Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-25 / 34. szám
Április 25. ZEMPLÉN. 3. oldal. és fiainak szerepléséhez fűződnek. A múlt megbecsülésében minden kor nemzedéke a jövő biztosítékát látta. Alig van Zemplén vármegyének egy talpalattnyi földje, melyet honfivér ne öntözött volna, melyhez nagy történeti események emléke nem fűződnék. Méltányos és indokolt tehát a kegyelet, melyet a hálás utókor tanusit a szentelt emlékek iránt. De amint megtudja becsülni vármegyénk közönsége a harctéren szerzett érdemeket, épen úgy kegyelettel őrzi nagy államférfiaink emlékét is, kik a szellemi csaták terén arattak babérokat. Ha meg mind a két tulajdonság egyesül valakiben, akkor annál maradandóbb lesz annak emlékezete hálás utódainál. Bocskay István kimagasló alakja a magyar történelemnek. Úgy fegyverrel vívott csatái, mint politikai szereplése egy eszméből fakadtak, egy magasztos ügyet szolgáltak, a lelkiismeretnek, a vallásnak szabadságát. A büszke magyar nem hajtja gyáva szolgaként járomba fejét senki előtt, ha lelkiismeretének szabadságához merészelnek nyúlni. Ékkor nem bir előtte az élet becscsel ; a lélek szabadságát többre tartja a test szabadságánál. Bocskay Istvánt, — kit Erdély rendei már előzőleg fejedelmükké választottak, — a szabadságért küzdő magyar nemzet szintén megválasztotta Magyarország fejedelmévé is. A történeti nevezetességű esemény 1605-ben történt, midőn a szerencsi ref. templomban egybegyült hívek kikiáltották a vallási és lelkiismereti szabadságért küzdő hőst fejedelemmé. Ezt óhajtotta megörökíteni vármegyénk egyik hazafias érzületben mindig kivált fia, Vitányi Bertalan szerencsi ügyvéd, ki az ősrégi szerencsi ref. templom falába saját költségén díszes márványtáblát helyeztetett el, melyet fényes egyházi ünnepély keretében husvét másodnapján lepleztek le. Az egyházi ünnepély d. e. 10 órakor kezdődött. A közönség zsúfolásig megtöltötte a templomot, melyben a bevezető énekek után Igaz József szerencsi lelkész imádságot, Radácsi György sárospataki theo- logiai tanár pedig magas szárnyalásu, hasonlatokban gazdag s hazafiui hévtói áthatott beszédet tartott. Á tudós tanár szónoklata mély hatást tett a kát alkudta ki a franciáktól és Kö- niggrátznél voltam, mikor az osztrákot ütöttük. — Németország volt a győző mindig és az nem is lehetett máskép. A császár mindig ott volt a leghevesebb küzdelemben, bátorított, lelkesített bennünket. S mig az osztrákok ifjú császára rucavadászaton járt és nagybátyjára bízta a hadviselést, addig „der alte Fritz“ hü embereivel: Moltkeval és Bismarkkal mindig a háború tüzében volt. így nyertük a csatát, igy nyerte meg. Vilmos az egységes Németország csA 'iri koronáját s lett a kis porosz kirí yból első hatalom. ..Az öreg ember elhallgatott. Halkan, merengve szóltam: ■''-.■U— Brünn városa „holdvilágban fürdött.“ Egy kicsi kis leány egy emeleti ablaknál állott és álmodozva nézett le a főutcára. Egyszerre sajátságos hang ütötte meg fülét, mintha távolról lovak közelednének. így is volt. A zaj mind közelebb jutott és lassan a házfalak árnyékából száz meg száz lovaskatona bontakozott ki. Óvatosan, loppal nyargaltak végig a morvák fővárosán. Minő csodálatos látvány volt a holdfénytől glóriába vont, íehérköpenyeges menekülő katonák. — Igen, igen! — szólt bele az öreg harcos — ott voltam akkor Brünn előtt. Emlékszem arra a holdvilágos északára. Láttuk a menekülő közönségre. Az istentisztelet egyes részeit Piskóthy Ferenc énekelte orgona kiséret mellett, befejezésül pedig a Himnust énekelte a közönség. Az emléktáblát készíttető Vitányi Bertalan ügyvéd vendégszerető úri házánál délután 1 órakor 70 teritékü ebéd volt, melyen megjelentek: a szerencsi intelligencia, a szerencsi járás és környékének református papsága s ott láttuk a sárospataki főiskola tanárait is kevés kivétellel. Áz első beszédet Vitányi Bertalan kedves vendégeire mondotta, Bernáth Béla orszgy. képviselő Bocs- kayra és a házi gazdára, Vitányi Bertalanra, Gortvay Aladár járási főszolgabíró Bocskay István papságára, a ref. papokra, Bálint Dezső sárospataki lelkész Gortvay Aladárra, mint a szerencsi járás agilis és közszeretetben álló főszolgabirájára, Benedek Sándor közigazgatási biró Radácsy Györgyre, Bartha József visi ref. lelkész Vitányi Bertalanra, dr. Mitro- vics Gyula a hölgyekre, Bálint Dezső Bernáth Béla orszgy. képviselőre, Radácsy György Baksay püspökre, Hézser Emil Kun Bertalan püspökre mondottak ünnepi felköszöntőket. Beszéltek még: Szinnyey Ger- zson kir. tanácsos, ny. theológiai tanár, Makláry Papp Miklós ny. gimn. tanár, Zitás ref. lelkész, dr. Erős János járásorvos és Igaz József. Gortvay Aladár járási főszolgabíró a következő beszédet mondotta: Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Olvastam egy görög történet íróról, kit Lassiodosznek hívtak, a ki a következőket mondotta : „Forgassátok a történelem lapjait, tanulmányozzátok atyáitok viselt dolgait, mert rut dolog a hazában idegennek lenni.“ A történelem lapjait forgatni, eszméket tanulmányozni, hirdetni, tanítani könnyű, de azokat eredményesen elszórni, hogy az elhintett, elszórt mag termékeny talajra esve élővirágokat fakasszon, kedves gyümölcsöket teremjen, nagyon nehéz. S ha végig nézzük, végig futjuk a magyar történelem dicső lapjait, ha tanulmányozzuk atyáink viselt dolgait, csakhamar köny lábad szemünkbe, gyengék és erőtlenek leszünk, mert kevés a maosztrákokat, dem nem bántottuk őket. Tudtuk, másnap a város polgármestere ünnepélyes kísérettel átadja nekünk a város kulcsait ellentállás, vérontás nélkül. Ma is sajnálom azt a menekülő ellenséget. De szégyelhet- hették magnkat azok a szegény fiuk, hogy parancsszóra futni kellett . . . A császári lakáj lépett be. Egy egész légió kiváncsi idegent vezetett a terembe, hogy a szárnyajtókat kinyitva megmutassa nekünk a kincseket. Zokogó hang ütötte meg fülem. A néhai császár életnagyságu mellképe előtt az öreg katona sírva térdelt. Majd hevesen, kitörő lelkesedéssel, hódoló szeretettel odaszori- totta fonnyadt ajkait a kép üveglapjához és végigterült a szőnyegen. A szolga kedvetlenül szakította félbe előadását, hogy az aggot felemelje és kivigye az előszobába. A záróra következett. A látogatók halkan beszélgetve elhagyták a termeket és az ajtók újból bezárultak. Csak egy öreg, fáradt harcos, öt rendjellel beesett mellén ült még egy ideig a régi kastély egy utcakövén és áhitatosan nézett arra az ablakra, ahol egykori hadura, a legnagyobb Hohenzollern nap-nap mellett köszöntgetett alattvalóinak. Jó az Isten! Még az ilyen fáradt, öreg harcos számára is tartogat nehány percet a boldogságból. gyár történelemben a Bocskay, kevés a Kossuth, Rákóczi; mert látjuk többszöri leverésünket, a sok megróbáltatást, a nagy szenvedést, előre látva és érezve a fejünk felett tornyosulni készülő vészfelhőt, mint a jövő sürü fátyolát. De nem folytatom, mert a múlton segíteni nem lehet s a jövő, hogy mit hoz, nem tudhatjuk, de nem folytatom már azért sem, mert van a magyar történelemnek nem csak fekete betűje, de világos, vörös lapja is és mert Madách Ember Tragédiájában ezt írja : „Ember küzdj és bízva bizzál.“ S ha egy nemzet, úgy a magyar az, mely Istenében, jövőjében, nemzeti jellegének fennállásában bizhat és remélhet. Hiszen akár az 1241-iki tatárjárás, akár az 1526. évi mohácsi vész elég lehetett volna a magyar nemzet eltörlésére, eltiprására. De a Magyarok Istene velünk volt, istápolt, végleg letörni, az európai nemzetek sorából törölni nem engedett. S ha Isten velünk, ki ellenünk? Nekünk magyaroknak pedig van még egy erős várunk, hatalmas támaszunk, s ez a papság. A magyar papság ismeri kötelességét, végzi és teljesiti azt, — megoltalmaz, támogat, gyógyít és vigasztal. A veszedelemben előre megy, bátorit s világitó fáklyánk. Csak is Istenbe vetett hittel, bizodalommal s ily papsággal tudjuk magunkat megoltalmazni, fen- tartani. A jó Isten és önök adnak erőt, kitartást és vigaszt a jövőre nézve. A magyar papságra, első sorban és főképen Bocskay István papságára, a református papságra ürítem poharamat. Á hazafias szép beszédet lelkes éljenzés és taps követte. Az ebéd, mely az ünnepélyt lezárta : a késő délutáni órákban ért véget. HÍREK. — A gör. katholikus husvét, f. hó 26-án kezdődik. A gör. katholikus vallásuak nagypénteke folyó hó 24-én volt, mig ma, folyó hó 25-én szombatról vasárnapra való éjfél elmúltával fog megtartatni a körmenetes, ünnepélyes feltámadási szertartás. A helybeli gör. kath. templomban husvét vasárnapján, hétfőjén s keddjén ünnepies istentiszteletek fognak tartatni, melyeken az ünnepi szent beszédeket Miklóssy István lőesperes mondja. — Buzaszentelés. A róm. kath. egyház szép, tavaszi ünnepét a szent Márk-napi buzaszentelést holnap, f. hó 26-án tartja meg. Ä helybeli róm. kath. plébánia templomban ez alkalommal a reggeli szent mise után Bessenyei István plébános pontifiká- lása mellett a papság a róm. kath. iskolák növendékei s az ünneplő közönség körmenetben vonul ki búza szentelésre, hol a pontifikáló pap a szokásos egyházi imák végeztével megáldja a vetést. A körmenet után Te Deum lesz. — Református konvent Budapesten. Budapesten most folytatja tárgyalásait a reformátusok egyetemes konventje Bánffy Dezső báró világi és Antal Gábor dunántúli püspök egyházi elnök vezetésével, me lyen Radácsi György, mint a tanügyi bizottság előadója, ismertette a kecskeméti jogakadémia tanári karára vonatkozó szolgálati pragmatikát és a tanárválasztásra és tanárbeiktatásra vonatkozó szabályzatot. Dókus Ernő bemutatta az egyetemes konvent előadójának működési körét és a központi irodát szabályozó rendelkezéseket, mig Radácsi György a parochiális könyvtári bizottság múlt évi jelentését terjesztette elő. — Esküvő. Dr. Földi Miklós kassai fogorvos folyó hó 30-án esküszik örök hűséget Róth Mariskának, dr. Rosenthal Sándor sátoraljaújhelyi ügyvéd és takarékpénztári vezérigazgató húgának Sátoraljaújhelyben. — Lapunk mai tárcája Mok Ferencnének, az általánosan ismert, kiváló tollú Írónőnek utinaplójából hoz két részletet. Mok Ferencné, ki közkedvelt írásai révén a „Zemplén“ olvasóközönségének is — régi kedves ismerőse: hosszabb hallgatás után újból felkereste lapunkat, mely elhatározása általános megelégedést van hivatva kiváltani olvasóink részéről. A színes tollú írónő egyben ígéretet tett arra nézve, hogy ezután ismét gyakrabban fog felkeresni az élet éles megfigyeléséről tanúskodó, finom Írásaival, melyekre már előre felhívjuk olvasóink érdeklődését épugy, mint a mai tárcára. — A Széchenyi grófi pár balesete. Széchenyi László grófot és fiatal feleségét, akik Őrmező vidékén gyakran tesznek nagyobb kirándulásokat, husvét hétfőjén kellemetlen baleset érte egy ilyen kiránduláson. A Labore partján járt a grófi pár, a mikor a grófnénak az az ötlete támadt, hogy csónakon menjenek Náta- falváig. A kocsit oda rendelték s ketten egy keskeny csónakban eveztek le a Laborcon. A megáradt viz Puszta- sztankóc mellett nekivágta a csónakot a partnak s a grófi pár a vízbe esett. Körülbelül négyszáz méter távolságra úsztak, amig partra vergődtek. Csűrön vizesen tértek be Ferency Elek birtokos házába. Ott átöltöztek s lovaslegényt küldtek Nátafalvára a kocsiért. Széchenyi grófnak és a feleségének nem lett komolyabb baja. Másnap már kikocsiztak. — A bassa—hegyaljai vasút közig. bejárása. A kassa—hegyaljai vasút pótközigazgatási bejárása az Abauj- szántó és Boldogkőváralja részére emelt kifogások elbírálása végett e hó 22 én megtörtént. A bizottság vezetője Képessy Árpád kereskedelmi min. oszt. tanácsos volt. A kifogások elintézése után az építkezési engedélyt megadták és a vasút építéséhez nyomban hozzáfogtak. Végre megvalósul az oly sok év óta húzódó ügy. A közig, bejárásról még megemlékezünk. — Hangverseny a József bir. herceg szanatórium javára Sárospatakon. A József királyi herceg szanatórium egyesület sárospataki hölgybizottsága herceg Windischgrátz La- josné született Széchényi Mária grófnő védnöksége alatt 1908. évi május hó 2-án a főiskolai tápintézet díszes termében az egyesület alapja javára táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez. Belépő-dij: Személyjegy 2 korona. Család-jegy 5 korona. Hangverseny kezdete este V28 órakor. Felülfizetéseket a jótékonycélra köszönettel vesznek és hirlapilag nyugtáznak. Jegyek előre válthatók Radii Károly és Trócsányi Bertalan könyv- kereskedésében Sárospatakon. — A nép ragaszkodása a lelki pásztorához. Erdőhorvátiból Írja tudósítónk, hogy az ottani róm. kath. egyház h. lelkészéül Molnár János újhelyi káplán lett ideiglenesen a püspök által kinevezve, ki azonnal elfoglalta uj állomását, ahol lelkiismeretes buzgósággal és pontossággal végezte papi teendőit. Egyházi szónoklatai oly szépek, hogy annak meghallgatására zsúfolásig megtelt a rk. templom, sőt a más felekezetbeliek is szívesen hallgatják az ékes szavú Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttal szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha átvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól ezabadulni akarunk. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó saványuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervez- VPlt hnn/17 ! ettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. fVCUVCil UVi Via, i
