Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-12 / 100. szám

Szeptember. 12. ZEMPLÉN 3. oldal. HÍREK. — Erzsébet. Gyásznapja volt a magyar nemzetnek. Hetedik évfordu­lója 11-ike annak a gyászos, szomorú eseménynek, amidőn egy gonosz kéz tőrdöfése megállította a legnemesebb és legjóságosabb szív dobogását. Mély megdöbbenéssel, leírhatatlan fájda­lommal vette akkor az ország népe a lesújtó hírt és ma hét év múltán, bánatosan emlékezünk vissza arra a szomorú eseményre, amely az orszá­got királynéjától, ősz uralkodónkat pedig szerető hitvesétől fosztotta meg. Pihenni ment a mi jó királynénk s egy átkos tőrdöfés eípihentette az ő jóságos szivét örökre. Ejtsen e na­pon minden magyar ember egy köny- nyet és küldjön egy sóhajt ama kripta koporsója felé, ahol népétől megsiratva, alussza örök álmát, ami glóriás nagyasszonyunk. A tegnapi hetedik évforduló alkalmából a hely­beli róm. kath. plebánia-templomban gyászistentiszteletet tartottak, melyen részt vettek a helybeli állami hiva­talok tisztviselői és a vármegye tiszt­viselőkara is, azonkívül nagyszámú közönség. A gyászmisét Szedlacsek Szilárd káplán tartotta. — Kegyes alapítvány. Néhai Stépán Sándorné, szül. Kazinczy Ró­zába végrendeletében a málcai ev. ref. egyház lelkészi fizetésének javí­tására egy 4000 koronás alapítványt létesített. Ezen alapítvány kamatai a mindenkori lelkésznek az elhunyt ha­lálának évfordulóján lesznek fizetve A végrendelkező a málcai ev. ref. is­kolának 2000 koronát .hagyományo­zott. — A hadgyakorlatok vége. A kassai Yl-ik hadtest gyakorlatait ma fejezték be vármegyénkben. A gya­korlatok általában véve nem voltak rendkívül fárasztók, mert az időjárás kedvező, inkább hűvös volt. Csak az utóbbi napok nagy melege viselte meg kissé katonáinkat. A hadgya­korlatot ma reggel fújták le az ösz- szes csapatoknál, melyet rövid pihe­nés követett, majd minden csapattest elvonult kijelölt helyére, ahonnan még a mai nap folyamán hazafelé, állomáshelyeikre utaztak. A hadgya­korlaton résztvett gyalogsági csapa­toknak legnagyobb része vasúton in dúlt útnak, mig a közben állomásozó csapatok, igy az újhelyi honvédzász­lóalj is, holnap, 13-án gyalogszerrel érkeznek városunkba. Az újhelyi ál­lomásra a mai nap folyamán több katonai vonat fog berobogni, mely a a messziről ide érkezett katonaságot viszi hazafelé. Azonkívül ma délelőtt vonult be a gyakorlatok színhelyéről a Nyíregyházán állomásozó 14-ik cs. és kir. huszárezred egy százada, az utász szakaszszal, továbbá az ezred törzse és a dandárparancsnokság. A huszárok holnap is nálunk maradnak és f. hó 14-én indulnak Nyíregyhá­zára. — Halálozás. Bügler János La- josné szül. Dolozselek Margit — mint részvéttel értesülünk — ma déli 12 órakor 24 éves korában elhunyt. A fiatal szép asszonyt éveken át tartó izületi csúz gyötörte, mely hosz- szu szenvedés után végre kioltotta ifjú életét. Dolozselek Albert birto­kos az elhunytban leányát, Bügler János takarékpénztári könyvelő pe­dig szerető hitvesét gyászolja. Teme­tése folyó hó 13-án, szerdán délután 5 órakor fog a Rákóczy-utcai gyász­házból végbemenni. — Időjárás szeptemberben. Me­teor, a szegedi időjós jelenti: Szep­tember hó csomópontjai: 1, 4, 5, 6, 12, 13, 17, 20, 21, 24, 26, 28, 29, a melyek közül az 1, 12, 17 és 29-ikiek az erősebbek és pedig az 1-ső csapa­dékos jellegű s ezzel a jövő hó eleje szintén ilyennek s erősen változónak ígérkezik. 6-tól 12-ig állandó derült, ezt követőleg hűvös jelleggel változó, mig a 12-ét kővetőleg újra állandóbb, derült, mely ekkor hosszabb tartal­múnak Ígérkezik. — jlonstre-verekedés. Épületes látványnak volt szemtanúja folyó hó 10-én este a Főutcán sétáló közönség. Egy nagyobb, ittas fiatal emberekből álló csapat haladt végig az utcán elég kedélyes, vig hangulatban. Egyszer csak egyikök tréfából végig vágott az előtte botorkáló társa hátán, a mit ez nem vett tréfának, mert a követ­kező pillanatban hirtelen megfordult és olyat cserditett a bottal hadonászó ifjú képére, hogy az végig terült a földön. A virágos kedvében volt tár­saságnak harcias hajlamú tagjai erre összekaptak és ki bottal, ki kézzel akart magának igazságot szolgáltatni. Valóságos kis ütközet fejlődött ki a két részre oszlott csapat között. Már- már a döntő roham következett volna, ha nehány rendőr oda nem ér ide­jében és ki szép szóval, ki pedig kézzelfoghatólag rendet nem csinál a békétlenkedő ifjak között. Az ekként létrejött békekötés után a háború vé­get ért, melynek nehány sebesültje is van, akik többnyire fejükön és arcu­kon szenvedtek kisebb nagyobb foly­tonosság-hiányokat. — Zemplénvármegye állategész­ségügye. Zemplénvármegyében a rüh- kór: a bodrogközi, szinnai, sztropkói; a sertésorbánc: a bodrogközi, sáros­pataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, to­kaji és varannói; a sertésvész: gál- szécsi, homonnai, nagymihályi, sáros­pataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, sztropkói, tokaji és varannói járásban van elterjedve. A többi állati beteg­ség szórványosan fordul elő. — Egy kalandornö elfogatása. Ügyes fogást csinált a szerencsi csend­őrség. Debrecenből menekülve a sze­rencsi állomáson letartóztatta Ogai Regina Ilona állítólagos zene- és nyelvmesternőt, aki ügyesen kieszelt szédelgéseivel igen sok embert káro­sított meg. Debrecenben Németh Má­tyás vendéglőjében lakott több héten át. Az ellátási költségeken felül kí- pumpolt a vendéglőstől 3S0 koronát. A személyzet becsapására irányult törekvéseit is mindig siker koronázta, mert biciklis bűntársa naponkint több­ször látogatta meg apokrif sürgönyök­kel, mely gyakori látogatás bizalmat keltett a vendéglős és személyzetében. Közben ellopkodta a vendégek ruháit s cserébe a maga rongyait hagyta ott. Fenti napon aztán észrevetlenül el­tűnt. Csakhogy az élelmes vendéglős nyomon követte. így került aztán előbb a szerencsi csendőrsóg kezébe ahonnan a debreceni fogházba inter­nálták. — Sáros vármegyei összekötő vasút. A kereskedelemügyi miniszter báró Sennyey Miklós cigándi nagy- birtokosnak az államvasutak Sáros­patak állomásától Karád község, Lajos major, Borsótanya, Nagyhomoktanya, Riese, Láca, Perbenyik, Királyhelmec, Boly, Kéke és Szinyér községek ha­tárain át az államvasutak Bodrog- szerdahely állomásáig, továbbá Lá- cánál való elágazással Nagytárkáoyig, Királyhelmecnél való elágazással egy­részt Bacska község határán át Boty- tyánig, másrészt Leleszig és végül Bolynál való elágazással Szentesig vezetendő keskeny nyomtávú, gőz­üzemű, h. é. vasútvonalakra az elő­munkálati engedélyt egy évre meg­adta. — Háromszoros öngyilkos. Ka­nalas József szerencsi tekenőcsináló cigány háromszoros öngyilkosságot követett el. Először felakasztással akart véget vetni életének, de a kö­tél gyenge volt elszakadt s igy élet­ben maradt. Következő nap egy ki fent borotvával próbált szerencsét, de ez is rosszul sikerült, rrert a gyors orvosi segítség ismét visszaadta az életnek. Ügy látszik azonban, hogy mindenképen ráunt az életre, mivel már a következő nap reggelén, mint halottat húzták ki a legelőn lévő itató kutból. — Cirkusz varieté-társulat. Mül­ler Vilmos cirkusz variete-társulata Ungvárról városunkba érkezett és holnap, f. hó 13-án kezdi meg elő­adásainak sorozatát a torna-csarnok helyén felállított sátorban. — Gyilkosság Komlóskán. F. hó 10-ikén délután 3 órakor Komlóska községben két gazda valami felett össze veszett és Palviscsák Istvánt sógora Iíusnyir János egy karóval egy csapásra lebunkózta. Palviscsák menten szörnyet halt, 3 árvája és özvegye siratja. A tettes elmenekült. Kézrekeritésére a hatóság megtette az intézkedést. — Birtokvétel. Schwarcz Bernát és társai megvették Spiegel Samu és Spiegel Bernát örökösei tulajdonát képező rebriniki birtokot 200.000 ko­rona vételárért. — Az ordasfalvi gaz­dák megvették a kassai takarékpénz­tár tulajdonát képező sztárai birtok egy részét 130.000 koronáért és azt 7 holdas parcellákban egymás között feldarabolták. — A birtokhoz tartozó erdőséget és kastélyt, mint értesülünk, lengyel földbirtokosok 220.000 korona vételárért vették meg. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek Sárospatakon, a Kossuth-utca 70. sz. Bakó féle ház­ban lévő műtermet hosszabb időre kibérelték és most átalakitották úgy, hogy ép oly szép képeket fognak ott készíthetni mint akár Kolozsvárt, Miskolcon, vagy Sátoraljaújhelyben. A megnyitás e hó 24-én lesz és ez­után minden második vasárnap nyitva lesz. TANÜGY. Körlevél Zemplénvármegye tanítói karához. F. é. julius hó 17-én tanterüle­tem minden egyes iskolájának vezető tanítója illetve igazgatójához felhívást intéztem s ugyanakkor gyüjtőiveket küldöttem ki, kérve mindnyájokat, hogy a „József kir. herceg szana­tórium Egyesület“ ügyét melegen felkarolni és saját hatáskörükben minden lehetőt megtenni szívesked­jenek az iránt: hogy e valóban ne­mes célú és az emberszeretet szolgá­latában eminens helyet elfoglaló in­tézet megerősödjék, közhasznú mű­ködését mentői szélesebb körre ter­jeszthesse ki s ezáltal a segélyére szorult betegeknek mentői nagyobb számát részesíthesse áldásaiban. Az intézmény célját a pártolás módozataival együtt, előlhivatkozott körlevelemben kellően megvilágítot­tam. Szavak bősége helyett a szívre és a humánus érzésre apellálok most, amidőn újból szeretettel kérem Zem- plénvármegyének minden nemes ügy támogatására kész, buzgó tanitóika- rát, hogy az említett szanatórium ügyét melegen felkarolni s tehetsé­gük szerint előbbre vinni szívesked­jenek. A kiküldött gyüjtőivek közül — erős meggyőződésem szerint — egy sem fog üresen visszaérkezni, mert ha van nemes cél, üdvös intézmény, amelyet a jótékony érzés támogat: úgy ez a szanatórium az első helyet kell hogy elfoglalja a mi tanítósá­gunk jóért hevülő, üdvösért buzgól- kodó lelkében. Felkérem azért ismételten e vár­megye tanítói karát, hogy az elmon­dottakat megszívlelve hasson oda minden egyes, hogy egy-egy téglát vigyen buzgalmával az emberszeretet legmagasztosabb templomának felépí­téséhez. A gyüjtőivek beküldését ez évi okt. 15-ig kérem. Sátoraljaújhely 1905. szept. 12. Beregszászy István, s. k. kir. tanfelügyelő. = Értesítés. A sátoraljaújhelyi iparostanonc iskolában az 1905—1906. tanévre a beiratások szeptember hó 14-től 20-ig, a rendes tanítási napo­kon d. u. 6—8 óráig az állami elemi iskola II. A) fiúosztálya termében eszközöltetnek. Erről a tanonctartó iparosmestereket van szerencsém ér­tesíteni. Sátoraljaújhely, 1905. szept. hó 11-én. Vágó Gyula ip. tan. isk. igazgató. Közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyílt levél Dr. Virágh Pál sztropkói plébános Úrhoz 1 Főtisztelendőséged, mint a hittu­dományok doktora, kell hogy átérezze a mise magasztosságát. Történelmi nevezetességű templomunkban, a hol az Urat dicsérjük, van egy „Dzsin- giskán“ rendszerű ócska trombitákból és egy dobbal felszerelt egyházi ze­nekar, a mely zenekar rémes állapotba hózva a hívőket, a mise magasztos­ságából levon és a hívők lelki érzel­mét sérti. Tudja jól Főtisztelendőséged, hogy e hangszerrel egyházi éneket kisérni nem lehet, mivel e disz zene trombitái csak a befuvás következté­ben adnak hangot, még pedig olyat, mintha a prímet a sakál vinné. Na­gyon resteltem, hogy a püspök urat, az általa mondott mise alatt idegessé .tette e zenekar vonítása. Továbbá nagyon restelem, hogy e zenekar vezetői a pánszlávizmus Aposto­lai, a kik Magyarországon csak a tót Istent hiszik és a templomban a szertartásoknak pánszláv érzelemben vezetői. Főtisztelendő Url Ez a mi régi templomunk nincsen nemzetiségi, rang és rendi álláshoz, sem pedig egyes emberek által képzelt különös jogokhoz kötve, ez édes mindnyájunké, tehát ha egyes pánszlávok vezetni akarják az egyházi szertartásokat, dacára annak, hogy a mikor állását elfoglalva, eleinte nagyon sokat en­gedett nekik, de most már Ön hibá­ját belátva másképen gondolkodik, arra kérem: üssön közzé e bandának. A mi tótjaink maradjanak tótoknak, hiszen ők érzelemben magyarok, de a pánszlávok pusztuljanak 11! Legyen templomunk az Istennek és haza sze­retettnek felállított oltára, de ne le­gyen egyes pánszláv és spiritusz hős­nek, mintegy kedvtelő és szórakoztató hajléka. Azon reményben, hogy Főtiszte- lendőségeddel egy nézeten vagyunk, maradtam: Sztropkón, 1905. évi szép. 10. lelki hive Haraszthy József. KÖZGAZDASÁG. * Szilágyi Diskant, miskolezi gép- gyáros cég kitűnő borsajtóira, vala­mint legújabb „Villám“ centrifugális bogyózó és zúzógépére felhívjuk ol­vasóink figyelmét. Kiemelendők kü­lönösen a cég által feltalált és készített „Kossuth“ „Kincsem“ és „Hegyalja“ borsajtók, nem különben a nagy Üze­mű préseléshez készített Rákóczy „kettős kosara* sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése ge- nialisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része acél, alsó része faszerkezet. En­nélfogva a must sehol sem érintke­zik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, zamatját nem befolyásolja. A törkölt sem kell ösz- szevagdalni, hanem kisebb darabok­ban is könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági orszá­gos kiállításon a cég borsajtói első díjjal, aranyéremmel lettek kitüntetve. A cég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. G. I. Nagykövesd. Ön saját soraiban is elismeri, hogy az ottani táviró felállítása azért késik, mert az 500 kor. jövedelmet még nem garantálták s e miatt a vármegye - közgyűlése elé kívánja vinni az ügyet; hát ennek abszulute semmi eredménye nem lesz, mert a vármegye önök helyett bizonyára nem fogja az említett jövedelmet garantirozni, ez Nagykövesd és az érdekelt községek kö­telessége, ottan kell a dolgot mozgatni. Felelős szerkesztő és laptulajdonea: Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents