Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-02 / 96. szám

Szeptember. 2 ZEMPLÉN 3. oldal. nyék f. évi szeptember hó 21-ig adan­dók be. )( Pályázat segédjegyzöi állásra. A varannói járás főszolgabirája pá­lyázatot hirdet az alsógyertyáni se­gédjegyző anyakönyvvezetői állásra. Pályázati kérvények f. évi október hó 1-ig nyújtandók be. )( Pályázat községi szülésznői ál­lásokra. Dargó és Bacskó községek­ben szülésznői állások szerveztettek s azok betöltésére hirdet pályázatot a gálszécsi járás főszolgabirája, ez ál­lások javadalmazása Dargón 50 ko­rona, Bacskón 70 korona fizetés és a szabályrendeletileg megállapított ma­gándijak szedése. Felhívás a szülőkhöz. — szept. 2. Ä kassai kereskedelmi és ipar­kamara elnöksége az alábbi felhívás közzétételére kérte fel lapunk szer­kesztőségét : A kereskedelmi pálya világszerte a legszebb, a legtekintélyesebb pályák egyike és minden kulturállamban köz- becsülésnek örvend. Ezen tekintély, ezen általános becsülés egyrészt annak tulajdoní­tandó, hogy a modern államokban majdnem kizárólag alapos iskolai elő­képzettséggel lép az ifjúság szine- java a kereskedelmi pályára, hol hangyaszorgalommal és szívós kitar­tással gyarapítja általános ismereteit és alapos szaktudást sajátít el kitűnő főnökeinél. Másrészt annak tulajdonítandó a külföldi kereskedelem előkelő társa­dalmi állása, hogy a gazdasági tevé­kenység ezen fontos ágának képvi­selői hivatásszerű munkálkodásukkal a mezőgazdaság és az ipar termékei­nek és készítményeinek értékesítése körül valósággal hazafias missziót végeznek, midőn a haza földének kincseit, a gazda verejtékes munká­jának gyümölcseit és az iparos szak­tudása és ügyessége által előállított árukat, a nemzeti munka milliókat érő eredményeit ismerteti, kínálja, terjeszti és számára a hazában, a kül­földön, sőt idegen világrészekben piacokat hódit. És ez a pálya nemcsak tekintélyt szerez annak, ki azon munkálkodik, fáradozik és kitartóan küzd, de tisz­tességes megélhetést, jó módot is nyújt és biztosit számára. Hazánk kereskedelme is dicse­kedhetik fényes múlttal. Magyaror­szág városi polgárságának tekintélyes része kivált a kereskedelmi tevékeny­ség terén. A kárpátmenti vármegyék kereskedelmi házai nagy tudással, ki­váló ügyességgel és hírneves becsü­letességgel közvetítették a termény­éé árucserét az Álföld aranykalászos rónái és a szövetséges Lengyelország között. A városi levéltárakban őrzött ok­levelek, melyekben dicső emlékű nem­zeti királyaink kereskedelmi és vá­sári kiváltságokat biztositottak a vá­rosi polgárság számára, fényes tanú­bizonyságot tesznek arról, hogy őseink a kereskedelem nemzeti fontosságát felfogták és hogy hazánk oly keres­kedelmi osztálylyal birt, mely bár­melyik régibb kurturállamnak díszére vált volna. Igaz, hogy ezen fényes múlt után szomorú idők következtek. Igaz, hogy nemzeti önállóságunk elvesztével szo­morú napok következtek, melyekben a nemzettel együtt a magyar keres­kedők is idegen járomba görbedtek, szomorú Dapok és évek, midőn ha­zánk, mint meghódított tartomány, mint idegen gyarmat a lelketlen győző által kizsákmányoltatott, melyekben a hazai kereskedelem régi, hatalmas medréből kizökkent és idegen érde­kek rabszolgája lett. De ezen szomorú idők elmúltak. A magyar állam lassan, de követke­zetesen halad a közgazdasági fejlődés terén. Ez a fejlődés azonban nem az önálló, sorsa fölött korlátlanul és sa­ját belátása szerint intézkedő ország fejlődése, de azon természetes fejlő­dési folyam, mely minden életrevaló élő lénynél kedvezőtlen életviszonyok között is észlelhető. Mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk csak akkor érheti el a fejlődésnek, a felvirágzásnak azt a fokát, mely ezen gazdasági ágakat egy oly kedvező éghajlati viszonyok­kal, oly kitűnő földrajzi fekvéssel, a természeti kincsek sokaságával és oly erős, életrevaló, okos és küzdeni bátor népfajjal megáldott országban meg­illeti, ha hazánk visszanyeri gazda­sági önrendelkezési jogát és a köz­gazdaság minden terén önállóan, kül- befolyástól menten intézkedik, teremt, alkot és fejleszt. A nemzet jobbjai, az ország tör­vényhozói, az egész hazai közvéle­mény hiszi, reményű, majdnem tudja, hogy a nemzet ezen leghőbb kíván­sága teljesedni fog és hogy mi visz- szavivjuk államiságunk egyik legfon­tosabb attribútumát, a gazdasági ön- rendelkezés jogát. És mert mindinkább közeledik azon időpont, melyben gazdaságilag önnállóan be kell rendezkednünk és egész gazdasági életünket gyökeresen át kell alakítanunk, azon kell len­nünk, hogy oly kereskedelmi osztály álljon rendelkezésünkre, mely tudása, hazafias lelkesedése és kitartása által kiválik. Ilyen kereskedelmi osztály azon­ban csak akkor keletkezhetik, ha a kereskedelmi pályára intelligens, lel­kes, törekvő, tanulni és küzdeni vágyó ifjak lépnek. Hozzátok fordulunk tehát tisztelt szülők és arra kérünk benneteket, ismerjétek fel a kereskedelmi pályá­nak kiváló fontosságát, küzdjétek le a régi előítéleteket és adjátok gyer­mekeiteket ezen pályára, melynek ezen országban ragyogó múltja volt és fényes jövője van. Szánjátok e pá­lyára legjobb gyermekeiteket és ti a gyermekek érdekét megóva hazafiasán is fogtok cselekedni. Úgy legyen! HÍREK. Ifj. Juhász Jenő képkiállitása. Sátoraljaújhely, 1905. szept. 2. Ami a lélekre a legtartósabb és legközvetlenebb benyomást gyako­rolja : bizonynyal a szépség és a harmónia. Aki ifj. Juhász Jenő kép- kiállitását végig nézi: azt lelkének min­den nagyobb emóciója nélkül hagyja el, de azért korántsem maradandó impressziók nélkül. És épen ezért, aki az ifj. Juhász Jenő képkiállitásának végigtekintése után kedvezőtlen Ítéletet mond, el­fásult már a lélek finomabb rezgé­seinek megértésétől. Mert az ifj. Ju­hász Jenő képkiállitása nem rend­kívüli hatások előidézését célozza s nem raffinált művészi bírálat mérté­kéhez született. Ifj. Juhász Jenőről, mint festő­művészről nem szabad beszélni s igy nagyképü minden bírálat, mely egy kezdő művészt olyan mértékkel bí­rál meg, mely kiforrott és megállapo­dott művészembert illethet. Itt egy biztató jövő elején állunk, nem ha­tárkövénél és épen azért elhibázott, céltévesztett dolog a képkiállitásban azt értékelni, amit Juhász Jenő már adott, itt az a számbaveendő, hogy mit igér. S ha valaki ilyen intenciókkal nézi végig az ev. ref. egyház tanács­termében a Juhász Jenő augusztus hó 29-én megnyílt kiállítását s ha nincs már eleve vérébe oltva a min­dent lebecsülni vágyásnak ösztöne, nem mondhat egyebet, csak biztató és elismerő szavakat. Elhibázott dolog volna Juhász Jenőnek arról a képeiről Ítélni meg tehetségét, melyeknek a vásznai a legnagyobbak, pl. mint a Rembrandt „Keresztlevétel“ s a Tizián másolat Ezekben legfeljebb az ügyes techni­kai kivitel nyilatkozik meg, de ko­rántsem az egyéniség. Hiszen külön­ben is másolatok. Inkább forduljon tekintetünk az ügyesen dekorált te­remben, ama kissé hátratolt szén­rajzokra, melyek bizonyítják a Ju­hász Jenő rajzbiztonságát s azokra a kisebb teriméjü tájképekre, melyek a terem bejáratával szemközt levő falon vannak elhelyezve s melyek — leg­alább szerintem — Juhász Jenő egyéniségének kisugározói. Ezekben a képekben látható, hogy Juhász Jenő fogékonysággal bir a vonzó hangulatok finom meg­értéséhez s megörökítéséhez a szép­nek és harmonikusnak. Mért pl. há­rom fát megfesteni lehet úgy, hogy semmi hatást nem ébreszt s lehet úgy, hogy azok azonnal eltöltenek hangulattal. Egy ilyen szerfelett so­kat mondó és sokat sejtető, hangu­latos képe előtt szinte megbüvőlten állottam meg. (Megvette dr. Rosent­hal Sándorné) Semmi különös nincs azon a képen, de szivünket csodála­tos mélabus rezgésre készteti boron- gós hangulata. És Juhász Jenő képkiállitásában van nagyon sok ilyen figyelemreméltó, gondos tanulmányt eláruló munka, úgy, hogy mi előttünk e képkiállitás biztató és reménynyel kecsegtető per­spektíváját nyitja meg a Juhász Jenő jövőjének, melynek ez a képkiállitás nagyon erős, biztos fundamentuma. A mit adott és a mit igér e té­ren nekünk Juhász Jenő : azt kicsi­nyelnünk nem lehet, lebecsülnünk nem szabad. És az, a kiben oly erősen él a széphez való vonzódás érzése, a harmónia szeretete s a tisztult, nemes Ízlés, mint Juhász Jenőben: az a hozzá fűzött reményeket be is fogja tudni váltani. Mi szeretettel üdvözöljük törek­véséért, melylyel nemcsak annak adta tanujelét, hogy él lelkében a szép iránti szeretet, de annak is, hogy annak külső kifejezésére, meg­rögzítésére is hivatott leend s fog tudni annak adni megfelelő alakot. A képkiállitás, melyre a legme­legebben hívjuk fel a közönség ér­deklődését — még egy pár napig nyitva marad, tekintsék azt meg mi­nél többen, mint zempléni ifjúnak, mint a szép egy uj törekvő harcosá­nak kiállítását, a megtekintés után bizonynyal mindannyian a nemes am­bíciót méltányló s a biztató tehetsé­get elismerő szavakkal jönnek el on­nan s a legkellemesebb benyomá­sokkal. —I. — Lelkészválasztás. A Nagy Ká­roly halálával megüresedett legyes- bényei ev. ref. lelkészi állásra, mint éstesülünk Kun Zoltán ref. segédlel­készt fogják meghívás utján megvá­lasztani. — Papi értekezlet. Az alsóvidék ref. lelkészeinek értekezlete e hó 28-án volt Szerencsen. Főbb tárgyai* emlékbeszédek, értekezés és az isteni tisztelet egységesítése felett való esz­mecsere volt. A gyűlés nagyszámú érdeklődők előtt folyt le. — Pénzügyőrök áthelyezése. Ócs- kay Andor pénzügyőri szemlész Hp- monnáról Szerencsre helyeztetett át, Ince József szerencsi szemlész pedig Cirókafalura.-- Ellenőrzési szemlék elhalasz­tása. Megírtuk lapunk előző számá­ban, hogy a katonai ellenőrzési szem­lék ez idén elmaradnak. A szemle el­maradására vonatkozólag Bihar m. kir. honvédelmi miniszter augusztus hó 30-iki kelettel, 7682—elnöki 1905. szám alatt a következő körrendeletét intézte ,Zemplénvármegye közönségé­hez : „Értesítem a törvényhatóságot, hogy a közös hadsereg nem tényle­ges állományú legénységének ellen­őrzési szemléi a cs. és kir. közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg hozott határozat folytán, a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi és és a népfölkelés időszaki jelentke­zései pedig a jelen rendeletem alap­ján, a folyó évben nem tartandók meg. A tiszti jelentkezések azonban az eddigi módon teljesitendők.“ — Katonai balesetek. Az ötödik huszárezred 3 századának Szerencsen tartózkodása alatt három baleset is történt gyakorlatozás közben. Mind­három esetben a ló megbotlása foly­tán kerültek a lovasok a földre és igy az utánok következő lovak patái alá. A sérülések súlyosak, de nem ve­szélyesek. Katonáék rögtön intézked­tek, hogy a megsebesült hadfiak ka­tonai kórházban gondos ápolás alá kerüljenek. — Vasúti szerencsétlenség. Tisza- lökről értesülünk, hogy akik augusz­tus 23-án Debrecenből Tiszalökre utaz­tak a déli vegyes vonattal, izgalmas jelenetet éltek át. Tiszalök közelében a vonat egy gazdátlan lovat elgázolt. A szerkocsi egy csonton kiugrott a sínekről s az egész vonat utána sik­lott. A vonatvezető nem tudta hirte­len megállítani a mozdonyt, amely mintegy fél kilométer távolságra húzta maga után a kocsikat óriási döcce- nések és az utasok rémült kiabálása között. Szerencse, hogy nyílegyenes volt a pálya, mert máskülönben az egész vonat lefordult volna a magas töltésről. — Bodrogkereszturon a gyors­vonat megáll. Bodrogkeresztur nagy­község képviselőtestülete azzal a ké­relemmel fordult Zemplénvármegye közig, bizottságához, hogy a Buda­pest és Sátoraljaújhely között közle­kedő 402 és 403 sz. gyorsvonatoknak Bodrogkereszturon való rendes meg­állása tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felfolyamodását terjessze fel. A közig, bizottság a ké­relmet pártolólag terjesztette fel a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, aki értesítette a megye közig, bizott­ságát, hogy a fenti gyorsvonatoknak Bodrogkeresztur állomáson való ren­des megállását folyó évi október hó l-étől kezdődőleg elrendelte. — Fizetésképtelenség. Malártsik György utódai sátoraljaújhelyi fűszer kereskedő cég fizetésképtelenséget je­lentett be. A cég passzívái 100,000 koronát tesznek ki. — Egy követésre méltó példa. Kovács Károlyt, a sátoraljaújhelyi vasúti vendéglőst széles körben a leg­előnyösebben ismerik. Ismerik arról a kitűnő konyháról, melyet teljes dicséret illet s a pontos kiszolgálás­ról és előzékenységről, mely Kovács Károly vendéglőjét az utazó közön­ség előtt méltán tette híressé. Kovács Károlyt most legutóbb, mint egy jó szivü, nemes emberbarátot is megis­mertük akkor, mikor bejelentette szer­kesztőségünknek, hogy az uj tanév megnyitásával 2—3 szegénysorsu gimnáziumi tanuló gyermeknek biz­tosítja ingyen élelem ellátását a tanév végeztéig. A nemes tett oly szép, hogy dicséretre sem szorul s ha valóban óhajtunk valamint az az, hogy bárcsak tennék magukévá Kovács Ká­roly ideáját minél többen s a nemes tettnek akadna minél több követője. Az ingyen élelmezésre reflektálók la- aunk szerkesztőségében jelentkezze- pek, mi a jelentkezéseket bejelentjük n főgimnázium igazgatóságának, be­látására bízva, hogy a jelentkezők közül kiket ajánl érdem szerint, a 1905 nyári és őszi. Reklámcikkek : Színes suhogó reklámtaft méterenként frt 1.35 Fekete . , „frt .95, 1.35, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.86 * Liberty Sublime minden színben „ „ —.78 Lnisienne brillante „ „ —.95 Fekete ruhaselymek méterenként 85 krtól följebb.­------------- • » - - - - -----­Újdonságok: Voile Grenadine a legszebb színekben. Voile de Soie „ „ Popeline brillante „ „ mindhárom 120 centiméter szélességű. Dús választék gyönyörű skót-selymekben. Travers csikós és kockás Taffta-Kiche ruhára és blúzra 120 cm. széles Rádium és créppe brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chinó és Mille-fleurs-selymek. — Gyönyörű osipke-, gyöngy­ös vásznon himzett-ruhák. Irish csipkék és vászon- himzések. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. Szénásy, Hoffmann és Tsa Budapest, Bécsi-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents