Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-09 / 38. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Május 9. 38. (4743.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njiltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A népért. — május 9. Az igazi magyar népnek, a nemzet zömének érdekében nagyszabású s valóban mentő akció nak nevezhető ténykedés foglalkoztatja rövid időn belül a magyar országgyűlést. A földmivelésügyi kormány ugyanis törvényjavaslatot nyújtott be a birtokrendezésről. Ez a javaslat elavult s a gyakorlati életben régóta haszonvehetetlen- nek bizonyult ósdi törvényeket van hivatva a mai idők szellemének megfelelően átalakítani, kiküszöbölvén úgy a kötött, mint a tulszabad állapotokat. A földmivelésügyi kormánynak elől említett törvényjavaslata megváltoztatni kívánja az 1836. évi VI. X. XII. az 1840. évi VII. XXX. XXXI. és az 1871. évi Lili. törvénycikkeket, melyek részben birtokrendezésre, részben arányosításra és tagosításra vonatkoznak. Hogy a most felsorolt törvénycikkeknek részben módosítása, részben hatályon kívül helyezése mit jelent a kisgazdákra, erre az igazán kizsákmányolt és minden teherből legnagyobb részt viselő jó magyar népre, azt csak a vidék népe érzi át igazán majd, akiknek létminimumát eddig semmiféle törvényes intézkedés nem biztosította, sőt kizsákmányolására mindenkinek szinte szabadalma volt. Ä ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Hódolat asszonyi erénynek. — Recensiók özv. Teich Zsigmondnó legfelsőbb kitüntetése alkalmából. — — A „Zemplén“ eredeti tárcája. — Még nem kopott el Schiller e mondásának fényessége, értéke : „Ehret die Frauen, sie flechten und weben himmlische Rosen ins irdische Leben." Szeretetből, elismerésből font koszorúm szalagjaira fenti idézetemet hímezem Ujhely jótékony hölgyeinek. Kiket úgy látok emlékezetemben, a mint ott állottak a gyermek lehelettől illatos iskolateremben, áthatva a jótékonyság magasztosságától, meghatva hála énekektől, gyermekajkak dicsőítésétől. Körben állva énekeltük a választékos dalokat, ünnepi himnuszokat. Ima volt az dalos formában. A körön belül dirigált, lelkesített a tanítónőnk. Pozsgás gyerek- orcáink tűzben égtek. Lelkünk szemünkben fénylett. Szép volt, szép ez az asszony-ünnep. Mikor szegény sorsú cimboráink fázó tagjait befödték melegítő ruhákkal, dermedt ujjaiPedig a magyar parasztság exisz- tenciájának biztosítása elsőrendű nemzeti érdek, mégpedig annyira fontos közérdek, hogy ennek hiányában öngyilkossághoz hasonló munkát engedett meg magának a magyar társadalom, mert azt senkisem tagadhatja le, hogy agrár állam lévén, a fősulyt az agrikultur elem jólétének elő mozdítására kellett volna helyezni mindenkor. Most már a baj annyira idültté vált, hogy kiküszöbölésével tovább várni nem lehet, a kisgazdákért cse lekedni kell, mert különben leroskad az az osztály, amelynek vállaira az egész államrend támaszkodik. Szomorúan tapasztalták a vezető körök, hogy mily rohamosan pusztul a magyar kisbirtokos osztály. Nemcsak a kivándorlásból lehetett erre következtetni, de az általános elszegényedés minden vidéken rendkívül súlyos jelenségekkel mutatkozott a nép körében. Fő oka pedig ez áldatlan helyzetnek az volt, hogy a kisgazda teljesen védelem nélkül állt, kiszolgáltatva mindennek és mindenkinek. Hogy spe- ciál viszonyokat hozzunk fel, például Zemplén vármegye területén nem szabad lett volna megengedni, hogy az úrbéri telkek még V4 telken túl is eldarabol- tassanak, örökösök közt szétosztassanak, legelő és erdő jogok adás-vétel tárgyát képezhessék. kát puha keztyükkel. Es didergő szivüket még puhább Ígéretekkel, biztatásokkal melegítették. Minden szegénységében remegő gyereknek jutott gyöngéd, szeretetteljes szó a nőegylet anyáitól. Egy némely gyermek még vissza is adta a kapott csókot, örülve uj fényes sapkájának, cicus- kás karmantyújának. Aznap kedvesen játszhattunk. Szabadságot kaptunk. Vidám örömünket nem rontotta szegényebb pajtásaink abbeli vonakodása: „Nem játszhatunk veletek. Nagyon fázunk. Ujjainkba hasit a hideg.“ Boldogan fiokándoztak szilaj versengésben velünk a havon. Nem volt különbség köztünk e fehéren színes világban ... Gyönyörű álmodások tartották fogva a megajándékozott társaink lelkét. Még jobban ujjongtak nálunk. .Feledve volt fázás, éhezés. Hólabdázás, lepuffanás volt a kéjes gyönyörűségünk. Ha valamelyik játszótársunk ajkáról a gond mihamar elűzte a tüneményes örömmosolyt, nyomban a bizalom sóhaja könnyité lelkét. Hiszen ott ragyogott az enyhítés reménye a nőegylet vezórasszonyainak jóságos szándékában. Magam láttam munkától érdes, A közösségből igy, apránként, furfangos módon szerezték ösz- sze vagyonaikat sokan, mígnem oda jutottak, hogy a többrész az övék lévén, kérhették a telekkönyvi elkülönítést is vagy az összeharácsolt részeknek a közlegelő és erdőből való kihasitá- sát, amit törvényeink lehetővé tevén, ezzel számtalan kis embernek exisztenciája lett tönkre- téve, mert parasztgazdaság közlegelő hiányában vajmi keveset ér, a takarmány termelésre utalt kisgazda elvesztette életkedvét is főleg nálunk, hol csekély terjedelmű földjén önmaga számára is alig képes a szükséges élet- neműt megtermeszteni. Évről-évre hanyatlott vármegyénk népeinél az azelőtt oly virágzó állattenyésztés. A közlegelők idegeneknek teremnek búzát, a községek erdeit idegenek szedték össze. Az állat-állomány óriási módon megcsökkenvén, kisgazdáink elvesztették azon egyetlen forrást, melyből ezelőtt pénzeltek. Egy-egy tinó vagy tehén ára adta mindig a téli ruhára s az adóra szükséges pénzt; a juh gyapja meleg bundát adott a gazdának, de mióta rászabadították a helytelen törvények az apró megoszthatóság révén az idegeneket vármegyénk parasztságára : azóta nincs bunda, de van olcsó lajbi, német nadrág és pines kalap, amelyekbe bele öltözve indul a hajdan koplalástól csontos kezeket összekul- csolódni forró imában, sápadt ajkakat hő fohászban rebegni: A jó Isten áldja meg százszorosán a jókat 1 Ha belenéztem éghez emelkedő tekintetekbe, gyerekszivvel gondoltam: Nyomban le kell szállania angyalnak csókdosó ajkkal, szárnyán áldásokat hozva a jótékonyságot árasztó nemes lelkekre. Úgy is lehetett, mert már szép külsejükbe belevitte Isten az áldását. Oly szépnek láttam Ujhely asszonyait! Mindegyiknek ifjú volt mosolya, édes a csókja! Oly szép szinü volt a ruházatuk, oly puha a cirógató tenyerük! Oh! szép, szép volt az a rózsás világ akkor 1! Mikor nőegyleti piknikekre készültek anyáink sütve, főzve. Oh, óh, mennyi édes süteményeket majszol tunk olyankor! És mig anyáink oda voltak gyülósezni, mi a Ronyva jegén vígan sikánkóztunk. De hajh, ha fiuk elüldöztek a fényes, sikamlós pályáról, a Diana-kertbe vezető hidra menekültünk. Ott remekül esett a kopogás, kavics sujtogatás és a fényes elégtétel, ha a merész fiuk léket vágva, belepottyanva megkóstolták a Ronyva vizét. Ujuj 1 Volt kacagás, dörömbölés! jómódú zemplénvármegyei nép Amerika felé! Nem csekély előnyei lesznek az uj birtokrendezési törvénynek azonban a kisgazdákon kívül a közép- és nagybirtokos osztályra nézve is. Szabadabb, modernebb levegőt hoz minden vonalon. Hiszen maga a jogszolgáltatás sem volt helyes ezen a téren ; mert az elől említett s most megváltoztatandó törvények közt számos olyan van, amely ellent mond egymásnak s a téves és ellentétes bírói határozatoknak valóságos kövér talaját képezték. A földmivelésügyi kormányt ezen törvényjavaslat előterjesztéséért valóban méltó elismerés illeti. Olyan sebeket orvosol, melyek egy nemzet testén régóta sajognak s amelyek ha gyógyíthatók : erőt, uj életkedvet fognak hozni a mi magyar népünk leikébe. Mintegy nexusban áll e nagy arányú újítással a vizszabályo- zási törvény javaslat is, mely szintén igen közelről és élénken érdekli Zemplén vármegyét. Hétmillió 400 ezer koronát szánt a kormány a Bodrog szabályozására. Ez az öszszeg termő földünk szaporításán kívül népünk napi keresetét is tetemesen előmozdítja s igy van rá remény, hogy a kivándorlás alaposan csökkenni fog Zemplén vármegyében, mert meglesznek szüntetve annak legfőbb indító okai. ságteljesen foglaltak állást nemes intézményük mellett. Szivükkel, lelkűkkel dikcióztak, melegen lelkesítettek. Ékes szóval, szép bizonyítékokkal uj tagokra szert tenni, az mestermüve volt a szorgos alapítóknak. És került, került az öreg névsorba uj, fiatal név, a régi vállalkozáshoz friss, segítő kéz. Énnek örültek a buzgó vezéranyák! Kik tombola jegyeket osztogattak pikniken a város szép leányai közzé, hogy bájuk, kedvességük hatalmas befolyásával rendeltetési helyökre juttassák. El is kelt a jegy, folyt a nemes játszma és kezében holmi üveg tentatartóval, papir- legyezővel örvendezett a szerencsés nyerő. A sok ezüst és arany pénz pedig ott csörgött lelket emelő muzsikaként a pénztárnoknő tarsolyában, melyből szerdai piknik után nyomban csütörtöki vásárlásra tellett a szűkölködő szomorkodók szombati kalácsára. Nem volt jobb, és fehérebb a szombati kalács bele, mint az osztogatok szive, lelke. Es öröme az adakozónak, vagy szükölködőnek volt-e nagyobb, nehéz meghatározni. Mennél több áldását látták ilyes pikniki mulatságnak, annál gyakrabban kerültek össze e szórakozásra Ezalatt a komoly anyák méltóigyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttal szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha átvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó saványuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervez- trialf hnrT7t7 I ettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapkató. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. *»CUVC1L UUI VÍZ i Lapunk mai száma 8 oldal.
