Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-08 / 29. szám

Sátoraljaujhely, 1908. Április 8. 29 (4734.) Harminchatod ik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. lfj. MECZNER GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Diákvédelem. — ápr. 8. „Führer János, róm. kath. 17 éve3, a sátoraljaújhelyi fő­gimnázium VI. osztályának ta nulója, folyó hó 5-én főbelőtte magát s azonnal meghalt. Holt testét a köztemető hullaházába szállították. A halál oka állítólag szerelmi bánat.“ Ennyit fog a riporter lapjának telefonálni vagy telegrafálni; ennyit fog a rendőrség a sajtó­könyvbe bejegyezni, majd hiva­talos jelentésben a kir. ügyész­séggel tudatni. — Az öngyilkos diákot lehet, hogy fel is boncol­ják, azután eltemetik s ezzel az ügy aktái lezárultak. Egy re­ményteljes ifjú élet fölött napi­rendre kell térni. Volt, — nincs. Sajnos, a gyermek-, állat , madár- és fa-védelemhez immár bátran oda iktathatjuk ezt a fo­galmat is : diákvédelem. Mert az erkölcsi erejükben gyenge ifjak száma valóban napról-napra sza­porodik s már nem sporádikus jelenségekkel, de egész rend­szerrel találkozunk az erkölcsi sülyedés mezején, ahol a sülye- dés s ennek nyomán a végleges pusztulás számos reményteljes ifjú életet kíván időelőtt áldo­zatul. Hogy a veszedelem komoly s a középiskolai tanuló ifjúság etikai érzését nagyon is erős- biteni kell, annak tanúbizonyságai az országszerte legutóbb a tan­kerületi főigazgatók elnöklete alatt tartott gimnáziumi igazgatói tanácskozások. E tanácskozáso­kon keserű kifakadások hang­zottak el a legilletékesebb egyé­nek ajkairól, az ifjúság erkölcsi züllése miatt. Általános a nézet, hogy a mai állapotok főn nem tarthatók. A kora érettség jelei mutatkoznak mindenfelé, de a legveszedelmesebb kinövések kí­séretében. — A középiskolai if­júság nagymérvű megrendsza- bályozása elodázhatlanná vált, — vagy elpusztul egy egész nemzedék. Az igazgatók erről tanácskoztak s az intézkedések nem is fognak sokáig váratni magukra. Olyan kötelesség ez, mit a nemzeti élet érdekei is megkívánnak az intézetek veze­tőitől, maga az erkölcsi érdek pedig kiáltó szóval hiv ki. Csodálatos, hogy a moderniz­mus rendszerint csődbe kerül ott, ahol az erkölcsi élet ügyeibe avatkozik. Az igazgatók értekez­leteinek is az volt az eredmé­nye, hogy elhatározták a régi rendszer visszaállitását. Azét a rendszerét, amely divott még vagy 25 év előtt a gimnáziumok­ban, de amelyet aztán kiszorított onnan a modernizmus, mely hogy milyen gyümölcsöket terem, előt­tünk vannak a szomorú példák naponta. Igenis, a régi rendszert hív­ják vissza. Azt az időt, mikor a növendék még tisztelte tanárát, amikor diákot újságból sem le­hetett látni kávéházak, bálok és táncmulatságokban, de nem is volt eunek az ifjúságnak a lelke olyan üres mint a maié, amely ha felnő, kitudja nem lesz-e végzetes csapás a közéletre is lelke sivárságával. Nagyot fordult a világ 25 év alatt az iskolák táján. Ma már nem ur a tanár, nem erkölcsi hatalom, aki parancsolni meré­szeljen az elfinomult, ideges ur- ficskának, kiben az önállóság már 12-éves korában annyira ki­fejlődött, hogy felelősségre vonja a neki jót akaró tanárt sőt sztráj­kot hirdet, ha tanárának intéz­kedései tacskó eszének nem iz- lenek. ' És itt elsősorban a szülők hibásak, mert dacára annak, hogy a tanári kar mondhatni olyan szigorral s olyan lelkiismerete­sen jár el nevelő munkájában, hogy szinte példányképül szol­gálhat mások előtt is, — kárba vész a tanár legnemesebb igye­kezete, minden fáradozása, ha a szülő nem szegődik hozzá társul a nevelés nagy munkájában. — Amit a tanár épit, azt a szülői gyöngeség lerontja. A tanár nem lehet folyton a növendék sarká­ban, de a szülő bűnös, ha el­nézi, hogy gyermeke esténkint kimaradozik, vacsorához nem jön, sőt éjszakákat is átkóborol s udvarolgat meg kitudja mivel nem foglalkozik éretlenségében. Ez a szülői bűnös gondatlanság adja az urfiak kezébe a revol­vert. Ezek a szomorú jelenségek s a naponta előforduló gyermek­öngyilkosságok gondolkodóba ej­tették végre az illetékes körö­ket. Belátták, hogy a baj igen nagy s itt feltétlenül és mielőbb cselekedni kell. áz igazgatók értekezlete lesz a diákvédelem terén az első lépés, mert vissza­állítja azt a régi jó rendszert, melynek segítségével erkölcsös, hazára és társadalomra egyaránt hasznos nemzedéket egyedül le­het az ifjúságból nevelni. gr. Széchenyi íászlóék itthon. Hz őrmezői fogadtatás. 25,000 korona egy óvodára. — Saját tudósítónktól. — — ápr. 7. Érthető izgatottsággal várakoztak sokan a budapesti gyorsvonatra ápr. 5-én délután a sátoraljaújhelyi állo­máson. Ez a vonat hozta ugyanis igazi otthonába, szülőföldére gr. Szé­chenyi Lászlót s a millióiról világ­híres szép amerikai lányt, most már magyar grófnőt. A várakozókat rendszerint meg­tréfálja a sors. A budapesti gyors­vonat is csekély 57 percet késett s igy bizony csaknem d. u. 2 óra volt mikor beérkezett Sátoraljaújhelybe. Az állomáson elég nagy közönség volt kint, bár többen a délutáni és esti vonatokhoz mentek ki, mert Szé­chenyi grófék érkezésének idejét nem tudták határozottan. Sátoraljaújhelyben többen száll­tak föl a Mezőlaborc felé menő vo­natra, hogy a grófi párt Őrmezőre kisérjék. Dókus Gyula alispán is, kit hivatalos teendői a sorozásra, Yaran nóra szólítottak, e vonattal egészen Őrmezőig felutazott. Széchenyi grófék egy I. osztályú vasúti kocsit foglaltak el. Hárman utaztak a kocsiban, gróf Széchenyi László nejével Vanderbilt Gladys-vel és László gróf testvéröcscse gr. Szé­chenyi István. Fél négy „körül volt az idő, mi­kor a vonat Őrmezőre érkezett. Az állomás környékét rengeteg néptömeg lepte el. Ott volt az egész vidék, de voltak ott Budapestről, Trencsénből, Brassóból s az ország minden részé­ből emberek. Gyönyörű meleg, nap­fényes tavaszi idő volt, az első szép nap ez éven, ami igazán csak emelte a nagyszerű fogadtatás méreteit. Mikor a grófi pár a vonatból ki­szállott, ezernyi torokból hallotta Vanderbilt Gladys felharsanni az él­jent ! Stuhr Károly fővárosi mérnök, gr. Széchenyi László uradalmainak technikai kormányzója, ki is jelen­tette, hogy ő ott volt az esküvőn is Amerikában, látta az ifjú párt ünne­pelni, de a léleknek ily igazi meg­nyilatkozását nem látta sehol mint itt. Még is van valami a szülőföld le­vegőjében. Uralja a szivet, magéhoz köti az ősök hagyományai iránt nem hűtlent. Az őrmezői állomáson, mielőtt gr. Széchenyiék kocsiba szállottak volna, Joós János, az őrmezői ura­dalom igazgatója rövid beszédben üd­vözölte urát, a grófnőnek pedig szép csokrot adott át. Szép beszédet mon­dott az uradalmi igazgató után Bajusz Andor, a nagymihályi járás főszolga- birája. Gr. Széchenyi László a be­szédekre röviden, megbatottan, s mint azok tartva voltak, magyar nyelven felelt. Köszönetét mondott az iránta megnyilvánult tiszteletért s egyben biztosította a közönséget, hogy neje, ki bár amerikai nő, igazi magyar asszony lesz és megfogja ezt a ha­zát szeretni, élni, tenni, munkálkodni fog javáért. (Nagy éljenzés kisérte e szavakat.) Megindult ezután egy olyan me­net az őrmezői állomásról a községbe, melyhez hasonlót nem mindennap lát az ember. Elől ment 150 lovas­legény, kik magyar népviseletben (lobogós ing, széles gatya, pitykés dolmány, darutollas kalap) szőrin ül­ték a lovat. A banderisták úgy ka­lapjuk mellett, mint vállukon átkötve nemzeti szinü szalagokkal díszeleg­tek. A rendezők s az intelligencia pedig kokárdákat kapott, melynek szalagjai a magyar állam és az unió színeit viselték. A lovásbanderium után jöttek a kocsik beláthatatlan során a környék intelligens egyénei; papok, tisztvise­lők, tanítók stb. — Hölgyek sem hiányoztak. Majd a rengeteg nép­tömeg. Mikor a grófi pár kocsija a kas­tély bejáratánál megállóit, előlépett a kocsi baloldalán Tellyesniczky László őrmezői r. k. plébános és szi­ves istenhozottat mondott a kegy- urnak s a grófnőnek. Gr. Széchenyi a plébános szavaira meleg hangon s igen szívélyes szavakkal válaszolt. Ekkor a kocsi körül sorfalat képező mintegy 40—50 fehérruhás leányok közül előlépett egy csinos kis leány s ékes magyar beszéd kíséretében egy óriási mézeskalács-szivet nyújtott át a grófnőnek. Vanderbilt Gladys kaphatott már ezreket, sőt milliókat érő ajándékot, de ilyet bizonyára nem kapott eddig. Aki ismeri a nép-életet, aki tudja hogy mit jeleDt az, ha a magyar paraszt mézeskalács-szivet ajándékoz valakinek: az megtudja becsülni ennek az adománynak az értékét. Más nem. — Gr. Széchenyi László angol nyelven tolmácsolta ne­jének a leányka szavait s az ajándék jelentőségét. A grófnő angolul mon­dott pár köszönő szót, majd megci- rogatta a kis szónok fejét. Á kastélyba felvonulva, a gróf a jelenlevő lelkészeket (voltak vagy nyolcán), Bajusz Andor és Fehér Elemér főszolgabirákat s Bereznay János nagymihályi járásbirót kérette a fogadó terembe. Itt megköszönte a környék intelligenciájának a szívélyes fogadtatást s magas röptű beszédét körülbelül e szavakkal fejezte be: „Hogy pedig ez a nap emlékezetes maradjon Őrmező községre nézve, ezennel leteszek 25,000 koronát oly célból, hogy ez összegből itt mentői előbb kisdedóvoda építtessék. Ez óvoda felügyeletére pedig azt kérem fel, aki nekem a világon legkedve­sebb, az én édes jó anyámat, akinek köszönhetek mindent s akinek életé­ért kérem a mindenhatót, hogy azt mentői hosszabbra nyújtva, igen so­káig lehessen ennek az óvodának hűséges gondviselője.“ Megható családi jelenet követ­kezett erre. Anya, fiú és meny sírva borultak egymás keblére s a jelen­voltakat is mélyen meghatotta a szép jelenet. KALAP £s URIDIVAT ÜZLET! Szenes Lipót Sátoraljaújhely, Főutca (a Szakácsy cukrászda mellett.) Borsalino olasz, Jameson angol, Habig P. S C. és Pichler Antal gráci halapgyáraft Egyedüli raktára Ajánlja nagyválasztéku, legjobb minőségű uridivat áruit u. m.: legújabb divatu kalapokat, finom férfi czipők, fehérnemüek, nyakkendők, zsebkendők, esernyők, utibőröndők, bőráruk stb. mindennemű uridivat cikkek különlegességeit. = Kizárólag jó áru! = = jYlérsékelt szabott ár! = Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents