Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-01 / 27. szám
Harminchatodik évfolyam. Sátoraljaújhely, 1903. Április 1. 27. (4732.) Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Njilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP, li], MECZNER GYULA, főszerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, fómnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Állami polgári fiúiskola Sátoraljaújhelyben. — ápr. 1. Az 1908. évi március 26-ika meg van örökítve városunk történetében egy oly tettel, mely őszinte örömmel tölti el a tan- ügy minden barátjának keblét. A városi képviselőtestület ingyen telket és ötvenezer koronát szavazott meg egy itt felállítandó állami polgári fiúiskola céljaira. Egy régóta érezhető nagy hiáGyt pótolt ezzel a képviselőtestület. Már évekkel ezelőtt sürgettük, hogy létesüljön nálunk mentül előbb egy állami polgári fiúiskola, melyben polgáraink azon fiai, kik nem akarnak tudományos pályára lépni, 10—15 korona évi tandíjért, esetleg tandíjmentesen elsajátíthassák a gyakorlati életben szükséges ismereteket. Ha valamikor lelkesültünk városunk tanügye mellett — s az eddig létesített állami közoktatási intézetek bizonyítják, hogy tudunk lelkesülni — úgy most itt az ideje, hogy városunk képviselőtestülete és derék h. polgármestere a vármegye buzgó kir. tanfelügyelőjének közreműködésével hathatósan támogassák országgyűlési képviselőnk törekvéseit, aki — értesülésünk szerint — mindent elkövet, hogy az állami polgári fiúiskola váró sunk ban mentői előbb létesüljön. Nekem emlékezetembe tolultak a régibb idők tanügyi harcai, mikor a városi képviselőtestület dicséretre méltó határozatáról szóló örömhírről értesültem. Midőn 25—30 évvel ezelőtt e lapokban először polgári fiú- és leányiskola létesítését sürgettem, magamra zúdítottam sok városatya haragját, hogy ne mondjam gyűlöletét. Pedig akkor hazánk legtöbb városában emelkedtek a tanítás hajlékai, csak városunk gombolkozott be fülig. Ez nagyon elkeserítette akkor városunk azon félfiait, kik a tanügy előmozdítását sürgették. Csak szűk körökben beszélgettek hát a polgári fiú- és leányiskola szükségességéről is. És ha ezért nyilvánosan is harcba vitték minden buzgalmukat, mindig betörték fejüket az igazságért. És ime most, több mint két évtized küzdelmének eredménye- kép városunkban is egymásután emelkednek a kultúra bástyafalai. Az állami elemi népiskola és polgári leányiskola immár 10, illetve 8 év óta hirdetik városunk és kormányunk áldozatra való készségét; most pedig városatyáink ingyen telken kívül ötvenezer korona hozzájárulást szavaztak meg a városunkban felállítandó állami polgári fiúiskolára s ezzel a kultúra fényes győzelmét segítették elő E határozat után városatyáink büszkén és emelkedett fővel hagyhatták el a városháza tanácstermét, mert valóban nagy áldozatot hoztak. Városunk közvélemé nye már régen tisztában volt az iránt, hogy igényt tarthat a kultúra oltárára hozandó áldozatra és hogy ezt tőle meg nem tagadhatják. A képviselőtestület azon egykét tagját, kiket a kir. tanfelügyelő által kért összeg felajánlásánál kétkedés, aggodalom szállt meg, nyugtassa meg az a tudat, hogy városunknak nagy szüksége van a csaknem ingyen kiképzést nyújtó állami polgári fiúiskolára, még pedig legelsősorban azon osztály számára, mely fiait nem magas tudományos pályára, hanem a gyakorlati életre, gyakorlati életpályára akarja nevelni, amelynek azonban anyagi ereje kevés, a szükséges műveltséget pedig megadni gyermekeinek mondhatni kötelessége a társadalomnak. — E t városatyák veg>ék azt is tekintetbe, hogy az állami polgári fiúiskolára megszavazott összeg idővel kamatostul megtérül, mert a létesítendő taniutézet nemcsak szellemi, hanem anyagi hasznot is jelent a városra nézve. Hisz az alkalmazandó 8-10 tanerő itt fogja elkölteni 20 25000 korona évi fizetését. Hát még a vidékről bejövő diáksereg mennyi pénzt fog itt hagyni! Az állami polgári fiúiskola ügye városunk minden polgárát a legvitálisabb oldalról érinti s azért hálás köszönettel honoráljuk a képviselőtestület által a közművelődés oltárára letett elég nagy adományt. Mi pedig önérzetesen kimondhatjuk anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy valaki szerénytelenséggel fog bennünket vádolni, miként sok tekintetben előmozdította a kultúra e győzelmét az a tagadhatatlan tény, hogy e lap évek óta nyitotta meg hasábjait oly cikkelyeknek, melyek az állami polgári fiúiskola létesítését a legállha- tatosabban sürgették Hosszú munkának a gyümölcsét fogjuk tehát megkapni s nagy lelki örömmel mondhatjuk, hogy munkánkat nemes és áldásos gyümölcs termesztésére fordítottuk: lesz városunknak is felszentelt csarnoka, melyben majd arra hivatott tanerők — mint halljuk, magán polgári fiúiskolánk egy-két tanára is — a felsőbb fiuneve- lés nagy és nemes munkáját fogják végezni és melyben majd vagyontalan polgáraink fiai tandíjmentesen elsajátíthatják a gyakorlati életben szükséges isme reteket. Knopfler Sándor. fi sátoraljaújhelyi izr. nőegylet jubileuma. — Saját tudósítónktól. — — márc. 29. Áz emberszeretet szolgálatában álló intézmények közt előkelő helyet foglal el a sátoraljaújhelyi izr. nőegylet, melyet több, — a humanizmus iránt meleg érzékkel biró társnőjével együtt, — 25 év előtt, 1883. február 17-én alapított meg városunkban Teich Zsigmondnó szül. Thoman Antónia. A nemescélu egyesületnek negyedszázadé jubileumát a Gondviselés kegyelméből megérte az annak ma is élén álló ügybuzgó elnöknő, igy nem csoda, ha az ünneplés, mely ezt a huszonötödik évfordulót emlékezetessé kivánta tenni, egyesületnek és személynek egyaránt szólott s részleteiben kiválóan sikerült volt. A jubiiáris ünnepség rendezőbi- zotsága, — élen a társadalmi tevékenység térén közismert Widder Gyula elnökkel, — kitünően oldotta meg feladatát. Az ünnepség nagyon szép volt minden mozzanatában. A vármegye ősi székházának nagytermét zsúfolásig megtöltötte márc. 29. d e. Vs 11 órára a város előkelő közönsége, valláskülömbség nélkül. Több országgyűlési képviselőn, az egyházak lelkészein s a közélet és a vármegyei s állami tisztviselői kar vezető tagjain kivül különösen szép hölgyeinket láttuk ott uagy számmal. A jubiiáris közgyűlés védnökéül Meczner Gyula főispánt kérte fel az egyesület; a főispán azonban, amint az a Widder Gyula rendezőbizottsági elnök által napirend előtt felolvasott leveléből kitűnt, egészségi állapotának helyreállítása végett még mindig Abbáziában kénytelen időzni s igy csak — levele szerint — lélekben lehetett jelen a diszgyülésen, átruházva egyúttal a védnöki tisztet Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, alispánra A főispán meleghangú, gyönyörűen koncipiált levelét viharos éljenzéssel fogadta az előkelő társaság. Ezután egy öt tagból álló hölgy- küldöttség ment Dókus Gyuláért, ki megyszin bársony diszmagyarban, nagy éljenzések közt jelent meg az ősi teremben. Tartalmas, szép beszédet mondott, melyben a felekezetek, társulatok s egyesületek közötti harmonikus munkálkodás szükségességére mutatott rá. Üdvözölve a megjelenteket, a díszközgyűlést meg- nyitottnak nyivánitja. Erre Németby Bertalan a nőegylet nevében rövid, de igen tömör, szép beszédben mutatott rá arra a nagy és eredményes tevékenységre, melyet Dókus Gyula és neje a jóté- tékonyság terén kifejtenek. (Nagy éljenzés.) Megköszönte az alispánnak, hogy a védnöki tisztet elvállalta. Majd Widder Gyula r. b. elnök jelenti, hogy távolmaradásukat részint betegség, részint halaszthatlan elfoglaltság miatt kik mentették ki a disz- elnökök közül; egyben felsorolja a vidékről jött küldöttségek képviseleteit. Indítványozza ezután, hogy a jubiláló egyletnek szintén jubiláns elnöknőjét Teich Zsigmondnót kül- döttségileg hívják meg a diszgyülésre. A hölgyküldöttség Weisz Kálmánná vezetése alatt dr. Goldberger Izidorné, Haas Lipótnó, Róth Bernátnó és Bettelheim Mártonná személyében alakulván meg, rövid idő múlva hatalmas éljenzés közt kisérte a terembe az ünnepelt elnöknőt, ki Dókus Gyula alispán mellett foglalt helyet. — A tulajdonképpeni ünnepség ekkor kezdődött, dr. Goldberger hitszónok magas röptű imájával, melyben a női szívben lakó s abba a Gondviselés által oltott jótékonyság iránti érzés további fejlesztését kéri attól, aki ezt a nemes érzést ezekbe a nemes szivekbe beoltotta. A rabbi imáját állva hallgatta a közgyűlés. Widder Gyula mondott ezután igen szép beszédet, üdvözölve úgy a jubiláló egyesületet, mint annak kezdettől érdemes s alapitó elnöknőjét, Teich Zsigmondót. Utalt nevezettnek nagy jótékonyságára, a ki minden olyan munkánál elől járt, ahol a szenvedő, szegény emberiség javáért kellett küzdeni. Szépen előadott beszédét hatalmas éljenzés és taps honorálta. Haas Bertalanná szép szavak kíséretében adta át ezután a jubiláló elnöknőnek az egylet tagjai által aláirt üdvözlő iratot, diszes kötésbe foglalva. Némethy Bertalan ünnepi beszéde következett ezután, mely igen nagy hatást keltett. Hasonlatai találók, okfejtései filozófiai alapon állanak. Szerinte a jótékonyság nemcsak úgynevezett humanizmus, de nemzeti munka is. Hazafias munkát végez, aki az emberszeretetnek bármily kis körben is oltárt emel. Vagyonunk egy részére szegény embertársaink joggal tarthatnak számot- Vallásos, hazafias érzéstől áthatott nagyszabású beszéde teljesen lebilincselte a közönség figyelmét. Befejezésül megemlítette még, hogy az egylet 25 éves történetét legközelebb megiratják; majd felsorolja az egyesületi életben eddig kiváló részt vett egyéneket, közöttük dicsérettel említve fel a jubiláló Teich Zsigmondnén kivül dr. Kellner Somát, az egylet első pénztárosát; Erényi Jakabot és nejét, Reichard Mórt, dr. Szepesi Arnoldnét, Zinner Henriknét, KALAP ÉS URIDIVAT ÜZLET! Szenes Lipót Sátoraljaújhely, Főutca (a Szakácsy cukrászda mellett.) Borsalino olasz, Jameson angol, Habig F. 8 C. és Pichler Antal gráci italapgyárah egy Edüli rahtára Ajánlja nagyválasztéku, legjobb minőségű uridivat áruit u. m.: legújabb divatu kalapokat, finom férfi czipők,' fehérnemüek, nyakkendők, zsebkendők, esernyők, utibőröndők, bőráruk stb. mindennemű uridivat cikkek különlegességeit. = Kizárólag jó áru! = = jtférsékelt szabott ár 1 = Lapunk mai száma 6 oldal.
