Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-08-29 / 94. szám
2. oldal ZEMPLÉN, Augusztus 26. lés lefolyását, tekintettel a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának politikai vonatkozású pontjaira. A közgyűlést a szabadságáról már visszatért Dókus Gyula alispán nyitotta meg d. e. 10 órakor. A közgyűlést Dókus Gyula alispán megnyitván, felolvasásra került az ügyvezető belügyminiszter ama, lapunkban már ismertetett leirata, melylyel az ügyvezető belügyminiszter a vármegye törvényhatóságának adót és újoncot megtagadó határozatát megsemmisítette. Matolai Etele hozzászólása után felolvasták az előadói tervezetet, a mely szerint, mivel a vármegye határozata a törvényekkel megegyezik és a törvényhatóság ragaszkodik jogaihoz : a belügyminiszter megsemmisítő határozatát semmisnek tekinti, azokat figyelembe nem veszi s újból utasítja a hatóságokat, hogy a vármegye határozatához szigorúan ragaszkodjanak. A rendkívüli közgyűlés az előadói tervezetet egyhangú lelkesedéssel emelte határozattá. Másodsorban a m. kir. honvédelmi ügyvezető miniszternek az egyévi önkéntesek folyamodványai okmányolása tárgyában kiadott intéz- vénye került tárgyalás alá, melyre nézve a törvényhatósági bizottság azt határozta, hogy amennyiben a jelenlegi kormányt törvényesnek nem tekintheti, eme rendeletét sem veheti figyelembe. Tokaj nagyközség képviselőtestületének a fogyasztási adók letétbe helyezése tárgyában hozott határozata került ezután tárgyalás alá. Tokaj nagyközség ugyanis arra kérte a közgyűlést, hogy változtassa meg azon határozatát, melylyel a nagyközséget utasította, hogy a fogyasztási adók ne bocsáttassanak a korrmány rendelkezésére, hanem letétbe helyeztessenek. Tokaj nagyközség e kérelmét azzal indokolta, hogy neki a fogyasztási adók beszolgáltatása tekintetében szerződése van a minisztériummal s ha azokat nem szolgáltatja be, a minisztérium esetleg szerződésszegési pert indít ellene, mely a közs. károsodását togja okozni. A rendkívüli közgyűlés ez ügyben az országos vezérlő bizottság álláspontjára helyezkedve kimondotta, hogy a hatóságok a fogyasztási adókat szedjék be, annak a községeket illető részét költségvetésileg használfoglalt ösmertetéssel mutatja be nekünk a motor méltóságokat. A géptechnika csodái. Könnyű, nagy erejű, gyorsan futó, kevés igényű valamennyi. Persze, hogy a jobb lenézi a jót. Egyiknek javára irható a nagyobb gyorsaság, a másiknak a takarékos fogyasztás, ombermunká- ban, szénben, benzinben, olajban. Amaz ott a sarokban a motorok ath- létája, a mecklenburgi ló a gyorsfutó paripák között. A tudni vágyás mohóságával hallgattunk és szemléltünk, mert hát nagy vállalkozás ám a miénk. A Bodrogköz gazdasági érlüktetésónek gyorsaságát növelni és erejét fokozni. Hatványozni a termelést tömegben, értékben, alkalmat adni a folyton tartó munkára, megmenteni az apró értékeket az elkallódástól, piacot szerezni mindennek, amihez a kis ember verítékkel jut. Növelni a föld tőkeértékét, életre kelteni a szuny- nyadó gazdasági erőket, feloldozni a kényszerű gazdasági egyoldalúság tespesztő nyűgét. A leánynéző komolyságával figyeltünk mindenre és nem a szerelmes vőlegény szemével. Dolgos menyasszonyt keres ám, nem afféle úti cifrát, házi rosszat. A háztájék biztató volt. Hanem egy egész napig tartó ut, hegyibe komoly szemle a füstös páják fel, az államot illető részét pedig gyümölcsözőleg helyezzék el. Pólányi Jenő és Závody Elemér megyei tisztviselők lemondását a közgyűlés elfogadta s fizetésük folyósítását f. évi aug. hó 31-étől kezdődő- leg beszüntette, egyben utasította az alispánt, hogy ezen állásoknak a szeptemberi közgyűlésen leendő betöltése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Spillenberg Barna árvaszéki elnöknek szabadságát egészségi okokból a közgyűlés f. évi julius hó 25-iké- től október hó o-éig meghosszabbi- tatta. Végül a legközelebbi rendkívüli közgyűlés összehívása iránt — tekintettel arra, hogy a legközelebbi rendes közgyűlés szeptember hó 26-án lesz — a törvényhatósági bizottság utasította az alispánt, hogy azt, a szükséghez képest belátása szerint hívja össze. Ezzel a közgyűlés — a jegyzőkönyv hitelesítése után — d. e. 11 órakor véget ért. A martir utolsó útja. — Saját kiküldött tudósítónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. aug. 28. Óriási részvét mellett temették el Kassán, e hó 27-én, a kassai vérengzés szerencsétlen áldozatát: Klein Lipótot. Szomorú, de fenséges volt a látvány, megrendítő, de impozáns volt a nép elégtétele e végtisztesség megadása által egy olyan ember számára, ki bár csak egyszerű munkás ember volt és mégis egy egész ország részvétét vonta magára. Két órakor délután kezdett gyülekezni a nép az elhunytnak Biró- utcai lakása előtt és csakhamar szorongásig megtöltötte nemcsak ezt az utcát, hanem a mellette lévő óriási térséget: a Bethlen-körutat is. A kassai munkásság ezrein kívül Sátoraljaújhely, Eperjes, Sárospatak, Igló, Miskolc, Lőcse, Budapest, sőt a távoli Makó, Szeged és Brassó munkásai és szervezetei is nagy küldöttségekkel képviseltették magukat Megjelent itt Kassa intelligens társadalma is. Egy hatalmas vörös-fekete lobogó mellett feltűnést keltett egy hosszú piros jelzőtábla „Le a militarizmus“ felírással, melyet a menet élén hordtak. Temérdek koszorú és szallag fedte a koporsót vivő négy lovas halyaudvar dübörgő zajában, épen elég a magyarnak. Nézzünk már be a városba is. Azután meg tanulmány ide, tanulmány oda éhesek és szomjasok valánk. Á mozgó konyha jónak jó, de aprónak is elég apró. Csak másképen van az, amikor az embert nem nézik ki a helyéből, aztán meg bátran repetálhat, el is kvatterkázhat egy kicsit. Szürkület volt már, mire a lóvonat befordult velünk Arad főutcájára. Nagy városi arányok, rend, csíny, az eleven utcai élet mozgalmassága együttvéve tetszésünkre szolgáltak. Azt hiszem a legszélesebb és igy leginkább nagy városiasabb főutcája Aradnak vagyon összes vidéki városaink között. A házsorok uyil egyenesek s a főutca épületei beiilenének nagy átlagban akármelyik fővárosba is.Hogy a főutcájának méreteiről fogalmat adjunk : van lóvasutja, kocsikázó, lovagló útja, gyalogsétánya, bicikliző útja s mind azt egy utca szélessége adja ki anélkül, hogy a járdák kényelmes szélességét befolyásolnák.Rendes automobil közlekedése is van egyik előkelőbb vendéglőnek a város különböző pontjaival. A fényes kirakatok, díszes kávéházak és cukrázdák tükörüveges portálléi, az élénk korzó, előkelőén városias jelleget adnak a főutcának. Es egyetlen idegen szót sem lottas kocsit és a ravatalt, melyet az utca közepén állítottak fel. A rituális szertartás végeztével Bokányi Dezső, a szociál-demokrata pártszervezet központi kiküldöttje mondott beszédet, majd Lukács Gusztáv a kassai nyomdászok nevében búcsúztatta el a szeretett kollegát. Ezután megindult az óriási gyászmenet, amely csak úgy hömpölygött a nagy térségeken. A hallottas kocsit, mely zsúfolásig meg volt tömve koszorúkkal és temérdek virággal, a kiterjedt rokonság és a nép beláthatatlan, óriási sokasága kisérte, a legnagyobb csendben, zárt sorokban. A városból kiérve, a menet a munkás-marsellaise és munkás dalok hangjai mellett a majdnem másfél óráig tartó utón a köztemető felé tartott. A gyönyörű hegyoldalban elterülő temetőhöz érve, a sirt ezernyi sokaság vette körül, úgy, hogy a koporsót vivő emberek alig tudtak áttörni a sürü, zárt sorokon. Itt Fényes Samu dr. a jeles iró és kiváló szónok mondott egy fenkölt, gyönyörű beszédet. Utána Seres Imre, a „Kassai Hírlap“ szerkesztője, kinek kezei most is be voltak kötözve, költői lendületű búcsút mondott immár az örök enyészet karjaiban nyugvó megmen- tőjéhez. Majd a munkás dalárda megható éneke után a „Nap“ szerkesztősége nevében Pásztor Árpád, a munkások nevében pedig Müller Sándor tartottak búcsúbeszédeket, azután lebocsátották a sírba azt az egyszerű fakoporsót, a melyben örök álmait aluszsza az áldozatul esett életmentő hős: Klein Lipót. Elhantolás után az elhunyt szaktársai és a küldöttségek helyeztek koszorúkat a sírra, mire a tömeg a Marsellaise éneklése közben a városba tért vissza, majd a legnagyobb rendben és csendben oszlott szét. A temetésen lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala is képviselve volt. W. HIRE K. A tokaji függetlenségi pártnak, a bodrogkereszturi 48-as honvéd emlékhez! zarándoklása alkalmából. Minden alkalommal, — Ha e helyre lépünk, — Hirdessük: „ti vagytok A mi dicsőségünk 1“ . . . hallottam a nyüzsgésben. Pedig figyeltem. Kis diák koromban Árad nem volt még — legalább a Kuttner Sándor földrajza szerint — tiszta magyar város, most az. Feliratot is egyetlen egyet találtam valami ceditulut, vagy mi a ménkűt. Lehet, hogy sorvasztja a máját a sóvárgás valami panzumuny agitátornak Aradot oláho- sitani, hanem hogy az eredmény zérus az bizonyos. Hotelunk szép tiszta, kényelmes. Mikor lészen valljon Ujhelynek is ilyen fogadója? Talán akkor mikor Újhely Aradnyi lészen. Ez a generáció,bizony elmondhatja, hogy soha. Állapot. Az ilyen elkvártélyozás- kor nem árt a körültekintés. Ki lészen a szobatárs, hát a szomszéd szobába kit kvártélyoznak be? Más szóval, ki hortyog a társaságban, ki nem, mert ha Pityu bácsi avagy Vince közelében vetnek ágyat jaj neked. Nincsen olyan fürészmalom, amelyikkel fel ne vehetnék a hangversenyt. De Gyuszitól is ódalogtunk. O talán nem hortyog, de nyugtalan alvó. És élénk érdeklődést árult el Arad éjjeli életének tanulmányozása iránt. Van-e jó cigánya, akad-e benne mulatós kompánia stb. Az öregje tudakozódott is utána, amint haza értünk. De hát csúnya dolog az árul- kodás. Az eszme, a melyért Fegyvert ragadtatok, Ma is él, hozzátok Járnak a magyarok. Hogy nagy szellemetek Szálljon ki a népre! . . . Isten! Mindenható Légy e nép vezére! . . . Nincs szabadulása Ma sem más e népnek, Csak is a negyvennyolc, Csak a ti eszmétek . . . A függetlenségért Dicsőn küzdöttetek ! . . . Most is ugyan azért Küzd még nemzetetek 1 . . . Ti reátok gondol Ha csapások érik 1 . . . Ti bennetek látja A jövő vezéreit . . . Ä ti vitőzségtek Edzé a magyar kart . . . Azért mondjuk most is, Jlogy: „ne bántsd a magyart 1“ ... A ti emléketek Lelkünk villanyozza, Az elmúlt időket Ide közelb hozza . . . És ime fogadjuk: „Hűk leszünk hozzátok,“ Szabad lesz, szabad lesz, Már egyszer hazátok ! . . . Ma már többen vagyunk, Már megért az eszme, A szabad Hazánk Lesz vég győzedelme! . . . Id. Bajusz József. — Anyakönyvvezetöi kinevezések. A m. kir. belügyminiszter az erdőhorváti anyakönyvi kerületbe Korcs- máros János oki. jegyzőt s a tőkete- rebesi anyakönyvi kerületbe Soltész Gyula oki. jegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. — Áthelyezés. Ácz Gyula sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyi számtiszt hasonló minőségben az ipolysági kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez áthelyeztetett. — Templomszentelés. Folyó hó 27-én megható és lélekemelő ünnepélyben volt része Czéke kisközség róm. kath. vallásu lakosainak. Régi rozzant templomuk helyébe nagy áldozatok árán igen szép, díszes gothikus stylü templomot emeltek az Isten dicsőségére. E templomot áldotta meg dr. Fischer-Colbrie Ágoston kassai segédpüspök, aki reggel érkezett az újhelyi gyártelepi állomásra. Itt Dókus László járási főszolgabíró, majd Ka- tinszky Geyza apát-főesperes plébános meleg szavakban üdvözölték az egyházfejedelmet. A fogadtatás után a püspök és kísérete kocsira ültek és Czékére hajtattak. Kisbári határában egy „Isten hozott“ feliratú diadalkapu volt felállítva, ahol Czéke község plébánosa, Iílebik János negyven főnyi lovasbandérium kíséretében várta és fogadta a segédpüspököt s kérte, áldaná meg plébániájának újonnan épült templomát. A községhez érve, meghatva nyilvánult a nép hódolata és tisztelete az egyházfő iránt. Harangzúgás között a helyszínére ért a menet és nemsokára kezdetét vette fényes papi segédlettel az ünnepélyes templomszentelés. A lakosság és a vidékről összesereglett ezrek részvétele mellett áldotta meg a püspök az Úristen dicsőségére és a hívek lelki örömére a pazar fényben álló ezékei róm.. kath. templomot. A templomszentelés után fényes ebéd volt a plébános vendégszerető házánál, ahol szép toasztokban nem volt hiány. A püspök még a késő délután folyamán A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tiidőbetegségekuél, légzőszervek karátos bajainál úgymint kiült bronehitis, szainárlmrut és különösen lábbaclozőknál intlueuza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögét és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jö ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. llOl'FMAX.V Li. ROCHE & CO vegyészeti gyár RÁHEL (Svájcz.)
