Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-27 / 52. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 27. és hassanak oda, hogy a városban létesülhessen az iparostanonc otthon. A lelkes éljenzéssel és tapsokkal fogadott beszéd után Meczner Gyula elnök felkérte dr. Szilágyi Arthur Károlyt előadásának megtartására. Dr. Szilágyi Arthur uj térre vitte a hallgatóságot, amidőn előadta, hogy a liga gondoskodni kívánt a fiatal s különösen a züllés utján levő gyermekeknek büntetőügyi védelméről is, mert hiszen sok olyan gyermek van, aki büntetendő cselekményt követ el, de koránál fogva még nem büntethető s a gyermek javulása sem lévén kizárva, a bíróság javító intézetekbe küldi a fiatal bűnösöket. Sok tudással és szakavatottság- gal fejtette ki a liga emberséges programmját e téren is és lelkesedéssel beszélt arról, hogy a liga meg fogja teremteni a patronatus intézményét az egész vonalon és különösen szervezi azt, hogy mindenütt ahol a gyermekvédő ligának fiókjai vannak : megalakittassék az úgynevezett végrehajtó bizottság, amelyhez aztán minden gyermekvédelmi ügy bejelenthető s ez közvetíti a ligához az ügyeket, minden fiatal korú bűnösnek védőről gondoskodik a liga s a bíróságok a helyi alakulatban minden esetben értesíteni fogják a liga helyi ügyészét, ki a gyermek bűnös védelméről gondoskodik ; szóval igy a társadalom minden rétege kiveszi részét a gyermekvédelem nagy munkájából. Az érdekes és tudományos szempontból is értékes előadás befejezésében megemlitette az előadó, hogy az ideális gyermekvédelmi állapot betetőzése lesz a majdan felállítandó gyermekbiróság, melynek meg kell valósulni mielőbb. Általános éljenzés kisérte a magas színvonalú beszédet. Ezután dr. Karsay Sándor a liga tevékeny és fáradhatatlan igazgatója emelkedett szólásra, ki működése közben már másodízben szerencséltette városunkat s ezúttal minket különösen is érdeklő és állandóan napi renden levő kérdésekről tartott szakavatott előadást t. i. az iparostanoncz- képzésről s ezzel kapcsolatban az iparostanonc otthonok létesítésének szükségességéről s célszerűségéről. Frappáns módon illusztrálta, hogy az iparososztály milyen vérveszteséget szenved azáltal, hogy az ország északnyugati részében az osztrákok és a csehek az ország e részein lakó fiatalabb elemet fejlettebb iparukkal, kereskedelmükkel ki édesgetik hazánkból, délen és Horvátország-felől pedig hazánkba jönnek az idegen gyermekek s elfoglalják egy-egy iparosnak, kereskedőnek készülő ifjú helyét s igy ma már alig-alig kap az iparos vagy kereskedő alkalmas tanoncot, úgy hogyha ez állapoton nem segítünk épen azon osztály — amelynek segítése, előremenetelő fontos, országos, sőt nemzeti érdek, — válságos helyzetbe kerül és kellőleg nem tud megerősödni. A liga tehát e téren is célt tűzött maga elé és a tanonc otthonok létesítését is programmjába vette,, mert csak úgy lehet biztosítani a jövőt, ha a mai iparos és kereskedő alkalmas tanoncokat kaphat, miután ma csak azok mentek ezen pályára, akik sehol használhatók nem voltak. Főcélja tehát a ligának, — mivel a gyermekvédelemnek a liga majdnem egyedüli szervezője, — minél több iparostanonc-otthon felállítása, hogy aztán a gondozásba vett gyermekeket szakszerűen tanítsa és kiképezze és a tanoncotthonokból azután az iparosok és kereskedők alkalmas inasokat kaphassanak, akik mással egyáltalán nem foglalkoznak, mint csak mesterségükkel. A tanoncotthonokban a liga gyermekeket helyez el, mellettük egy tanító felügyelőt tart, a tanoncok reggel munkába mennek és este a munkaadótól a tanoncotthonokba térnek vissza, ahol szabad idejüket szaktudásuk bővitésére, ismereteik gyarapítására fogja a felügyelő felhasználtatni, úgy hogy az ily módon képzett tanonc különösen az első időben nem lesz kénytelen gyérmekdajkasággal is foglalkozni, hanem minden idejét szakismeretei gyarapítására használja s igy a munkaadó képzettebb, tanultabb elemet kap s teljesen kiképzett egyént adhat a hazának, iparosaink szaktudása magas színvonalra emelkedik s a jövő biztosítva van. A város áldozatkészségétől függ tehát, hogy helyiséget bocsáson a liga rendelkezésére s ennek megtörténte után minden fenntartási költséget a liga visel. Indítványozta tehát dr. Karsay igazgató, hogy a közgyűlés a most kifejtett alapelvek szerint válasszon egy helyi végrehajtó bizottságot, a melynek kebeléből egy permanens szükebbkörü intéző bizottság is lenne választandó, amely intéző bizottság üléseket tartana s a hozzá bejelentett gyermekvédelmi ügyekben intézkednék, mert amint több példával bizo- nyitotta, ilyen népes városban, mint Sátoraljaújhely nincs nap, amikor ne lenne valamelyes gyermekvédelmi ügy szőnyegen és valamelyes társadalmi segítő akcióra szükség ne lenne. A sürü helyesléssel meg-meg- szakitott, nagy hatást keltett beszéd után az előadót lelkesen megéljenezték. Meczner Gyula főispán elnök dr. Karsay indítványához képest java solta az orsz. gyermekvédő liga sátoraljaújhelyi végrehajtó bizottságának megválasztását, melynek tagjaivá választattak: Ambrózy Margit, ifj. Bajusz József, Beregszászy István, Bessenyey István plébános, Bernáth Aladárné, dr. Chudovszky Mór, Dókus Gyulánó, Dómján Elek, Eiserth István, Forn- szek Béla, Fejes István, Főző Jó- zsefné, dr. Goldberger Izidor, dr. Hornyay Béla, Hönsch Dezsőná, dr. Hornyay Béláné, Hericz Sándorné, dr. Haas Bertalanná, Kiss Ödön, K. Kun Frigyes, dr. Kontz Endre, Mik- lósy István, Némoti Bertalan, Pintér István, Róth Józsefné, dr. Stern Ármin, Schmidt Lajos, dr. Szirmay István, dr. Tóth Alajos, Walther Lászlóné, Vágó Gyula, Zinner Hen- rikné. A szükebbkörü permanens intéző bizottság tagjaiul megválasztattak: Az ipartestület mindenkori elnöke, dr. Chudovszky Mór, Dókus Gyuláné, Eiserth István, dr. Haas Bertalanná, Kiss Ödön, dr. Kontz Endre, Pintér István, dr. Stern Armin, Schmidt Lajos, dr. Tóth Lajos, Zinner Henrikné. A választások megejtése utA* Meczner Gyula elnök felhívta a ros jelenlevő polgármesterét, K«gy az iparostanonc otthon céljára alkalmas helyiség felől nyilatkozzék mire Kiss Ödön jelentette, hogy* központi bizottság megtekintette a város által kijelölt épületet s azt átalakítás után alkalmasnak jelölte neg, mit a közgyűlés éljenzéssel vett tudomásul. Dr. Karsay igazgató jelezte még, hogy az iparostanonc otthon feletti ’elügyeletet az ipartestületre kívánja ruházni s annak idején a felügyeletre kebeléből bizottság lesz kiküldendő, mely kijelentés helyesléssel vétetett tudomásul. Ezekután Meczner Gyula elnök megköszönte Edelsheim-Gyulay grófnak, dr. Karsay igazgatónak és dr. Szilágyi ügyésznek a város polgársága érdekében kifejtett ezen buzgó és elismerésre méltó fáradozását, nagyszabású s szép ős tanulságos előadásukért pedig a közgyűlés há- áját és köszönetét tolmácsolta. Eiserth István indítványozta, hogy Széli Kálmánnak mint a gyermekvé- delom megteremtőjének és Andrássy Gyula grófnak, mint ezen akció lelkes folytatójának a közgyűlés üdvözlő táviratot küldjön, mit a közgyűlés általános helyesléss 1 elfogadott. Ezzel a közgyűlés véget ért s a nagyszámú közönség a endégek és az elnökök éltetése közi an szép tanulságokkal távozott. D . Kontz Endre. VARMEGYE ÉS VAROS. )(Anyakönyvvezető helyettesi kinevezés. Meczner Gyula főispán Simon Ferenc segédjegyzőt a magyarsasi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki teljes hatáskörrel. )( Adomány a tüzkárosultaknak. Meczner Gyula főispán előterjesztésére a belügyminiszter a szürnyegi tűz károsultak részére 1000 korona államsegélyt utalványozott. )( Vármegyei közgyűlés. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága évnegyedes rendes közgyűlését f. hó 30-án délelőtt 9 órakor fogja megtartani a vármegyeház nagytermében. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai a következők : 1. Alispán jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 2. Somogy vármegye átirata a korcsmáknak és pálinkaméróseknek zárva tartása iránt. 3. Kolozs vármegye átirata a községi és körjegyzők nyugdíj viszonossága tárgyában. 4. Moson vármegye átirata a „Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületéibe alapitó tagként való belépés tárgyában. 5. Esztergom vármegye átirata a szegényügy rendezése tárgyában. 6. Hunyad vármegye átirata a volt erdészek nyugdíjazása tárgyában. 7. Trencsén vármegye átirata a képviselő választói reform tárgyában. 8. Trencsén vármegye átirata az 1894. évi XVI. t.-c. 20. és 48. §-a alapján kiszabott rendbírságoknak a vármegyei jegyzői nyugdíjalap javára leendő fordítása tárgyában. 9, A fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérés iparok gyakorlásáról szóló szabályrendelet. 10. A málcai jegyzőválasztás ügye. 1.1 V nagymihályi köztemető ügye.?/ A Käsztenbaum Márton-féP * t1.. 1907. évi számadása.,/1 ,A. .koz.séS1 és körjegyzők egyee/PP1^ kérvénye fél áru vasúti jeV. váltására jogosito igazolvány kie/közlese. iránt. 1 . A községek es költségelőirányzatok tárgyalása A már beérkező4' m^g beérkezendő összes kö^ülós által intézendő ügyek. jí Kaesztenbaum alapítványról. Kassa, 1908. junius 25. Szabó Jakab t. barátom a „Zemplén“ egyik legutóbbi számában megjelent ama közleményében, melyben azon jól megérdemelt ovációról ir, melyben Kozmái Kun Frigyes urat hasznos közéleti működésének ötven éves évfordulója alkalmából részesítették, a Kaesztenbaum-alapitvány apadásáról és gyarapodásáról, vala mint a Kaesztenbaum-tanulók fenntartási költségeiről több, nagyon téves kijelentést tett. Mint a Kaesztenbaum-alapitvány- ból alapított iskolának volt tanítója és ez iskola és a Kaesztenbaum-alapitvány történetének Írója kötelességemnek tartom Szabó t. barátom nagy tévedéseit helyreigazítani. Kaesztenbaum Márton (megh. 1829-ben) végrcndeletileg 262,000 váltóforintot hagyományozott jótékonycélokra, azonban a hagyaték összeírása alkalmával sok bevehetetlen kötvényre is akadtak úgy, hogy a biztos tőke csak 159,048 vfrlot tett ki. A vármegye tehát 1832-ben elhatározta, hogy addig, míg a tőke a végrendeletben hagyományozott ösz- szeget el nem éri, a jótékonycélokra hagyott összegnek csak a felét használják. A Kaesztenbaum-tömegnek első (1833—1844. működött) gondnoka (Richter Ferenc) halála után nagy hiányt (47.318 vfrt) találtak és ezért ennek fedezésére ingó és ingatlan vagyonát lefoglalták s a vármegye kimondotta, hogy ezután a választandó gondnoktól 20,000 forintnyi kauciót kíván. 1845-ben a tömeg vagyona 226,986 vftra, 1858-ban pedig 269,331 vfrtra rúgott. — 1866-ban a váltóforint az eddigi pénzérték, osztr. értékű forinttá változott át és a tömeg vagyona akkor 122,090 forintot tett ki osztr. értékben. 1880-ban már nem (mint eddig) a számvevőszék, hanem a megye választott gondnokot s ekkor e tisztségre Kun Frigyest választották meg, ki elődjétől (Hla- vathy János) 123,457 forintot vett át. Kun nagy buzgalommal látott hozzá tisztes hivatásának betöltéséhez úgy, hogy már 1882. febr. 15-én tartott számvevőszéki ülés jegyzőkönyvének szavai szerint „a tömeg vagyoni állásának szaporodásánál különösen az uj tömeggondnok pontossága és dicséretet érdemlő tevékenysége következtében örvendetes eredmény éretett el, mert a lefolyt két év alatt dacára annak, hogy az elmúlt évekről maradt némely hálralékok is törlesztve lettek, a tömeg vagyona a megvizsgált számadások szerint 2266 frt 51 krral szaporodott.“ Az 18S5. évi számadás szerint a tömeg vagyona, mely azóta évről-évro gyarapodott, 147,258 frt 66 krra rúgott. — (Hogy mai napig mennyire szaporodott a tömeg vagyona, most nem tudhatom meg, mert jelenleg nem otthon, Sátoraljaújhelyben, hanem Kassán tartózkodom.) Szabó barátom — nem tudom micsoda adatok alapján — mégis azt írja szóról-szóra, hogy „nem akarom untatni az olvasó k 'kfi7u\ássai?7%" számadatokkal^ gyarapodását, csak alapnak fokhilitem, hogy a 7000 ™v^Peapadt alap most háromszo- rF?0) növekedett majdnem,“ Hisz az alapnak a közleményében említett szomorú idejében is 100—120,000 frt. s tizennégy évvel ezelőtt is amint fent kimutattam, már közel 148.000 forint vagyona volt. Az sem áll, hogy — amint azt Sz. barátom állítja, — hogy volt idő, mikor a tömeg a Kaesztenbaum- gyermekek nevelésére 200 fiinál többet nem költhetett. 1838—1852-ig a Kaesztenbaum-alapitványból tartották fenn iskolánkat s 1852-től is minden évben hozzájárult a Kaesztenbaum- tömeg az iskola fentaríási költségeihez, még pedig 1852—1872-ig 600, 1872-től 1887-ig 294, 1887-től 1895-ig 740 írttal, 1895. óta pedig közel 900 frtnyi szubvencióban részesül az iskola a tömeg részéről. Az első fennállásának első évben (1838-ban) hét Kaesz- tenbaum-tanuló teljes ellátására a tömeg összesen 517 váltóforintot fordított, azóta pedig a legkedvezőtlenebb viszonyok közt is legalább oly 5—6 Kaesztenbaum-tanuló is járt iskolába, kiknek fentartási költségeit mindig a tömeg fizette, úgy, hogy már 40—50 évvel ezelőtt is 5—6 Kaesztenbaum-tanuló élelmezése, felruházása és a szükséges tankönyvekkel és tanszerekkel való ellátása 600—700 írtba került. 70 év óta áldásosán működő tö megről lévén szó, szükségesnek tartottam Szabó barátom téves adatait helyreigazítani. Kuopfler Sándor. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit felülmúl ~ hazánk természetes d 111011 szénsavas vizek királya ■ gyógyvíz, a gyomorégést rögtön-Forrás. ÁGNES megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, gyomorbajosoknak. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és használata valódi áldás Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható !
