Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-02 / 96. szám

Sátoraljaujhely, 1905. szeptember 2.

96. (4451.)

Harmincharmadik évfolyamMegjelen minden második napon

kedd, csütörtök és szombat este.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

6 At or alj a- U jfeely, lőtér 9. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Apró hirdetéseknél minden garmond sző 1 üli,, vastagabb betűkkel 8 fill.

Njilttérben minden garmond sor SO fill.

Zemplén

POLITIKAI HÍRLAP.

ilj. Meczner Gyula

főszerkesztő.

dr. Perenyi József

főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor.

— Egyes szám ára 8 fillér. —

Hirdetési díj:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó utíc 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dlsz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény.

3skolanyitás előtt.

— szept. 2.

Isten hozott! Tanárokat és tanulókat üdvözlünk az uj iskolai év beálltával.

Benépesülnek az utcák, a magánházak; élénk, pezsgő élet lüktet szerte; a jövő reménysége, a törekvő ifjúság pihent erővel veszi fel a harcot azért, hogy a szív- és erkölcs nemesedjék, az értelem fejlesztessék s ők az élet nagy harcára előkészüljenek.

Szívesen üdvözöljük főgimnáziumunk tisztes tanári karát s a többi intézetek tantestületét szives örömmel fogadjuk ifjúinkat, sikert kérünk a Gondviseléstől mindkét tényező munkásságához. *

Üdvös és korszerű újítások léptek életbe a kegyesrendiek sátoraljaújhelyi főgimnáziumánál az uj tanév beáltával.

Nincs többé priváta.

Nincs délutáni előadás.

A gimnázium tapasztalatokban gazdag igazgatója, ki évtizedekre terjedő tanári pályáján szerzett tapasztalatokat, a tanári karral egyértelműen most valóban üdvös reformokkal kezdi meg működését.

Nagy kő esik le a szegényebb sorsú szülők szivéről, nincs többé 100—200 korona kiadás. Nem tehet szemrehányást a szegéÁ ZEMPLÉN TÁRCÁJA.

Galamb Eszti.

— Népballada. —

Gólya szállott a Galambék házára,

Szegény Eszti, Galamb Eszti bajára;

Egész falu utcahosszat beszéli öreg Galamb túl e szégyent nem éli.

Fonó Kata be sokszor is mesélte: „Meglássátok, mi lesz ennek a vége!

Danó Pista esztendeje katona,

Ki lesz, aki gyalázatát lemossa ? , .

... Sötét az éj, nincs egy csillag az égen, Galamb Esztit öli a bú, a szégyen . . .

„Tört szivemmel hozzád esdek Teremtőm, Könyörülj a boldogtalan szeretőn! . . .“

„Ha nem védett édesanyád emléke,

Mért nem néztél atyád őszült fejére? Lányom, lányom, mit vétettem ellened,

Hogy eldobtad becsületes nevemet?!

Átkozott légy, vidd sírodba átkomat, Temessen el a pokoli kárhozat! . .

Közbe fölsir az apátián kis árva:

„Mért is jöttem e szomorú világra! .

... Busan kondul a falu vén harangja, Csillapuljon öreg szived haragja;

Átok helyett imát rebegj felette,

Ha vétkezett, szegény meg is szenvedte . . .

... Mire újra virágzott a temető,

Kitellett a három hosszú esztendő;

Danó Pista hazatért, de mi haszna,

Szegény Esztit, Galamb Esztit Éjjel-nappal siratja.

Szendröi Holozsnyay Cyriü.

nyebb a vagyonosabbnak, nem róhatja fel neki, hogy az ő fiát anyagi erők segítik szellemi élő- haladásában.

Ez bizony üdvös és okos intézkedés.

Nincs délután előadás. — A tanórák 8—1-ig tartanak. Fővárosi mintára. Különben, mert ez a rendszer a gyakorlatban igen helyesnek bizonyult, eddig is már több vidéki középiskolában be volt hozva. A ciszterciek vezetése alatt álló gimnáziumokban évek óta dívik s az eredmény, amint a tapasztalat beigazolta, felülmúlja a régi rendszerét.

Örömmel vesszük ezt az intézkedést is tudomásul; de itt azért egy pár megjegyzést nem hallgathatunk el.

Főgimnáziumunk elsőrendű, vezető szerepet vivő tanintézete városunknak. A többi tanintézeteknek az ott divó rendszerhez kell alkal- mazkodniok. Mert képzeljünk el egy családot, ahol 1 — 2 elemi s 1—2 középiskolai tanuló van. Az elemisták hazajönnek délelőtt 11 órakor. Természetes, hogy ezek ebédet kérnek. Az apa haza jő hivatalból 12 órakor, ő is ebédelni akar, neki délután kettőkor már vissza kell mennie. Ugyanekkor az elemisták mennek a délutáni előadásra. Kérdezzük: hány felé fog a mama tálalni, mert a gimnázisták, kivált a táVasvári sírjánál . . .

A „Zemplén“ számára irta : Kalotaszegi András.

Ha badverő vitéz nevét hallom s lelki szemmel látom daliás alakját, hit és imádság emeli érző lelkemet s szivem megterbesülve érzem magasztosult szent érzelemmel.

Dicsőült lélek ! Óh ihlesd meg szivünket, kiket a hálás kegyelet ide . hozott sírod bús halmához, hogy e napon emlékednek szivünkben ünnepet szenteljünk!

Közel Erdély délnyugati határához, a bihari havasok hegykoszoru- jában évszázados fenyves erdőkkel határolt kis zöldpázsitos liget elbújva terül el a zúgó rengetegben. Ez a funtinelli csatarnező.

Letűnt nagy időknek, a szabadságért folytatott véres csatáknak gyászos emléke fűződik e helyhez, melynek minden talpalatnyi földjét megszentelte a honfi köny s hős honvé- deink kiomlott piros vére. Emléke- ■ zetünk e napon visszaszáll a sötét múltba, szemeink előtt feltárulnak a szomorú véget ért hadakozások s azon idők: melyben a szabad gon dolkodást elnyomták és vérbe foly- tották a nép szabadságra vágyó törekvését. Hazánk küzdelmeinek négyszázados történelme amellett tanúskodik, hogy a haza legjobb fiainak s

volabb lakók csak fél kettő tájt érnek haza.

Ez egy kissé kellemetlen, megzavarja a házi rendet s megsokszorozza a mamák munkáját.

Életbe kell léptetni ezt az órarendszert a város minden tanintézeténél, egyöntetűségnek kell uralkodnia.

Túlterheltségtől, kifáradástól ne féltsük a kisebbeket sem, hiszen óraközönként 10 perc szünet van, és a tantestületnek módjában áll az óra beosztást úgy elkésziteni, hogy a nagyobb szellemi feszültséget igénylő tantárgyak az első órákra tétessenek. 11 —1-ig rajz, kézimunka, torna s más, a figyelmet kevésbbé lekötő tárgyak veendők fel. így a pedagógia kívánalmainak eleget lehet tenni.

De kívánatos volna a hivatalos óráknak is ilyetén beosztása, mert a nehéz szellemi munkától igénybevett hivatalnokra is ráférne az a fél szabad délután. *

Ha már főgimnáziumunk ügyeiről beszélünk, alkalomszerűnek tartjuk megkérdezni: mi lesz már azzal az építkezéssel s mi lesz a tornacsarnokkal?

A gimnázium V. VI. osztálya az anyaépülettől csaknem 2 kilométer távolban, bérelt házban van elhelyezve. Ez a rendszer pedagógiai szempontból rendkiáltaiában az egész magyarságnak ereje javát nemzeti létünk élő gyökerére irányzott halálos csapások elhárításában kellett kimerítenie. A magyar faj vérétől ázott téreken ezrenként aratta a pusztító halál kaszája a hon legszebb virágait s viselték, tűrték a borzalmas martiromságot, mert meggyőződésüket szabadon merték követni.

A hatalom pedig, hogy a véres színjáték rendezősége látszatát is elhárítsa magától, cselszövő alattomossággal felbérelte, reánk uszította a nemzet testén táplálkozó nemzetiségeket, hogy az izzó magyar gyűlölet égő zsarátnokát lángra lobbantva, elvakult kegyetlenséggel rontsanak minden javaival tápláló szülő édes any- jókra: a magyar hazára.

Vérfürdőket rendeztek, embermészárlásokat követtek el a könyörülő emberszeretet nevében azok, kiknek a jogok élvezetéből mindig több rész jutott, mint a munka, a kötelesség teljesítéséből.

A magyar nemzet öntudatos, józan felfogásának köszönhető, hogy a felülről sugalmazott merényletek ellen — melyekkel Magyarországot az idegen hatalmi érdek gyarmatává akarta sülyeszteni, erői kifejtésében korlátozni; haladását, fejlődését s nyelvét az állami élet minden vonalán megakasztani, megsemmisíteni

vül hátrányos. Először azért, mert a pl. 10 órakor a III. vagy VIII. osztályból jövő tanár, ha lö—11-ig az V. vagy VI. osztályban van órája, legalább 1.5—20 percet vészit az átgyalogolással. Másodszor azért, mert a kegyetlen téli időkben a tanár egészsége van veszélyeztetve az ilyen nem kellemes kirándulásokkal, már pedig szerfelett elhibázott s nem helyes dolog egy törekvő s nemes célok szolgálatában álló, intelligens tanári kart, épen kötelességének hü teljesítése által tenni ki ilyen veszélyeknek, másrészt pedig, ha a tanár megbetegszik, ez ismét csak a tanítási eredmény rovására megy.

Halljuk, hogy államköltségvetés hiánya miatt húzódik ez az építkezés oly végtelenül. Hát itt nem szabad ex-lexnek lenni, ilyen célra kell lenni pénznek, jobban mint az ármádia akármiféle kiadásaira. Amely nemzet a kultur kiadásokkal takarékoskodik, az tudva és szándékosan rontja meg saját szellemi erejét s igy gyengíti legbecsesebb tőkéjét.

*

Még egyet. Ez is tanügyi dolog. A vall és közokt. miniszter f. é. 70.000 sz. körrendeleté kapcsán utasítást adott ki a tanfelügyelőségek számára, amely utasítás 27. §-ában kimondja, hogy a hivatalban „vasárnap munkaszünet

akarta — sikerült függetlenségét, sértetlenségét mindig megoltalmazni.

Rég kiábrándultunk azon középkori fogalomból, hogy ahol a fegyver, ott az erő és hatalom. Ma már a műveltség, a polgárosodás haladottabb korszakában a nemzet anyagi és szellemi előhaladását célzó alkotmány- jogi kérdéseknek vérhullás, embermészárlás nélkül tisztán erkölcsi alapon kell megoldást nyerniük; mert az eszmék, melyek millió kebelben élnek és világolnak, ereje, igazsága nagyobb és hatalmasabb a szuronyok minden hatalmánál.

Több mint félszázada, hogy a márciusi napok ünnepelt hőse karddal kezében, a Rákóczi nevet viselő kicsiny csapatával, e lakatlan, zord hegyvidéken harcba indult a Janku vezérlete alatt fellázadt oláhság ellen; elszánt seregével győzelmesen vitt© diadalról-diadalra a háromszinü lobogót, ott, hol még ma is idegen a magyar.

E gyászos temetőben — melynek sirkertet évszázados fenyvesekből a nagy természet épített — csüggedten konyulnak meg a behajló sötét lombok; fü, virág bánatosan le-i hajtja fejét. Lágyan ringó szellők- harmatos fuvalma leng át a bérceken. Az ős fenyők halkan rezgő lombjai félelmes suttogásában a véres csatákon elesett, sebesült hős honvédek

r r

FENYKEPESZETI

CZIKKEK ES ESZKOZOK

jutányosán beszerezhetők:

■v* HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér, -v*

Lapunk mai száma 6 oldal.