Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-09-05 / 97. szám
ZEMPLÉN. Szeptember 6. S. oldal — szept. 5. A sátoraljaújhelyi mandátum. Mint lapunk legutóbbi számában is említettük, a sátoraljaújhelyi függetlenségi párt a mandátum megsemmisítése után nyomban gyűlést tartott és újra dr. Búza Barnát jelölte. — Komoly ellenjelöltként emlegetik Székely Elek polgármestert, ki szintén függetlenségi programmal lépne fel s kinek úgy itt, valamint a kerületben is jelentékeny pártja lenne; ellenben a Fejérváry Géza miniszterelnök fellépéséről elterjedt hírek nem felelnek meg a valóságnak. Zemplénvármegyei muzeum. 4— szept. 5. E becses lap f. évi 95-ik számában a „Zemplénvármegyei muzeum“ cim alatt, megjelent közleményből örömmel győződhetett meg mindenki arról, hogy a szervezendő vármegyei muzeum és könyvtár ügye széles körben népszerűvé vált és hogy a vármegye nagymüveltségü, minden nemes ügyért lelkesedő alispánja maga is törekszik a nagy horderejű tervnek megvalósitására. A mai viszonyok között, midőn az országos politikai küzdelmek egész közéletünket lekötve tartják, jól esik látnunk, hogy mégis akadnak egyesek, akik a sivár politikai helyzetben is kulturkérdésekkel foglalkoznak. Örömmel üdvözöljük ezek sorában az első helyen illusztris alispánunkat, a kiről régóta tudva van, hogy hivatali állásából folyó óriási elfoglaltsága mellett szaktudományokkal is foglalkozik s mivel tudományos munkásságának jó részét tudtunkkal éppen a helyi történelem és régészet művelésére fordítja, sőt e szakban tekintélyes és nagy értékű gyűjtemény nyel is bir, ez okból legelső sorban hivatott arra, hogy a tervben levő vármegyei muzeum és könyvtár létesítése iránt való mozgalmat diadalra juttassa. Zemplénvármegye történeti és régészeti emlékekben egyike a leggazdagabb vármegyének. A régi időben rendkívül sok és fontos históriai esemény játszódott le itten és sok jeles család volt mindenkor birtokosa. Ettől eltekintve, a vármegye hegyei és völgyei egyaránt telve vannak archeolo- giailag fontos emlékekkel, amelyeknek egybegyűjtésére eddig vajmi kevés gond fordittatott. A vármegyében lakó nevezetesebb családok közül nem egy értékes régi iratokkal, könyvekkel és iparmüvészetileg becses tárgyakkal rendelkezik s ezek egy részét a vármegyei muzeum részére bizonyára meg lehetne szerezni. A dicső Rákóczyak egykori birtokain még most is találhatók egyes emléktárgyak, fegyverek és bútorok, amelyeket a jelenlegi tulajdonosok bizonyára szívesen átengednének a létesítendő vármegyei gyűjteménynek. Az országban levő vidéki múzeumok és könyvtárak mind élveznek államsegélyt. Ez a Zemplénvárme- gyében létesítendő muzeum és könyvtár részére is meg fog adatni, sőt bizton remélhető, hogy úgy mint más törvényhatóságok, Zemplén maga is fog némi évi segélyt adni az uj intézménynek. Az állami és megyei se' gélyösszeg a szükséges felszerelés, a bútorok, továbbá könyvek és régiségek vásárolása, esetleg archaeologiai kutatásokra lesz fordítható. Hogy a régészeti kutatások mily eredménynyel kecsegtetnek Zemplénben s hogy mennyi becses emlék lappang elrejtve a régi hegyi és földvárakban, a magaslatok és síkok egykori ember lakta telepein, elég ha rámutatunk az eddig itt-ott felszínre került leletekre. A kő-, réz-, bronz- és vas-kor, továbbá a régi középkor, a közép és uj-kor minden szakában maradtak fenn vidékünkön is emlékek s ezek közül való az a ritka példányú őskori rézcsákány, melynek rajzát az „Archaeologiai Értesítő“ (1902.) cimü folyóirat közölte. Ezt a Nagyerdő-pusztán lelték s jelenleg vármegyénk tudós alispánjának gyűjteményében foglal helyet. Mint az Árpád-kori emlékek lelőhelye, e vármegye egyike az ország legjelentékenyebb s régészetileg legfontosabb részének. Az országos régészeti és embertani társulat már 1898-ban tüzetes kutatást eszközölt megyénkben Bodrog-Vécsen, ahol számos nagybecsű lelet került felszínre s ezeket Szendrey János, a társulat titkára ismertette. Azóta ugyancsak Bodrogvécsen, továbbá Karos, Nagykövesd és Dobra helységek határaiban kerültek elő leletek az Árpádok korából s ezeket Dókus Gyula cs. és kir. kamarás ur kutatta fel és irta le annak idején az „Areh. Értesítődben és „Adalékok Zemplénvármegye Történetébe-’,“ cimü folyóiratban. Az itt eszközölt ásatásokból előkerült leletek rendkívüli gazdagságát mutatja az a körülmény, hogy az említett lelőhelyekről összesen 376 darab ezüst és vastárgyat gyűjtött a tudós kutató össze, melyek a régi magyar hadi felszerelés, fegyverzet és ruházat megbecsülhetetlen kincseit képezik. Ily és ezekhez hasonló becscsel bíró régiségek, továbbá embertani, néprajzi, iparművészeti, természetrajzi, geológiai stb. jelentőséggel dicsekvő tárgyak összegyűjtése és megőrzése végett szükséges a megyei múzeumot létesíteni, mely hogy mielőbb megvalósuljon, a vármegye kulturális érdekeinek szempontjából felette kívánatos. Muhoray. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Tisztujitás Sátoraljaújhely r. t. városnál. Sátoraljaújhely város elöljáróságának hat évi megbízatása lejárván, az alispán az összes állásokra pályázatot hirdet; a pályázati kérvények f. évi szeptember hó lo-ének délutáni 5 órájáig adandók be az al- ispáni hivatalba. Egyéb részletes felvilágosítást nyújt az erre vonatkozó s lapunk mai számának hirdetési rovatában közzé tett pályázati hirdetmény. )( Kinevezés. Dr. Rosenfeld Miksa, a homonnai közkórház jeles főorvosa, a homonnai járásban járásorvossá neveztetett ki. )( Közigazgatási gyakornokok beosztása. A vármegye alispánja f. hó 5-től kezdődőleg a homonnai ßzolga- birói hivatalhoz, a Polányi Jenő leköszönésével megüresedett szolgabirói állásra Gosztonji István közigazgatási gyakornokot, A Závody Elemér lemondásával megüresedett V. aljegyzői állásra pedig Mizsák József közigazgatási gyakornokot helyettesítette. Egyidejűleg dr. Némethy Andor közig, gyakornokot, aki a sztrop- kói izr. anyakönyvi vizsgálatnál mint jegyzőkönyvvezető működött, a központba rendelte vissza és az árvaszékhez osztotta be szolgálattételre. HÍREK. A megkésett cápa. „A Q.uarneróban 4 és Va méteres cápát fogtak.“ Az Újság. — szept. 5. Nem tudták, eddig merre jársz, Nem tudta senki hol vagy, Mert hát a perc oly illanó, Mert hát a tenger oly nagy. S a bus öböl, a Quarneró Hirt sem hallott felőled, Kedves cápa te drága lény, Ez nem volt szép tetőled. Epedve vártuk nyáron át A hirt, mely hirli jöttöd, Mi is tévé, hogy Quarneród Olyan későn köszöntőd ? ! Mikor uborka szépen ért S nem volt a lapba semmi: Cápám te néked akkoron Kellett vón megjelenni. Neked a hivatásod az, Hogy derekán a nyárnak Evez a Quarneró vizén, Ahol epedve várnak, Ahol jöttöd „személyi hir“ És garnirozva adják, Miként vendéglők ízletes, Sőt drágán mért falatját. Aggódtunk szörnyen sorsodon, Most megnyugodtunk végre, Hogy a sötétlő tengeren Parányi baj sem éré. S örömünket, hogy újonnan Itt vagy a Quarneróban, A fogadtatásnál mi sem Hirdette volna jobban. Nyakon csíptek és jöttödet Szigonyvas üdvözölte S a szigonyt — aki megfogott — Kötélre rákötötte. S hogy partrahuztak : volt öröm, Szinte tombolt az ország: Ez az oka, hogy verselém A szegény cápa sorsát. — th. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt szombat este jelenik meg. — Szeptember. Elhull a virág... A pezsgő nyári életet mintha megérintette volna az őszelő bus lehelete, olyan haloványodásszerü lehangoltság nehezedett reá. Az emberek kedélyén végigvonult valami sejtelemszerü érzés, melyet az ősz hervadása hoz magával s amely önkéntelenül felkölti a lelkekben az elmúlás gondolatát... A természet nincs külömben. A fák lombja között már érezni lehet az évszak változását, a nyár lágy suso- gása és hosszú beszélgetése a levelek közt áthallik, a közeledő ősz alig hallható, szendergő csevegésébe. — A virágok szirmai még élénkek és üdék, ámde az illatuk már fogy, elszáll, mint az elmúló szerelem. S a nappalok enyhe verőfónyébe belelo- pódzik az éjszakák átható hűvössége, mely napfelkeltére vékony párát von az ablaküvegre, amit a dér csillogó kristálya, a vizek ködszerü füstölgése fog nemsokára követni. Küszöbén vagyunk ugyan szeptembernek, a nyár érlelő meleg szakában, ámde nem valószínűtlen, hogy napok múlásával megjön az ősz lenge ezüst fátyola, a napsugaras levegőben bolyongó bikanyál s ezzel azután megindulnak a fecskék, a levegőt az ősz illata tölti be, a lelkekben pedig úrrá lesz a mélázás . . . — Bűcsújárat Máriapócsra. A sátoraljaújhelyi róm. kath. hívek — mint minden évben — ez idén is elzarándokolnak Máriapócsra, az országos hirü búcsújáró helyre. A híveket Petsár Gyula hitoktató vezeti vasárnap, folyó hó 10-én reggel 7 órakor. Az indulást megelőzőleg reggel 6 órakor a plébánia templomban mise lesz. A bucsusok Sárospatakon és Ven- csellőn át jutnak gyalogszerrel Máriapócsra, ahová kedden délután érkeznek meg. Vissza csütörtökön indulnak és folyó hó 17-én, vasárnap este érkeznek Sátoraljaújhelybe. — Népgyülés Nagymiliályon. A nemzetközi szociál-demokrata párt sátoraljaújhelyi pártszervezete vasárnap, f. hó 3-án Nagymihályon nép- gyülést rendezett, melyen mint a párt kiküldöttei, Baticz Gyula és Kálnási József voltak jelen. A gyűlés csak csekély érdeklődő közönség jelenlétében folyt le, melyen Baticz beszédében az ált. titkos választási jog mellett kardoskodott. Elemezte a nemzeti követelések jogosultságát, de az ált. titk. vál. jog behozatalát a magyar vezényszónál előbbre helyezi. Baticz után Kálnási József beszélt még, mely után Baticz beszéde értelmében a határozati javaslatot elfogadottnak nyilvánították. A népgyü- lésen a hatóságot Bajusz Andor főszolgabíró képviselte. — A kis szökevény. Egy Nap- raczky nevű kis fiú került folyó hó 3-án a rendőrség zárkájába. Az volt a bűne, hogy talált egy jókora nagyságú pénztárcát, melyben nehány korona pénz is volt és át nem szolgáltatta a rendőrkapitányságnak. Emiatt került a dutyiba, melynek minden ablaka vasrácsozottal van ellátva. A kis fiú nem érezhette magát valami kényelmesen, mert különben nem kísérletté volna meg a szökést. Éppen akkor bujt ki a vasrácsozat között, amikor a zárkaőr a folyosóra lépett és észrevette a vasrácsozat között függő állapotban lévő kis fiút. Nyomban segítségére sietett, de a kis fiú minden segítség nélkül is kibújt a keskeny nyíláson és egy pillanat alatt a folyosón termett. Onnan tovább már nem juthatott, mert a zárkaőr pártfogásába vette és biztosabb helyre internálta. — Teres verekedés színhelye volt f. hó 4-én a hecskei vásártér. Dávid László és Budai János vitányi cigányok valami csekélység miatt összeszólalkoztak, majd egymást megragadták és a ki a hová tudott, oda ütött. A verekedés közben Budai János kihúzta a zsebkését és azzal Dávid László felé szúrt. A szúrás után, mely testét érte, Dávid elmenekült, de a vér után szomjazó Budai utána rohant és a menekülése közben elesett Dávid Lászlót utolérte és késé- val többször a hátába és vállába szúrt. A súlyosan sérült ember vértől borítva hevert a földön, a mig a rendőrség hordágyon a kórházba szállította. A vérengző tettest a csendőrség még a városban elfogta és őt is előbb a kórházba szállította, mert fején szúrás sebhelye volt, amelyet Dávid László késével ejtett rajta. A tettest a kórházból a rendőrség zárkájába vitték, mig Dávid Lászlót súlyos é# életveszélyes sérülésével az „Erzsébet“ közkórházban ápolják.-- Országos rásár. A tegnapi országos vásár amilyen jól kezdődött, olyan rosszul végződött, Sok volt a nép és nagy volt az állatfelhajtás is, de csekély volt a forgalom. Eladásra igen kevés állat került. A kereskedők és iparosok is rossz vásárt csináltak, mert nem volt vevő. A népes vásárt különben az eső is elrontotta. Hirtelen nagy szél támadt és — nyomában hatalmas záporeső hullott, mely a vásáros népet szétriasztotta. Mire kiderült, az országos vásár már néptelen volt. — Gyilkosság. Sajnálatos esemény történt Tokajban a múlt hó 27-én végbement függetlenségi párt disz- közgyülőse alkalmából. Aznap este ProkopjJános tímár, jómódú gazda is részt vett a pártvacsorán és hajnal felé eszméletlen állapotban találták meg. Még eddig ismeretlen okból gyilkosságot követtek el rajta. Az orvosi vizsgálat szerint a tettes kővel halálosan sebesitette meg. Két napi kinlódás után a szerencsétlen meghalt A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek Unni* tos bajainál úgymint Idillt bronchitis, gzamárhurut és különösen lábbadozőknál influenza után ajánltatik, Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögét és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. IIOFFMAXXI.4. ROCHE & C© vegyészeti gyár llASKI- (N váj ez.)
