Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-02 / 36. szám
Sátoraljaujliely, 1908. Május 2. 36. (4741.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. kiek is a szobornak mielőbbi felállítása mellett érveltek és annak helyéül a mai napi piac-tér helyét látták alkalmasnak. Több felszólalás és névszerinti szavazás után ez az utóbbi terv győzött, amely nem más, mint a törvényhatóság egy régebbi határozatának megerősítése. Ez a határozat most már hihetőleg nemsokára ténynyé is váltja a 14 esztendei készülődést. Érdekességét azonban még az előre való teljes bizonyosság mellett sem veszti el soha egy ilyen, — választással egybekötött — közgyűlés. A vármegyeház nagyterme már reggel fél 9 óra tájban kezdett benépesedni s mire a közgyűlés megnyitására került a sor, elég sürü volt a tömeg, mintegy 230 bizottsági tag volt jelen. A kapu alatt s a székház előtt pályázók jóbarátai, a kortes világ e hűséges lovagjai kapacitáltak bizottsági tagokat, majd felfedező útra indultak : vendéglőkből s az újhelyieket magánlakásaikból összeszedni a nagy szavazáshoz. — Szóval a kép elég élénk, elég tavaszias volt minden tekintetben. Részletes tudósítást a közgyűlés lefolyásáról a következőkben adunk: A közgyűlés megnyitása. A termet zsúfolásig megtöltött bizottsági tagok s érdeklődők éljenzése fogadta d. e. 9 órakor a terembe lépő főispánt, ki fekete magyar díszruhában, fekete fátyollal bevont disz- karddal jelent meg. Dókus Gyula alispán pedig sötétkék gazdag ara- nyozásu magyar díszben. Meczner Gyula főispán elnöki székét elfoglalva, rövid szavakkal üdvözli a bizottsági tagokat s a közgyűlést megnyi- tottnak jelenti ki. Az alispán előterjesztése. Alispán előterjesztést tett a közgyűlésnek az iránt, bogy a vármegye rendes tavaszi közgyűléseit márciusban szokta megtartani; de most a főispán huzamosabb időn át tartott gyengélkedésére való tekintettel ő a belügyminisztériumhoz felirt a közgyűlésnek áprilisra leendő halasztása iránt. A belügyminiszter ezt megengedte. A közgyűlés belyeslőleg veszi tudomásul az alispán intézkedését. Választások. Következik a tárgysorozat 1. pontja. Főispán elfogódott hangon tudatja a közgyűléssel, hogy a sárospataki főszolgabírói állás ifj. Meczner Gyula elhunytával , megüresedvén, e főszolgabírói szék most lesz választás utján betöltendő. A törvény kívánalmainak megfelelően kéri egy 6 tagú kijelölő bizottság kiküldését, a pályázók képesítésének illetve okmányaiknak megvizsgálása végett. A kijelölő bizottságba a közgyűlés Ber- náth Béla, Dessewffy Tamás és Hiszem Kálmán bizottsági tagokat választotta meg, a főispán pedig Wladár Emilt, dr. Kossuth Jánost és dr. Búza Barnát nevezte ki. A kijelölő bizottság rövid idő múltán jelentést tett a közgyűlésnek, hogy a sárospataki főszolgabírói állásra egyedül dr. Bessenyey Zénó vármegyei IV. aljegyző pályázott. A közgyűlés éljenzéssel vette ezt tudomásul s elnöklő főispán dr. Bessenyey Zénót a sárospataki járás egyhangúlag megválasztott főszolgabirá- jának jelentette ki. Hasonló eljárás folyt le a vármegyei IV. aljegyzői állás betöltésénél, melyre a kijelölőbizottság Mizsák József tb. főszolgabírót, mint egyedüli pályázót jelölte. A közgyűlés éljenzéssel fogadta a bizottság előterjesztését s elnöklő főispán Mizsák Józsefet egyhangúlag megválasztott vármegyei IV. aljegyzőnek jelentette ki. A Mizsák József megválasztatásával üresedésbe jött szolgabirói állásra Jeney István tokaji és Pavletits Gyula sárospataki közig, gyakornokok pályáztak. Mind kettőnek erős pártja lévén, a főispán elrendelte a névszerinti szavazást s két szavazatszedő küldöttséget jelölt ki. Az első (A. M. a főispáni kisteremben) küldöttség elnöke dr. Farkas Róbert, tagok : Éhlert Gyula, Guttmann Mór, jegyző Görgey Géza. — A második küldöttség (N. Z. alispáni kisteremben) elnöke Kincsessy Péter, tagok Szladek Károly, Engel Jakab, jegyző Mattyasovszky Kálmán. A szavazás időtartamára a főispán a közgyűlést felfüggeszti. Mintegy fél óra múltán jelentették a szavazatszedő küldöttségek elnökei az eredményt, mely szerint leadatott összesen Jeneyre 131, Pavletitsre 92 szavazat. Jeney Istvánt 39 szótöbbséggel megválasztott szolgabirónak jelenti ki az elnöklő főispán. A megválasztott tisztviselők ezután Thuránszky László vármegyei főjegyző előolvasásával, a hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt letették. Következő tárgya volt a közgyűlésnek : a központi választmányba egy tagnak megválasztása. Á két szavazatszedő külldöttségnél összesen 48 szavazat adatott le, melyből Reichard Salamon dr. 45, Bessenyey István pedig 3 szavazatot nyervén, Reichard Salamont jelentette ki a főispán megválasztottnak. A sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórház választmányába és az esküdtek névlajstromának kiigazítására kiküldött bizottságba Bessenyey Istfi vármegye tavaszi közgyűlése. — május 2. Zemplén vármegye törvény- hatósági bizottsága április hó 30-án kezdette meg rendes tavaszi közgyűlését, mely iránt annál nagyobb volt az érdeklődés, mivel választások is kerültek sorrendre a közgyűlés keretében. Amint ugyanis még igen élénk emlékezetünkben van mindnyájunknak, ifj. Meczner Gyula volt sárospataki főszolgabíró remény- teljes fiatal életét a sors keze megszüntetvén, az ő elhunytával megüresedett főszolgabírói állás, nem különben az ezen állás betöltése folytán üresedésbe jött többi állások kerültek ezen a közgyűlésen betöltésre. Amint a közhangulatot tolmácsoló lapközleményekből már előzetesen értesülve voltak t. olvasóink, úgy is történtek a főbb vonások. A pataki főszol- gabiróságnál s a vármegyei IV. aljegyzői állás betöltésénél nem volt nagyobb küzdelem; itt a közbizalom már eleve megtalálta alkalmas egyéneit s azokat be is iktatta uj állásaikba. Nagyobb mozgalom a Kossuth- szobor elhelyezésének kérdésé- nál fejlődött még ki. A bizottsági tagok egy része ugyanis, — túlnyomóan a vidékiek — azt óhajtották hogy a Kossuth szobor a majdan felépítendő uj vármegyeház előtti téren helyeztessék el, mig az újhelyiek s az előbbi határozatukhoz konzekvens vidéA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Jeszenő váráról. A »Zemplén« számára irta: Dudás Gyula. Á jeszenői várról Zemplén vármegye monográfiája azt Írja, hogy „a Guth-Keled nembeli Ráskai család fészke, mely itt a falu fölött, magas hegytetőn, a tatárjárás után, erős várat építtetett.“ (134. 1.) Az elmúlt nyáron egy részben fővárosi, részben helybeli (homonnai) társasággal magam is felrándultam a gr. Ándrássy Géza tulajdonát képező és általa részben már restaurált várromokhoz s ebből az alkalomból a történeti kútfőkben nyomoztam Jeszenő várának múltja után. Mivel tudtam azt, hogy a Guth- Keled nemzetségnek sem a XlII-ik, sem pedig a későbbi századokban nem voltak birtokai a felső-zempléni részben, a monográfia föntebb idézett adatát nem tartottam hitelesnek. — Nyomozásaim ebben a meggyőződésemben megerősítettek, s ma már kimondhatom, hogy Jeszenő vár megalapításában a Ráskai családnak semmiféle része nem volt, s igen kiváncsi volnék arra a forrásra, amelyből a monográfia írója ezt a hibás adatot merítette. Mert eltekintve attól, hogy a Guth-Keled nembeli Ráskai család, a vele rokon Buttkai családdal együtt középső Zemplénben, Ráska és Butka községekben és azok vidékén birtokos, más részt egyetlen Írott adat sincs arra, hogy Jeszenő valaha e családé lett volna. De lássuk az ide vonatkozó legrégibb adatokat. A környékünkön lévő helységek története régiség dolgában sehol sem nyúlik vissza tovább a XUI-ik század közepénél. Ekkor volt t. i. a tatárjárás, amely veszedelem felforgatta az egész országot és megsemmisítette majdnem az összes Írott emlékeket.*) Legtöbb város és község múltjára nézve tehát csak nagyon ritkán találunk olyan Írott okmányt, amely az 1240-es évnél régibb, s igy vagyunk Jesze- nővel is. Az első okmány, mely e *) A vidékünkön ősi birtokos gr. Sztáray család levéltárának legrégibb okmánya 1249- böl a homonnai gr. Drugeth-Csáky levéltáré 1262-ből való. helységet emliti, csak 1279-ből való, de hogy a helység már régibb idő óta létezett, mutatja az okmány tartalma, mely szerint ez évben IV. László király e községet (a vár nincs említve) a Kaplon nemzetségből való Jákó (már előbb zempléni főispán) és András (ungi főispán) testvéreknek, akiktől az jogtalanul el vétetett, visszaadatni rendeli. Mivel ez az okmány a várat nem emliti, lehet, hogy azt az eme vidéken Sztára és Nagy- mihályon, valamint azok környékén nagybirtokos Kaplon nembeliek építették ebben a korban, mert tudva lévő, hogy hazai középkori erősségeink nagy része a tatárjárás után épült, a jövendő hasonló veszedelmek ellen való védelemre. De az is lehet, hogy ezt a várat, úgy mint Nagymihály, Yinna, Barkó a Györk hegyi várakat még előbbi birtokos, az eddig genealógiánkban ismeretlen eredetű, Szoboszlófi Péter, vagy ennek elődei építették, aki e tájon a XlII-ik század elején birtokos volt, s akiről Írott emlékek mondják, hogy a Kaplon nemből eredő Nagy- mihályi család Nagymihályt (1247- ben) és (1249-ben) tőle örökölte. Barkó vár, amely szintén a tatárjárás után (1242-ben) épülhetett, 1314-ben a Nagymihályi családé volt, igy tehát az egész itteni vidék e családot uralta. A Drugeth család 1320 táján nyerte Robert Károly királytól a szomszédos Homonnát, de ehhez az uradalomhoz Jeszenő és Barkó várak ekkor még nem tartoztak. É várak ekkoriban még az Aba nemzetségből való Petnefi Péter zempléni főispáné voltak, aki Robert Károly király elleneseihez tartozott, s váraiból pusztította itt a vidéket. Petnefi Péter 1314-ben nyerte Barkó várát Zlen- gyáért cserébe a Nagymihályiaktól, s ő volt az, aki a magyar trónt a holicsi fejedelemnek ajánlotta fel. Az Ákos nembeli Mikes bán azonban 1317-ben Petnefiéket leverte, Barkó, Bodrogszeg, és Porustyán várakat elfoglalta, mire Petnefi állítólag Erdélybe menekült. Károly király most Barkót és Jeszenőt a Drugetheknek, Gálszécset, Porostyánt, mely eddig az Aba nembeli Amadé fiáké volt stb. a Baksáknak adományozta. (1320.) Jeszenőt innen fogva, mint várat (castrum) 1328., 1330. és 1442. évekMIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. a mohai Minden külföldit felülmúl hazánk természetes _______ szénsavas-vizek királya ——— gyógyvíz, a gyomorégést rögtön-Forrás. ÁGNES megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, gyomorbajosoknak. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és használata valódi áldás Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható ! Lapunk mai száma 10 oldal.
