Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-27 / 43. szám

Május 27. merev gőggel bánni, hogy sértőt ne mondjunk: mégsem illemes. Külön­ben közönségük a momentán termett ötletek csodálója, a helyzetből fakadt jóízű humor kedvelője, s igy a Nagy Endre nekünk ugyan uj, de valójá­ban százszor elmondott, régi ötletei, melyek mind Íróasztalnál születtek, de színpadon adattak le: frappánsul nem hatottak. Gyöngyi Izsó rögtön­zései tagadhatlanul nagyobb hatást keltettek és méltán. A Bonboniére leikéről: a konferansziéról ezzel ele­get is mondottunk. Az előadás pedig a kabaretek hovatovább unalmassá váló hatását keltette. Pár mosoly, minden mélyebb benyomás nélkül, kellemes hangulat, mit jó baráti tár­ságban is meglelhet bárki. A műsor­ból Huszár Eötvös Károly alakítása vált ki, mi szintén nem a kabarét, mint olyan, de a szerencsés véletlen érdeme, mely Huszárt képessé teszi az Eötvös Károly alakja, beszéde, hanghordozása, nevetése hü másolá­sára. A szellemességek azonban, me­lyeket Eötvös Károly szájába ad­tak : igazán szégyenére válnak a vajda kifogyhatlan ötletességének s nem közelitik meg magvas anekdotáinak legselejtesebbjeit. Szécsy Magda, Ba­logh Böske, Kepf Jolán, Fábián Kor­nélia mind kiváló kabarét színésznők — tudniillik hangjuk kevés van s igy a kabarét irodalom gyöngyei sem elevenedhetnek meg méltóképen a közönség előtt. A Bonboniére férfi tagjai közül a kiváló Ferenczy Ká- rolyon kívül — mindegyik, közepes. A közönség azonban — mi sem ter­mészetesebb — szinültig megtöltötte a színházat folyó hó 23-án s azzal a tanulsággal távozott el, hogy a leá­nyokat bátran otthon hagyhatták vol­na, s hogy, aki jön és lát: az nem okvetlen győz. — A péuzét azonban senki sem sajnálta. A fővárosban ugyanezért az élvezetért hat koronát kellett volna fizetni. ** A színház repedezik. Kétség­telennek látszik, hogy a városi szín­házat, amelybe már olyan sok pénzt ölt a város — legközelebb alapos ta­tarozás alá kell venni. A színház épü­letnek ugyanis a színházi udvarra néző egyik fala megrepedezett s azon rosszindulatú keresztrepedósek ész­lelhetők. Lehet azonban, hogy a szak­értő szeme jobban észreveszi a baj mibenlétet s tiszta képet alkot ma­gának a baj mérvéről. A közönség javarésze azonban, különösen a szín­házban történt vízvezetéki csőrepedés óta — arról suttog, hogy a városi színház épületénél veszélyes jellegű tünetek mutatkoznak. Megnyugtat­hatjuk a közönséget, hogy komoly bajról egyáltalán nincsen szó s bár egyes helvekfin fniiz««**----­ZEMPLÉN. A leleszi monostor alapítólevele 1214- ből. Latinból: Dongó Gy. Géza. •— 2. Zemplén a Yáradi Regesztromban. (XIII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Wolkenstein Ozwald Góbert gróf apai és anyai ágon való egyenes leszármazása a Rákóczi és Hoher; zol- lern hercegi családoktól. (Képekkel és 3 darab leszármazási táblázattal.) Irta: Waldbott Frigyes br. — 4. Zemplén a Sztáray-kódexben (III.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Homonna történetéhez. Irta : Dudás Gyula. — 6. Zemplén vármegye törté­neti földrajza. (LXXXI) Irta : Dongó Gy. Géza. — 7. Statisztikai adatok Zemplén vármegye néprajzához. (II.) Irta: Balogh Pál. — 8 Tokaj-Hegy- alja borai az 1807. évi ország gyűlé­sén. (I.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 9. Zemplén vármegye újjászüle­tése 1860-ban. (I) Irta: Dongó Gy. Géza. — 10. Zemplén vármegye cí­meres nemesei. (1556—1699.) I. közi. Összeállította : Dongó Gy. Géza. — 11. Olasz-Liszka Diáriomából. (XXXIV.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Leveles­láda. 12. Pálosok dolgai vármegyénk levelestárában. (1610—1790.) Két köz­lemény. Dongó Gy. Géza. (I.) — 13. Sátoralja-Ujhely város törvényei a XVII. évszázban. (V.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 14. Sátoralja-Ujhely város 1848. évi „Polgári Jegyzőköny vé“-ből. (V.) Közli: Andorko János. — Tréfás történetek. — 15. „Ügy- viszlet Szemere Miklózsi Onomazi- sara." Közli: Halasy Szerencs. — A szerkesztő postája. Előfizetési ára félévre S korona, egész évre 6 korona. Az „Adalékok" eddig meg­jelent füzeteihez készült díszes be­kötési táblák kiadóhivatalunkban (Fő­tér 9. sz.) folyton kaphatók. A „Vasárnapi Újság“ május 24-iki száma gróf Brunsvik Teréznek, a kisdedóvó megalapítójának emlé­két eleveníti fel cikkben és képben. Közöl ezenkívül képsorozatokat a Nemzeti Szalon tavaszi kiállításáról, a londoni magyar kiállításról, a zom- bori háziipari kiállításról, a budapesti automobil-kiállításról. Szépirodalmi ol­vasmányok : Lampérth Géza elbeszé­lése, Farkas Imre és Haraszthi Lajos verse, Erdélyi Zoltán verses regénye, Fogazzaró regénye. Egyébb köziemé nyék: uj adatokat tartalmazó cikk a lánchíd alapításáról, tárcacikk a hét­ről, a déli sarokról, Edison egy érde­kes arcképe s a rendes heti rovatok ; Irodalom és művészet, Közintézetek s egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. „Vasárnapi Újság" elő­fizetési ára negyedévre négy korona. a „Világkróniká“-val együtt négy korona 80 fillér. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-u. 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a ma­gyar nép számára, félévre két kor. 40 fillér. TANÜGY. = Tanügyi kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Pázmány József oki. tanítót a tőke- terebesi állami népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. = Miniszteri biztos az érettségi vizsgán. A sátoraljaújhelyi főgimná­ziumban megtartandó érettségi vizs­gálatok biztosa dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgató lesz. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter az autonom felekezeti középiskolák folyó évi rendes érettségi vizsgálataira a sárospataki főgimnáziumhoz dr. Ké­részi Zoltán kassai jogtanárt kül­dötte ki, mig Lekly Gyula kassai felsőipariskolai igazgató a bomonnai kereskedelmi iskola érettségi vizs­gálatainak biztosa lesz. = Magánvizsgálatok a főgimná­ziumban. A sátoraljaújhelyi r. kath. főgymnáziumban a magánvizsgálatok a folyó évben junius hónap 11 és 12. napján fognak megtartatni. — Az őrmezői óvoda ügye. Ehren- heim Sztáray Nandine grófnő az Őrmezőn létesítendő óvoda ügyében, melyet gróf Széchenyi László és neje Wanderbilt Gladys egybekelé­sük emlékére alapítottak, Kassára utazott, hogy dr. Fischer Colbrie Ágcst megyéspüspökkel az óvodára vonatkozólag értekezzék. — Tanítói gyűlés Tarcalon. Az alsózempléni ief. egyházmegyébe tar­tozó „Tállyai ref. tanítói kör“ ez évi rendes tavaszi közgyűlését Tarcalon, a ref. iskola tantermében tartotta meg május hó 21-én, Órás Kálmán ondi ref. lelkész egyházi elnök, dr. Kovács Gábor szerencsi ügyvéd vi­lági elnök és Botka János báji ta­nító tanítói elnök, hármas elnöklete alatt. Az ülésen a tarcali ref. egyház képviseletében megjelent: ifj. Bálint Dezső s. lelkész s Szántó J. gond­nok. A város képviseletében pedig Markovics János és fíubay Kálmán jegyző s Tóth István főbíró. Az ülé­3. oldal. sen Órás Kálmán egyházi elnök ha­zafias elnöki megnyitó beszédével a gyűlést megnyitván, Károlyi János tarcali tanitó gyakorlati minta taní­tást tartott a tizedestörtek ismerteté­séről. Azután a lemondott tisztikart három évi időtartamra egyhangúlag újból megválasztották. ,A testi ne­velés fontossága a népiskolában" cimü pályatótelre egy munka érke­zett be. A dolgozat, a bírálók egy­hangú véleménye alapján a dijra ér­demesnek találtatott s annak kiadá­sát javasolják. A munka felolvasása után a jeligés levél felbontatott s szerzője Homoky György tállyai ref. tanitó volt. A jövő gyűlés helyéül Szerencs állapíttatott meg. Pályaté­telül „Akirándulás fontossága a nép iskolában" cimü tétel tűzetett ki. — Dr. Kovács Gábor bezáró beszéde után a gyűlés fél egy órakor véget ért. A munkában kifáradt tagok, a „Korona" éttermének fehér asztala mellett telepedtek meg, hol az első felköszöntőt Órás elnök a vendégekre, Kovács János tanitó az elnökségre, dr. Kovács Gábor pedig a tanítóságra mondotta. = Érettségi vizsgálatok a főgim­náziumban. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgimnáziumban a folyó évi szóbeli érettségi vizsgálatok junius hó 5-én veszik kezdetüket. Telefon-számunk: 42. NYÍLT TÉR.*) Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóakaróinknak, bará­tainknak és ismerőseinknek, kik fe­lejthetetlen emlékű férjem, illetve atyánk halála által okozott mély bá­natunkat részvétükkel enyhítették, ez utón fejezzük ki hálás köszönetünket. Sátoraljaújhely, 1908. máj. 26. Özv. Neuvirth Györgynó és családja. *) E rovat alatt közli)ttokért nem vállal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. B. Szerencs. Egészen helyiérdekű dolog lóvén, tessék az ottani újságnak beküldeni. Laptnlajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents