Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-18 / 32. szám

4. oldal. zemp;lén. Április 18. Albert képviselőtestületi tagot kérje fel a közgyűlés. Némethy Bertalan indítványozza, hogy mivel az ily esetről esetre való ügyészi megbízatásának értelme nincs s mivel nemcsak a gyűléseken, de a tanácsüléseken is kívánatos az ügyész jelenléte az ügyészi állásra helyette­sítsék véglegesen dr. Székely Al­bertet. Kiss Ödön h. polgármester, bár örömmel látná Székely Albert vég­legesítését, kéri, hogy e választás tűzessék ki a legközelebb összehí­vandó részleges tisztújító ülésre. Kiss Ödön ez indítványa értelmében szó­lalt fel Miklóssy István is. A képviselőtestület úgy határo­zott, hogy a helyettes ügyészi állás betöltése a legközelebbi tisztújító közgyűlés napirendjére lesz felvéve. A tárgysorozat. Lénhardt Imre által vett 32 négyszögölnyi terület eladására vo­natkozó szerződést és vázrajzot név­szerinti szavazással egyhangúlag el­fogadták. A polgármester ama jelentése, hogy Jaczkó Bélát 133 kor. 33 fill, havi, Nagy Gyulát 2 kor., Horváth István 1 kor. 50 fillér napi és Sala­mon Bélát 80 kor. havi fizetéssel a városi vízvezetéknél alkalmazta — tu­domásul szolgált. Nagykároly r. t. városnak a vá­rosoknak az áll. feladatok teljesíté­séért államsegélyben való részlelte- tése tárgyában kelt felirati tervezetét — tudomásul vették. A tűzjelző. A városi tűzjelző állomások el­helyezése ügyében a tűzoltóparancs­nok előterjesztésének figyelmen kívül hagyásával: elfogadták a városi mér­nök javaslatát, hogy azok magánla­kások belsejében helyeztessenek el. E határozattal cikkünk bevezető ré­szével foglalkozunk. Székely Elek nyugdíj ügye. Székely Élek felfüggesztett pol­gármester kérvényt adott be a képviselőtestülethez nyugdíjaztatása ügyében. E kérvényben Írja, hogy ő, kilenc éven át minden személyes érdek nél­kül, hűen szolgálta a várost, most azonban egy politikai pere teljesen beteggé tette: s igy kénytelen kérni, hogy az ellenállási év kétszeres be­számításával folyó évi április hó 1-től nyugdijaztassék. Nyugdíját a nyug­dijat nem élvező városi tisztviselők részére, mint alapítványt kívánja ke­zeltetni s hajlandó az erről szóló okiratot bármikor átszolgáltatni. Némethy Bertalan előadja, hogy törvényszerint csak állásban levő tisztviselő nyugdíjazható, javasolja, hogy terjesztessék a kérvény, mely kellőleg felszerelve nincs a jogügyi s pénzügyi bizottsághoz véleménye­zés céljából. Tiltakozik az ellen, hogy a kérvény mint lemondó levél az elő­adói javaslat szerint a főispánhoz ter­jesztessék, mert e kérvényben csak nyugdíjaztatásról van szó. A képviselőtestület Miklóssy Ist­ván amaz indítványát emelte határo­zattá, hogy a kérvény érdemleges tárgyalásában mindaddig nem bo­csátkozik, mig a Székely Elek ellen folyamatban levő fegyelmi vizsgálat s királysértési per jogerős határozat­tal, illetve ítélettel be nincs fejezve. Kisebb ügyek. Hlavathy Kálmán, Vass István nyugdíjalap járulékainak visszatérí­tése tárgyában intézett bm. leiratot tudomásul vették, utasítva a tanácsot, hogy a többi, függőben levő ily tár­gyú kérelem teljesítése ügyében már legközelebb terjeszszen elő javaslatot. Kurucz János s Pékár Jánossal kötött ama szerződést, melyben a telkükön engedélyezett útátjáróért 165 korona évi bért fizet nekik a vá­ros : tudomásul vették. Földy Antal s Grega József, va­lamint kk. gyermeke illetőségét meg­tagadták. Interpeliatlók. Dr. Chudovszky Mór ülés végén két interpellate jelentett be. Az első a villanyáram árának emelkedésére, a másodikat az utcaseprésre vonatko­zólag. Az elsőre nézve előadja, hogy a villanyáram ára folytonosan emelke­dik, mit ő az áram fokozottabb fe­szültségének tud be, a másodikra nézve javasolja, hogy az utcák sep­rés előtt locsoltassanak fel. A polgármester a második inter­pellációra vonatkozólag kijelenti, hogy azonnal intézkedést tesz, mig az el­sőre nézve a városi mérnök adott választ. Tapasztalata szerint a villany­gyár a megengedettnél nagyobb fe­szültséggel dolgozik s igy gyökeres átalakítás válik szükségessé, mi te­kintve, hogy a vezetékterületek néhol két kilométer hosszúságúak nagyará­nyú kell, hogy legyen. Némethy Bertalan előadja, hogy a képviselőtestület Oláh Béla s Haj nal Dezső mérnököket még 1907. év őszén kiküldötte, hogy a villanygyár két megbizoltjával vizsgálják meg a vezetéket s a gyárat s e vizsgálat még máig sincs foganatosítva, mert a villanygyár két megbízottja meg­nevezésétől elzárkózott. A képviselőtestület utasítja a ta­nácsot a bizottság megalakítására, úgy hogy annak véleménye 30 nap alatt a képviselőtestület előtt lehessen. Az ülés délután fél öt órakor ért véget. )( Jubileum és elismerő oklevél kézbesítés. Marczinkó János parnói gazd- cselédnek a földmivelési mi­niszter 100 korona jutalmat és elis­merő oklevelet adományozott. Ezen oklevél és jutalom f. hó 8-án lett nevezettnek ünnepélyesen kézbesítve, mely ünnepélyen Nemes Sándor főszolgabíró és Barthos Tivadar mi­niszteri s. titkár a földmivelési mi­nisztérium munkásügyi osztálya kép­viseletében volt jelen. )( A sárospataki járási főszol­gabírói állásra mint már jeleztük, dr. Bessenyey Zenó tb. főszolgabíró pályázik, a sárospataki bizottsági ta­gok ez ügyben népes értekezletet tar­tottak, amelyen egyhangúlag kimon­dották, hogy a sárospataki főszolga­bírói állás betöltésénél dr. Bessenyey Zenóra fogják valamennyien szavaza­tukat leadni. A Bessenyey Zenó meg­választásával üresedésbe jövő aljegy­zői, esetleg szolgabirói állásra pályáz­nak : Mizsák József tb. főszolgabíró, Jeney István, Székely József, Pav- letits Gyula, közig, gyakornokok. )( A vármegye közgyűlése. Zemplén vármegye törvényhatósága köz­gyűlését április hó 30-ik napjának délelőtt 9 órájakor tartja meg. A köz­gyűlés nevezetesebb tárgyai a követke- kezők: 1. Az ifj. Meczner Gyula elhalá­lozása folytán megüresedett sárospataki főszolgabirói, valamint az ezen állás betöltése folytán megüresedő többi állá­soknak választás utjáni betöltése. 2. A központi választmányba egy tagnak a megválasztása. 3. Az esküdtbirósági ta­gok névlajstromának kiigazítására hiva­tott küldöttségbe egy tagnak a megvá­lasztása. 4. Az „Erzsébet“ közkórházi választmányba egy tagnak a megválasz­tása. 5. A Ludovika Akadémiába a gróf Buttler János-féle alapítványi helyre egy ifjúnak első és többnek második helyen leendő megválasztása. 6. A vármegye 1907. évi zárszámadásának tárgyalása. 7. A Käsztenbaum Márton-féle alapít­vány 1907. évi számadása. 8. Az alis­pán évnegyedes jelentése a közigazga­tás általános állapotáról. 9. Gróf And- rássy Gyula belügyminiszter köszönő irata. 10. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönő irata. 11. Belügyminiszter leirata az uj vár- megyeháza építése tárgyában. 12. Bel­ügyminiszter leirata a közgyámi teendők ellátása tárgyában. 13. Belügyminiszter leirata a „Szemere Miklós szoboralap„ 1906. évi számadási zárlata tárgyában. 14. Belügyminiszter leirata a vármegyei szegény alapról alkotott pótszabályren­delet tárgyában. 15. Belügyminiszter leirata a bizottsági tag választások ki­tűzése tárgyában. 16. Belügyminiszter leirata a községi és körjegyzők mellék­járandóságai tárgyában. 17. Belügymi­niszter leirata Garant Aladár és társai által a közigazgatási bíróságnál emelt panasz tárgyában. 18. Kereskedelemügyi miniszter leirata az állami beruházási hitel terhére engedélyezett Long—Erdő- bénye—aranyosi th. közút céljaira fel­ajánlott területek díjtalan átengedése tárgyában. 19. Kereskedelemügyi mi­niszter leirata a vármegye területén levő törvényhatósági és községi vicinális köz­utak elnevezése tárgyában. 20. Udvar­hely vármegye átirata a horvát obstruk- ció letörése tárgyában. 21. Győr vár­megye átirata a községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatoknak törvényhozási utón leendő szabá­lyozása tárgyában. 22. Pozsony vár­megye átirata a vármegyei nyugdíj-alap­ról szóló szabályrendelet módosítása tárgyában. 23. Ung vármegye átirata Sztrajnyán községnek Zemplén várme­gyéhez leendő átcsatolása tárgyában. 24. Krassó-Szörény vármegye átirata a vármegyei nyugdíj alapoknak országos szervezetté való átalakítása és állami kezelésbe való vétele tárgyában. 25. Közigazgatási bíróság Ítélete Farkas Miklósnak a vármegye törvényhatósága ellen irnoki illetményei iránt támasztott igénye tárgyában. 26. II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatala al­kalmával felmerült költségek fedezése. 27. A kassa—hegyaljai (Szerencs—hidas- németii) vasút ügye. 28. A sátoraljaúj­helyi Kossuth-szobor helyének kijelölése. 29. A szolgabirói hivataloknak bútor­zattal való ellátása. 30. A vármegyei tisztviselők, segéd, kezelő és szolgasze­mélyzet ingyenes gyógykezelése. 31. A törvényhatósági közutak, azok műtár­gyainak és egyéb tartozékainak felbecs­lése. 32. Árvaszék javaslata az árva­pénzeknek a vármegye összes pénzin­tézeteinél leendő elhelyezése tárgyában. 33. A sátoraljaújhelyi pénzintézetek közös kérvénye a náluk elhelyezett árvapénzek és közigazgatási letétek után megállapított kamatláb leszállítása tárgyában. 34. Alispán előterjesztése a tállyai utbiztosság beszüntetése és Abara székhelylyel egy uj utbiztosság szerve­zése tárgyában. 35. Alispán előterjesz­tése a vármegyei szegény-alapból a körorvosok fizetési alapja javára kiutalt 5000 korona kölcsön tárgyában. 36. Alispán előterjesztése az 1907. évi XIX. t.-c. értelmében biztosításra kötelezett vármegyei alkalmazottak után fizetendő járulékoknak honnan leendő fedezése tárgyában. 37. Alispán jelentése a tiszt­viselőknek pénzintézeteknél, részvény- társaságoknál vagy vállalatoknál viselt igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagsága tárgyában. 38. Alispán előter­jesztése a sztropkói szolgabirói hivatal épületének helyreállítása iránt. 39. Tiszti főügyész véleményes jelentése Sátoralja­újhely r. t. város képviselőtestületének 200000—250000 korona kölcsön meg­szavazása iránt hozott határozata tár­gyában. 40. A vármegyei napidijasok nyugdijszabályrendeletének tárgyalása. 41. A szegény-alapról alkotott vármegyei szabályrendelet tárgyalása. 42. A rendel­kezési alapról alkotott szabályrendelet tárgyalása. 43. A közművelődési alapról alkotott szabályrendelet tárgyalása. 44. A büntetéspénzekből a községeket meg­illető rész felhasználásáról alkotott sza­bályrendelet tárgyalása. 45. A halott- kémlési vármegyei szabályrendelet tár­gyalása. 46. Az igazoló-választmány elő­terjesztése a sztárai választó-kerületben megejtendő bizottsági tag választás iránt 47. A jegyzői nyugdíjintézetek kö­zött létesítendő viszonosság.48. Sátor­aljaújhely r. t. város képviselőtestü­letének határozatai a gyám- és házi pénztári tőkék és alapok gyümölcsöző elhelyezése tárgyában. 49. Sátoraljaúj­helyben létesítendő 4-ik gyógyszertár ügye. 50. A vármegyei utkaparók kér­vénye fizetésüknek az állami utkaparók fizetésével azonos módon való megálla­pítása tárgyában. 51. Kolonay Tamás körjegyző felebbezése a körjegyzők napi és utiátalánya tárgyában hozott 756/13716. számú határozat ellen. 52. Bodeczky Ede főlevéltárnok nyugdíja­zása. 53. Dunka Gedeon vármegyei írnok nyugdíjazása. 54. Spisák János őrhajdu nyugdíjazása. 55. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még beérkezendő összes, a közgyűlés által intézendő ügyek. — A közgyűlés határ­ideje eredetileg 28-ra volt kitűzve, de Dókus alispán a gör. kath. husvétra való tekintettel: folyó hó 30-ikára halasztotta. — Az állandó választmány ülése április hó 29-ik napjának d. e. 9-órájakor tartatik meg. )( A város költségvetésének be nem terjesztése ügyében a Zempléni Napló a tőle megszokott nagy és kö­vetelő hangon fegyelmi vizsgálat el­rendelését kéri egyik utóbbi számá­ban, mert a költségvetés máig sincs beterjesztve. Érdeklődtünk a késede­lem miatt s illetékes helyről felha­talmaztak annak kijelentésére, hogy a költségvetés beterjesztése azért ké­sik, mert a zárszámadások ismerete nélkül nem lehet tiszta látképet al­kotni, a zárszámadások áttanulmá­nyozása pedig nehézségekbe ütközik, mert a számadások burkoltan vezet­tettek. Különben mindezekről meg fog emlékezni adandó alkalommal bővebben a pénzügyi bizottság. )( Az 1908. évi fősorozás Sátor­aljaújhelyben. Sátoraljaújhely rend. tan. városban folyó április hó 10-én s 13-án tartatott rüeg a fősorozás a „Magyar Király“ termében. A soro­zás polgári elnöke Dókus Gyula al­ispán volt, polgári orvosa dr. Szepessi Arnold, sorozási tisztviselő Pataky Miklós főjegyző. A közöshadsereg ré­széről a katonai hatóságot Krues Bá­lint őrnagy, mint elnök; Balogh Géza főhadnagy, sorozótiszt, dr. Popu Fla­vius ezredorvos, a honvédség részéről Sztrilich János őrnagy, mint elnök; Petróczy István hadnagy, sorozótiszt és dr Galassy főorvos képviselték. Az 1908. ujoncjutalék részére a meg­tartott fősorozás alkalmával a hadse­reghez végleges ajánlással és beosz­tással 3, az ajánlás s beosztás fentar- tásával 43, összesen 46 állitásköteles, a póttartalékba a hadsereghez vég­leges beosztással besoroztatott 1, a beosztás fentartása mellett 6, tehát összesen 7 állitásköteles. Ezek szerint a megtartott fősorozás alkalmával a Sátoraljaújhely városi sorozó járásból összesen 53 állitáskötelest soroztak be a hadsereg kötelékébe. )( Kifizetett házszámok. Gróf Ló- nyay Elemér a revéről elnevezett Lónyay-utca összes uj házszámait ki­fizette. Az uj házszámok kifizetése tudvalevőleg a háztulajdonosok terhét képezi, kik a gróf elhatározása foly­tán e tehertől mentesítve lettek. HÍREK. — Lapunk olvasóközönségének és munkatársainknak boldog húsvéti ün­nepeket kívánunk. — Kinevezés. Meczner Gyula főispán előterjesztésére gr. Andrássy Gyula belügyminiszter Kincsessy Pé­ter sátoraljaújhelyi gyógyszerészt az országos közegészségügyi tanács rend­kívüli tagjává kinevezte. — Esperes változás. Keresztury József kisrozvágyi ref. lelkész, az alsózempléni ref. egyházmegyének mit icrruNic? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. a mohai Minden külföldit felülmúl hazánk természetes _________ szénsavas-vizek királya ■ gyógyvíz, a gyomorégést rögtön ■Forrás. ÁGNES megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, gyomorbajosoknak. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és használata valódi áldás Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható!

Next

/
Thumbnails
Contents