Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-12-30 / 145. szám
2. oíci.J vl«’ ; -ilantí s i elmúlt évre. dban nincs öröm, •Jf-vő Iben nincs remény ’ ny átló szép hazám . . . Lgy ■ ?s nehéz esztendő *.ukin k n ég egyszer vissza 3, minta jó gazda örvendetes na- •ftí.'kkt *' b szomorúakat is, von- v - f-k 1 az üdvös oku- 'v". .• aljuk meg tettein- ket s isonlitva fáradozásainkat as elér. eredménnyel, állapítsuk meg az esztendő minőségét és sorozzuk a több*, elmúlt mellé. , ( ve dc-tr apók ... A sok szo- j er g rálátunk egy ilyenre. Pi g • mikor az uralkodó a ‘nemzet itélőszéke elé bocsátotta a régi 3 üti kai rendszert, hogy ‘zi . x>\ ói. •<_; tk újra virulni a magyarra. . nrepi ; sben, ünnepi lelkesedés cl n< lőtt. a nemzet ítéletet és alattvalói hűséggel és szeretettel rété, négy ét lirzteletben tartva, negakadályozni a uöadsá; iajnalhssadását. . Másk/p t ént minden. A nemzet ítéletét semmibe iiém véve, olyan kormány ült nemzetünk nyakára, a m* * noiuz ; -J mságait semmibe véve, az abszolutizmus minden rémét ■í-“ . •MlitöU; n. országra és ettől fog- ■ .i. t vő! több örömnapunk, éviik c- Kossuth Ferenc és az ural- dó ;•:(» ti negtörtént a korszakal- kotásn uv v il lkozás, mindenki iztosra vette, hogy a régi rendszer- k > ■ ; !u:t .> leplezett abszolutiz- c r.A\r.' tzánk önállóságá-'eoiVb lő * rmányzásban fog ib Kunk újra. Jött a nelynek feje nem r, hanem mint es- 1 gre kötelezet* ke *a.a legfőbb hadúr rendeletéit. Az abszolutizmus megszülte az ell mtállást. Törvénytelen kormánynak nem ad a nemzet pénzt, sem vé. adót. Mint egy test és egy lélek szólalt fel a nemzet a törvénytelenség ellen. Szavát elnyomta az erőszak. Az alkotmány védőbástyáiról, a - ármegyeházakból kiűzték a ma- gy írságot s helyükbe szuronyos csend- őrséget és katonaságot küldöttek. Elakarták hitetni a szegényebb polgársággal, hogy akik a vélt nemzeti jogokért küzdenek, azok az ő ellenségeik s Ígéreteikkel félrevezetve őket, a néphatalom terrorizmusával akarták visszavonulásra bírni a küzdőket. Ebben azonban ők csalódtak. Magyarországon még koldust sem kapnak arra, hogy lemondjon a nemzet ’:?gos kívánságairól. Nálunk nincs csiiálygyülölet, mi nem «karjuk kizárni egyetlen polgárát sem a hazának a jogok gyakorlásából: előbb azonban meg kell védenünk jogainkat, hogy abból mindenkinek megadhassuk az őt megillető részt. Volt parlamentünk, de annak egész évi működését megakadályozták a folytonos elnapolásokkal. A *kor- jány intézkedik anélkül, hogy tet- 3iért számot adna a nemzetnek. Mire aló akkor a parlament, a népképviselet? Es még azt mondják, van alkotmányunk. Törvénytelenségek láncolata, igy jellemezhetjük a lefolyt év politikai eseményeit. De bíráljuk meg őszintén tetteinket. Nem bennünk van-e a hiba, hogy a nemzet e szomorú állapotból nem tud kivergődni ? Én azt hiszem, amit eddig a nemzet tett, azért felelhet a történelem itélőszéke előtt. Nem kiván jogtalanságot, nem kiván semmi olyat, uít számára szentesített törvények i 'biztosítanak. Kívánja önállósá- ak elismerését úgy, amint az a ■ivanhetediki kiegyezésben foglal- ■ a tiki Kívánja elismerését anna«, hogy nem kiegészitőrésze, hanem szövetségé»; Ausztriának. Kivárja, hogy a nem126* gazdasági helyzetét ne zsákmány °Ua ki Ausztria. K'vánJU Bi jfl ja, hogy a magyar nemzeti nyelvet, mint önálló nemzet nyelvét saját katonáival szemben használja a hadvezetőség. Kivánja, hogy a szövetség oltárára tett filléreit ne használják a nemzet leigázására és nyomorba döntésére. Kivánja, hogy akaratát tiszteletben tartsa az uralkodó is és az országot törvényesen, a nemzet kívánalmainak megfelelő módon kormányozzák. Ezekért küzdöttünk ez éven át. Tetteinkért nem vádolhatjuk önmagunkat. Ha nem küzdöttünk volna, méltán érne bennünket az egész világ megvetése. Hogy eredményt eddig nem értünk el, annak mi okai nem vagyunk. Mi nem folyamodtunk az erőszak fegyvereihez, mi bízunk ügyünk igazában és az igazság diadalában. Amint küzdelemnek szenteltük az elmúlt évet, ép úgy annak szenteljük a következőt is mindaddig, mig jogos követeléseinket meg nem kapjuk. Andor Károly. Vármegyei közgyűlés. — dec 29. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága Sátoraljaújhelyben december 29-én tartotta évnegyedes rendes közgyűlését, mely elé nemcsak a vármegye közönsége, de a szomszédos törvényhatóságok is élénk érdeklődéssel tekintettek, kíváncsian várván : mit határoz a kuruc (mondd renitens) vármegye. A törvényhatósági bizottság tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg. Ott voltak mágnásaink közül gr. Hadik Béla, gr. Andrássy Sándor, br. Sennvev Miklós és többem Már az magában érdekelte a bizottsági tagokat, hogy hol lesz a közgyűlés megtartva ? Tudva volt, hogy őrgróf Pallavicini kivezényelt főispán visszatért Sátoraljaújhelybe, lakosztályát elfoglalta sőt oda uj titkárát is beszállásolta, ebből tehát azt következtette a vármegye közönsége, hogy uz őrgróf szándékozik elnökölni a közgyűlésen sőt egyenesen ezért lett ide visszavezónyelve. Csakhogy az esetben, ha a megyefőnök itt marad a közgyűlésre, ez nem lett volna az ősi székház nagytermében — de valahol máshol megtartva, ahol ilyen felirásu táblát szántak az ajtóra; „Főispánoknak tilos a bemenet.“ Őrgróf Pallavicini Alfréd azonban magyar nemes ember és tud is helyesen gondolkozni. Ezt bebizonyította lemondó levelével. Kötelességének elog 4 tett. Visszavezényeltók Zemplénbe, visszajött, szétnézett, ejl- ment. így történt, aztán, hogy az alispán által törvényes időben, törvényes kellékek betartásával egybehívott közgyűlés Dókus Gyula alispán elnökletével a várne-r^ni székház nagytermé’ lehető ler megtartva. Váraiét mai közgyu mentáita, I tekintetébe szép volt képe. Ne- csoportéi egy volt egyetler hátaira I fias ér szén- hang nyilait r na ív A közgyűlés fénypontja volt Meczner Béla orsz. képviselő által — az alkotmányvédelem s a jelen helyzetre vonatkozólag mondott beszéd, mely valósággal elragadta a közönséget A műremeknek beillő beszédet lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. — De éppen oiy hazafias, lelkes hangulatban volt tartva a többi beszéd is, melyek mindenkit egyről meggyőzhettek : arról, hogy e vármegye közönsége ma is az aki ezelőtt volt, életét adja az alkotmány védelmére, de megaláztatást nem tűr. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő. A közgyűlés megnyitása. F. hó 29-én d. e. 10 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán a közgyűlést egy hazafias, lelkesítő beszéddel, melyben üdvözölve a megjelenteket, elmondja: hogy bizalommal tekinthet mindenki a »jobb jövő elé, mert e vármegye közönségénél a mai s a közelmúlt nehéz időkben a magyarnak ősi átka, a széttagoltság, nézeteltérés egyátalán nem volt észlelhető, de mint egy ember állott e vármegye közönsége a törvények tiszteletében, őrizve a magyar legszentebb jogát. Beszédét lelkes éljenzés követte. Gr. Andrássy Sándor válaszolt az alispán megnyitó beszédére, különösen kiemelve nagyrabecsülését és elismerését e vármegye tisztviselői kara iránt, kik e nehéz -időben mindent kockáztatva bár, de rendíthet- len hűséggel, következetesen megmaradtak az alkotmányosság utján, bebizonyítván ez által, hogy nincs hatalom, melv a hazaszeretet- és törvény tisztei ettől * "áthatott“ ‘tiSZtVlSSTől meggyőződésének Magadására, a vármegyei törvényhatóságtól nyert utasítások megszegésére bírja. Dókus Gyula alispán bejelentése. Ezután Dókus Gyula alispán bejelenti a közgyűlésnek, hogy ő a törvényhat. bizottság határozata alapján a székház tanácstermének és a főis- páni lakosztálynak ajtait lepecsételte s a kulcsokat magához vette. — Időközben arról győződött meg, hogy a tanácsteremnek a jobboldali s a fő- ispáni lakosztálynak ajtairól a pecsétek letépettek s az ajtók fellettek törve, kivéve az aJispáni folyosóra nyiló oldalajtót, melyen a pecsétek ma is főn vannak. Kéri a közgyűlést, hogy a mondott ajtókról a pecsétek leszedésére s az ajtók kulcsainak megőrzésére jelöljön ki egy vármegyei tisztviselőt. A közgyűlés a pecsétek levétele s a kulcsok megőrzésére Bernáth Aladár tb. főjegyzőt küldi ki. Majd Dókus Gyula alispán bejelenti, hogy őt a kormány állásától felfüggesztette s ellene a fegyelmi eljárást, megelőző vizsgálatot elren- ■ ’te. 0, aüspáni állását a törvény háti jp* yja já' v v ' * Deczember 30. ami kötelessége volt. Jutalma a felfüggesztés lett. Kötelességünk — úgy mond — ez ellen az eljárás ellen mindnyájunknak áilást foglalni, a felfüggesztést tudomásul nem venni, mert ez az intézkedés nem jő törvényes kormánytól. A nyomor és szenvedés — mond — megkezdődött. Lehet, hogy e teremben sem fog ezután szabad szó hangzani, lehet, hogy ő is csak hattyú dalt zeng, de éppen azért emeli fel tiltakozó szavát s egyben reményű, hogy jön még idő, mikor e teremben emléktábla fogja hirdetni e vármegye törvényhatóságának és tisztviselőinek hazafias magatartását. Benyújtja indítványát, melyet Bernáth Aladár felolvas s amelyben az alispán felfüggesztése ellen tiltakozik, azt egyszerűen jogtalan háborgatásnak deklarálja, kéri a közgyűlést, hogy ezt a felfüggesztő rendeletet ne vegye tudomásul, de bizza meg az alispánt hivatalának további vezetésével és helyettesítése iránt semmiféle intézkedést ne tegyen. Ezt az indítványt a közgyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel elfogadta. Egyszersmind felkérte Pereszlényi István és Czibur Bertalan biz. tagokat, hogy az alispánt a közgyűlés határozatáról értesítsék s öt az elnöki szék elfoglalására a közgyűlésbe hívják meg. A kiküldöttek a közgyűlés eme határozatát az alispánnal közölvén, Dókus Gyula a delegátusok kíséretében újból megjelent a teremben s óriási éljenzés közepeit az elnöki széket újból elfoglalta. Megköszönte az alispán a közgyűlés egyhangú határozatát s Ígéri, hogy hazafias kötelességét ezután is minden irányban teljesíteni fogja. Őrgr. Pallavicini Alfréd főispáni kinevezése. Őrgr. Pallavicini levelez*1 ,ei. olvasták ezután a belügyrr niszter iratát, melyben tudatja, bog őrgr. Pallavicini Alfrédet Zemplé vármegye főispánjává nevezte ki király. (Nagy mozgás; nem kel nincs rá szükség.) Majd felolvasták Pallavicini p- ismeretes levelét, melyben tu1'* hogy főispáni állásáról lerr egy másik levelét, melyben tudatja, hogy mivel lemon gadva nem lett, törvény* gyakorlatába lép. Egy ! vél is volt, melyet Dók’ ispánhoz intézett az őr ben felhívja az alispá gyűlésen az 1—7 po a 8. pontnál (Dóki helyettesittesse rar további folyama” nokléstől — nyos kac' jegyzése’ M lekre tár* s?