Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-08 / 12. szám

Sátoraljaujhely, 1908. Február 8. 12. (4717.) ü--J-J ^KAJV, ^kAAAAA>^~*V> Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhiratal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. if]. MECZNER GYULA, főszerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor. negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Lehet-e fúzió? íebr. 8. Másfél évvel ezelőtt jelent meg lapunkban egy közlemény, melyben egy esetleges fúzió le­hetőségével foglalkoztunk s mely közleményünk annak idején szé­les körben helyesléssel találko­zott. Most negyedszer ismételjük e helyen Kossuth Ferenc mon­dását is: „Kormányozni csak a meglevő alapon lebet“. Ezek a reminiszcenciák fel- ujulnak akkor, midőn legújabban az alkotmány pártnak a szabad­elvű párttal való fúziójáról mind sűrűbben jelennek meg hírek, a fővárosi függetlenségi lapokban. Előttünk e hírek kolportálása nagyon különösnek tűnik fel. Nem tartalmi, de tendencia te­kintetében. Mert ha fúzióról le­het szó, akkor nem kellene bi­zonyos riadalommal tárgyalni az eseményt, mert éppen annak a pártnak, amely az egyéni s po­litikai szabadságot elsőrendű kul- tur kívánalomnak tekinti és te­kintette saját állítása szerint min­denkor, — nem lehet feladata, hogy akadályt gördítsen elsősor­ban az egyéni, főleg pedig a po­litikai szabadság elé. Már pedig ha egy politikai pártot szabad fejlődésében és esetleges erős- bödésében gátolni akarunk, ak­kor ellentétbe jövünk a saját magunk által hirdetett egyéni és politikai szabadsággal. A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Zaktaszada történetéhez. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — A bekeesi határnak van egy ne­vezetessége : a „Kutyafagyó“. Egy hegyrészletet hívnak e különös né­ven. Éred pedig onnan ez az elne­vezés, mert a Kutyafagyó olyan „szél- lyukúba esik, hogy ott bizony soha sincs nagy meleg, még kánikulá­ban sem. Valamikor a régi jó időkben meg­történt az a bolond eset, hogy a be- kecsi begy eme részén szent János napra virradó éjjelen megfagyott a szőlőpásztor kutyája. Innen eredt a „Kutyafagyó* név. Elbeszélésemhez ez a dolog csak annyiban tartozik, hogy Taktaszada nyílegyenes irányban esik délnek — a Kutyafagyótói. Es csodálatos: Takta- szadán soha sincs hideg. Legalább is szent János napján kutya ott még nem fagyott meg. Különös alakulatu — már t. i. klimatikus viszonyok tekintetében — ez a mi Hegyaljánk. A Taktaszadá­Helytelen volt a fúzió ügyé­nek előzetes leszólása. Mert lás­suk a tényállást. Mi az alkotmány párt? Kik­ből áll az ? Az alkotmánypárt nem egyéb, mint a Tisza István erőszakos hajlamainak idején a 30 év óta kormányon volt szabadelvű párt legkiválóbb elemeinek különvá­lása s az adott viszonyokkal szá­mot vetve, a leghelyesebb poli­tikai téren a nemzeti előhaladás munkálására válalkozott állam­férfiak tömörülése. Amikor eb­ben — a harmadfél év előtt disszidenseknek nevezett férfiak táborában vezérekként gróf An- drássy Gyulát és Széli Kálmánt láttuk, akkor már tisztában vol­tunk azzal, hogy a leghelyesebb utat a legelsörendü államférfiak tényleg követni is akarják s azon az utón haladva bár nem roha­mos, de okos, előrelátó munká­val képesek is lesznek Magyar- ország politikai életében a helyes egyensúlyt fentartani. Ahol Andrássy és Széli ott van, ott bizonyára jelen lesz az államférfiul bölcseség a maga teljes valóságában is. A szabad­elvű pártnak három évtizedes uralma alatt politikailag minden­tekintetben kiiskolázott egyé­nek legelőkelőbbjeiből alakult tehát ki az alkotmány párt, mely bár számbelileg ma nem bir tul- sulylyal a parlamentben, de er­kölcsi súlya úgy ott, mint kint az országban annál nagyobb. És nál kezdődő Harangod levegője vete­kedik a bánátival. A búza korábban érik egy héttel mint a szomszédos bekeesi határban ; a tengeri és krumpli jobban fizet legalább is háromszorta, mint a keletről szomszédos Mezőzom- boron. Pedig a talajkülömbözet nem indokolja e differenciát, — csak a mélyen fekvő sík föld sajátosságára vezethető az vissza. Taktaszada ősi magyar fészek. Már az Árpádkori oklevelek említik Zoda és Zada néven. Ez az elneve­zés kétséget kizárólag hajdani bir­tokosaitól ered, mert 1270-ben is még a Zud nembeli Jakab a birtokosa; 1300 táján pedig határát Zoda Já­nos comes birtokolta. Ennek utóda, ki már az ősi y-t ragasztja nevéhez, (vagy ő veszi-e nevét a birtoktól) 1374-ben Zoday Miklós, ki „hűtlen­ség bűnében esvén“ elveszti domí­niumát, amelyet királyi adományként a Monakiak kapnak. 1400-ban az Isépy, Cseley, Dobay családok osz­toznak a szadai határon. A viharos idők nem kímélték meg a virágzó falut sem; mert 1567-beii írások már mint „elpusz­tult belju-et említik. Ilyen állapot­ennek, — a kiegyezést alapul elfogadott pártnak alaptörvénye az ő politikai működésében nem egyéb, mint a fontolva haladás, a mások politikai nézeteinek tiszteletben tartása, de egyúttal az érvényesülésre való törekvés is. Mindezeket az alkotmány párt az 1«67. évi XII. t. c. teljes és tökéletes végrehajtása utján véli elérhetőnek. És ezt el is fogja érni, mert hazánk népének túl­nyomó tömege igen jól tudja azt, hogy maga az alap helyes, csak bölcs végrehajtó közegek kelle­nek rendelkezéseihez. Kérdezhetjük tehát és pedig egész joggal, hogy miért a ria­dalom, amidőn a volt szabadelvű párt kiválóságai belépni akarnak az alkotmány pártba ? Van e et- hikai akadálya anuak, hogy a hatvanhetes alap valódi hívei, — a darabontoktól távol álló szabadelvűek — egyesüljenek a hatvanhetes alapon álló s a leg­kiválóbb politikai vezérférfiakból egybegyült alkotmánypártiakkal. Ennek a fúziónak elébe aka­dályt gördíteni részben esztelen- ség, részben nemzetellenes cse­lekmény volna. Hogy állunk ma, — a nagy átalánosság szempontjából nézve a politikai helyzetet ? Úgy, hogy a nyakuukra nőtt minden nem­zetiség. Oláh, tót és szász lett ur a mi gavallériánk mellett e hazában. Sovinisztikus szempont­ból tehát, mikor ilyen széttaglalt, sok tekintetben meghasonlott ban is marad közel másfél évszáza­don át, mig 1730 táján újra telepí­tik s a határát akkor birtokoló An­drássy és Almássy grófi családok s egy nemes származású meggazdago­dott iparos, Zábrádszky József tiszt­jei és cselédsége népesítik be. Ettől fogvást lassan bár, de biztosan fejlő­dött. Az Almássyak birtoka időköz­ben más kézre ment át; a határ na­gyobb részének a nemrégiben elhunyt dúsgazdag magyar főur gr. Andrássy Manó lett a tulajdonosa. Az Andrássy féle birtokrész ma a szerencsi cukor­gyár bérletéhez tartozik, mely min­den, arra alkalmas részen répát ter­mel, egyéb helyein pedig kitünően művelve valóságos minta-gazdaság módjára rendezkedett be s tanítja a kis gazdákat is okszerű földműve­lésre. Taktaszada első lakói, az újabb telepítés ntán a református hitet val­lották. Már 1804 ben templomot épí­tenek s rendszeres hitközséggé alakul­nak. A ref. egyház 1904 ben bontatta le 100 éves rozoga templomát s nagy és fényes ünnepségek közepeit avatta fel az ujonan épült diszes templomot, melyet orgonával is ellátott s körü- letét művészi érzékkel parkírozta. Az ország erősbitéséről van szó, nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a tényleg vezetésre hivatott erők el ne forgácsolód- janak, de igen is egyesülve, s a nemzeti állam függetlenségének kiépítésére munkálkodva lehető­leg összehozassanak. Mindenkinek a meggyőződé­sét tiszteletben tartjuk. De el­várjuk, hogy tiszteletben tartas­sák az ellenfél, — illetve ma szövetséges — meggyőződése is. A közvélemény fog Ítélni. Egye­dül üdvözítő politikát senki sem vindikálhat a maga részére. Bizony igy van ez és igy is lesz még igen sokáig. A helyze­tet közelről néző s óriási felelős­séggel terhelt államférfiu egé­szen másként lát, mint az ellen­őr szerepét gyakorló ellenzéki pártember. Az idők, a viszo­nyok igen sokra és igen okos dolgokra tanítják meg az embe­reket. Az alarmirozott fúziónak az volna a lényege, hogy a volt szabadelvű pártnak még ma is előkelő pozíciókat elfoglaló, vagy társadalmi állásuknál fogva ki­váló egyénei belépnek az alkot­mánypártba s itt gr. Andrássy Gyula és Széli Kálmán vezetése alatt segítenek azt a politikát folytatni és .fejleszteni, a mely ma egyedül kormányképes és a mely nélkül dacára minden név­cserének és hangzatos jelszónak — a jövőben sem lehet kormá­nyozni. Van-e ebben kifogásolni egyház első paja Liszkai János volt. Öt Kállay Sámuel, majd idős Zitás István, ezt pedig 1904-től ifj. Zitás István követte. Minden esetre arra vall, hogy jól érezték magukat a tisztelendő atyák a szadai paróchián, mert ritka eset, hogy egy századot meghaladó időn csak négy lelkésze legyen egy ekklézsiának. Ügy látszik, hogy megérdemelték a hosszuéletet, mert az egyház ügyei kitűnő karban vannak. Saját vagyona tetemes jöve­delméből összes hitközségi terheit fedezi az egyház; papja, tanítója jólétben él és a nép értelmességén látszik meg leginkább szellemi veze­tőinek ügybuzgósága. A római kathólikusok többnyire a legközelebb múlt század folyamán betelepültökből tellenek ki. Templo­muk és plébániájuk egészen 1866-ig nem volt. Az itteni birtokos Záb- ráczky család egyik utóda, Zábráczky József egri kanonok címzetes püspök­ségig vitte és kanonoki stallumának jövedelméből 20.000 forintot tett le a kassai káptalannál azzal a rendelkezés­sel, hogy az összeg mindaddig ka­matoztatandó, mig az egy templom építését s a lelkészi és kántortanitói állások dotációját fedezi. Vízvezeték, központi fűtés, csatornázás, ERDÉLYI HENRIK egészségügyi technikus műszaki irodája Sátoraljaújhely, Kossuth-utca 169. sz. fürdőszoba, szivattyús kutak, mosdó, closet berendezések. Villamos vllágrltá,B, eróá/tvitoli telepei*:. Tervet ás Iröltségvetóst Irivá-natra Icéezitels. Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents