Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-10 / 47. szám
Sátoraljaujhely, 1903. Junius íO. 47. (4752.) Harminchatoäik évfolyam. v-Jvw A Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nj’iltlórbon mindon garmond sor 30 fül. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —• Egyes szám ára 10 fillér. *— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Kisgazdák segítése. — jun. 9. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület élén oly tevékeny férfiak állanak, kiknek egész eddigi múltjuk biztosíték arra, hogy a jövőben is minden olyan üdvös újítást keresztülvezetnek, amelyek a kisebb emberek jólétének emelését célozhatják. Alig van a társadalomnak elbagyatottabb osztálya mint a kisgazda közönség. Minden szakmában a tömörüléssel, szervezkedéssel s igy a jólét előmozdítására, egymás kölcsönös segítésére való törekvéssel találkozunk. Ez meg van már Zemplén- várraegyében is főleg az ipari körökben, de megvan, mégpedig fényes anyagi és erkölcsi sikerrel a szőlőtulajdonosok körében is, kiknek érdekeit éppen a vármegyei Gazdasági Egyesület Borászati Szakosztálya, az egyesület vezéremberei voltak képesek oly hatékonyan előmozdítani, hogy ez irányú tevékenységük országszerte elismerést keltett. Innen indultak ki a Hegyalja rekonstrukciójára, ennek zártterületté alakítására, majd az uj bortörvény megalkotására irányuló mozgalmak s valamennyi kiváló sikerrel zárult. Biztosíték ez arra, hogy amikor ez egyesület egyik szakosztálya már befejezett munkára tekinthet vissza, ■— a másik szakosztály, a mezőgazdasági is hozzálát most mindama üdvös terveinek megvalósításához, melyek elvben már megvannak, kivitelüket azonban éppen az erők szét nem forgácsolásának helyes szempontja hátráltatta addig, mig az érzékenyebb veszteséget szenvedett részen, t. i. a szőlőbirto- kosságon alaposan segítve nem lesz. Ha most a mezőgazdasággal foglalkozó s főleg a kisbirtokos osztály hatékony védelmét tűzi napirendre vármegyénk Gazdasági Egyesülete : legyen szabad propoziciókat tennünk a gyakorlati élettapasztalat alapján arra vonatkozólag, hogy főként mily eszközöket vélnénk mi alkalmasaknak ezen osztály érdekvédelmeire. A munkás és bérviszonyok nem kevésbbé kedvezőtlenek a mezőgazdaságban sem, mint voltak azok a szőlőgazdaságnál. — Ha itt üdvös intézkedések nagy reformokat hozhattak létre, hozhatnak ilyeneket az előbbinél is, A küszöbön álló aratási, csép- lési, majd vetési idény eszünkbe juttatja, hogy nálunk a kisgazda csak úgy képes nagy nehezen valami terméshez jutni s többnyire csak annyihoz juthat, a mennyinek talaját saját házanépe munkaerejével dolgozza be. Segéderőről itt alig lehet szó. A folyton szaporodó gyárak s vasúti és közúti építkezések kellő keresethez juttatván a zsellérsé- get, ezek inkább kapnak a készpénz, mint a terménybeli fizeté sen. Mi marad ily körülmények közt a kisgazdának? Egyetlen segédeszköz: a gépek igénybevétele. Hogy egy kapáló, fűkaszáló, arató, cséplő vagy vetőgépet egy vagy két, sőt több kisgazda sem szerezhet meg, a fölött nem is vitázunk. De itt van aztán az a hatalmas erő, a vármegyei Gazgasági Egyesület, mely mindezeket lehetővé teszi. Példa rá egy, — a miénkhez hasonlóan nagyon tevékeny — vármegyei gazdasági egyesület, mely a mezőgazdaságban szükséges ösz- szes gépeket bérbe adja kisgazda csoportoknak. Nem kell a kisgazdáknak drága pénzen, nagy adósság mellett vásárolniok; ezt elvégzi a patronus egyesület. A csoportok megalakítása * természetesen a birtokok terjedelmétől függ. Nálunk 12 negyed telkes képezhetne egy-egy ilyen csoportot, 3 egész vagy 6 fél telkes hasonlókép. A gépek bér árai csekélyek. — Vetőgépekért holdankint 75 fillért, fűkaszálóért 1 koronát, aratógépért 1 kor. 60 fillért, kapáló vagy töltögető ekéért 35 fillért, cséplőgépért 4—5 koronát számítanak fel. Igen ára, de ezek a gépek négy év múltán átmennek a bérlőcsoport tulajdonába teljesen ingyen, kivéve a cséplőgépet, mely csak 6 év múlva lesz a csoport tulajdona. A gazdasági egyesület a bérlet időtartama alatt átalányt fizet a gépek javításáért úgy, hogy a kisgazdák valósággal irigylendő helyzetbe jutnak ilyen vidéken a mieinkhez képest. Jól tudjuk mily drága főleg Zemplénben a bércséplés. Maholnap tizedén sem gépelnek s emellett a munkásokat is a csé- peltető kisgazda fizeti. Ha egy csoport együtt dolgozik s először egyik, azután a másik élet- neműje kerül gép alá, könnyű kiszámítani, hogy a jelzett bérösszeg mellett mily megtakarítások érhetők el s mennyi bosszúság és kár lesz kikerülhető. Olyan eszme ez, amely boldoggá tett egy vidéket, boldoggá teheti a mi kisgazdáinkat is. — Minthogy pedig a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület élén álló nagy erők ezt a mi vármegyénk területén is keresztülvibe- tik: igy elhagyatott és folyton munkásbiánynyal küzdő kisgazdáink érdekében egy olyan hatalmas lépést tehetnek, amely épp olyan maradandó becsűvé teszi a mezőgazdasági szakosztály tevékenységét, amily méltánylásra talált országszerte az a nagy agitáció, melyet a borá szati szakosztály fejtett ki a szőlőbirtokosok érdekében. Megvolna ennek az intézkedésnek még, és főleg az a jó oldala is, hogy a makacskodó vagy tulkövetelő munkások belátnák, miszerint az egyesülés ha egy kasztnak használ, hát a másiknak is használhat. A dolog anyagi részét illetően nehézségeket nem látunk fenforogni. Egy oly hatalmas erkölcsi testület, mint Zemplén vármegye gazdasági egyesülete, könnyen financirozhat ilyen vállalatokat. Kezdjék meg a munkát e téren mentői előbb, annál korábban örvendhetnek majd a kedvező eredménynek, amely kétségtelenül kisérni fogja munkálkodásukat s amely fölemel egy valóban elhagyott osztályt: a kisgazdákat. Tiz éves találkozó. — jun. 8. Azok közül az ifjak közül, akik 1898. évben tettek érettségit a sátoraljaújhelyi rém. kath. főgimnáziumban, — 16-an gyűltek össze folyó hó 7-én pünkösd vasárnapján városunkban 10 éves találkozóra. A fiatal emberek a kegyestanitó- rend kolostorában találkoztak s innen vonultak d. e. 9 órakor a főgimnáziumi templomba, hol az iskolatársak egyike, Marcinké József, jelenleg sátoraljaújhelyi hitoktató Te Deumot celebrált. Istentisztelet után együttesen tisztelegtek a főgimnázium igazgatójánál s tanári karánál, hol szintén az iskolatársak egyike emlékezett meg hálás szívvel és szép szavakkal az intézetről s jelen tanári karáról, mint amelynek ők oly sokat köszönhetnek. A kegyes tanitórend tagjai, élükön Nyilassy Károly igazgatóval együtt, mondha+ni kitüntető szívességgel s igazán meleg szeretettel fogadták a volt tanítványok tisztelgését, a szív háláját látva megnyilatkozni szavaikban. Ezután testületileg vonultak az ifjú férfiak, kikhez több tanár is csatlakozott, először a régi róm. kath. temetőbe, ahol megkoszoi uzták Bauer Lénárd volt osztályfőnökük sírját, innen pedig a köztemetőbe, hol a Vili. osztályos korában elhunyt Pfeiffer Gyula, volt tanulótársuk sírjára helyeztek koszorút. — Mindkét helyen Marczinkó József mondott szép emlékező beszédet. Délben bankettre gyűltek a fiatalok a színházi vendéglőben, ahol szintén több kegyesrendi és világi tanár is megjelent közöttük s különösen kivált itt dr. Barna Lender tanár magasszárnyalásu beszéde, aki a tanár és növendék közötti viszony etikai fejtegetésével mély hatást gyakorolt a hallgatóságra. Szép beszédet intézett itt a fiatal férfiakhoz Spot- kovszky Károly volt tanáruk, ki ma is itt működik az újhelyi főgimnáziumnál, majd az iskolatársak közül mondottak többen szép toasztokat. A bankett, mely úgy kitűnő ételek, mint pontos kiszolgálás tekintetében Kovacsics Ignácné jóhirü vendéglőjét dicséri, a késő délutáni órákig tartott. Fénypontja volt az ünnepi ősz szejövetelnek Dr. Ormándy Miklós 1898-ban volt itteni igazgatónak f. évi junius 6-ról, Budapestről keltezet- ten volt növendékeihez intézett megható szövegű, szép levele, melyet itt közlünk : Ä pünkösd vasárnapján tartandó, tiz éves találkozójukra való szeretetteljes meghívásukat szivem mélyéből köszönöm. Fényes bizonysága ez annak, hogy az általam elhintett mag nem esett terméketlen sziklára. Az ember élete hasonlít egy hegyhez, melynek csúcsára mindnyájan lázas sietséggel iparkodunk felkapaszkodni, hogy a fenségesnek, Ígérkező kilátást élvezhessük. Én már eljutottam a hegytetejére ! Önök még csak a lejtőn vannak. Hányán érnek fel Önök közül is szerencsésen, ki tudná megmondani ? Én ma, az emberi élet csúcsáról, ahonnét az ut már csak lefelé vezet, oda, a hová mindnyájan eljutunk, a sírba: üdvözlöm Önöket, azon forró óhajtással, hogy az élet fárasztó és küzdelmes utain férfias kitartással, lankadatlan buzgalommal iparkodjunk betölteni azon helyet, melyet kinek-kinek a Gondviselés kijelölt. Az Isten bőséges áldását kérve mindnyájuk számára, vagyok igaz szeretettel. Budapest, 1908. jun. 6-án. Tisztelőjük: Dr. Ormándy Miklós. Alapítvány tételét határozták el a találkozók nagynevű volt tanáruk, Bauer Lénárd nevére, amely alapítvány kamatait mindenkor a helyi főgimnázium VIII. osztályának ama növendéke fogja kapni a tanári kar elbírálása alapján, aki a magyar irodalomban legkivállóbb előmenetelt tesz. Ezt az alapítványt dr. Barna Leander tanár köszönte meg, rámutatva itt is arra, hogy az ifjúság szivében a tanárok iránt élő hála egyúttal a tudomány előmozdítására is vezet. Áz ifjak társasága kedélyes, barátságos beszélgetés mellett esti 10 óráig maradt együtt, újabb 10 évi találkozóra téve fogadalmat. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Felmentés. Meczner Gyula főispán dr. Reviczky Lajos sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórházi alorvosnak ezen állásáról történt lemondását elfogadta és őt saját kérelmére ezen állásától junius hó 30-ától felmentette. Lapunk mai száma 4 oldal.
