Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-07-18 / 77. szám

Julius 18. ZEMPLÉN 3. oldal. évi julius hó 25-én délelőtt 10 órakor Miskolczon (Városháztér 14) a fent nevezett ezred kezelőtiszti irodájában nyilvános ajánlati tárgyalás fog meg­tartani. Bővebb felvilágosítás, a szál­lítási feltételekre, továbbá útmutatás az ajánlatok benyújtására nézve a helybeli honvéd zászlóalj kezelőtiszti irodájában nyerhető. — Lefülelt zsebmetszö. Csütör­tökön a zemplénszinnai vásárban egy gazdaember eladta ökrét 760 koro­náért, ezt egy zsebmetsző kikémlelte s addig járkált a paraszt nyomában, mig megjött az alkalmas pillanat és szerencsésen kiemelte a zsebéből a pénzt. A gazda azonban észre vette a tettest és elakarta fogni, de a ci­gány zsebmetsző jobban birt szaladni s már majdnem sikerült elmenekülnie, midőn az ottani malom gépésze, ki kerékpáron közelben volt — megtudta a dolgot, utána vágtatott és elfogta. A csendőrök azonnal pártfogásukba vették és megláncolva kisérték be a homonuai kir. jbiróság börtönébe. — Csendőrörsök szaporítása. Mint értesülünk illetékes katonai körökben most egy elaborátum készítésével fog­lalkoznak, mely a csendőrőrsök lét­számának szaporítását célozza, A lét­szám szaporulatot részben újonnan felveendő legénységgel, részben pedig áthelyezés utján fogják végezni. — Ugyancsak betöltésre kerül nyolc já­rásőrmesteri állás is. A csendőrlétszám szaporítását — hir szerint — az idei nagyobb mérvű arató sztrájkok s a mindinkább növekvő különböző mun­kás bérmozgalmak teszik szükségessé. IRODALOM. A „Zenélő Magyarország“ zon­gora és hegedű zenemű folyóirat most megjelent XII. évfolyamú 14. füzete a következő érdekes zenemű újdon­ságokat közli: Beleznay Antal két uj magyar dala: „Ha leszáll a vadga­lamb“ és „Nyári estén.“ — Tilzer Harry „Automobilos kaland“ kupié, szövege Fáik Richardtól. — Mayernik Károly „Cantó Napolitanó“ olasz sze­renád. Előfizetési ára: egész évre 12 kor. félévre 6 kor. negyedévre 3 kor. Egyes füzet 60 fillér. Előfizethetni a most megkezdődött III. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalában. Budapest, VIII. József-körut 22/24. szám, hol egyúttal minden zenemű a legolcsób­ban megrendelhető. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár" folyó évi 14. száma julius 15-én változatos és gazdag tartalommal jelent meg. A „fő­lapon“ érdekes és tanulságos kérdésre adnak feleletet a legautentikusabb, a minisztériumokban szerzett informá­ciók alapján. Ezek a kérdések a se­gédjegyző katonai szolgálatára; a ki­rályi kegyelem hatályára; a járási Ír­nok inkompatiblitására; az adóügyi jegyző magánmunkálataira stb. vonat­koznak. A „Könyvtári részben“ Nagy- solymosi Szabó Ferenc folytatja „A tűzrendészet kezelése a közigazgatási hatóságok által“ cimü monográfiáját és ezekben a fejezetekben a kötelező tűzoltóság, valamint az önkéntes tűz­oltó egyletek szervezése, nyilvántar­tása körüli eljárást stb. magyarázza. Előfizetési ára egészévre 12 kor., fél­évre 6 kor. és negyedévre 3 korona. TANÜGY. Iskolai értesítők. I. A sátoraljaújhelyi kegyes-tanitórendiek vezetése alatt álló róm. katli. főgimná­zium értesítője. Ez az intézet azok közzé tarto­zik, melyek hivatásuk magaslatán ál­lanak. Hogy ez Ítéletünket nem a min­dennapi sablonok közül merítettük s annak kimondását nem a mindenért könnyen lelkesülő temperamentum adja toliunkra; bemutatjuk ez intézet egy évi szellemi tükrét, értesítőjét, hadd bizonyuljon be az, hogy fukar kezekkel is osztogatjuk a valódi ér­dem méltó jutalmat. Ez értesítő, melyet Kovács Endre igazgató tesz közé, már külsejében Ízléses, tekintélyes mű. Tartalma két részre osztható: a tanári kar szellemi munkásságát közvetlenül érintő tájé­koztatóból és az intézet tevékenysé­gét általánosan feltüntető közlemé­nyekből áll, egyik becsesebb, mint a másik. Az első rósz dr. Czirbusz Géza 30 éves pályáját és Boruth Ele­mérnek dr. Perényi József által való ismertetését tárgyalja. Megérdemli mindenik, hogy pár szóban megem­lékezzünk róla. Az egyik egy fárad­hatatlan lelkű férfiú vasszorgalmát, a másik egy, a közönytől csaknem a feledés sötétségébe szorított valódi, ér­demekben dús költőt — Boruth Ele­mért — mutatja be. Elbámul a napi kenyérért futkosó közönséges ember, hogy vele küzdő társa, egy nemzet napszámosa mikor és miként tudott a rögeeses, a kedélyt erősen próbára tevő pályán annyit — ismétlem a napi fáradalmak közepette — magán szorgalomból dolgozni. Hiszen a mai divatnak élő, gyönyöröket kereső ge­neráció legnagyobb része, megfutja élete pályáját anélkül, hogy annyit összeolvasna I Sajnos — előbb nagyot mondottunk — nem „bámul el!“ Eszre sem veszi! Minket ilyesmi nem érdekel. No de ezzel Czirbusz Géza legkevésbbé sem törődik. Ó nem azért dolgozik, hogy a szószátyár „kritiku­sokénak alkalmat nyújtson arra, hogy a valódi érdemet meghamisítsák. De érzi az emberi rendeltetés magasztos szózatát s büszkén vallja Gőthe élet- filozófiáját. — Élni annyi, mint küz­deni. A további részben Dr. Perényi József főmuekatársunk mutatja be néhai Boruth Elemér élettörténetét, kinek költészetét érdemlegesen néhány rövid hírlapi cikken kívül még sajnos senki sem méltatta; pedig életpályája ép oly érdekes, mint amilyen értékes irodalmi hagyatéka is. Tegyük tanul­mányunk tárgyává Boruth Elemér költészetét érdemeihez méltón és a ki­tűnő költőnek, - mint vármegyénk szülöttjének is — legalább egy emlék­táblát emeljünk. És most térjünk az értesítő má­sik részére. Mindent kimerítő részle­tességgel mutatja be az 1904--1905. tanév történetét, miközben nem mu­lasztja el erélyes szavait felemelni azon beteges állapot ellen, miszerint az iskolaépület rozogasága miatt a tanítás eredménye kockára lett téve. Sürgősebb intézkedést kér, mert — a mint mondja — „a mostani áldásta- lan és tarthatatlan állapot a tanügy rovására esik.“ Igaza van! Majd a bevégzett tananyag áttekintését adja, melyből világosan kitűnik, hogy az állam által kiszabott mennyiség és minőség szorosan szem előtt volt tartva. A tanév alatt alkalmazott Írás­beli dolgozatokat is közli; a tanügy embereit ez utóbbi erősen érdekli, miután sokkal nagyobb pedagógia és didaktikai jártasságot kiván. A bemu­tatott Kazinczy-önképzőkör egy mu­lasztás pótlásával teljesen megfelelne a modern követelményeknek. Az ifjú­ságot önmunkásságra serkentő eszköz — pályázati tételek — még nincse­nek kellő mérvben felkarolva. A ne- taláni ellenérvet, hogy arra való alap hiányában történt a mulasztás nem tudjuk elfogadni, mert ily célra az ifjúság maga is örömest teremt ala­pot. Felvétetett az intézetbe 457 ta­nuló, ebből vizsgálatot tett 417. A megvizsgált tanulók közül 108 bukott el vagyis a tanulók egynegyed része, a bukások nagyobb része az alsó osztályokra esik s magyarázatát részint abban keressük, hogy az ifjúság gyenge előképzettséggel lép a gim­náziumba, de valószínűbb az alsóbb osztályokban alkalmazott túlságos szigor. Az értesítő utolsó része gondo­san és nagy szakértelemmel készített statisztikai táblázatokat és a jövő 1905—906. évre szükséges értesítést foglalja magában. — Világos, köny- nyed áttekintést nyújtanak a táblá­zatok az éretségi vizsgálatra bocsá­tott és elsőbb fosztálybeli tanulóknak születési és lakóhelyéről, nyelvéről, vallásáról, magaviseletéről és előme­neteléről. Bízvást kimondhatjuk, hogy a sátoraljaújhelyi kegyes tanitórendi gimnázium oly színvonalon áll s oly utón halad, hogyha nemzetünk isko­lái vele karöltve fejlődnek, — a szel­lemek fegyverével verjük meg ellen­ségeinket. II. A homonnai állami felső kereskedelmi iskola értesitője. ízlésesen kiállított, terjedelmes füzet. Szerkesztette: Kováts József igazgató. Bevezető értekezését Berko- vits Nándor felső keresked. iskolai tanár irta, „A közös számlára kötött áru import-export ügyletek és ezek elszámolása“ címen. A dolgozat igen értékes. Világos és könnyed előadási modorával a laikus figyelmét is leköti. Az intézeti igazgató kimerítő részle­tességgel számol be a lefolyt tanév főbb eseményeiről, közli a növendé­kek névsorát s kivállóan jól szer­kesztett statisztikai táblázatokban könnyű áttekintést nyújtva adja elénk az eredményt. Tiszta tükörhöz hason­lítanak statisztikai táblázatai (nem hiába, hogy felső kereskedelmi iskola igazgatója szerkeszti) de valósággal jól esik az ilyen, bár csak száraz, de mégis igen sokat mondó számadások áttekintése. A növendékek számai volt az 1904/5. tanévben 112. Elbukott összesen 27. Ezek közül javító vizs­gát tehet 21. Az osztály ismétlésre utaltak száma tehát igen csekély Szintén Kováts József szerkesztésében jelent meg a homonnai állami pol­gári iskola értesitője is. Úgy vesz- szük észre, hogy itt a címből a fíú szó hiányzik. Mert polgári iskola van leányok részére is. Az igen csinos kiállítású, 64 oldalra terjedő Értesítő­ben Sándor Mór tanár közöl értékes tanulmányt „A rajztanitás céljairól.“ Majd az igazgató ad kimerítő jelen­tést, közli a szükséges tudnivalókat, ismerteti a feldolgozott tananyagot s a növendékek név- és érdemsorozatát A statisztikai táblázatok nem igen kedvező eredményt tüntetnek fel. A tanév végén volt 127 növendék kö­zül 30 bukott el. Közülök 10 osztály­ismétlésre utaltatott. Az osztályzó táb­lázatot áttekintve pedig csak a ren­geteg 3 és 4-ket látjuk. Az egyes szinte fehér holló. Helyesen cselekszik a tanári kar, ha szigorúan klaszifikál; aki nem való a középiskolába, keres­sen más tért. De mi lehet az oka, hogy a gyenge elem úgy tódul a fel­sőbb kiképzés felé? Hát mindenki ur akar lenni? Hisszük, hogy a hivatása magaslatán álló tanári kar tudja, hogy mit cselekedjék. = Elnöki körlevél. Tisztelt tanító urak\ A f.-zempléni ev. ref. egyház- megyei tanítóegyesület rendes évi közgyűlését folyó évi julius hó 31-én Gálszécsen az ev. ref. templomban fogja megtartani. A közgyűlés előtt a választmány tart ülést az ev. ref. lel­kész lakon a köri és a központi pénz­tárak megvizsgálása tárgyában. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. A köri gyűlések jegyző­könyvének felolvasása s az azokban foglalt indítványok tárgyalása. 3. A múlt évi közgyűlés által kitűzött pályatételre beérkezett munka bírálata, illetőleg a bírálat felolvasása. 4. Eset­leges indítványok. A közgyűlésre a t. tanító urak azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a kellő igazolás nélkül elmaradtak, az alapszabály- szerű pénzbírsággal fognak sujtatni. Kelt Gálszécs, Sátoraljaújhely és Deregnyőn 1905. jul. 8-án. Péter Mi­hály, papi elnök. Dókus László, világi elnök. Váradi Pál, tanítói alelnök. = Pályázati felhívás. A siket­némák budapesti állami intézetének első osztályaiba a legközelebbi tan­évre 30 uj növendék fog felvétetni. Ezen kívül felvételt nyernek a meg­felelő felsőbb osztályokba oly siket­némák is, akik eddig valamely vi­déki intézetben tanultak ugyan, de a kiknek szülői időközben a székesfő­városba, vagy annak környékére köl­töztek. Végül felvétetnek a felsőbb osztályokba olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketültek meg s akik az intézetben a beszédnek a szájról való leolvasá­sát tanulják meg és ez utón elemi ismereteiket kiegészítik. Első sorban a Budapesten s az annak környékén levő községekben lakó siketnémák vétetnek ugyan fel, de másodsorban felvételt nyernek az ország bármely helyéről folyamodó olyan siketnémák is, akik az évi 20o kor. eltartási költ­séget egészben, vagy legalább rész­ben biztosítani képesek. A felvétel a folyamodványok beérkezésének sor­rendjében fog eszközöltetni; miért is indokolt, hogy a szülők mielőbb küld­jék be kérvényeiket. Pályázati ha­táridő julius 25—30. Részletes tájé­koztatást és felvételi nyomtatványo­kat az érdeklődőknek díjtalanul küld az intézet igazgatósága. (Budapest, VIII. Mosonyi-utca 8. szám.) Megje­gyeztetik, hogy az intézet 8 évfo­lyamú. KÖZGAZDASÁG. Heti jelentés a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról. Bndapest, 1905. jul. 16. (A „Hermes“ jelentése.) A le­folyt héten a budapesti tőzsde irány­zata elég szilárd volt, ami azon ked­vező hangulatra vezetendő vissza, melyet Gautsch osztrák miniszterel­nöknek az osztrák magánvasutak ál­lamosítására vonatkozó kijelentései a bécsi tőzsdén keltettek. Első sorban az osztrák-magyar államvasut rész­vények iránt mutatkozott nagy ér­deklődés, melyeknek árfolyama 679-ig emelkedett és csak később, midőn utalás történt azon nagy nehézségekre, melyekkel ezen vasútnak államosí­tása előreláthatólag járni fog, hanyat­lott a részvények árfolyama 674-re. A többi inernationális értékek közül magyar hitelrészvények emelkedtek, szintúgy rimamurányi vasmű részvé­nyek is, mely utóbbiaknak előnyére szolgált azon hir, hogy a mérleget most záró társaság által a második félévben elért üzleti jövedelem sem­miben sem maradt vissza az első fél­évnek kedvező eredményével szemben. A befektetési értékek piacán a 4 százalékos magyar koronajáradék újabb árhanyatlást szenvedett, mely következménye azon előadásoknak, melyek Hollandia és Franciaország részéről, állítólag cserében orosz köt­vényekkel eszközöltettek. Folyó hó 11., 12 és 13-án bocsát­tatott aláírásra az uj 30 millió font sterling összegű 4 és fél százalékos japán kölcsön 90 százalékos árfolya­mon és eddigi értesüléseink szerint fenti összeg körülbelül hétszeresen túl jegyeztetett; Ausztria-Magyaror- szág mintegy 3 millió font sterlinggel vett részt ezen aláírásban. A pénzpiacon még mindig mu­tatkoznak nagyobb igények, melyek azonban a kamatlábak inkább ha­nyatlóban vannak. A hét legnevezetesebb árfolyam- változásai a következők voltak: 4 százalékos magyar koronajára­dék : 96.85; Magyar hitel részvény : 780.25; Rimamurányi vasmű rész­vény: 550; Osztrák-magyar állam­vasut rész : 674. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Sz. 1. Belső, szerkesztőségi ok mián nem hozhatjuk sajna a levelet. I. Kassa. írunk neki. Nem közölhető: Áldás. (Tárca.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents