghívók legközelebb szét fognak küldetni. — Eljegyzés. Ádám Antal, a kér. munkásbiztositó pénztár tisztviselője jegyet váltott Glück Jolánnal Sátor­aljaújhelyben. — Az 1907. évi ipartestületi tiszt­újító közgyűlés határozatainak meg­semmisítése. Fontos, nagy szenzációt keltő, s a sátoraljaújhelyi általános ipartestület beléletére nagyban kiható határozatot hozott folyó hó 3-án dél­előtt tartott rendkívüli ülésében Sá­toraljaújhely város tanácsa. A tanács ugyanis megsemmisítette az elren­delt vizsgálat anyaga s a felebbezés- ben foglalt indokok alapján a sátor­aljaújhelyi általános ipartestület 901 évi februári tisztújító közgyűlésé­nek határozatait. A szenzációs hatá­rozatot kiváltó ügy előzményei a kö­vetkezők : 1907. év február havában a sátoraljaújhelyi általános ipartestü­let elnöksége tisztújító közgyűlést hi­vott össze, melyen megválasztották az ipartestület tisztikarát, elöljárósá­gát, mely jelenleg is az ipartestület élén áll. Hericz Sándor s társai több semmiségi ok alapján megfeiebbez- ték a tisztújító közgyűlés határozatát a város tanácsa, mint I. fokú ipar­hatósághoz. A felebbezés következ­tében a város tanácsa annak idején el is rendelte a vizsgálatot, de a vizs­gálat elrendelő végzést viszont az ipartestület elnöksége felebbezte meg. Zemplén vármegye alispánja, mint II. fokú iparhatóság helyben hagyta a város tanácsának intézkedését, s a vizsgálat lefolytatásával Farkas An­dor h. polgármestert bizták meg. A Farkas Andor által lefolytatott vizs­gálat adatainak alapján hozta meg ezután folyó hó 3-án a város tanácsa határozatát, melylyel az említett tiszt­újító közgyűlési határozatokat meg­semmisítette s az ipartestület elnök­ségét uj tisztújító közgyűlés összehí­vására utasította. — A homonnai jótékonysági vá­sár iránt, melyet egy tüdőbeteg sza­natórium építési alapja javára ren­deznek f. hó 6-án Homonnán, Sá­toraljaújhelyben is nagy érdeklődés nyilvánult meg. —Sátoraljaújhelyből számosán jelentkeztek a részvételre, de — mint értesülünk — a kedve­zőtlen időjárás miatt nagyon sokan visszamaradtak. A helybeli résztve­vők Meczner Gyula főispán, Dókus Gyula alispán s Kiss Ödön h. pol­gármesterrel élükön vesznek részt a jótékonycélu vásáron. — A sátoraljaújhelyi főgimná­zium igazgatósága előterjesztést tett a vallás és közokt. miniszternek az iránt, hogy tekintettel a még le nem fejezett építkezésre, az előadások meg­kezdése október hó 1-ére halasztas- sék. Most érkezett meg a miniszter válasza, amelyben az igazgatóság elő­terjesztéséhez hozzájárult s igy az előadások október hó elsején fognak megkezdődni. — Apró adófizetők. A sátoralja­újhelyi róm. kath. apáca zárdának igen nagy költségébe került a vízve­zeték elhelyezése, illetve ezzel e nagy épületnek felszerelése. De vizhaszná- lati dij címén is állandóan igen tete­mes összeggel van e jótékony köz­intézet megróva, mely e kiadást nem bírván meg, kénytelen volt a tankö­teles gyermekeket terhelni a vizdi- jakkal s ezektől szedtek a beiratás­nál fejenkint 40 fillért. Éhez annyi megjegyzésünk van, hogy nem illő lenne Sátoraljaújhely városától, ha az intézet vizhasználati dijait, vagy tetemesen nem mérsékelné, vagy végleg nem törölné. Mert igy ismét csak a közönség van terhelve és pe­dig a legszegényebb néposztály leg- főként; mert a gyermekek a vizet nem nélkülözhetik, a zárdának fede­zete nincs rá, tehát a népiskolába járó, közel 400 főnyi szegény gyermek szülőit éri itt is a kiadás — mond­juk, hogy jogosan, de mégsem egé­szen. Az ilyen kiadást viselni a vá­rosnak erkölcsi kötelessége. — A köztisztasági szemlék meg­kezdődtek. Lapunk multi számában irtuk meg, hogy Sátoraljaújhelyben, különösen egyes mellékutcákon még mindig botrányosak a köztisztasági állapotok, a figyelem és a rendőrha­tóság részéről tapasztalt szigorú el­lenőrzés dacára. Ugyanazon közlemé­nyünkben tettük szóvá, hogy célszerű lenne újból feleleveníteni a köztisz­tasági szemléket s a hanyag, ren­detlen háztulajdonosokat megbüntetni. Schmidt Lajos rendőrkapitány Friss Heiman tűzoltó parancsnokkal e na­pokban újabb razziát tartott egyes mellékutcákon feljegyezve a tapasz­talt rendellenességeket. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen szemlék nagy hatással vannak a háztulajdonosokra, ha másért nem, azért, mert tudják, hogy udvaraik tisztasága rendőri el­lenőrzés alatt áll. Ideje is már, hogy végre e téren is oda emelkedjünk, a hol más, sokkal kisebb népességű városok állanak s ha köztisztasági állapotaink rendezve lesznek, javulni fognak közegészségi viszonyaink is. — Közgyűlés. A „Sátoraljaúj­helyi Izr. Népkonyha Egyesület“ f. é. szept. hó 6-án, vasárnap d. u. 3 órakor az izraelita anyahitközség ta­nácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatán a tiszt- ujitás is előfordul. Választva lesznek elnök, alelnök, pénztáros és titkár, esetleg más tisztviselők. — Megint sertés vész. Sátoralja­újhely város határában a sertésvész fellépte megállapittatván, a heti és országos vagy hónapos vásárokra a rendőrkapitány — mint már megír­tuk — betiltotta a sertés felhajtást. Nem szükséges kommentárt fűznünk e kellemetlen híradáshoz, mert való­ságos csapás ez az évek óta tartó sertésvész s nemcsak a közfogyasztás vagy házi szükségletre való bevásár­lás szenved nagy hiányt és vallunk e miatt kárt mindnyájan, de kárt vall a város iparos és kereskedő lakos­sága főleg az állatfelhajtásos vásá­roknak folytonos betiltása miatt. Ha állatvásár nincs, nincs sem ipari, sem kereskedelmi forgalom s ezt vajmi súlyosan megérezzük kivétel nélkül mindnyájan. — Időjárás szeptemberben. A Meteor Írja: A szept. 3-iki gyenge jellegű csomópont hatáskörében ki­sebb változási zavar állott be, mint amennyit e csomópont befolyása kü­lönben előhozna, amelynél fogva a 9-iki csomópont is erősbül s nagyobb csapadékos jelleg érvényesül a 3. és 9- iki csomópont hatáskörében. — A 10- ik csökkentőleg hat a csapadékos jellegre, mig a 11-ik hűvös befolyást érvényesít, amelynek hatáskörét kö- vetőleg újra állandóbb meleg idő várható, a mit csak a 23—24-iki csomópontok zavarnak meg hűvös, csapadékos jellegükkel. Szeptember hó csomópontjai 3, 9, 11, 14, 17, 21, 22, 23, 24, 25. és 27-re esnek, me­lyek közöl legerősebb hatásúak 3, 9, 11, 23. és 28-ikiak. — A Chevra-Kadisa közgyűlése. A sátoraljaújhelyi izr. Chevra-Kadisa egylet f. é. szeptember hó 13-án, vasárnap d. u. 3 órakor a kórház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjén többek közt uj tagok felvétele is lesz. Je­lentkezni lehet a gyűlésig Haas Fülöp elnöknél. — Felmentő ítélet. Dulovics Kálmán nagymihályi pénzügyőri biz­tos folyton hadilábon állott az ottani sörgyárral. Kölcsönösen jelentgettók fel egymást a bíróságokhoz. Sőt a mint t. olvasóink még emlékezni fog­nak rá, ez a kínos ügy a közigazga­tási bizottság julius havi ülésében is napirendre került, amidőn Meczner Gyula főispán erélyes intézkedésre hívta fel Sopronyi Károly kir. pénz­ügyigazgatót, aki nyomban kijelen­tette, mint az akkori tudósításunkban olvasható is, hogy szigorú vizsgála­tot indít s a törvényt esetleg áthá­gott felek ellen kíméletlenül fog el­járni. — Dulovics pénzügyőri biztost hatóság előtti rágalmazás miatt je­lentette fel a nagymihályi sörgyár, de a bíróság amely első fokban ítél­kezett ez ügyben, Dulovicsot nem marasztalta; ehez a felmentő ítélet­hez hozzájárult most a sátoraljaúj­helyi kir. törvényszék is, amely mint felebbviteli hatóság e napokban tár­gyalta a Dulovics ügyét s a járásbí­róság által kimondott felmentő Ítéle­tet II. fokban helyben hagyta. — Drágább a hús. Mig a ható­sági próbavágatásoktól s kimérések­től valamily eredményt reményiünk a husdrágaság csökkentésére : addig mészárosaink nem elmélkednek, de cselekesznek s f. hó 1-től ismét 8 fillérrel emelték fel a hús árát kilo- grammonkint. — Sátoralja-Ujhely kuruc vitézei 1705 ben. Az „Adalékok Zemplénvár- megye Történetéhez“ cimü folyóirat most megjelent száma közli a következő ér­dekesközleményt: 1705-ben egyetlenegy olyan „ignobilis“ volt egész Sátoralja-Uj­hely városnak akkor élt nemtelen (nem nemes!) lakossága közül, aki magát ne­messé tette avval a cselekedetével, hogy felcsapott katonának és elment a har­cok mezejére II. Rákóczi Ferenc feje­delem táborába. És az a nemtelenek sorából kivált és Rákóczi katonájának beállt egyetlenegy kuruc Dobos György vala. Magától értetődik, hogy ugyan­akkor Sátoralja-Ujhelyből, a derék Do­bos Györgyön kívül, még többen is vitézkedtek az 1705. év folyamán a kuruc seregekben, t. i. a városunkban akkor élt fegyverfogható nemességnek szine-java; mert hiszen a katonáskodás akkor, midőn „hitt a haza“, a nemes­ségnek becsületbeli kötelessége vala. Sátoralja-Ujhelynek az 1705-ben össze­irt nemességét szemlélteti ez az egy­korú névsor: Ambrus István, Afra Dávid (város jegyzője), Bosnyák Ferenc, Dajka Ambrus, Dajka Pál (tanácsbeli), az id. és ifj. két Eötves István, Eörvend Sámuel, Fekete István, Garas János, Kapok Éliás, Kádas András, Károlly István, Kereszthy György, Kis János, Komáromy Mihály (tanácsbeli), Kovács János, Lakatos András, Lakatos János, Miklós Mihály, Molnár János, Novák László, Pallay Zsigmond, Pallágyi Mi­hály, Pécsy János (tanácsbeli), Pogány György, Porotzay István, Rókás János (tanácsbeli), Sebők György, Sidó János, Sidó Pál, Soós János (tanácsbeli), cser- niczki Szabó István, gorba Szabó György, németi Szabó János, zempléni Szabó János, Szabó György (tanácsbeli), Szabó János, az id. és ifj. két Szabó Sámuel, Szánky György, Szent-Pétery Zsigmond, Szigyártó János, Szilvásy András, Szoboszlay István, Szőcs István, Szőrös László, Szűcs György, Tállas János, Torony Mihály, Tortuna János, Tóth András, Tusséry István, Urbán György (tanácsbeli), Várady István, Vá- rady Mihály, Ventzel Miklós (tanácsbeli), Veres Péter, Vidó Márton és Vincze András. Mindössze: 60-an. Ha összes számukból levonjuk a „magistratu- alis“-okat, kiket a névsorban én „ta­nácsbelidnek neveztem akkor is ma­radnak ötvenen, Sátoralja-Ujhely kétszáz éves múltjának történeti érdeméül és

Next

/
Thumbnails
Contents