Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-06 / 46. szám

Sátoraljaújhely, 1908. Junius 6.

46 (4751)

Harminchatodik évfolyam.

Megjelen hctenkint kétszer

szerdán ós szombaton este.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám.

Telefon: 42. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 30 fill.

Zemplén

POLITIKAI HÍRLAP.

ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA,

felelős szerkesztő, fömunkatárs.

Előfizetési ára:

A i* ■

Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona.

Egyes szám ára 10 fillér. —

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény.

Pünkösd.

— jun. 6.

A vigasztalás lelke egyben a megvilágositás lelke is volt. A midőn a keresztény hit első hirdetőire szállott a lélek szent legenda szerint, akkor ezek az addig gyarló emberek különösen megerősödtek a hitben úgy, mint értelmileg egyaránt. Onnan indult ki világhódító kőrútjára az igazság tana, a jeruzsálemi kisded hajlékból. A vigasztalás, az erősség és tudomány lelke aztán szerte áradt a buzgó apostolok tevékenysége folytán az egész emberiségre, megváltoztatta rövidesen az egész világ képét.

Nekünk, akik a szent legenda ünnepét üljük ma, tanulságokat kell levonnunk a közel két évezred előtti nagy esemény történetéből. A világosság, erősség és vigasztalás lelkét várjuk, óhajtjuk mi is, — lássuk menynyire vagyunk ez óhajainkat illetőleg.

A modern ember mindent a gyakorlatiasság szempontjából fog fel és bírál el. És ez helyesen is van. Tiszteletben tartjuk a jámbor hagyományokat, meghaj- lunk a ma is megcáfolhatlan igazságok előtt, azonban az élet forgatagában úgy alakul ki az emberek gondolkozása, hogy csak is az adott helyzettel vet száA ZEMPLÉN TÁRCÁJA.

Emlékezetből.

A íZomplón« számára irta: S. Löw Kóza.

(Folyt, ós vógo.)

Az ebédet két órával elhalasztotta, pihenő időt kérve. Szobájába vonult, uramnak sürgős megbízást adva, ki nyugodtan ment el. Én gondolkozva ültem az üres gyermekszobában. Csemetéim iskolában voltak. A mult, a jövő, a jelen képei zavarosan kavarodtak össze képzetimben. Fojtott sóhajok törtek elő megkínzott szivemből és lelki szemeim előtt gyönyörű, káprázatos képek, kívánatosán csábos idillekés fájdalmas, szi- vettépő képek váltakoztak. Űzték, kergették egymást, mint a mozgó fényképek; — boldog szerelmi élet gyöngy percei, édes, mámoros pillanatai, szomorú válás jelenetei. A gyermekétől megfosztott anya gyászos siralma, a bűnös asszony boldog bó- dultsága és a rákövetkező lelkiísme- retbeli furdalások önkinzásai. Mar- dosó bubánat, zaklatott élet, ön megvetés és a közvélemény kemény Ítélete. Zavaros köd borult az agyamra, könyfátyol szememre. Attól nem láttam, hogy ő áll előttem némán, somot, azt mérlegeli, a szerint igazodik, mert életfeltételei is ahoz vannak kötve.

A mi szegény magyar nemzetünk is évszázadok óta epedve várja a világosság, erősség és igazság lelkét. Vágyaink még nem teljesültek. Úgy látszik azonban, mintha egy olyan jövő előtt állanánk, amely ezeket az óhajainkat valóra fogja váltani s reményeinket betölti.

Nemzeti erőink szétforgácso- lódása az utóbbi időkben mintha némileg kezdene megszűnni. — Mintha a gyászos múlt után vigasztaló hajnal hasadna hazánk egén. A vigasztalás lelke talán nem hagyja el ezt a szegény magyar nemzetet az ő rettenetes küzdelmében. Hiszen mi volna velünk, ha még tovább folynának ama harcok, melyek a közelmúlt áldatlan viszonyait hozták létre ? Talán felébredünk már s egyetértésben, vállvetve kivívhatjuk, hogy vigasztalan múltúnk után a vigasztalás lelke áradjon majd szét felettünk.

Várjuk a világosság és erősség lelkét is. Van reményünk, hogy amikor üdvös törvények egész halmazata fekszik képviselőházunk előtt, amely törvények szentesítés után teljesen átalakítják majd e földnek, e magyar hazának képét: akkor elárad fölöttük a lelki világostéten. Szaggatottan szólott: Maga miatt jöttem Dóra. Emléke nem hagy nyugodni. Maga után sóvárog a lelkem. Nem találok a sok, szép, engem körülbókoló asszony között olyan mélyen érző, bensőn cirógató kincset mint maga 1 Érzem, hogy szeret. Lássa, évek nem törölik ki egymás szivéből a kedves emlékeket. Nézze, bevallotta egykor a battyubálon, hogy szeret. Asszony volt akkor is, minek tette? Akkor éreztette is velem izzó szerelmének mámoritó izét. Minek tette? Most eljöttem, vegye vissza régi csókját, engem agyon égett. Nekem, ki minden vágyamat oly köny- nyen kielégíthetem, csak parancsolnom kell és teljesítés fakad vágyam nyomán: éppen ön utáni epedésem emésszen fel ? Csak a legédesebbet, Dórimat ne tudjam elérni! Koldulva kérem: adja vissza életkedvem, nyugalmam, energiám, ruganyosságom.

Mellém ült, kezeim csókolta fénylő tekintettel, bóditó suttogással. Én tántorogtam, szédültem. Részegített a szava, csábított a hangja, megbabonázott lángoló kérlelése, mégis felálltam mellőle: Uram, kegyelmes uram, ön férfi, miért ne bírná, ha én — gyönge asszony — bírom. Igaz, szeretem! Nos? Hiszen azt azóta tudja, mikor kertem sűrűn sötétlő, sudár fáira mutatott, melyek közül

ság s a nemzeti erősség lelke és átalakul a gyarlóság erősséggé s a sötétség világossággá.

De legnehezebben várjuk az igazság lelkét. Ez sem fog sokáig váratni. Ha ma nincs is még igazi pünkösdünk, már nem lehet messze az igazi. A mi jogainknak helyt kell foglalniok a népek nagy törvénykönyvében, a mi magyar nemzetük igazságainak győzniök kell az ármány felett- Eljön a mi pünkösdünk is, amelyen az igazság lelke emeli föl szavunkat az ármány hangjai fölé s mi független, önálló nemzet leszünk.

Ezen a mostani, még nem piros pünkösdi ünnepen erre kérjük a világosság, erősség és igazság lelkét.

— jun. 6.

Uj vasút Sátoraljaújhelyben. A

kereskedelmi kormány keskenyvágá- nyu vasút építésére adott engedélyt Pollacsek és Epstein oki. mérnökök budapesti építő vállalkozó cégnek Sátoraljaújhely, Zemplén, Abara, Rás- ka, Deregnyő, Nagykapos felé, esetleg Deregnyőtől Szobránc vagy Nagy- mihály felé való elágazással. — Úgy értesülünk, hogy az engedélyt kapott vállalkozók a vezető körökkel, már érintkezésbe léptek és az előmunkálatok miként való megkezdése iránt lépéseket tettek s rövid időn belől egy Sátoraljaújhelyben tartandó értekezletre hívják öszsze a fentjelölt vidék érdekeltségét, hogy a vasút építés előnyeit megvitassák s létesimint egy pici, pislogó lámpás bontakozott ki lakom esti világítása.

A miliőt elragadónak, a hangulatot mámoritónak találta. Szépséges álom volt, de elillant. Gyermekemlékeiből idézte — vonatkozással reám — e dajkamesét: „Egyedül ballag hosszan a vándor. Megy, mende- gél, mig erdőnek sürü fái között kunyhóra bukkan, melynek ablaka biztatva világit. Remeg, fázik, tik- kadt, éhes. Ott benn gyönyörűséges boszorkány főzi melegítő, parázs tűzön az üdítő bájitalt. A fáradt vándor inná a csókodat bűvös boszorkányom, babonás szépségem 1“ Soká voltam betege e meséjének, de az élet egyebet is mesélt, a kötelességek egyebet parancsoltak. Minek meséljem tovább. Szeretem, mint akkor, Talán jobban, mert szenvedni tudok szerelmemben. De minek kellett arról önnek meggyőződni ? Személyesen kellett részt vennie lelki gyötrődó- simben ? Nézzen hát kön; ező szemembe és mondja, elhagy natom re derék uram, édes gyermekeim Megcsalni őket?... Nem, nerr etem kedves, egyetlen drágaságé; gye emlékül hő vallomásom és .ivar- jon többé. Legyen kegyes kbgyelmes uram.

Maró keserűség dirt utólsó szavaimban. Merever. nyujtám kezeim

tése érdekében határozzanak. — Az uj vonal Sátoraljaújhelyből indulna ki és igen gazdag vidéknek tenné lehetővé Sátoraljaújhely könnyebb megközelitését és Sátoraljaújhely kereskedőinek s iparosainak érdekeit rendkívüli módon előmozdítaná s a város forgalmát csak nagyobbitaná. Az uj vasútvonal kezdő állomása Sátoraljaújhelyben lenne, ami szintén csak a város érdekeit mozdítaná elő.

Főúri bőkezűség.

Nagy adomány a Gyermehuédő Liga javára.

— jun. 6.

Amikor áldásos intézkedését szélesebb körökre is kiterjesztette ,a Gyermekvédő Liga s vármegyénkben is hálás talajra lelt nagy tevékenységű egyének közreműködésével ez a nemes eszme, — akkor Meczne r Gyula főispán, a Liga zempléni fiókjának elnöke körlevélben fordult mindazokhoz, kiknek a gondviselés adott fölösleget s kérte támogatásukat ez intézményhez.

Nem volt eredménytelen a Mecz- ner Gyula buzgólkodása, mert Zemplén vármegye csaknem legelőkelőbb helyet foglal el a gyermekvédelem terén kifejtett tevékenységben. Úgy egyesek, mint testületek kész örömmel adakoztak s ezen adományok koronáját most tette föl a jótékonyságáról országszerte ismert főur, gróf Andrássy Dénes, aki monoki várkastélyát a hozzá tartozó mintegy 5 hold területű parkkal együtt a Ligának ajándékozta.

Pénzbeli értéke is nagy ennek a nemes adománynak, mert az emeletes s mintegy 40 szobából álló váráldva őt. A többire nem emlékszem. Ájulás féle lankasztott el. Öleléseire, csókjaira eszméltem föl. Kétségbeesett, vad fájdalommal visszacsókoltam. Oly vulkáni tűz égett szememben, oly hév ölelésemben és oly ijesztően rángatózó zokogás követte szilaj csókolásom, hogy hódolóm megrendült a nagy lelki rázkódáson.

Köny gyűlt szemébe, amint mellém került emgem gyöngéden kendőbe göngyölve. így ni édes — becézett. Pihenje ki izgalmát. Nem enyém többé még álmaimban sem. Nem lát többé. Miért kínoznám? Nem ezt akartam. Nem ismertem. Bocsásson meg. Tolakodásom nJ j*r varja békés életét, lelke szu’-inya.^"" sát. Megláss?,, mogéruetuiciu becsülését. Köszönöm érzelmeit. Megérdemeltem. Több úgy sem jut ez édességből nekem ez életben. Miattam ne sirjot'U, ne virrasszon. Felejtsen el Dvrám! Még egyszer összeborultunk hosszú, néma ölelésben, csókos belsőségben, soká küzdve a válás fájdalmával, a lelki mohósággal. Nehezen szakadtak le ajkaink egymáséiról, mégis elváltunk „örökre“. Szó, Ígéret nélkül. Tudtam, nem jön többé kíméletből. Tudta, nem leszek övé becsületből ...

Férjem a többi urakkal nem sejtette, mily tragikus jelenet, mily bus

Kassai lóversenyek június hó 7-én és 8-án.

Lapuuk mai siiaa 10 oldal.