Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-08 / 29. szám
Sátoraljaujhely, 1908. Április 8. 29 (4734.) Harminchatod ik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. lfj. MECZNER GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Diákvédelem. — ápr. 8. „Führer János, róm. kath. 17 éve3, a sátoraljaújhelyi főgimnázium VI. osztályának ta nulója, folyó hó 5-én főbelőtte magát s azonnal meghalt. Holt testét a köztemető hullaházába szállították. A halál oka állítólag szerelmi bánat.“ Ennyit fog a riporter lapjának telefonálni vagy telegrafálni; ennyit fog a rendőrség a sajtókönyvbe bejegyezni, majd hivatalos jelentésben a kir. ügyészséggel tudatni. — Az öngyilkos diákot lehet, hogy fel is boncolják, azután eltemetik s ezzel az ügy aktái lezárultak. Egy reményteljes ifjú élet fölött napirendre kell térni. Volt, — nincs. Sajnos, a gyermek-, állat , madár- és fa-védelemhez immár bátran oda iktathatjuk ezt a fogalmat is : diákvédelem. Mert az erkölcsi erejükben gyenge ifjak száma valóban napról-napra szaporodik s már nem sporádikus jelenségekkel, de egész rendszerrel találkozunk az erkölcsi sülyedés mezején, ahol a sülye- dés s ennek nyomán a végleges pusztulás számos reményteljes ifjú életet kíván időelőtt áldozatul. Hogy a veszedelem komoly s a középiskolai tanuló ifjúság etikai érzését nagyon is erős- biteni kell, annak tanúbizonyságai az országszerte legutóbb a tankerületi főigazgatók elnöklete alatt tartott gimnáziumi igazgatói tanácskozások. E tanácskozásokon keserű kifakadások hangzottak el a legilletékesebb egyének ajkairól, az ifjúság erkölcsi züllése miatt. Általános a nézet, hogy a mai állapotok főn nem tarthatók. A kora érettség jelei mutatkoznak mindenfelé, de a legveszedelmesebb kinövések kíséretében. — A középiskolai ifjúság nagymérvű megrendsza- bályozása elodázhatlanná vált, — vagy elpusztul egy egész nemzedék. Az igazgatók erről tanácskoztak s az intézkedések nem is fognak sokáig váratni magukra. Olyan kötelesség ez, mit a nemzeti élet érdekei is megkívánnak az intézetek vezetőitől, maga az erkölcsi érdek pedig kiáltó szóval hiv ki. Csodálatos, hogy a modernizmus rendszerint csődbe kerül ott, ahol az erkölcsi élet ügyeibe avatkozik. Az igazgatók értekezleteinek is az volt az eredménye, hogy elhatározták a régi rendszer visszaállitását. Azét a rendszerét, amely divott még vagy 25 év előtt a gimnáziumokban, de amelyet aztán kiszorított onnan a modernizmus, mely hogy milyen gyümölcsöket terem, előttünk vannak a szomorú példák naponta. Igenis, a régi rendszert hívják vissza. Azt az időt, mikor a növendék még tisztelte tanárát, amikor diákot újságból sem lehetett látni kávéházak, bálok és táncmulatságokban, de nem is volt eunek az ifjúságnak a lelke olyan üres mint a maié, amely ha felnő, kitudja nem lesz-e végzetes csapás a közéletre is lelke sivárságával. Nagyot fordult a világ 25 év alatt az iskolák táján. Ma már nem ur a tanár, nem erkölcsi hatalom, aki parancsolni merészeljen az elfinomult, ideges ur- ficskának, kiben az önállóság már 12-éves korában annyira kifejlődött, hogy felelősségre vonja a neki jót akaró tanárt sőt sztrájkot hirdet, ha tanárának intézkedései tacskó eszének nem iz- lenek. ' És itt elsősorban a szülők hibásak, mert dacára annak, hogy a tanári kar mondhatni olyan szigorral s olyan lelkiismeretesen jár el nevelő munkájában, hogy szinte példányképül szolgálhat mások előtt is, — kárba vész a tanár legnemesebb igyekezete, minden fáradozása, ha a szülő nem szegődik hozzá társul a nevelés nagy munkájában. — Amit a tanár épit, azt a szülői gyöngeség lerontja. A tanár nem lehet folyton a növendék sarkában, de a szülő bűnös, ha elnézi, hogy gyermeke esténkint kimaradozik, vacsorához nem jön, sőt éjszakákat is átkóborol s udvarolgat meg kitudja mivel nem foglalkozik éretlenségében. Ez a szülői bűnös gondatlanság adja az urfiak kezébe a revolvert. Ezek a szomorú jelenségek s a naponta előforduló gyermeköngyilkosságok gondolkodóba ejtették végre az illetékes köröket. Belátták, hogy a baj igen nagy s itt feltétlenül és mielőbb cselekedni kell. áz igazgatók értekezlete lesz a diákvédelem terén az első lépés, mert visszaállítja azt a régi jó rendszert, melynek segítségével erkölcsös, hazára és társadalomra egyaránt hasznos nemzedéket egyedül lehet az ifjúságból nevelni. gr. Széchenyi íászlóék itthon. Hz őrmezői fogadtatás. 25,000 korona egy óvodára. — Saját tudósítónktól. — — ápr. 7. Érthető izgatottsággal várakoztak sokan a budapesti gyorsvonatra ápr. 5-én délután a sátoraljaújhelyi állomáson. Ez a vonat hozta ugyanis igazi otthonába, szülőföldére gr. Széchenyi Lászlót s a millióiról világhíres szép amerikai lányt, most már magyar grófnőt. A várakozókat rendszerint megtréfálja a sors. A budapesti gyorsvonat is csekély 57 percet késett s igy bizony csaknem d. u. 2 óra volt mikor beérkezett Sátoraljaújhelybe. Az állomáson elég nagy közönség volt kint, bár többen a délutáni és esti vonatokhoz mentek ki, mert Széchenyi grófék érkezésének idejét nem tudták határozottan. Sátoraljaújhelyben többen szálltak föl a Mezőlaborc felé menő vonatra, hogy a grófi párt Őrmezőre kisérjék. Dókus Gyula alispán is, kit hivatalos teendői a sorozásra, Yaran nóra szólítottak, e vonattal egészen Őrmezőig felutazott. Széchenyi grófék egy I. osztályú vasúti kocsit foglaltak el. Hárman utaztak a kocsiban, gróf Széchenyi László nejével Vanderbilt Gladys-vel és László gróf testvéröcscse gr. Széchenyi István. Fél négy „körül volt az idő, mikor a vonat Őrmezőre érkezett. Az állomás környékét rengeteg néptömeg lepte el. Ott volt az egész vidék, de voltak ott Budapestről, Trencsénből, Brassóból s az ország minden részéből emberek. Gyönyörű meleg, napfényes tavaszi idő volt, az első szép nap ez éven, ami igazán csak emelte a nagyszerű fogadtatás méreteit. Mikor a grófi pár a vonatból kiszállott, ezernyi torokból hallotta Vanderbilt Gladys felharsanni az éljent ! Stuhr Károly fővárosi mérnök, gr. Széchenyi László uradalmainak technikai kormányzója, ki is jelentette, hogy ő ott volt az esküvőn is Amerikában, látta az ifjú párt ünnepelni, de a léleknek ily igazi megnyilatkozását nem látta sehol mint itt. Még is van valami a szülőföld levegőjében. Uralja a szivet, magéhoz köti az ősök hagyományai iránt nem hűtlent. Az őrmezői állomáson, mielőtt gr. Széchenyiék kocsiba szállottak volna, Joós János, az őrmezői uradalom igazgatója rövid beszédben üdvözölte urát, a grófnőnek pedig szép csokrot adott át. Szép beszédet mondott az uradalmi igazgató után Bajusz Andor, a nagymihályi járás főszolga- birája. Gr. Széchenyi László a beszédekre röviden, megbatottan, s mint azok tartva voltak, magyar nyelven felelt. Köszönetét mondott az iránta megnyilvánult tiszteletért s egyben biztosította a közönséget, hogy neje, ki bár amerikai nő, igazi magyar asszony lesz és megfogja ezt a hazát szeretni, élni, tenni, munkálkodni fog javáért. (Nagy éljenzés kisérte e szavakat.) Megindult ezután egy olyan menet az őrmezői állomásról a községbe, melyhez hasonlót nem mindennap lát az ember. Elől ment 150 lovaslegény, kik magyar népviseletben (lobogós ing, széles gatya, pitykés dolmány, darutollas kalap) szőrin ülték a lovat. A banderisták úgy kalapjuk mellett, mint vállukon átkötve nemzeti szinü szalagokkal díszelegtek. A rendezők s az intelligencia pedig kokárdákat kapott, melynek szalagjai a magyar állam és az unió színeit viselték. A lovásbanderium után jöttek a kocsik beláthatatlan során a környék intelligens egyénei; papok, tisztviselők, tanítók stb. — Hölgyek sem hiányoztak. Majd a rengeteg néptömeg. Mikor a grófi pár kocsija a kastély bejáratánál megállóit, előlépett a kocsi baloldalán Tellyesniczky László őrmezői r. k. plébános és szives istenhozottat mondott a kegy- urnak s a grófnőnek. Gr. Széchenyi a plébános szavaira meleg hangon s igen szívélyes szavakkal válaszolt. Ekkor a kocsi körül sorfalat képező mintegy 40—50 fehérruhás leányok közül előlépett egy csinos kis leány s ékes magyar beszéd kíséretében egy óriási mézeskalács-szivet nyújtott át a grófnőnek. Vanderbilt Gladys kaphatott már ezreket, sőt milliókat érő ajándékot, de ilyet bizonyára nem kapott eddig. Aki ismeri a nép-életet, aki tudja hogy mit jeleDt az, ha a magyar paraszt mézeskalács-szivet ajándékoz valakinek: az megtudja becsülni ennek az adománynak az értékét. Más nem. — Gr. Széchenyi László angol nyelven tolmácsolta nejének a leányka szavait s az ajándék jelentőségét. A grófnő angolul mondott pár köszönő szót, majd megci- rogatta a kis szónok fejét. Á kastélyba felvonulva, a gróf a jelenlevő lelkészeket (voltak vagy nyolcán), Bajusz Andor és Fehér Elemér főszolgabirákat s Bereznay János nagymihályi járásbirót kérette a fogadó terembe. Itt megköszönte a környék intelligenciájának a szívélyes fogadtatást s magas röptű beszédét körülbelül e szavakkal fejezte be: „Hogy pedig ez a nap emlékezetes maradjon Őrmező községre nézve, ezennel leteszek 25,000 koronát oly célból, hogy ez összegből itt mentői előbb kisdedóvoda építtessék. Ez óvoda felügyeletére pedig azt kérem fel, aki nekem a világon legkedvesebb, az én édes jó anyámat, akinek köszönhetek mindent s akinek életéért kérem a mindenhatót, hogy azt mentői hosszabbra nyújtva, igen sokáig lehessen ennek az óvodának hűséges gondviselője.“ Megható családi jelenet következett erre. Anya, fiú és meny sírva borultak egymás keblére s a jelenvoltakat is mélyen meghatotta a szép jelenet. KALAP £s URIDIVAT ÜZLET! Szenes Lipót Sátoraljaújhely, Főutca (a Szakácsy cukrászda mellett.) Borsalino olasz, Jameson angol, Habig P. S C. és Pichler Antal gráci halapgyáraft Egyedüli raktára Ajánlja nagyválasztéku, legjobb minőségű uridivat áruit u. m.: legújabb divatu kalapokat, finom férfi czipők, fehérnemüek, nyakkendők, zsebkendők, esernyők, utibőröndők, bőráruk stb. mindennemű uridivat cikkek különlegességeit. = Kizárólag jó áru! = = jYlérsékelt szabott ár! = Lapunk mai száma 6 oldal.